Keleti Ujság, 1941. április (24. évfolyam, 74-97. szám)

1941-04-30 / 97. szám

ft Iralhcn be az ErdtUji Pártba! avn icis jo Kolozsvári ás kolozsmeqvei pártlroda: Farkas-utca 7. Tsíef.: 73-38. Beiratkozni tehet mindennap délelőtt 9—2. délután 5—7 óra között —m M i ■ n—■ Kalotaszegi ballati a — Puskás Lászlóné! — kiáltott ki a féllgnyított tárgyalóterem ajtaján a tör­vényszék öreg szolgája. — Puskás Lászlóné, lépjen be! A tárgyaló asztalnál ünnepélyes arc­cal ülnek a bírák. A kicsi asztal mellett egymagában ul az ügyész. Pejét félke­zére támasztja, talán a vádbeszéden gon dolkozlk, de előbb a tárgyalást kell meg­ejteni. a vádakat kell ismertetni, ame­lyekért Puskás Lászlóné öreg fejjel a törvény színe elé került. Mert öreg, tö­pörödött falusi asszony a vádlott Puskás néni. öltözékéről meglátszik, hogy Ka­lotaszeg vidékéről való. Fekete, csikós parkét fersinget visel s kék pruszlik is van rajta. Pején öregesen, két bogra kö­tött fekete fejkendő. Bátortalanul, této­ván ténfereg ide-oda a tárgyalóterem­ben, amíg elér a vádlottak padjáig. —* Lépjen előbb — szól rá az elnök, ö azonban csak ált egy helyben. — Lépjen előbb, Puskásné, ide közel az asztalhoz. Ki kell hallgassuk magát. Az öregasszony meg se mozdul A bírák egymásra néznek. — Talán süket — gondolja az elnök s hangosabban szól hozzá, mire a vád­lott megszólal: — Nem tudok magyarul! —- Nem tud magyarul? — csodálkozik az elnök, — hiszen magyar neve van: Puskás Lászlóné. született Papp Ilona. Magyar az arca. magyar a viselete... Az elnök tehát románra fordítja a|| szót. — Tudja, miért van megidézve? — Tudom — mondja a vádlott. — És az hogyan lehet, hogy nem tuo magyarul? Az apját hogy hívták? — Papp Grigor. — Anyját9 «— Ilona. — Milyen Ilona f — Nem tudom. Csak azt tudom, hogy Hona. Ileana... ^ —- És maga nem magyar? ■— Nem, nem vagyok az! — hangzik most már a szinte indulatos válasz, mintha azt mondaná: Ne faggassatok! Ha megöltök, akkor sem vagyok ma- yyar! De a magyar bíróság nem gyilkol csak igazságot keres és ítélkezik Intenek Puskás Lászlónénak, hogy üljön le a vádlottak padjára. Aztán meg kezdődik a vád ismertetése. A vád ve­dig a kővetkező: Váralmáson, Kalotaszeg szélén, ja­nuár 21-én lisztet osztottak szét ingyen a falu szegényei között, öt-tiz kilót ka­pott egy-egy szegény család s két vár- almást ember éppen hazafelé tartott az ajándék liszttel a faluházáról, mikor . szembejött velük Puskás Lászlóné leél asszoy társával. Amikor elhaladtak az asszonyok mellett, azt mondja Puskásné a másik két asszonynak'. — Nézzétek, hogy viszik a magyarok az ingyen lisztet! Hát csak vigyék, ne­künk nem is kel! a magyarok lisztje, mert majd jönnek a románok s adnak ők nekünk!... Puskás Lászlóné ott ül a vádlottak padján s hallgatta a vádat. Jellegzete­sen magyar, szinte tatárosan apró sze­mével lopkodva néz a bírák felé. Aztán maga elé bámul. Mélyen, mintha a múlt­jába, vagy egy mély kútba nézne Ilyen Keletről hozott méltóságteljes, ősi nyu­galommal csak mi hidunk ülni az elvi- harzó századok árnyékában. Mi, ma­gyarok. A tanuk egymásután lépnek a bíróság elé s esküvel erősítik meg vallomásukat■ Kettőt már kihallgattak. Nincs is szük­ség többre. —- Jöjjön ide Puskásné, ide közelebb, — int feléje az elnök■ Ş — Van vagyona? t •— Nincs nekem semmim, csupán egy kis házam s két fiam. Már nősök. Eqye- dül maradtam, egyedül, mint az ujjam — tartja fel száraz ujját, özvegy, sze­gény özvegyasszony vagyok. Ezt az utóbbi mondatot tiszta magyar nyelven mondta Puskás Lászlóné. Szép, zenjzetes magyar nyelven, hogy még a bit ’• is elcsodálkoztak rajta,.. — Látja, látja, Puskásné, hogy tud maga / agyarul — mondja jóságosán az elnök. — Beszéljen csak ezen a nyelven, sei nyelve ez, ne szégytlje... Mi a val­Diákvédelem Kolozsvárott