Keleti Ujság, 1941. április (24. évfolyam, 74-97. szám)

1941-04-09 / 81. szám

I 9 4 1. A P & I Ci S 9 rmmmrnmmmmmummmmmm .... ..............................' ■■ ... 1 Keiei'lUrsjiG Petőfi Hem Szibériában, hanem magyar földön halt meg Állást foglalt a Petőfi Társaság a költő haláláról terjesztett mende-mondák ellen OrTlémadíás ecjy halóif eller Az európai mértékek szerint igazodó vi­lág már sokszor csodálkozott, háborgott és méltatlankodott a különös összetevőkből fel­épült román lélek szeszélyes kilengésein s most újra itt van az ok a csodálkozásra é; legőszintébb felháborodásra. Magyarországot, a magyar nemzetet mér­hetetlenül nagy sorscsapás és gyász érte: Teleki Pál gróf miniszterelnök tragikusan megrázó körülmények között meghalt. A magyar nemzet s körülötte az egész müveit világ megrendült, lélekkel, elfacsarodott szívvel vette tudomásul a nagy államférfin és nagy tudós tragédiáját s adta tanujelét gyászának, részvétének, együttérzésének. Ha­lottakról csak jót, vagy semmit, vallották ^ még a pogány latinok is s vájjon lehetettje vo!na.e nem. jót imi a nemzet halottjáról, gji aki magyarnak és embernek egyaránt a leg- nagyobbak, legértékesebbek rendjébe soroz, g ható. Az egész világ méltatta Teleki Pál gróf életét, egyéniségét, államférfim és em­beri nagyságát, csak éppen egy hang vált ki a gyásznak és részvétnek e csendes litá­niájából. Ez a hang — román hang. Nem lep meg, hogy e hangot a szentségtörö gya- lázkodás, a sátáni gyűlölködés, a köpködő rágalmazás elemei jellemzik, Európában nagy érték, nagy kincs az élei. és szent a halál, még a legkisebb, leg- jdentéktelenebb emberek földi pályafutásá­nak utolsó állomása is. A halál fensége, ko­mor szépsége és tragikus nagyszerűsége Eu­rópában mindenütt tiszteletadásra, hódolat­ra készteti az élőket s ez nem is lehet más­képen ott, ahol a kultúra és erkölcs törvény­szerűségei az élők közkincsévé nemesedtek. Az Aradon megjelenő Ştirea cimn lap te- rületenkivüiiségi viszonyba lépett az európai kultúra és erkölcs emelkedett szellemével. Megemlékezett ez a lap is Teleki Pál gróf tragikus elhunytáról s ez a megemlékezés nemcsak a Ştirea szellemi és erkölcsi mér­tékére jellemző, hanem arra a jóvátehetet. lenül mérgezett légkörre is, amelyben idült következetességgel születtek meg a múltban és születnek meg a jelenben is az európai civilizáció formájától és lényegétől már áthatott sziveket, lelkeket folytonosan meg­botránkoztató megnyilatkozások. Az a cikk, amelyben a Ştirea megemléke­zik, a legdurvább halottgyalázás, amelynek ez a földrész szemtanúja lehetett. Felrúgja as európai civilizáció közösségéhez tartozó népek, nemzetek keresztényi erkölcsének egyik legősibb törvényét, amikor a halott Teleki Pál gróf áldozatos életét, munkássá­gát, államférfim nagyságát durva otromba­sággal gyalázza, becsmcrli és pimasz alan­tassággal igyekszik megszentségteleniteni halálában is. Egészen egyedülálló, példátlan eget és minősíthetetlen eljárás, akármilyen vonatkozásban is vizsgáljuk. A gyűlöletnek, rágalomnak és gyalázkodásnak sértő sző. özönét, amit a Ştirea zudit a magyar nem­zet és az európai politikai élet nagy ha­lottjára. nem ismételjük, azokkal nem vi­tázunk. A nagy halott mártiremlékezetőt nem illethetjük a szentségtörésnek ilyen for­májával sem. Mert ezek a rágalmak, gya- íázkodások és sértések olyan természetűek, hogy azt, akit illetniük kellene, el nem ér­hetik, meg nem érinthetik és be nem szeny- nyezhetik. Az ilyen alantas gyalázkodások visszapattannak a sértett, emberi, államfér­fim nagyságának makulátlan erkölcsi vér- tezetéről s azt döntik szégyenbe és gyalá­zatba. aki a megszentségtelenitésnek ilyen sötét és aljas eszközéhez vetemedett. Azzal sem széliünk perbe, amivel a Ştirea a magyar nemzet- legféltettebb, legdrágább kincsét: a magyar nyelve* gyalázza. Azok