Keleti Ujság, 1941. április (24. évfolyam, 74-97. szám)
1941-04-04 / 77. szám
t i Vl. A P R I C I S 4 ^gmlaicidSeî Hogyon történik az erdélyi vállalótok odójának megcilapitása Kafozsvár, április 3, Amint néhány nap. paJ ellőtt megírtuk, az erdélyi vállalatok adóügyi problémáinak megvizsgálásáról a pénzügyminisztériumban már hosszabb Ideje részletes tárgyalások folynak Ezek a megbeszélések befejezéshez közelednek s ered. fényükként e hó 20.ára kormányrendelet közzétételi várják. Beavatott forrásból származó értesülésünk szerint a rendelőt tisztázni fogja többek kö. zött a vállalatok mérlegeinek elkészítési módját abban az értelemben, hogy intézkedik a reális felértékelések, továbbá aa elmúlt években képezett rejtett tartalékolásoknak nyip tartalékokká való átalakítása, a bóL gár és orosz megszállás alá került területekkel szemben fennálló követelések leírása. a romániai követeléseknek a mérlegbe való felvétele ügyében. Szakkörökben nem tartják kizártnak, hogy a pénzügyminisztérium esetleg elfogadja az erdélyi vállalatok kérését, és lehetővé teszi, hogy a* 1040. évi mérleget csak kezdő mérlegnek tekintsék, amely tényleges adóalapúi a gyökeresen megváltozót viszonyok miatt nem szolgálhat Ebben az esetben a váltója, tok az 1941. adóévre az eddigi adótételeket fizetnék be, adóelőleg elmén, míg a véglege« kivetés az idei üzletév eredményének meg. állapítása alapján történnék. Már javában foV^ Kolozsváron a zsidóls mezágszdasági incf»f« lenn ina le hejelenlése Kolozavár, április 3. Ismeretes, hogy március elsejével életbelépett az 1940/1941, M.B. száma rendelet, amely a zsidótörvénynek foldliirtokpolitekai vonatkozása intézkectóeit a visszatért keleti és erdélyi országrészre is kiiorjrezti. Az említett xradeiet mindenekelőtt hivatkozik a zsidótörvény 16-ik szakaszára, mely. nek értelmében a zsidókra, mezőgazdasági tti~ katlanaiknak tulajdonul, vagy kin haszonbérletek céljaira való átengedésére lehet kötő. lesni. Ezt a rendelkezést Erdéiy területén alkalmazzák mindazokra az ingatlanokra, amelyek 1940 augusztus 30-án zsidó tulajdonban voltak, tekintet nélkül arra, hogy ar. ingatlant azóta nemzsidó megvásárolta. Abban as esetben, ha a zsidó Pu- tajdonban volt ingatlan 1940 augusztus 30-ika titán került nemzsidó tulajdonába, az uj tulajdonos is kötelezhető ingatlanának átengedésére, kivéve, ha a tulajdonjogot árverésem, vagy árverés hatályával magánkézből való eladás utján, vagy pedig olyan jogügylet alapján szerezte weg, amelyhez az illetékes hatóság 1940 szeptember 15-ike után földbirtokpolitikai szempontból hozzájárult. Mindazokat az erdélyi mezőgazdasági ingatlanokat. amelyek 1940 augusztus 30-áa zsidó tulajdonban voltak, 1941 április óh-ig a hr.atelosan előirt mintájú kérdőív kitöltő- -ével be kell jelentem as illetékes községi elöljáróságnál:, vagy városokban a polgár, mesternek, A' törvény alkalmazása szempontjából ho- ielentésre köteles mezőgazdasági ingatlanon kell érteni bármely- ingatlant, kivéve erdőt, gyártelep, bányatelep, ipartelep, vagy fürdő- telep céljaira szolgáló ingatlant, kivéve továbbá a városok belterületén fekvő ingatlanokat ég a kis- és nagyközségek belterületén felevő beépített olyan ingatlanokat, amely a tulajdonosnak saját ingatlanán folytatott mezőgazdasági üzeméhes; nem tartoznak. Át REPÜLŐGÉP nVflQC i Budapest 125 perc Q i Uflu ■ Ra^vdrad W perc marosvdsdrhelvj 35 pwc l/ruvn UC? hidegben fütött. Nu™ I ÜLIYiLu melegben hűtött utasfülke ft] ppn < mert nincs ideje útköz- UUlOU i fjen pénzt kiadni, olyan hamiir sálhoz ér! A I CRT fTMtyds király-tér MA LEK I 7 sz. Tel.: 35-96. Ha a. íatajSonosnaS házhelye, vagy lakó. házzal beépített ingatlana maeseu, vem kell bejelenteni a házhely céljára alkalmas 600 négyzet-ölnél nem' nagyobb mezőgazdasági in. gatUmt sem. Tanételton hangsúlyozzuk, hogy az előbb említett bejelentőé kötelo*»tt-égek, valamint a bejelentési kötelezettség alól való törvénye« kivételek vonatkoznak minden olyan mezőgazda-ági ingatknm, amely 1940 augusztus 30. napján zsidó tulajdonban volt. A bejelentést tehát az uj nem-zsidó tulajdonosnak !