Keleti Ujság, 1941. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1941-05-16 / 111. szám

19 4 1. M A J D $ 16 Okos takarékosság A magyar politikai élet súlypontja a jelen­legi nemzetközi viszonyok mellett természet­szerűleg mind jobban a gazdasági irányok felé tolón .j.. A kormányzat kül. és belpoliti­kai célkitűzéseinek állandósága érthetővé te­szi ez* az álláspontot annál is inkább, mert a három évvel ezelőtt megindult milliárdos beruházási program amúgy is a gazdasági szempontokat helyezte a magyar élet köz­pontjába, Azóta nagy történelmi eseményeket ért meg az ország s hogy simán és győzte, sen megérhette ezeket az eseményeket, az éppen s kiegyensúlyozott és céltudatos gaz­daságpolitikának volt nem kis részben az eredménye. Az 1938. tavaszán megindult fegyverkezési és beruházási program általános fellendülést hozott, aminek jelei elsősorban az ipar terén mutatkoztak. A nagy állami megrendelések honvédségünk gyors tempóban végrehajtott felszerelése, a magyar ipar legnagyobb ré­szét szá? százalékban foglalkoztatni tudta s ezekben az években ipari mimkanélküliség- röi nem igen lehetett Magyarországon be. szelni. Hogy milyen komoly és nagy volt ipari fellendülésük, annak legbiztosabb fok mérője széntermelésünk évrő|-évre való fo. kozódásS' A nagyjelentőségű győri program meghirdetése előtt a magyar széntermelés csak úgynevezett jó gazdasági évben érte el a 800,000 vagont, mig a múlt évben ez a szám korul belli! a kétszeresére emelkedett, 1940- ben pontosan 1,151.328 vagon volt a hazai széntermelés. És ina sincs visszaesés, sőt ez év .januárjába«» az 1937. év januári termelé­sének a kétszeresét értük el. Gyáriparunk nagy foglalkoztatottsága ter­mészetesen .jelentékenyen emelte az ipari munkáslétszámot s ma az erdélyi adatokon kívül körülbelül egymillió munkáskezet fog. lalkoztat a gyári és kézműipar, a bányászat és a közlekedés I*t körülbelül 300.000 főnyi az emelkedés, ami ha a rövid három évi idő­tartamot nézzük, igen komoly és nagy ered. menynek tekinthető. Mindez természetesen maga után vonja a fogyasztás általános nö­vekedését. lakosságunk átlagos életszínvona­lának észrevehető javulását. Ezt a javulást még akkor is megállapít­hatjuk, ha egyébként számba vesszük a há­borús körülmények miatt elkerülhetetlen fel. felé tendáló áringadozást. Megnövekedett te­hát a vásárló erő. az embereknek több a pén. Ze, mégis óvatosságra és takarékosságra van szükség. Elkerülhetetlen az okos takarékos­ság és az öntudatos fegyelem, mert his-zen a háborús viszonyok sok vonalon nyersanyag­hiányt idéztek elő Bizonyos nehézségek mu­tatkoznak az éleimiszerfronton js, amit feles­leges külön magyarázgatni. ecsetelni Az egy. más után következő rossz gazdasági évek. árvizek, más elemi csapások érthetővé teszik a határozott eréllyel vezetett készletgazdál­kodási ée éppen az egyetemes nagy, magyar célok követelik a fogyasztás megfelelő mér. vti szabályozását A termelés lehetőségei tagadhatatlanul bi­zonyos mértékig csökkentek nemcsak a há­borús nehézségek miatt, hanem az időjárási rendellenségek következtében is. Előtérbe ke­rül ekként az a feladat, hogy célszerű össz­hangba állítsuk a közfogyasztást a niagánfo. gyasztássaj. Itt aztán nem lehet kétség az­iránt. hogy melyik szempontot keit elsősor. ban és a lehetőséghez mérten teljesein kielé­gíteni. A mai politikai helyzet elsőrendű fel­adatunkká teszi hadseregünk továbbfejlesz­tését s