Keleti Ujság, 1941. április (24. évfolyam, 74-97. szám)
1941-04-29 / 96. szám
19 41. JtPniClS 29 LÁTKÉP ATHÉNRŐL. amelyet -hinten el foglaltak mar ' német csapatod a tones Ak>- - loliszról készült Á kormány szepfembr* 2-iqi ic^nybeveszi a kivételes hatalmat BUDAPEST, április 28. (MTI.) A Budapesti Közlöny legközelebbi száma közli a ni. kir. minisztérium rendeletét, amellyel a minisztérium közhírré teszi, hogy az országgyűlés hozzájárulásával a kivételes hatalmat egyelőre az 1941. év szeptember hó 2. napjáig továbbra is igénybe veszi. EGYETEM MOZCÓ rrmiDErmflPaz idei évad legszenzációsabb újdonsága 606 PAUL EHRLICH orvos és tudós küzdelme az emberiség első számú közellensége, a VÉRBAJ ellen. — Műsoron kivül a leg- _ újabb híradó: Önálló Horvátország, horC éfó /Éf^ X\ 4ÂW vát véderőszázad felvonulása Eszék ut- * ^ cáin, hazatérő magyar testvéreink stb. stb. Vihar a kolozsvári járásbíróságon az első birtok-kárfalanifási per tárgyalásán Az aj Magyarország helyzete és szerepe Bárdossy László miniszterelnök csütörtöki nagy beszédében Magyarország helyzetéről és szerepéről nagyon érdekes kijelenté- esket tett. „A világrészek integrálódásának a folyamata játszódik le előttünk“ — mondotta. Ez alatt azt, kell érteni, hogy az a háború, amit a tengely visel, egy ni, jobb. igazságosabb, gazdaságilag egészségesebb Európa kialakításáért folyik. A nagy integrálódási folyamatnak az alkotó elemei az egyes európai államok. Az uj rendben minden állam geopolitikai és történelmi helyze tőnek megfelelő szerepet, ját.szék. Magyar ország fekvése bennünket arra jelöl ki, hogy erős, szilárd magyar államot alkossunk, amely itt a Duna völgyében az uj európai egyensúly hatalmas tényezője és az igazsá gos béke biztosítéka legyen. Ez nemcsak a mi érdekünk, de érdeke egész Európának, különösen pedig az államunkkal szomszédos országoknak. Céljaink elérésében hathatós támogatásra találunk nagy barátainknál: Németországnál és Olaszországnál. Bár partnereink nagyhatalmak, mi pedig csak középáram vagyunk, mégis a közöttünk levő jó- baráti viszony kölcsönösségén alapul s ebben a szövetkezésben a mi szerepünk egyáltalán nem alsórendü. Nem lehet az olyan viszony egészségtelen, vagy természetellenes, amelynek gyökerei a realitás talajába ereszkednek. Minden magyar leikéből beszélt Bárdossy László miniszterelnök, amikor azt a kérdést fejtegette, hogy kicsi nép vagyunk-e? Először is arra utalt, hogy a Német Birodalomtól délkeletre élő nemzetek között egyiknél sem vagyunk gyengébbek, viszont központi elhelyezkedésünk, ezeréves történelmi szere pünk a nemzet erejét sokszorosan felfokozza. Nemcsak a népek számaránya döntő a világban játszott szerepükre vonatkozólag, hanem belső tulajdonságaik, nemzeti öntudatuk intenzitása, történelmi múltúk magasztossága s főként az a szilárd akarat, hogy a szerencsétlenségnek nem adják meg magukat, a történelem megpróbáltatásaival szembeszállnak és soha nem vesztik el jövő- jükbe vetett, hitüket. Az első világháborút követő békék, amelyek, Bárdossy László szavai szerint, sokkal inkább fegyverszünetnek nevezhető kényszerrendezésnek tekinthetők, Magyarországot kegyetlenül feldarabolták. Nem számolva országunk földrajzi és gazdasági egységével, természetellenes alakulatokat teremtettek, amelyek azonban nem lehettek időtállóak. Az ország területének lépésröl-lépésre történő reintegrálódása s ezzel kapcsolatban a nemzeti bizalom fokozott visszatérése jegyében áll a mai Magyar- ország történelme. Ez az Újjáalakuló Magyarország becsületesen akar alkalmazkodni Európa kialakuló uj rendjéhez s ennek keretében rendíthetetlen hűséget fogad nagy barátai iránt. Ez az alkalmazkodás azonban nem jelentheti semminek a feladását, ami számunkra érték, mert ez az alkalmazkodás csak akkor fog hasznot, jelenteni Európa és az egész világ számára, ha önálló és független magyar államiságunk kereteiben történik és biztosítja ezer esztendős dunavölgyi történelmi missziónk további teljesítésének lehetőségét. Ennek az uj Magyarországnak azonban nemcsak ez a célja, sőt. nem elsősorban ez a célja. Mindenekelőtt a világ bármely részében élő magyarság érdekeinek védelmét óhajtjuk szolgálni, mert ez szent kötelesség a számunkra. Azok a nemzetiségek, amelyek a szentistváni Magyarország