$ meg keU tennie, kivéve, ha az ingatlant árvarésen -zoreşte. vagy ahoz aa illetékes hatóság már hozzájáróit, vagy fa az mgsflsü erdőség, vagy fauya. gyár és fürdőtelep céljaira szolgál, vagy pedig lm az uj tulajdouoanak házhely*, ilíletve lakóháza ttincsen s az újonnan megszerzett ingatlan kiterjedése nemi haladja meg a 600 négyszögölet. Amint értesülünk, a bejelentésre kötelezett kfgrdtantulajdonosok máris tömegesen tear- n-ek eleget, kötelezettségüknek. így Kolozsvárott is nagy számban jetentik be azoteiT, a zsidó tulajdonban lévő. vagy zsidó tulajdon, fan volt mezőgazdasági ingatlanokat, amelyek a város megállapított belterületén kívül fekvőnek. Három felfcrjesz'és a fco'ozsvírí házin'afdososok érdekében Kolozsvár, április 3. Kolozsvár város polgármestere három felterjesztést intézet! a íténzügymiuisztériumhoz. Az elsőben kérte, hogy a rendkívüli ideiglenes házadómentességet SS évre terjesszék ki az olyan telken épülő épületekre, ahol a telektulajdonos részéről átengedés történik a város javára. A második előterjesztésben a polgáromat« béri, hogy Kolozsvár különleges helyzetére való tekintettel az ezután építendő házakra az ideiglenes Mzadó-mentosséget IS évről 3G évre emeljék föl. Ilyenképpen ugyanis remélni lehet, hogy bízoiiyos építési tedv mutatkozik azoknál, akik házakat akarnának építeni s ok a munkanélküliség kérdésén is segíthetne. A harmadik előterjesztés azokra az épületekre vonatkozik, amelyeket 1934 óta magyar tulajdonosok építettek és amelyékre a a román hatóságok nem adtak házudókedves- wiéngeket. Mintán itt az épittotőket igazságtalanság érte, a polgármester kérte a pénzügyi kormányzatot, hogy az 1934 óta épített összes magyar ingatlanokra.. terjesszék ki lő évre az adókedvezményt. Á zsidótörvény földbirtokpoWkai rendelkezéseinek végrehajtása Erdélyben — Befejező közlemény. — Megelőző sz&nwirtkfau ismertettük a második zsidótörvénynek azokat az intézkedéseit, amelyek a földbirtokpolitikai rendelkezéseket tartalmazzák. Az alábbiakban ezeknek a rendelkezéseknek a magyarázatát közöljük dr. Nérneihy Imre kir. Ítélőtáblái bíró, az igaz- ságügyminiszí úriiun törvényelőkészítő osztályának tagja által közzétett tannhnány alapján. Mindenekelőtt meg keíl áHíipitauí, hogy a törvény 15. és 16. $.-ai nem tartalmaznak intézkedést. a házingatlan (városi, belfelki ingatlan) szerzésére, illetve igénybevételére. A törvény 16. szakaszában a zsidók ingatlanainak átengedés kötelezettsége tekintetében foglalt rendelkezés csak a mezőgazdasági ingatlanokra vonatkozik, near terjed ki tehát az erdőgazdasági ingatlanokra sem. A 16. íj. utolsó bekezdéséin* fogäalf .ima. rendelkezés viszont, mely szerint n zsidó ín. iajdonban lévő ingatlanok átruházásához hatósági hozzájárulás szükségéé, nemcsak a mc- zógiaBdasági. de az erdőgazdasági ingatlanok, ra is kiterjed. A tervénv 15. %. első bekezdése szerint, zsidók a jövőben is szerezhetnek mezé -, vagy erdőgazdasági ingatlant, szórtban csak árve. rés, vagy árverés hatályával magánkézből való eladás során, ha a vételi ajánlathoz a hatóig az engedélyt; megadta. Ezt a könnyítési azérí iktatták törvénybe, hogy a mezőgazdaság; és erdőgazdasági ingatlanok hitelképessége csór hát ne szenvedjen és a hitelezők által megkért ingatlanárverések -ikere ezáltal is bizto- sitbató legyen. A törvény 16, szakasza nem zárja ki azt, hogy zsidó