utálu. amit az erdélyi román állami iskolák tankönyveiben, a román közoktatásügyi mi­nisztérium legmagasabb jóváhagyásával a magyarokról Írtak és tanítottak, a Ştirea megállapításai még gyöngéd kedveskedések. Az aradi Ştirea cikkét a cikkíró megirta, a szerkesztőség nyomdába adta és az aradi román cenzura — engedélyezte, S ezzel â ténnyel kifejezésre jutott az a tény is, hogy a kormánya szempontjainak betartása felett őrködő aradi cenzorok jóvoltából a Ştirea cikke a román közhangulatot hivatalosan is ábrázoló megnyilatkozássá lépett elő. S ezek után hadd szóljunk néhány szót a Stireában megjelent magyarellenes gya­lázkodások szerzőjéről is. A cikk gazdáját igen jól ismerjük Kolozsvárról. Neve: Stoica Sever. Itt dolgozott hosszú évekig a román nemzeti parasztpárt hivatalos lapjá­nál, a Pátriánál. S amikor a Patria háztá­jin a szakadás bekövetkezett, Stoica Sever a Vaida-Voevod túlzó csoportjához csatla­kozott és a Frontul Romanesc cirnü buka­resti lap kötelékébe lépett. Egyike volt azoknak, akik a nagy román ábránd délibáb­ját látták és hirdették a valóság tényei he. Budapest, április 8. Az e&nult évben Svigel Ferenc nyomdász Petőfi oroszországi sírjára v onatkozó adatait be egyik budapesti lap szer­kesztősége átadta SzOndy Károly polgár- e,estetnek, hogy az adatok helyességét ható­sági wtcm vizsgáltass«, ki. Szendíj Károly pol­gármester, az ügyet áttette a Petőf i Társaság­hoz, mely az adatok kivizsgálását háromtagú bizottságra bízta. A bizottság tagjai Komis Gyula, a Petőfi Társaság elnöke, Vojno-viah Géza a Magyar Tudományos Akadémia főtit­kára és Gáspár Jenő a Petőfi Társaság fő­titkára az adatokat megvizsgálták, szakértő­ként meghallgatták Darvas János szerkesztőt Î3, aki hossza évekig mint hadifogoly Orosz­országban raboskodott, majd elkészítették Gáspár Jenő főtitkárral a vizsgálat eredmé­nyéről szóló jelentést, amit a Petőfi Társaság vasárnapi ülésén olvasott fel Gáspár Jenő főtitkár. A Petőfi Társaság ülésének elején egyéb­ként Komi? Gyula, elnök kegyeletes szavak­kal emlékezett meg Teleki Pál gróf miniszter­elnök haláláról, majd Pap Károly előadása és j.gyagfalvi Hegyi István felolvasása után Gáspár Jenő főtitkár általános érdeklődés mellett olvasta fel a jelentést. Petőfi oroszországi sírja — legenda A bizottság jelentésének elején megjegyzi, hogy a Petőfi Társaság egyszer és aiiindeii- korna le akarta zárni a 90 év óta élő legendák sorát, s nemcsak Svigel Ferenc adatait vizs­gálta meg, hanem az előtte és vele párhuza­mosan és utána elszaporodott mende-mondák lyett. A ..nici o brazde“ jelszavát hangoz, tatta még akkor is, amikor Nagyrománia sorsa felett a világpolitika hullámai össze­csaptak Alakjára, mentalitására a hazatért Ko­lozsvár is jól emlékszik s mostani cikke után — biztos lehet ebben — még jobban emlékezetünkbe véssük. Egy bizonyos: a magyar közvélemény a legmélyebb felháborodással értesül Stoica Sever és a Ştirea lialottgyalázó és magyar- ellenes kirohanásáról. Ez a felháborodás annál jogosabb, meri a magyar kösvéle. kát ás. A Petőfi legendakor nem mai keletű, egész irodalma van már. Az első periódust Ferenczi Zoltán kezdte meg és az ő megfi- gyelései a további mondakörökön is végigvo­nulnak. A második periódus 1862-től 1876-ig tart, amikor a hazai és a külföldi sajtó csatázott Petőfi sírja körül, majd a harmadik szakasza 18k 7-töl 1878-ig tartott. Ezeket a mondakö­röket követte a szibériai változat 1877-ben pattant ki a Mtmasses-féle botrány, aki azt állította, hogy Szibériában egy ólombányában találkozott Petőfivel. 