Keleti Ujság, 1941. április (24. évfolyam, 74-97. szám)

1941-04-20 / 89. szám

19 4 1. MVn M £ 1 S 20 Hacfioazdci (kodás RendkiväK, főleg báborns időkben bizo­nyul be, hogy a gazdasági életnek melyik Írott ée tanitott törvénye a valóban helyes és jó törvény. Baranyai Lipótnak, a Nem. zeti Bank elnökének ezévi közgyűlési beszé­dére azért térnek vissza hónapok múlva is a gazdasági élet emberei, mert ma, amikor nüunk is, mint majdnem az egész világon hadigazdálkodás folyik, bebizonyosodott, hogy jegybankunk elnöke helyes és jó gaz­dasági törvényt tanitott ée hirdetett. Sőt nem is egyet, hanem egymással szorosan összefüggő több súlyos igazságot, ajánlott, mindnyájunk figyelmébe. Emlékezünk még arra a beszédére, amely megmagyarázta, hogy a pénz csupán csere­eszköz, tehát nem a pénz, hanem a közszük­ségleti cikkek mennyiségét kell fokozni, nem bankót kell préselni és ezzel inflációt okozni, hanem árut kell elegendőt termelni, ami pénzért, mint törvényes eszközért be szerezhető. Ezúttal különösen két olyan, ebből a be­nsődből kiszakított gazdasági alapigazsággal akarunk foglalkozni, amelyek azért is idő­szerűek, hogy mindenki beláissa, miért, kell ma nekünk, a termelés és a fogyasztás kö­zött a helyes arányt mindenképen megóvni. Azért, mer-t először is nem lehet többet fo­gyasztani, mint amennyit, termelünk, má­sodszor pedig azért., mert nem lehet, áru- szükségleteinket pénzzel fedeznünk. Ma, a/mikor hadigazdálkodást kell folyt,antunk, nem is gondolhatunk arra, hogy akár kül­földi valóságos követeléseink ellenében, akár adósságra, idegen államból bármiféle köz­szükségleti cikket szerezzünk be. Nekünk nincsenek külföldi követeléseink, de ha vol. nának, alig tudnánk velük rendelkezni, adór. ságcsinállásra pedig a mai viszonyok között természetesen gondolni sem lehet­Azt, kell tehát fogyasztanunk, amit ter­meltünk, ami azonban nem zárja ki. sőt szükségessé teszi, hogy feleslegeinket, oda­adjuk más országnak olyan árukért, amik­ből itthon nem termelhetünk eleget. Példá­ul, ha búzánk van felesleges, a többletet elcserélhetjük petróleumért, vagy benzin­ért. Meg kell értenie mindenkinek a második igazságot, is, hogy pusztán pénzzel nem fedez, betjük áruszükségleteinket, mert hiába gyár­tanánk akármennyi pénzt, pénzzel nem füt­hetünk és bankjegyekből nem csinálhatunk ruháit. Mindenféle közszükségleti cikket azon­ban megszerezhetünk pénzért, ha csak any- nyit fogyasztunk, mint, amennyit termelünk. Pénzre, mint csereeszközre azért van szükség, hogy ha a bortermelőnek például csizmára van szüksége, ne kelljen olyan csizmadiát szereznie, akinek viszont borra van szüksége, hanem adhasson el annyi bort, amennyinek áráért csizmát vásárolhat. Ha pedig annak okát kutatjuk, miért van ma minden közszükségleti cikkből kevesebb, mint rendes körülmények között, rá kell jön­nünk. bogy azért van ma mindenből keve­sebb, mert a hadigazdálkodásnak különleges törvénye van. Rendes időkben a fogyasztás tolnyomó százaléka úgynevezett magánfo­gyasztás volt, minden szabadon rendelkezés­re állott a polgárnak, a magánegyénnek, amit az ország termelt, sőt. a külföldről be­hozott áruk is. Ma azonban számolni kell a hadsereg szükségleteivel, tehát a közérdekű fogyasztással. Ma termelt javaink nagy ré­szét hadseregünk felszerelésére, ellátására és szükségleteinek állandó pótlására kell for­dítanunk. Azt pedig minden állampolgárnak meg kell értenie és helyeselnie, hogy azokat a javakat amelyeket a hadsereg fenntartására fordí­tunk, meg kell vonnunk saját egyéni fogyasz­tásunktól. Le kell tehát mondanunk minden fölösleges fényűzésről. És le is mondunk könnyű szívvel, mert, bizonyos, hogy nincs ennek az országnak olyan polgára, aki bár­mit is megvonna a hadseregtől, azaz az egye­temes nemzet életének és létének legfőbb biz­tosítékától csak azért, hogy ő maga jobban éljen, duslakodjék és többet, fogyasszon. — A HÍD legújabb száma két folytatásos regényét közli Tamási Áron és Teraánszky I. Jenőnek. A gazdag számból kiemeljük még: P. Ábrahám Ernő krónikáját, Fekete István, Hunyady Sándor, Kerekesházy József novel­láit, Kállay Miklós, Nagy Lajos. Féja Géza, F, Rácz Kálmán cikkeit. A HID világhir. adója a balkáni és afrikai háborúról közöl érdekes képeket. Rendes rovatai: az Inyes. mester, Asszonyom, Divat, Rejtvény, ,,Amit az élet ir“ pályázat, anekdoták és Márkus Erzsébet cikkei töltik ki. Főszerkesztő: Zi_ lahy Lajos. Felelős szerkesztő: Kállay Mik­lós. Megjelenik