azokat a nemzeti beruházásokat, ame­lyek alapfeltételei egy erős hadseregre tá. maszkodé erős államnak, A magánfogyasz­tásnak ma önkéntes lemondással kell a köz célját szolgálni s az intézkedő hatóságok együk legfontosabb feladata a rendelkezésre áfló javak igazságos és célszerű elosztása, itak szabályozása. A rend kívüli gazdasági helyzet rendkívüli intézkedéseket tesz szükségessé s a józan és fegyelmezett nemzeti közvélemény megértés­sel veszi tudomásul azokat a kormányzati rendelkezéseket, amelyek a kétségtelen gaz­dasági fellendülés napjaiban is bizonyos le­mondást. követelnek az egyesektől. Hála Istennek, nem nagy mértékű az a le­mondás, amit a magyar holnap nagy érdekei kívánnak most tőlünk. Könnyen elviselhetek a kisebb.nagyobb megszorítások, amelyek kii- lön.külöu és együttesen biztos ütemben szol­gálják a szebb magyar jövőt! — Hétfőn állapítják meg az uj vendéglői árakat. Megírtuk, hogy a Budapesti Köz­löny május 3-iki számában miniszteri rende­let jelent meg, amely a visszacsatolt erdélyi és kelet magyarországi területekre kiterjesz­tette a vendéglátó ipar anyaországi kiszol­gálási árait. A miniszteri rendelet alapján a város vezetősége hétfőn állapítja meg a Kolozsvárra érvényes kiszolgálási árakat. Az árak megállapításánál az 1940. augusz­tus 23-iki árakat tekintik alapárnak. MÓRICZ ZSIGMOND megérkezik a kolozsvári pályaudvarra. Az írótól balra Makkai Ernő főiskolai hallgató, jobbra Biró János, a ..Keleti Újság“ belső munkatársa (Fotófilm felv.) Magyarország külpolitikai eredményei természetes szükség­szerűséggel következtek be • Ungvár, május 15. (MTI.) Borsod várme­gye 53 tagú küldöttsége szerdán külön,vonaton Ungvárra érkezett, hogy Kozma Miklós kor­mányzói biztosnak átadja 11 borsodmegyei község díszpolgári oklevelét. Kozma Miklós 11 órakor a kormányzósági palota Uvegcsannokában fogadta a népes bor­sodi küldöttségeit. Elsőnek vitéz Ilorbéiy- Maczky Emil főispán köszöntötte a kormány­zói biztost. Beszédközben átadta eyy a Szent István évében, Borsod vármegyében rendszi- resitett bírói bot ezüsttel díszített példányaf, amelyet Kozina Miklós nagy örömmel vett át. Ezután vitéz Oláh Gyula egerfarmoki föld­birtokos mondott köszönetét a kormányzói biztosnak azért, hogy Borsod vármegye gaz­dáinak oly nagy mértékben segítséget nyúj­tott. Vitéz Gomba Károly mezőkeresaiesi gaz­da után pcdiig Markó József tiboldaióei volt barlanglakó mondott megható köszöni let Koz­ma Miklósnak azoknak a családoknak a nevé­ben, akik egészségtelen barlanglakásból — •nint mondotta — egészséges uj világba, tisz­tába, rendes családi házaiba költözhettek rí1. Koznia Miklós kormányzói biztos válaszolt ezután a kisgazda küldöttség szónokainak üd­vözlésére. Megállapította, hogy a magyar kor­mányok a leghelyesebb és egyenes vonalú tö­retlen külpolitikát folytatták. Ennek már meg is vannak az eredményei. Csak a vak nem lát­ja — mondotta, — hogy ami történt, nem­csak a szerencse kérdése, hanem természetes szükségszerűség volt. Mindenkinek tudnia kell. hogy csak magunk lehetünk okai annak, ha azokat a lehetőségeket, amelyeket most ne­künk a sors megad, elrontjuk. Előttünk ép­Huszezer külföldi zsidót szállítottak gyűjtőt óborba Franciaországban Paris, május 15- (DNB.) Párisban szerdán az 1940. októberében hozott zsidótörvény alapján ötezer volt osztrák, lengyel és csehszlovák állampolgárokról megállapították, hogy zsidók. A férfia. kát öt különvonattal