1901-ben hirtelen fel- Oukkant Petőfi állítólagos koponyája is, ame­ly? t Budapestre hoztak, s itt megállapították róla, hogy a koponya nem lehet Petőfié. Ezt a korszakot a világháborús korszak vál- tetta fel, »(Mikor nj tápot kapott a Petőfi legenda a szibériai fogolytáborok magányá­ban. Különösen 1923-ban Petőfi születésének 100 éves évfordulóján adódott időszerűsége ennek a kérdésnek, majd elkövetkezett az 1039. év Petőfi eltűnésének 90. évfordulója. Belekapcsolódtak a kérdés tanulmányozásába kiváló tudósok is, de egymás után, dőltek meg a különböző feltevések. A legtöbb figyelmet Kvigel Ferenc állításának kellett szón telni. A vizsgáló bizottság^ azonban Svigel Ferenc ada­tairól is megállapította, hogy nem fogadha­tók el. Ugyan ez áll a több más egyén ada­taira és a Szabadkai Napló hírére is. A vizsgálat anyagát a bizottság szakértője Darvas János dolgozza fel, hogy megfelelő tájékoztatást nyerhessen a közönség is arról, hogy Petőfi oroszországi sírjáról szóló és a jövőben is felbukkanó adatok csak legendák. meny és a magyar sajtó ilyen alantas szel­lemű merényletekre soha nem alacsonyodéit le. A magyar sajtó legutóbb az elhunyt Ti- tulescunak is megadta a minden halottat megillető tiszteletet, ha rá is mutatott ar­ra, hogy a trianoni és kisaatant politika e nagystílű mesterének méltó bünhödést jut­tatott a sors, amikor müve kártyavárként omlott össze. Erre a minősithetetlen orvtámadásra egyébként kár több szét. vesztegetni. Aki irta, nemcsak a saját lelkének elvakultság- tól és gyűlölettől fertőzött világáról tett ţa. egészen komoly és jelentős hitel is biztosít­ható, miután a magyar állam e gazdasági tömörülést rendkiviil életrevalónak tartja. Gaál Alajos dr. gyergyói tagozati elnök vezetésével az eternit héten ezügyben küldött­ség járt Budapesten. A küldöttségei a föld- müvalésiigyi miniszter megértéssel fogadta. Jugoszláv eí^es tünte­tések Oiasnofsaáarfean Milánó, április 8. Olaszország több városá­ban a tengelyhatalmaknak a Balkán elleni erélyes katonai lépése alkalmából diákHinte- tén'k zajlottak le. A diákság zárt sorokban vonult fel az illető városok fetssio-székházai elé és nyíltan kifejezésre juttatta Jugoszlávia iránit, érzett megvetését. Tüntetések voltak Milanóban, Torinóban, Gehuában, Combban és Firenzében. (MTI.) Változások a ¥ÁM menet*érdjében Budapest, ápr. 8. (MTI.) A MÁV igazgatósága közli, hogy április 8-rfi virradó éjjel 10 órától a MÁV is a nyári időszámításhoz alkalmazkodik. Eszel egyediejüleg április 8-án 0 órá­tól a rémdkivüli viszonyok miatt- to­vábbi intézkedésig az egyes fővonalak menetrendjében változás történik. -4 Budapest— Nagyvárad— Kolozsvár — Dá»—Stepsis&entgyöTgy vonalom Bu­dapest Keleti pályaudvarról indul 16.35-Jcor, az ellenvcmat érkezik Buda pestre 6 óra 01 perckor. A kolozsvár— dés—besztercei személyvonat Beszterce —Marosvásárhely—Szászrégen és Ma- rosvásárhely—Sepsiszentgyőrgy felől kap csatlakozást. Száz vadházaspár köt törvényes házasságot Marosvásárhelyen Marosvásárhely, április 8. Marosvásárhely váróé, anyakönyvi hivatalát valósággal rohanták azok a közös háztartásban éüő fér­fiak ás nők, akik törvényes házasságra akar­nak lépni, hogy együttélésükből származó gyermekeiket törvényeeithess&. A román há­zassági törvények értelmében ugyanis állam polgársági bizonyítvány híjján nem esküdhet ■ tek össze, a magyar törvények azonban mó­dot nyújtanak arra, ha születési bizonyítva,- nyak szorint a visszatéri területen születtek a a becsi döntés pillanatában is ott voltak, hogy törvényes házasságot köthessenek. Marosvá­sárhelyen nem hevesebb mint száz vadhdzás- pár akarja a „holtomiglan-holtodiglan“-t ki­mondom. A tömiegcsküvök révén ezer gyemü l válik törvényessé. Leszállítóit« a lörvénY**®*-'' ®f!Y öl éwe® eaelőit elliéÍ! gyilkos büntetéséi Kolozsvár, április 8. Még 1936-ban történi, hogy Bocim János 21 éves berkenye«! születé­sű legény, akn Alb József kajánfovölgyr gaz­daságában volt alkalmazva mint cseléd, meg­gyilkolta gazdáját, mert nem akarta megadni bérét. A gyilkossá lett szolgalegény bűnügyéi; még abban az évben letárgyalta a román tör- -■ c-ry