lassan kialakuló keretébe visszatérnek, kell, hogy ezt a feladatunkat és elhatározott szándékunkat megértsék. Teljes szabadsággal használhatják nyelvüket, fejleszthetik sajátos népi kultúrájukat, megtarthatják gazdasági erejüket- azzal az egy feltétellel, hogy szolidárisak az államfenntartó magyarsággal s ugyanolyan megbecsüléssel tekintenek ránk, mint amilyennel mi tekintünk rájuk, ők is kell, hogy a nemzeti egység hasznos tagjai legyenek nemcsak az ország, hanem saját érdekükben is. Az eljövendő idők magyar bel- és külpolitikája az uj európai rend keretébe beilleszkedő Magyarország komoly problémáinak a munkálását kell hogy szolgálja. Bárdossy László miniszterelnök nagy beszédéből tudjuk, hogy a vezetése alatt álló kormány ismeri országunk minden fontos kérdését és igaz magyar önfeláldozással arra törekszik, hogy a magyar nép jövőjét minél biztosabbá és derűsebbé tegye. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETM Kolozsvár, április 28. Budapesti Közlöny február 23. száma közli a miniszterelnökség 1440/1941. sz. rendeletét, melynek érteiméi>en a visszacsatolt erdélyi részeken lakó magyar birtokosok, illetve ingatlan-tulajdonosok, akiket az elmúlt 22 év alatt akár kisajátítások akár pedig adás-vételi szerződéses eladások Hétfőn délelőtt volt az első ilyeimemü tárgyalás a járásbíróságon Albert Andor dr. járásbiró előtt. A felperes özvegy Fekete Jánosaié egeresi lakos volt. Az özvegynek egykor többszáz holdas birtoka volt Egeresen, de azt nagy részben kisajátította a román állam. A maradék részt pedig, a községi jegyző ijesztgetése következtében elad'fa Selegeanu Simon egeresi lakosnak és tiiz társának. A román községi jegyző, amint Fékítené előadta, egyszer felhivatta a községházára és tudomására hozta, hogy amennyiben férjétől örökölt bir. tokát noni' adja el az egerest román gazdáknak belsőség céljaira, a román állam mádat talál rá, hogy minden kártérítés nélkül kisajátítsa. Mivel Feketóné csakugyan így veszítette el már majd minden vagyonát, félelmében, a fenyegetések hatása alatt, eladott fejenként akkori érték szerint is 100.000 lejt érő félholdas telekhelyeket félholdanként 6.000 lejért. Mivel a román állam kisajátítás utján már azelőtt elvett az, özvegytől 400 hold birtokot, körülbelül 21,000 pengő károsodás érié. Özvegy Fekete Jánosaié maksai Teleky Sándor dr. utján kérte a járásbíróságot, hogy állapit som meg méltányos kártérítést az alperesekkel szemben. Izgalmas jelenet a tárgyaláson A hétfői tárgyaláson — kettő kivételével, akik közben Romániába távoztak — megjelentek az alperesek is. Ügyvédjük Rebreanu Péter violt. Albert Andor dr. eljáró biró arra kérte a feleket, hogy egyezzenek meg békés utóm, de az alperesek ügyvédje kijelentette, hogy egyességröl sző sem lehet.... A tárgyalás sorén egész külömös, a román kincstárra jellemző dolog derült kii. Fekete Já- rosmé előadta, hogy habár birtokát az egeres! utján méltány+akm károsodás ért, rásssaszer- zési, vagy kártalanítási eljárással élhetnek megkárosítóikkal szemben, A rendelet megjelentése után a kolozsvár' törvényszéken körülbelül 100 megsemmisítési és kártérítési ügyet nyújtottak be az érdekeitek. gazdálkodók megverték és telekkönyvi átírás is megtörtént, m%is a ro-mán kincstár húsz éven keresztül rá, az egykori tulajdonosra vetette ki az adót és hajtotta fel rajta az utolsó lejig. Albert Andor dr. ekkor félbeszakította az előadót és a romám földművesek felé fordulva azt kérdődé: — Igaz-e, amit mosj, hallottatok? — Igaz — bólongattak az egeresi „uj földesúriak“. Az eljáró biró erre néhány szóval jellemezte az eljárást, mire Rebreanu Péter dr., az alperesek védője tiltakozva ugrott fel helyéről és azt hangoztatta, hagy a járásbiró megsértette az alpereseket. Elfogultsági kifogást emelt Albert Andor dr. járásbiró ellen. Szenvedélyes hangú beszédében arra kérte a bíróságot, hogy az eljáró járásbirót zárja ki az ügy további intézéséből. A viharos felszólalás wtán Albert Andor dr. járásbiró jegyzőkönyvbe foglalta a történteket és az ügyet felterjesztette a törvényszékhez. hogy az dfogitltsági kifogásban az hozza meg a döntést. Birtokvásár „jószívűségből“ Ezután került sor özvegy Tyukody Istvánná ugyancsak egeresi lakos kérelmező ügyére. Az ötgyenmekes özvegy ellen a román kincstár 18.000 lej adóhátralék miatt 1939 novem- 20.ra árverést tűzött ki. Az özvegy asszony attól félt, hogy az árverésen potomáron kótyavetyélik el egeresi ingatlanát s ezért kétségbeesetten vevőt keresett, hegy telkes házát szabadkézből adhassa el. A vevő Ilies Stefan személyében jelentkezett s megvette „jószívűségből“ a 80.000 lejt érő ingatlant 32.000 lejért. Mivel a rendelettörvény biztosítja a Felperes .