Orleans vidékére szállították, ahol most mint útépítésre és javió munkálatokra használják őket. A csütörtök reggeli lapok jelentése szerint egyenesen a vichyi kormány rendeletére hajtották végre ezt az in­tézkedést, az október 4-én kiadott tör­vény alapján. Ez a törvény kimondja, hogy külföldi eredetű zsidókat le lehet tartóztatni és gyüjtőtáborba lehet szál­lítani. E törvény értelmében b randa- ország meg nem szállt vidékeiről mát 20 ezer zsidót vittek 3 nagy gyiijlőtá- borba, ahol közmunkára használják fel őket. (MTI.), pen elég példa van arra, liogy lássak mit je­lent egy nemzetnek atz ország politikai kétsé geskedése. Itt van Románia példája,-itt van 'Jugoszlávia példája, ahol hazafias, de nem­zeti szempontból so vén gondolatok nagy or­szágokat tettek tönkre és pusztítottak el. — A kormányzatnak vállalnia kell — foly­tatta tovább — ha szükséges, még a népsee. rüHetiség árán is a felelősséget olyan poh’ti- káér!, amelyet a józan ész, nem pedig a szen­vedélyek jegyében folytat. Hangoztatta ez­után. hogy a szociális magyar kormányzati politika érvényesült Magyarországon akkor is, amikor az elszakitás húsz éve alatt Kár­pátalja még nem tartozott a trianoni ország­hoz. Tudnia kell Kárpátalján minden ruszin­nalhogy a magyar kormányzati politikának alapvető gondolata szociális, amit olyan mér- 1cl;ig valósítanak meg, mini amilyen mértékig csak megvalósítható most, amikor szociálpoli­tika mellett nekünk katonapolitikát is kell folytatnunk. Beszéde végén ismét mégegyszer megköszönte díszpolgárrá történt megválasztá­sát és a borsodi asszonyok gyönyörű kézimun­ka ajándékát és Isten áldását kérte a küldött­ség tagjai, valamint Borsod megye lakosságá­ra. A te. 3 mányzói biztos ezután kezében a. bírói bottal lakosztályába kisérte a küldöttség tag­jait, s itt ebéden látta őket vendégül. Kozma Miklós délután a küldöttség tagjaival gyalog­sétát tett a régi várban .és megtekintették a város nevezetességeit. A borsodmegyed kül­döttség este tél hat órakor indult vissza Mis­kolcra. Fiedler piispőt íjérmál , a kolozsvári Széni Mihály lemplomftan Kolozsvár, május 15. Külső körülmények miatt az idei bérmálást Kolozsváron és 1 me­gyében az idén Fiedler István püspök végzi. A kolozsvári bérmálás május 22 én, áldozó­csütörtökön lesz, délelőtt 9 óraikor. A plébánia ezúton is kéri a híveket, hogy akik még nincsenek megbémiálkozva, oat a szándékukat jelentsék. Gyermekek jelentkez­zenek az iskolában hitoktatójuknál, iskolából kikerültek a plébánia hivatalban (Máiy.ís ki­rály-tér 14. sz.) minden hétköznap délelőtt 10—1 óráig jelentkezhetnek. U'abb bolgár-román lal'oss-rgcseréf hajtanak végre Bukarest, május 15. (DNE) A Kon- stancában ülésező román—bolgár vegyes bizottság az.1940. augusztusában kötött krajovai szerződés alapján, amelynek ér­telmében Románia átengedte Déldobrud- zsát Bulgáriának. elhatározták, hogy még egy utolsó lakosságcserét hajtanak végre. Romániából még mintegy 3000 bolgárt, Bulgáriából pedig még mintegy 4700 románt telepítenek át. (MTI,)’ Román éban törvénnyel ItelSeff kimondani« hogy a munka kötelessé«? BUKAREST, május 15. (MTI) Meg­jelent a nemzeti munkaszervezeti tör­vény, amely megállapítja, hogy a munka a romám nép nemzeti kötelessége. Az állam minden egyes polgára az állam érdekeit szolgáló munkát köteles elvégezni. Az ál­lam védelmére csak azok számíthatnak, akik dolgoznak. A munkára alkalmas és semmi tényleges