szék és Baciut 14 évi börtönre dőlte Fellebbezés folytán ügye a táblához került és a, tábla 10 évre szállította le Baciu owns lései. Az c’itélt ebben sem nyugodott meg s a hazatérés után a magyar bíróságtól ügy­nek újratárgyalását kérte. Az ügy kedden ke­rült a büntető törvényszék dr. Szabó tanácsa elé és a most megtartott tárgyaláson a ma gyár bíróság Mosovyi dr. ügyész vádbe szó le után Bseiu büntetését 7 évre mérsékelte s 5 évet kitöltöttnek nyilvánított, mert Baciu az első tárgyalás óta fogságban van. A 7 évi fogházon kívül még 10 évi politikai jogvesz­tésre ítélték. Minthogy megnyugodott m ité- Llben, az ítélet jogerős. nuságot, hanem rendkívül rossz szolgálatot tett annak a népnek is, amelyhez tartozik. Halott ellen emelt kezet és saját népét ütötte meg. Nem először találkozunk ezzel a pszichózissal román részről. A magyarok elleni Szent Bertalan éjszaka rendezésétől természetszerűleg ide vezetet), az ut. Egy nemzet, amelynek kebelében ilyen er­kölcsi alásülyedés lehetséges egy hivatalos szerv, a cenzura hozzájárulásával, vájjon milyen sorsot készít elő magának9 . Ennek a meggondolása azonban nem re­ánk, hanem Romániára tartozik. m—^m* mm IMI|I IIIB| ’•-Tnrnnnnniii i ihm n— f APITOL-bsn HÉG 2 NAPIG I CSÜTÖRTÖKIÉ BEZrtRÓLíie; A nyugati győzelem (SIEG IIP WESTER) M nden idők legnagyobb Háborúsfllmle Kefemen Béla rondorfőkapitányhe-y&tf es, légoltalmi parancsnok személyesen ellen­őrzi az elsötétitési rendelet végrehajtását Kolozsvár, április 8. (Saját tud.) A leg. ujaibb légoltalmi rendelkezésekkel kapcsolat­ban. tegnap hirt adtunk arról, hogy Kele­men Béla rendőriőkapitáayhelyet-teü szemé­lyes ellenőrzést tartott a« egész város terü­letén annak megállapítására, hogy a fontos rendeletiknek hogyan tett eleget Kolozsvár város lakossága. A rendőri oka pitányhe] ver­tes, aki egyben Kolozsvár léről talmi pa­rancsnoka is, esti ellenőrző útja során ész­lelt megfigyelései alapján most az alábbi újabb és fontos figyelmeztető fölhívást in­tézi a lapok utján a lakossághoz: A légoltalmi készültséggel kapcsolatban elrendelt elsötétítést személyesen ellenőriz- tem. Megállapítottam, hogy a város egyes Megalakul az Erdélyi Pari kih/énfatvi tagozata Küyénfdlva, április 8. KHyénfáha köz­ségben, az Erdélyi Párt gyergyói tagozati elnökének: Gaál Alajos dr. orvosnak vezeté­sével, dr. Ferenczy Balázs & Csathó igazga­tó,/ a gyergyói tagozat kiküldötteinek rész­vételével nagy lelkesedéssel alakult meg az Erdélyi Párt helyi tagozata. Elnökévé Pé­ter Árpád igazgató-tanítót, helyettesévé pe­dig Ambrus Ferencet választotta. Tizesgaz- dák fettek: György József, helyettese Ko­részein az elsötétítés csaknem teljes tökéle. tességgel végre volt hajtva, de ugyanakkor megállapítottam azt is, hogy különösen a város külső részein és a villanegyedekben sok helyen semmit sem tettek, hogy a fény a lakásokból ki ne szűrődjék. Ezért nyoma­tékosan figyelmeztetem a város lakosságát, hogy a lakások és üzletek elsötétítésére vo­natkozó rendelkezéseknek haladéktalanul te­gyenek eleget és hogy az elsötétítést ne csak az utca felé, hanem az udvarok felé is hajtsák végre. A rendelet ellen vétőket ma­gam fogom szigorúan megbüntetni. — Kele. men főkapitányhelyettes, légoltalmi parancs­nok himbán Páter. Salamon László, helyettese Kolozsi Bálint, Gáli András, helyettese Péter János, Egyed Antal, helyettese Szász József. Az uj tagozat mans élénk munkába kezdett és különösen lelkesen támogatja a gyergyói nagy székely fater meló szövetkezet ügyét, amelytől Gyergyó gazdasági fellendülését várja. A fa-szövetkezet érdekében egyébként az Erdélyi Párt központi vezetősége és parla­menti csoportja is .eljárt mind báró Bánffy Bániéi földművelésügyi miniszternél, mind a Nemzeti Bank igazgatóságánál és örömmel vette tudomásul, hagy a szövetkezet részére

Next

/
Oldalképek
Tartalom