* özvegy Feketéné, alperesek: Se/egeau Simoni és társai egeresi bakosok méltányos kártérítési, így Tyukody Istvánná; is elhatározta, hogy élni fog vele. A tárgya’, láson a vevőt Miclea György dr. képviselte, aki már o tárgyalás elején pergátlást jelentett be, azzal érvelve, hogy özvegy Tyukody- né kiskorú gyermekei nevében is port indit, holott erre az árvaszéktől nem kapott felha_ ralmazást... Tyukodyné képviselője a kifogás elutasítására kérte a bíróságot, azzal érvelve, hogy itt tulajdonképpen nem rendes perről van szó, hanem a miniszterelnöki rendelet által meghatározott különleges perenkiviüli eljárásról. A bíróság helyet adott az érvnek 's a pergátló kifogást elutasította. Most már a vevő érvelt azzal, hogy ő Tyukodyné ingatlanát reális áron vásárolta meg, mire a bíróság elrendelte, hogy Ti/ukodyné helyhatósági bizonyítványt csatoljon az ingatlan valódi forgalmi értékéről s az eljárást ennek beérkezése után folytatni fogják. A meghosszabbított határidő Ezek voltak a kártalanítások elleni első tárgyalások, azonban számos olyan per is van benyújtva a kolozsvári járásbírósághoz, amelyben az eladók az adásvételi ügyletnek teljes hatálytalanítását kérik, visszakövetelve egykori ingatlanaikat. ' Az ilyen természetű perek a rendelet szerint, a rendelet kihirdetésétől számított 1 év leforgása alatt aeffia tók be, tehát 1942 február 22-ig, Ha azonban a kereset nem csak a közvet len jogszerző, vagyis a vevő ellen irányul, hanem időközben jogot szerezett Harmadik személy elen is, akkor az alaprendelet szerint 60 mtp alatt, vagyis 1941 április 23Jg be kellett volna jelenteni a telekkönyvi hatóságoknál a perindítási szándékot. Ezt a határidőt azonban egy pótrendelet 1941 junius 31jg meghosszabbította s így az érdekelteknek még mindig módjukban van perindítási szándékukat bejelenteni az illetékes telekkönyvi hivataloknál. Indul az uj magyar élet a Délvidéken Kedebia, ápr. 28. (MTI.) A volt trianoni ha. tárállomásra eddig 21 óra 54 perckor és 6 óra 35 perckor érkeztek a vonatok. A reggeli vonat most átmegy Szabadkára, az esti pedig Újvidékig közlekedik, Aprilis 27-én 11 óra 40 perckor ment át az első budapesti vonat, amely most már Újvidékig tud eljutni. Eddig ugyanis Ujverbászig haladt a vonat, ahol kompon kellett átkelnie és más vonalon folytatta útját. A csatornán a hidat teljesen helyreállították, úgy hogy a vonat öt kilométeres sebességgel mehet át rajta. Szabadkán a hét sinpáros vasúti felüljárót a szerbek kivonulásukkor felrobbantották. Fáradhatatlanul dolgozó honvédek most már úgy helyre, állították, hogy a vonatok két sínpáron szabadon közlekedhetnek. Egyébként a volt trianoni határállomáson egymást érik a miiszaki vonatok, amelyek a szükséges anyagot és a munkásokat viszik a felszabadult területre. Kelebia vámhivatala marosak a mult emléke, A határrendőrség még működik: itt ellenőrzik az igazolványokat, mert csak az mehet át és vissza a visszafogte.lt területre, aki. nek a területileg illetékes hadtestparancsnok Ságoktól erre külön engedélye van. Sok utas érkezik megfelelő irat nélkül, de ezeket nem engedik át a volt határon Az utazó közönség tehat mielőtt neki vágna a hosszú útnak, saját érdekében gondoskodjék megfelelő igazolványról, mert ezek hiányában semmi körülmények között sem érheti el a felszabadított területen lévő célját^ — Munkarend jött létre az „Iris“ porcéi- lángyár igazgatósága és munkássága között. Az „Iris“ kerámiai, és porcellángyár R. T. igazgatósága és a gyár munkássága között, amelyet thordai Nagy Lajos titkár által a kolozsvári Nemzeti MunkaEözpont képviselt., rmon tanrendi megállapodás jött létre. Agyár képviseletében a megállapodást Andor Endre miniszteri megbízott igazgató, a munkásság képviseletében pedig Komjátszegby Lajos a munkás szervezet elnöke irta alá. A munkabéreket később állapítják meg. »