minden hét keddjén. Mutat­ványszámot készséggel küld a kiadóhivatal: Budapest VII. Erzsébet-körut 7, sz. Előfize­tési dij: Negyed évre 6, fél évre 12. egész év­be 24 pangó. A Fotóélet kolozsvári jubiláris tárlatán csodáltuk meg ezt a jelképes, drámai erejű fénykópkompoziciót. Készítő művésze rendesi Bárány Nándor, akinek érdekes fényképei nemzetközi kiállításokon is nagy feltűnést keltettek. nwtvragnjm.i JMi» M» umilim————— 1941 A színház különös és kívülállónak örökké rejtélyes törvényszerűségeihez tartozik, hogy kivételes értékű szinészegyéniségeket kivételesen jelentéktelen darabokban lép­tessenek fel. Néha sikerül... Poór Lilit egyénisége és múltja a súlyos szerepekre predesztinálja, de nagy tudásá­zavartalan, ha egyéniségéhez méltóbb és il­lőbb szerepekben csodálhatnék meg kivéte­les képességeit. A darabról nüics mit mondanunk, az elő­adás jó és eleven volt. Poól Lili mellett Tóth Elek, Réthely Ödön, Borovszky Osz­kár, Benes Ilona, Hegyi Lili, Bázsa Éva, val és színpadi gyakorlatával az egyéniségé tői távolálló szerepeket is élővé tudja ten. ni. Ez történt most is, a „Pista néni“ cimü darab felújításakor is. örvendünk annak, ha Poór Lilit mentői gyakrabban látjuk és halljuk a kolozsvári Magyar Színház szín­padán, de örömünk akkor volna teljes és Senkálszky Endre igen jó játékkal igyekez. r,ek a darab vontatott cselekményét eleven­né tenni. Képünk Réthely Ödönt, Tóth Eleket és Poór Lilit ábrázolja az első felvonás záró­jelenetében. I (Kovács Jenő felvétele) HZ ÉUflD HAGY ZEnÉs U1Ö3ÁTÉK SIKERE PISTA NÉNI Poór Lili rendéfjfolléplére! A közönség figyelmébe ! Értesítjük a t. közönséget, hogy n hatósági korlátozások enyhülése foly­tán a szinházi előadásokat folyó hó ?3t {kétől, keddtől kezdődőiért újból dél- vtán fél 4 órakor, illetőleg este fél * órakor kezdjük. F. hó ZZ-én, kedden este filléres efőadás: Vihar az Egyenlítő» Edith Ellis világfcirü darabja, Poór Lili vendégfel lépté vei (íyersfyéi bál Szilágyi László és Húszba Üene óriási sikerű operettje, Poor Lili vendégfelléptével F. hó ‘23-án, szerdán este kerül be­mutatásra az idei sziniévad legna- gyob bombasikere, Szilágyi László ée Hnszka Jenő látványos nagyoperettje, a Gyergyói bál, a kolozsvári közönség kedvencének, Poór Lilinek vendégfel­léptévé]. A Gyergyói bál, amelyet a budapesti Magyar Színház előadásai­val párhuzamosan mutal be a Magyar Színház az 1848-49-iki szabadságharc­ban játszódik és ennek a legendás idő­nek egyik érdekes és gyönyörű epi­zódját dolgozza fel. azt a történelmi tényt, mikor Lenker János huszár- százados egész lelkes magyar huszár­csapatával hazasietett a mindenfelől lángbaborult magyar haza védelmére. Természetesen ez a feledhetetlen, szép történelmi momentum egy lenyűgö­zően érdekes mese keretében van fel­dolgozva. mely tarkítva van a leg­pompásabb humorral és drámai jele­netekkel. Hnszka Jenőnek, az Erzsé­bet hírneves zeneszerzőjének szebbnél- szebb zeneszámai váltogatják egymást ebben a nagy kiállítású és mozgalmas darabban, mélyben a nagyszerű Poór Lili, Fedák Sári híres szerepét ala­kítja. A többi főszerepet az ’operettegyüt­tes legjobbjai alakítják. Nemzetközi Vásár igazolványok KAPHATÓK A FORCIERE bizfosif ón » i Szentegyház-u. 2 sz,, I. emelet A SZÍNHÁZ HETI MŰSORA: Vasárnap d, u. 3: Csárdás. (Olcsó helyárak. kai.) Vasárnap este 7: Pista néni. (Poor Lili ven­dégfelléptével,) Hétfőn este fél 8: Hajnalodik (A Kolozsvár) Tizes Szervezet előadása. Bevezető beszé­det mond: Dr. Sáry István a Szervezel jogtanácsosa.) Kedd fél S: Filléres előadás! Vihar az Egyen­lítőn. (Poór Lili vendégfelléptével.) Szerda fél 8: Gyergyói bá|. (Szilágyi László és Huszka Jenő óriási sikerű operettje a budapesti Magyar Színház előadásaival pár huzamosan. Poór Lili vendégfelléptével. Főszereplők: Krémer Manci, Sándor Stefi. Kovács Katój Czopán Flóri, Ditrói Béla, Túrái Margit, Homm Pál, Csóka József, Csengeri Aladár, Deésy Jenő, Borovszky Oszkár, Senkálszky Endre, Réthely Ödön, Szentes Ferenc stb. Rendező: Deésy Jenő, Vezényel: Stefanidesz József. A táncokat betanította Komáromi Attila. Premier bér. let 17. sz.) Csütörtök fél 8: Gyergyói bál. (Poór Lili ven dégfellétptével.) Péntek fél 8: Gyergyói bál, (Poór Lili ven. dégf elléptévei,) Szombat fél 8: Gyergyói bál. (Poór Lili ven. dégfelléiptével.) Vasárnap d. u. fél 4: Pozsonyi lakodalom, (Első olcsó helyáras előadás.) Vasárnap eate M4 8: Györgyéi bál (Poór TÜi \

Next

/
Oldalképek
Tartalom