Jelentést adtak Több mini 113 ki a Diákvédő Hivatal első félévi munkájáró1. ezer pengőt fordítottak eddig diákjóléti célokra Kolozsvár, április 29. György Lajos dr. egyetemi tanár, a Diákvédő Hivatal elnöke most adta ki jelentését, a kolozsvári magyar királyi Ferenc József Tudományegyetem Diákvédő Hivatalának az 1940/1941. tanév' első felében végzett áldásos működéséről. Visszapillantás a kisebbségi évekre A jelentés első része a kisebbségi évet alatt folytatott hősies küzdelemről emlékezik meg s többet között a következőket mondja: „Munkába állottak a történelmi -magyar egyházak és megmozdult az erdélyi magyar társadalom. 1928-ban a rém. kát. Státus meg­nyitotta az újonnan reudbehozptt és átala­kított Báthory-Apor Szemináriumot 120 egyetemi és főiskolai hallgató számára, ugyanakkor a református egyház a ref. kol­légium internátusában 80 férőhelyet és az unitárius egyház az unitárius kollégium i'n- temátusában 40 férőhelyet biztosított az egyetemi diákság részére. A nőhallgatók a Marianumban, a Református Szeretetházban és az Unitárius Leányotthonban helyezkedtek el. Mind a három egyház alapítványokkal, ösztöndíj ak&tl támogatta a diákságot.'1 Megemlékezik a jelentés az Országos Ma­gyar Párt DiáksegélyzŐ Bizottságának mun­kájáról is. A DiáksegélyzŐ Bizottság 1920 óta Inczédyjóksmm Ödön akkori ügyvezető elnök, jelenlegi kolozsvári és kolozs-megyti főispán vezetésével évenként 150—700 ezer lejt gyűjtött össze társadalmi utón és osz­lott szét a diákok között. A menzák is óriási segítséget jelentettek. Megvétózik a helyzet A bécsi döntéssel megváltozott a helyzet. A román egyetemről hazatért, vagy elmenc­hűlt diákok százait kellett segítem, irányítani és elszállittatni. A vallás- és közoktatásügyi miniszter ezért még az egyetem megnyitása előtt György Lajos dr. egyetemi tanárt bízta meg ti Diákvédő Iroda megszervezésével. A szervez® még egész kezdetleges állapotban volt, amikor 1940. novőmber 6-án a 35 362 számú rendelet elrendelte, hogy az egyetem mellett egv egészen uj szervezetű Diákvédő Hivatalt kell felállítani három tagozattal. A Diákvédő Hivatal munkája A Diákvádő Hivatal első tagozata a diák­segélyezéseket és a diákjóléti intézményeket kezelte. Vezetője György Lajos dr. egyetemi tanár lett, aki nagy buzgalommal látott hoz­zá a fontos munkához. Első ténykedése a Diákjóléti Iroda felállítása volt, amely a Budapestre és Sopronba igyekvő diákokat igazolással látta el s közel 300 egyetemi hallgatót juttatott Budapestre. Még sulyo. sabb feladatot jelentett számára a Kolozs­várra özönlő egyetemi hallgatók elhelyezése az Otthonokban, amelyek október elején még kifosztott felszereléssel részben a katonaság­nak, részben menekülteiknek szolgáltak szál­lásul. Az otthonok megfeszített munka árán 1940 október 21_én . a Tanítók Háza kivéte­lével, megnyíltak. Az otthonok megszervezése és a diákság elhelyezése után a Diákjóléti Iroda a segélyezések és a kedvezmények ki­osztásával foglalkozott. A menekült diákokat., akik DélerdSlyböl jöttek, teljesen eUáiástala- noknak kellett, tekinteni s gondoskodni kellett róluk. A visszacsatolással hazatért diákság is szánalmas szociális helyzetben volt. Ebbő1 is kitűnt, hogy a húszéves román uralom a, magyar középosztályt, as iparos, kereskedő és föld,míves réteaef csaknem koldusbotra juttatta. Több mint 113000 pengő — dich se gél vezésre A Diákvédő Hivatal a következő segélye­ket folyósította: Lakás és menzakedvezmény 540 hallgató- r.ak 935 esetben 47-821.42 P ruhasegély 106 hallgatónak 198 esetben 13.950.70 pengő, tandij segély 30 hallgatónak 80 esetben 992.20 pengő, tanulmányi, szigorlati és vizs- gadij segély 48 hallgatónak 48 esetben 3.800,25 pengő, tankönyv segély 60 hallgató­nak 81 esetben természetben. Különféle se­gélyeket 12 hallgatónak fizettek ki 239.30 pengő összegben, összesen tehát az 1940— 1941, tanév első felében 796 hallgató része sült segélyezésben, vagyis a hallgatók 83 százaléka és pedig a 46.400 pengő diákjóléti célokra leutalt összeggel együtt összesen 113.203.87 pengőt fordítottak Kolozsváron diáksegélyezésre. 