tevékenységet kimutatni nem tu­dó személyekből bármikor követelhetnek közmunkát. A törvény előirja a kötelező közmunkát, amelyet azok a 20—57 év kö­zötti férfiak és nők kötelesek teljesiteni. akik nem tudtak tényleges munkateljesit. ményt elérni, akiket valamilyen ok miatt gyüjtőtáborokban helyeztek el, vagy bírói Ítélettel mnnkaszolgálat teljesítésére köte­leztek, végül pedig a zsidók. Áz Erdélyrészi Gazdasági Tanács munkája Az Erdélyrészi Gazdasági Tanács legutóhhl ülésén ismételten foglalkozott az erdélyrészi tanonootthonok ügyével. Miután az erdélyré­szi tanoncotthonolc ügyének egyöntetű ren­dezését a Tanács felterjesztésére a vallás és közoktatásügyi minisztérium teljes egészében magáévá tette s erre vonatkozólag megfeleld összeget is felvétetett az „erdélyi költségve­tésbe“, — a tajnoncotthonok ügye igy a leg. jobb útra kerül, hogy nagy nemzedéki fel. adatát a legeredményesebb módon tölthesse be.-* Az Erdélyrészi Gazdasági Tanács legutóbbi ülésén tüzetesen foglalkozott az erdélyrészi gyáripari érdekeltségek azon előterjesztésé­vel, amely azt célozza, hogy az anyaország­beli gyáripari érdekképviseletek megfelelő termelési keretet biztosítsanak az erdélyré­szi és a kelet magyarországi iparvállalatok részére, mert nemzetgazdasági érdek a mai viszonyok között, bogy a fogyasztó minél gyorsabban és egyenletesebben juthasson megfelelő áruhoz az ország minden részében. A Tanács az erdélyrészi gyáripar kívánságait méltányolta és a megfelelő lépéseket meg­tette annál is inkább, mert az erdélyi ipar­nak nemcsak megmaradását, de további fej­lődését is fontos nemzeti érdeknek tartja, * A világszerte ismert gazdasági helyzet a pamut háziipari felhasználását illetőleg a ha. zatért részeken külön elosztási rendszer ál­talános kialakítását teszi indokolttá. Miután a panuiUigénylések kérdéseiben az Erdély­részi Gazdasági Tanács egységes elvszerinti eljárást tart indokoltnak, elhatározta, hogy a pamut-elosztás feladataira legalkalmasabb­nak látszó szövetkezetek utján annak az elv­nek figyelembevételét .javasolja feiterjeseté. seben, ame|y az igénylések kielégítése során az egryes községekben élő gyermekek szám­arányához viszonyítja a kiosztásra kert » pa. műt mennyiségét. Ez a rendszer “gye» ud­varhelymegyei falvakban eddig is jrediné- nyesnek mutatkozott és általános Kiterjeszté­se nemzeipolitikai szempontból is kielégítő és igazságos megoldással kecsegtet. A MAGYAR SAJTÓ KETTŐS ÜNNEPE Az Országos Magyar- Sajtókamara május 22-én, áldozócsütörtökön délelőtt fél 11 óra­kor avatja fel ünnepélyes külsőségek között Andrássy ut 101. szám alatt a magyar sajtó házát. Megelőzően reggel 9 órakor a római katolikus egyház szertartása szerint meg­szentelik, fél tíz órakor a református, tiz órakor pedig az evangélikus egyház szerint megáldják az uj székházat. A felaivatási ün­nepségre vitéz Kolosvári-BoTcsa Mihály, az Országos Magyar Sajtókamara elnöke, most küldte szét a meghívókat. Ugyancsak a ma­gyar sajtó házában tartja meg aznap déli 12 órakor díszközgyűlését a Magyar Hírlap­írók Országos Nyugdíjintézete fennállásá­nak 60 éves jubileuma, alkalmából. A dísz­közgyűlésen vitéz leveldi Kozma Miklós tit­kos tanácsos, a Hírlapírók Nyugdijintézeté- nek elnöke mond ünnepi beszédet. Utána Zimmer Ferenc ügyvezető elnök ismerteti m intézet 60 éves történetét, végül pedig a társintézmények és egyesületek tolmácsolják üdvözletüket-

Next

/
Oldalképek
Tartalom