halál esetére szóló intézkedések (végrendelet, öröklési szerződés) alapján, vagy a törvényfs öröklés szabályai szerint szerezzen xu; rő-, vegy erdőgazdasági ingatlant. Nem tartalmaz továbbá a 15. Ş. koiiá tozást mezei-, vagy erdőgazdasági ingatlannak zsidó által való faszon élvezete, vágj' haszonbérlete tekinfetében sem. A tömény 16. $-a intézkedik arról, hogy zsidót nKzrianzdasagi ingatlanának nemcsak tulajdonul, hanem kishaszonbérletek céljára való átengedésére is kötelezni lehessen, ügyi,; ennek a szakasznak első bekezdése szerint nemzsidót is kötelezni lehet mezőgazdasági ingatlanának tulajdonul, vagy ki-haszonbérletek céljára való átengedésére, ha az ingat, lant 1937, december 3L napja után, de még a törvény hatály!,»lépésének nwpja, vagyis 1939. május 5. előtt zsidótól szerezte és az átruházástól számított három év még nemi telt eh Ez a rendelkezés elsősorban a nemzsidó családtagra, vagy mezőgazdasági alkalmazottra történt szinleges ingnianátrnháza tót ollen irányul. Az átengedés, kötelezettség még nem jelenti azt, hogy a zsidók minden mezőgazdasági*ingatlanát igénybe, JVgják veroni földbixtokpo liíikai célokra. Erre nézve irányadó, hogy az illető vidéken mennyiben van szükség kis-, vagy középbirtokok, illetve faszon bérletei: alakítására, másfelől pedig a zsidó tulajdonos mennyiben folytat ingatlanán a közérdekű szempontoknak is megfelelő gazdálkodási. A törvénynek e rövid magyarázata után az alábbiakban rárerönk azokra a rendeleiekre, I amelyek e törvénye,' jogszabályoknak általa- | fan az egész országban és különb cn Erdélyben való végrehajtására vonatkoznak A zddótörvény földbirtokpolitikai rendel. kezeseinek a visszacsatolt keleti és erdélyi területen való végrehajtásáról a in. kir. minisztériumnak a Budapesti Közlöny 1941. már. «dus 15-iki számában közzétett 1940/1941. M E. számú rendeleté intézkedik. A rendelet bizonyos kiegészítésekkel, illetve módosításokkal éte* belépteti Erdélyben is a zsidótörvény földbirtokpolitikai rendeikezr- seinek végrehajtásáról szóló 8360/1939. M. E. -szárán rendeletét, valamiut az ezt módos-'tó. illetve kieg&átö 9140/1939. M. E. számú, 3360/1940 M. E. számú és 4990/1940 M. E. -zámu ivaideleíekot, továbbá az igazságügymi. nlsztériuni 43.31*0/1939. I. M. számú rendeletét, a-ir-ily a zsidótörvény végrehajtásához szüksége^, teírklönyvi szabályok mcgállapitá- séró! intézkedik. Minden .jog«/, ibáiyok érteiinéhen Ei'dfiybeu lé alkalmazzák enentul a zsidótörvtíny ama rendelkezéseit| amely szerint a zsidókat mo. zegazdasági ingat! inaik tuLajdotiul, vagy kis haszonbérletek céljára, átengedésre lehet kötelezni. Ezt a rendelkezést az 1940/19-41 M. E számú rendelet 2. értelmében alkahaaziu kell mindazokra az ingatlanokra, amelyek o'K1. augusztus 30 -án zsidó tulajdonban veitek. vagy ezen idő után nemzsidó tulajdonba meiifek át, kivéve, ha a tulajdonváltozás átverés, vagy olyan jogügyiét alapján történt, t'melyhez a hatóság 1949. szeptember 15-ikc irtán töldbirtokrolitjkai szeiapoutból hozzájárult. Az 1940/1941 M. E. szánta rendelet 3 j. szerint a zsidótörvény földbirtokpolitikai rendelkezéseit azokra a zsidó jellegű kereskedelmi társaságokra, egyesületekre és egyéb jogi szem élvek re is alkalmazni kell. A zsidótól' vány és a hozzá, kapcsolódó rendel etek pontosan megliatároazék. hogy valainely jogi személy-ég mikor esik a zeidótörvénv korláio- zásai alá. A zsidótörvóny határa alól Való mentes-ág kiterjed arra a személyre is, aki az országhoz viEszacsatolt területen az ekzakitás ideje alatt a magyarsághoz bü magatartása ra'e.tt sza- badségái, vagy testi épségét kockáztatta. Ennek a körülménynek az igazolására a minisztere mök által kiállított bizcmyitvány szolgiíl A bizonyítvány kiállítása iránt a kóréh éi 1941. májú- 15-ig kell előterjeszteni. Dr. RÖSZLEB ftYÖZő ipamáila átok gyárak flgyelméte' Az Iparlörvényben előirt az IparfelOgyelőség állal rsszeá ililol i üzemi munkarend és ennek függeléke kiadásunkban megjeien és könyvkereskedésíinl ben (Kolozsvár Mátyás király-tér 8. sz.) kapható. Minerii irodalmi és tyomdai MOintézet R.-L A tizenhetedik néwiebmagyar mérkőzés előtt... A budapesti Nemzeti Sport érdekes össze- állitáet közöl az eddigi német-ínagj'SL' lahdíi- rugó mérkőzésiről. Edd’g a követkeaó mérkő- zésekc.i játszottuk a németekkel: 1909 Budapest: Németország—Magyarország 3:3. 1911. München: Magyarország- Németor- szög 4:1. 1912. Budapest: Magyarország—Németország 4:4, 1912. Stockholm: Magyarország—Németország 3:1. 1920. Berlin. Németország—Magyarország 1:0. 1921 Budapest. Magyarország—Németország 3:0. 1922. Bochum 1 Némstorsság—Síaggaror. Hág 0:0. 1924. Budapest: Magyarország—Németország 4:1. 1930. Drezda: Németország—Magyarország 5:3. 1932. Budapest: Magyarország—Németország 2:1. 1934. Frankfurt: Németország—Magyar ország 3:1. 1936. Budapest: Magyarnszág—Németország 3:2. 1938. Nürnberg--: Németország—Magyar- ország 1:1. 1939. Budapest: Magyarország—Németország 5:1, 1940. Berlin: Magyarország—Németország 2:2. 1910. Budapest: .Magyaréiszág~-Németor- •szúg 2:2. A magyar csapat szempontjából ez * helyzet : 16 7 6 3 42:26 A német válogatott au: otmult évben 10, idén egy mérkőzést játszott, ebből hatot megnyert, kettő eldöntetlen voit és három: vereséget szenvedett. A magyar csapat az elmúlt évben hat, az idén egy mérkőzést játszott __vereséget egyszer sem» szenvedett! — győ. zott kétszer, ötször eldöntetlenül mérkőzött. A magyar válogatott eddig összesen 229 válogatott mérkőzést • játszott (a kölni lesz a 230.), 119 megnyert, 52 döntetlen és 67 elvesztett mérkőzés mellett gólaránya 578:48b. Ezzel szembe® a német csapatnak ez a mérlege: 180 mérkőzésből 88 nyert. 33 döntetlen, 59 vesztett- és 461:339 gőlarány. Forradalmi amabálymódlo- silás a labdarúgásban A labdarugó játékszabályok uj szövegezésében a 12. *. egyik rendelkezése sok vitt. ra adott már okot. A „rcmpli“, azaz a szabályos lökés az uj szabály szerint megengedett olyan játékossal szemben is, aki bár niucs a labda birtokában, akadályozza, feltartja ellenfelét. Április 6-áai a FIFA szabályalkotó bizottsága. — a magyar—német válogatott mérkőzés idejében — ülést tart Kölnben. Erről az ülésről nyilatkozott Bauwens d*. a bizottság elnöke Elmondotta, hogy a szabály nj szövegét a következőképpen tervezik; „A szabályos lökés is büntetendő, ha olyan játékos ellen alkalmazzák, akinél nincs a labda. Ilyen esetben közvetített szabadrúgást kell ítélni a vétkes csapata ellen. Szabálytalan lökés esetében közvetlen szabadrúgást kell Ítélni. Mind a két esetben a 16-090H belül is szabadrúgás ítélhető-* A módosított szöveg iorradalmi változást idézne elő a játékvezetésben, hiszen a jövőben a játékvezető megítélésétől függne, hogy a 16-oson belül elkövetett erőszakos felllö- késórt 1.1,-est itél-e, avagy csak az eset helyéről közvetlen szabadrúgást, amely elé tudvalevőleg sorfalat lehet állítani. MERÉNYLET KISZELY ELLEN ! Ismeretlen tettesek megkéselték, nem mehet Kölnbe Budapck, április 3. Különös merénylet áldozata lett Kiszely Gyula, a magyar váló. g-atoft balösszekötője. Kiszelyt szerdára virradó éjjel ismeretlen egyének megtámadták a Váréi utón és késsel bal hónalja alatt nagy sebet ejtettek rajta. Kiszelyt a sport- .-.z-anatóráimban ápolják. Vasárnapi kölni játékáról szó sem lehet. Fábián szövetségi kapitány Z-sragébért jelölte ki helyére. Erdélyi, játékosokat tiltott el a játéktól az MLSz egyesbirója. Daltól a Nagybányai SE játékosát bárom hétre.