'Ezenkívül a Diákjóléti Iroda 188 diákot 27.431 pengő keresethez juttatott. A Diákjóléti Iroda először a Lyceum könyvtárba», később a Mátyás király Diák- házban, december elsejétől kezdve pedig a Diáikház Király-utcai szárnyának II. emele­téi foglalt helyet. A diákjóléti intézmények A diákjóléti intézmények rendbehozatala és fenntartása nemcsak hatalmas kiadást, hanem nagy munkát is jelentett. Va!a.meny­nyi elhanyagolt állapotban került vissza. A Gábor Áron diákotthon 19] 2-ben éntilt társadalmi adakozásból. Petőfi utca 9—11 alatt vám, Köve régebben Egyetemi Menza volt. 1919-ben a románok erőszakkal elvették s „Căminul Studenţesc Avram lauen“ néven 22 észtedéig iutemátnanaik, 1937-ig pedig menzának is hasznaIták. 1940 szeptember 10- én került Vissza s október 15-ikéig a II. had­sereg katonai közigazgatási csoportja hasz­nálta. Október 21-én nyílt meg s ma 249 egyetemi hallgatónak szolgát, otthonául„ Meg kall jegyezni, hogy 0000 kötetből álló könyv­táréi, a románok mamikkal vitték. Vezetője Puskás Lajos kollégiumi tanár. A Satyai-Diákotthon Trefort-utt-a 13. szám alatt 1012-ben épült élj eredetileg ön-, báró YesseUmyi Mrklósné tutaíjckma volt, A romá­nok megvásárolták és átatekitották diákott­honnak „Căminul V. Student®« V. Babes“ néven. Hivatalosul 1940 szeptember 19-én került hirtokunklw. Vezetője Pápai Zoltán dr. klinikai tanársegéd. Az otthont októ he* 31-% Koiusz Ferenc jogszigorló vezette. 4 Rákóczi-Diákot th*m a. Rákoezi-ut 2 szám alatt még békében épült s a tanítók leányai részére szolgált otthonul. 1919-ben a román tanítóegyesület vette birtokába s főiskolai leányotthon céljaira használták. Itt ötven diákot helyeztek el. Igazgatója Heszke Béla középiskolai tanár. A Jólcai-Diákotthon a Jókai utca 11 szám alatt van. Létesítésié azért vált szükségessé, mert a diákokat nem lehetett enélkül elhe- lyesaii. Ötvennégy hallgatót, fogad be. Veze­tője Kálmán László egyetemi gyakornok. A Tanítók Hunyadi-Házát az 1900-ae évek elején a magyar állam építtette s kezelésre az Eötvös-alapnak engedte át. A világháború végéig mint, Tanítók Háza működött s a ro­mánok is igy tartották fenn. Felszerelését a románok különböző helyre szállították, úgy hogy emiatt her ende zni nem is lekötött s igy a Jókai-Otthonnal kellett hiányát pólóim. Gondnok?,- Esögön András, elemi iskolai igaz­gató tanító. Az Egyetemi Leányotthon 70 bennlakóval október 21-én nyílt meg a Mussobni-utTO—72 szám alatt, A románok építették 120 férő­hellyel 1030-ban. Innen — esereegyezségi de­pón — az otthon december 4-ikén átköltözött, a Mentőpalotáb®. Ma, 75 iraiuybentiakója van. Felügyelője Erdődy Irén középiskolai tanár. Az Egyetemi Diákasztal október 21-án nyílt meg a Gábor Áron diákotthonban. Az év kez­detén már 600 diák étkezett itt. Felügyelője Kiss Jenő jegyzi gór ló. Az egyetemi hallgató- nők étkezését külön leáuydiákasv.tal látja «1 a Mussolini ut 27 szóm alatt. Felügyelője Brosz Ilona. A Mátyás Király Diákház nevet az az épü­let viseli, amelyet a románok a Farkas-utcá­ban a régi színház helyén építettek. A haj­dani épület, amely 1803—1820_ban épült és 1821 március 12-én nyílt meg, a magyar mű­velődéstörténetben arról nevezetes, hogy első állandó kőszinháza volt Magyarországnak. Jól tudták ezt a románok s mégis volt lelkűk hozzá — panaszolja a jelentés, — hogy lebontsák ezt a kultúrtörténeti emlé­ket, amely 1906Jban, a Hunyadi-téri uj színház megnyitásakor, az egyetem tulaj­donába ment át. Helyébe egy amerikai stí­lusa épületet emeltek s kulturhdznak hasz. vélték. Az épület 26 páholyszékét elvitték. Rövidesen azonban sikerült rendbe hozni s a Kormányzó Ur ŐfÖméltósága és hitvese jeleni,élében 1940. október 24-én itt folyt le az egyetem megnyitási ünnepsége. Az értékes jelentés megemlékezik még a Kolozsvári Magyar Diákok Szövetségéről (KMPRZ1 is. amely február 8-án rend ette meg diákbálját s közreműködőt a március 15-iki ünnepély megrendezésénél is. A diák. védő hivatal e munkáját Martohyi János dr. egyetemi tanár vezette. A diákvédelem harmadik tagozata Feneret József dr. intézeti tanár vezetése mellett a végzett hallgatók elhelyezése érdekében tevé­kenykedik és értékes adatgyűjtést végzett ed­digi munkájával. A. tagozat vezetője 150 egyetemi hallgatót válogatott M a január' népszámlálás lehonynlHAsdra. A főiskolások közreműködése «ikerült, a statisztikai hivatal a legnagyobb mértékben meg volt elégedve az egyetemi hallgatók munkájával. íme az első jelentés a hazaiéit diákságot támogató intézményekről. Boldogan könyv«!, jük el a jelentés adatait és büszkén gondo­lunk vissza arra, hogy a kisebbségi évek alatt sem feledkeztünk meg diákjainkról s a boldogabb magyar jövő építéséről. Beiktatták Mifeá László tulvH helvme-tye f^i^pánt Székely udvarhely, április 29. (MTI.) Ud­varhely vármegye törvényhatósági bizottsá­ga hétfőn iktatta be tisztségébe Mikó László főispánt. A közgyűlésen Sebesei Ákos alis­pán üdvözlő szavai után a főispán mondott székfoglaló beszédet. Hangsúlyozta, hogy mindenkor megyéje érdekeit szolgálja és min. den igyekezetével azon lesz, hogy ez a kicsi vármegye ne terhe, liánom nyeresége legyen az országnak. Ne siránkozzunk, ha bajaink vannak, ne vegyük ok nélkül az állam segít­ségét. amikor magunk is segíthetünk bajain­kon. A közgyűlés, a kormányzót, a kormányt, a vezérkar főnökét táviratban üdvözölte. lăsa: — Görög katolikus. — Tehát románul imádkozik? — Úgy. — Magyarul nem beszél, nem imád­kozik? — Nem, Soha. — Dehát miért? — Mert csorba vagyok!... Nincs fo­gam... Kissé mindenki elmosolyodik a fordu­laton, csak az elnök marad továbbra is komoly. Még akkor is, amikor Puskás Lászlóné megmutatja odvas száját, hogy nézzen bele a bíróság, neki nincs foga s jj nem beszélhet magyarul.. — Öreg asszony vagyok. Tiz észtén• | dövel vagyok öregebb, mint az idézőmre fc Írták a tekintetes bitó urak. — feleli 1 Puskásné. — Hatvannyolcéves vagyok! Nincs egy fogam se. Csorba vagyok... Igen, lehet igaza van Puskás Lászlóné született Papp Ilonának, öregasszony és csorba. Lélekben csorba. Már évti­zedekkel ezelőtt kicsorbult a lelke! A további kérdésekre újból románul vála­szol. Nem is szól többet egy szót sem magyarul az egész tárgyaláson, A bírák Ítélethozatalra vonulnak visz sza. Néhány pillanat múlva pedig a Magyar Szent Korona nevében kihirde­tik az ítéletet: —* Puskás L&szlónét bűnösnek talál­tak valótlan hírek terjesztése és izgatás miatt s egyhónapi fogházzal sújtjuk... Az ítélet kihirdetése után az elnök még néhány szót szót az öreg kalota­szegi asszonyhoz: — Csak azt akarom mondani, hogy bűne súlyos. Egy évet is kaphatott vol­na érette. De mivel öregasszony, nem bíráltuk a törvény teljes súlyával. Bele­nyugszik az ítéletbe? — Belenyugszom — mondja a vád­lott. — belenyugszom... Amikor kilép az ajtón, ott várja fel­nőtt fia. Sírni kezdenek s aztán vigasz­talják egymást idegen szavakkal... Még fülünkbe cseng a „belenyug­szom" , amely a vádlott ajkáról elhang­zott. s nézünk utána, ahogyan megy ko­pogó csizmáival az ügyészségi fogház felé. Kopog, kopog a csizma a kemény cementen, akárha kriptában kopogna. Puskás Lászlóné, született Papp Ilona örökre elveszett a magyarság számára... Ró.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom