Keleti Ujság, 1941. április (24. évfolyam, 74-97. szám)

1941-04-27 / 95. szám

194 1. APRILIS 27 Mktjsnllrsjea Az Erdélyi Muzeum Egyesület helyzete és feladata Irta: KRISTÓF GYÖRGY n. Múltkori cikkemben rámutattam arra. hogy az E. M. E.-nek a létrejötte tisztán a magyar társadalom müve. Az állam nem támogatta, nem segítette elő megalakulá­sát, csak megengedte. Megengedte, hogy gróf Miké, mint magánember a. magyar nem­zeti társadalom egyes tagjaival, magyar ma­gán személyek támogatásával és áldozait- késizségéből megszervezze, megalkossa. Az E. M. E. az erdélyi magyar társadalom alko­tása, mindenestől miagyar intézmény, ma­gyar társadalmi tulajdon, a magyar közmű­velődés szolgálatára és javára.. így tulaj­donjogot hozzá niem formálhat senki és sem­mi: Még a magyar állam sem. A minden­kori törvényes keretek között teljes jogú jogi személy az E. M. E. Aki vagy ami alap­szak''ys ae>rü életfolytatásában gátolni, meg­akadályozni vagy kényszeríteni akarja, jogsértést követ el. Annál inkább, ha épen tulajdón jogától akarja megfosztani. Az intézménynek ez eredeti, vele szü­letett alkati jellege, a közelmúlt mindent megbénító küzdelme és végül a gyűjtemé­nyek jelenlegi szétszórt és mégis raktá.r- sízerü elhelyezése egyként azt a halasztha­tatlan kötelességét és célkitűzését paran­csolja, hogy az E. M. E. felhasználva a kí­nálkozó történelmi pillanatot költözzék mindenestől saját otthonába, saját erővel szerzett saját épületbe. Az egyetemi tanul­mányozáshoz szükséges tárgyak, esetleg tárgycsoportokat, a szükség és kivánalom szerint tovább is bérbe adhatja akár a sa­ját helyiségeiben, akár ki is adhatja aiz egyeteminek, hogy az a maga egyetemi épü­letében használja. Természetesen megfelelő bér ellenszolgáltatásért, időről-időre, a tulajdonjog épségben tartása mellett. En­nek előnye lesz mind a egyetemre, mind az egyesületre nézve. Az egyetem kényelme­sebben és eredményesebben tudja elhe­lyezni és használni a neki szükséges tár-' gyakat, gyüjtém csoportoikat. Az E. M. E. is jobban tudja teljesítem eredeti hivatását és rendeltetését. Azt. a feladatot, mely éle­tének lényege, igazi tartalma. Amit semmi­féle más intézmény nem végezhet, nem tud elvégezni. Ami^ csak az E. M. E. végezhet el, de neki aztán, kötelessége is elvégezni. Mi ez a feladat? Mi az E. M. E. életének igaizi lényege és tartalma, amit semtmiféle más intézmény nem végezhet, de amit az E. M. E.-nek, ás csakis neki, végeznie kell? Egyetlen egy szóval felelhetni a kérdésre. És ez az egyetlen, de mindent magába foglaló ezó ez: Muzeum! Muzeum (gyűjtemény)", — ez az E. M. E. életének tartalmi lényege, alfája és óme­gája! Erdély Széchenyije, gróf Miké Imre múzeumnak ajándékozta oda Mikó-utcai fiz holdas kertjét és palotáját. Ugyanígy a Kemény grófok, a többi és későbbi ajándé­kozók és tagok tárgyakat, pénzj (részvényt) a múzeum megalkotására, ajánlották és ad­ták oda. így volt ez később is; igy van ma is. Aki tárgyat ajándékozott, múzeumnak, múzeumba adta ajándékát. Aki tagul jelent­kezett, nem mint tudós kérte és kapta meg a tagságot, hanem mint múzeumot fen tar­tani akaró személyiség. A muzeum egyleti tagság nem jelentett és jelent tudományos minőséget. Hiszen elméletileg még analfa­béta is lehet, az egyesület tagja ® tagdíjfi­zetés ellenében! így tehát minden személy (tag) és minden tárgy, aki vagy mi alkotó eleme az E. M. E.-nek, a múzeumért a. gyűj­teményekért van, azért lett tagja, alkotó eleme. Hogy a tagok között mindenkor, különö­sen pedig az egyetem felállítása, óta nagy­számmal voltak kiváló tudósok is s hogy épen e kiváló tudósok vezették és irányítot­ták az E. M. E. életműködését, hogy tudo- mányos munkásságot is végzett az E. M. E.. az természetes, önként értődő dolog. Más­ként nem is lehet. Múzeumot 1 ét esi ten i és fentartand t. i. nem csak annyiból áll, hogy rendszertelenül aján­dékozott vagy vett tárgyakat, gyűjtök s azo­kat akármilyen szűk és sötét helyiségben felrak tározóm s hét lakat alá elzárva tartom őket s csak mint csoda ritkaságot mutatom meg nagy ritkán. Péter vagy Pál barátom­nak beengedve őt a szentek szentjébe. Re­gen még a közgyűjtemények is ilyenek vol­tak. Ma már a magángyiijtő is — kiállít. Azaz múzeumot fenta,rtani mai értelemben annyit tesz, mint: céltudatosan és rend­szeresen gyűjteni (az E. M. E. esetében Er­dély múltjának maradványait, emlékeit, kútfőit, jelenének ismereti tárgyait); a gyűjtött anyagot megfelelő (világos, tágas) épületbein rendszerezve tárolni; a tárolt, gyűjteményt az érdeklődőknek, a tudomá­nyos kutatás és a nagy közönség számára állandóan nyitva tartani; a tárak anyagát tudományos katalógusban leltánszerüleg, és önálló, külön monográfiában is tudományo­san és népszerűén ismertetni. Egy muzeum életében állandóan van belső munka (rend­szerezés, tárolás, karban tartás) és külső munka (kiállítás, tudoprányoe kiadvány stb.). Csak épen a legfőbb múzeumi tenni- valókrn mutatva m, joggal merülnek fel ilyen kérdések: van-e az E. M. E. gyűjtemé­nyeinek pontos, tudományos értékű nyom­tatott katalógusa'? megfelelő épületben és megfelelő helyen tárolva vannak-é a gyűjte­mények? gondoskodott-é az E. M..E-, hogy kiállításokkal, előadásokkal, kiadványok utján megismerje gyűjteményeit akár a tudományos világ, akár a nemzettársadalom aprajának és nagyjának - ezrei, tízezrei?, Ezekre k az ehhez hasonló kérdésekre, saj­nos, többnyire csak tagadó választ, lehet adni. A valóság az, bogy az E. M. E. gyűjtemé­nyei sem a múltban nem voltak, sem a je­lemben nem olyan élő és haló elemen a ma­gyar tudományosságimak és társadalmi köz­műveltségnek, ahogy azt egy modem múze­umtól várni lehet és várni kell. Attól a múzeumtól, amelyik egyetlen a maga ne­mében. Nehány belső tisztviselőn és szak­emberen kívül sem a tudós világnak, sem a laikus közönségnek legfölebb csak hal­vány fogalma van, ha van, arról, hogy mi­csoda felbecsülhetetlen közművelődési kincs­tár az E. M. E. majd mindenik gyűjteménye. Csak két példát hozok fel. Egyik az Apahidai lelet. Ennek van tudományos le­írása még pedig magyar és német nyelven is. De az is elavulj és még szakember számára is nehézkesen megtalálható kiadványban. A nagy közönség előtt azonban (magamat is ideszámítva) teljesen ismeretien. Vájjon »em kellett volna-e e nevezetes leletről egy kis tájékoztató füzetecskét imi? És hány­szor, hány népszerűsítő előadással kísérelte meg az egyesület azt, hegy a közönség (az E. M. E. tagjai!?) saját szemével meglát­hassa és saját fülével hallja e nevezetes lé­iéinek történelmi értékét? Vagy azt kér­dem m egyesület kolozsvári tagjaitól, há­nyán tudják, hogy a világhírű Munkácsynk­Hazatért városok : nak két eredeti leépe van a« E. M. E. bir­tokában ? Én nem kritizálok, nem vád if­EHenkezőleg a legőszintébb halár-.. iisz­teletfcel gondolok aaokrţi az érdemes férfiak­ra, többnyire egyetemi tanárokra, akik a múltban vállalt hivatali tisztjük és köteles­ségük keretén messzi tűimen ve az E. M. E. célját is szolgálták, előre vitték igen szű­kös, sőt mostoha körülmények között is. De állitam és mondom azt a tényleges valósá­got, hogy az E. M. E. mint közgyűjtemény nem eléggé irta és vitte bele magát, értékét, és fontosságát ez erdélyi közműveltségbe, nemzettáisadatmi öntudatba. Az édes anya is tévedhet. Az E. M. E. is idővel — az okokat és körülményeket nem sorolhatom fel — mintha feledni látszott volna, hogy lényege és tartalma a muzeum, a muzeum fentartésa, fejlesztése és a ma­gyar közművelődéi vérkeringésébe beömlcsz- tóse, lianem érvényesülni engedte az u, n, akadémiai gondolatot (persze csonkán és bé­nán). Tudományt rnivelt, de tudomány művelése nem kapcsolódott szorosam gyűjte­ményeihez, táraihoz, muzeum voltához. Nincs más ut ma számára, mint vissza­térni eredeti, veleszületett- tartalmához és lényegéhez, a múzeumhoz Minden tevé­kenységének a központja és célja gyűjtemé­nyeinek kellő elhelyezése, gyarapítása, őrzé­se, rendszere tő tárolása, megismertetése a J négy közönséggel és feldolgozása a tudo­mány számára, — ez az E. M. E. lényege és feladata! S erre a feladatra senki más nem vállalkozhat, miért a muzeum, az egyes gyűjtemények nem az övé! Az E. M. E.-nek azonban ez élete, életfeladata. Az, hogy kor­szerű múzeumot tartson fenn s azt mint élő, ható közművelődési és tudományos erőfor­rást. a nemzeti élet mindennapi vérkeringésé­be belekapcsolja, átömlessze. Különben, ily természetű munka elvégzése nélkül min­den gyűjtemény, az E. M. E-i is, nem egyéb mint — -anyagraktár. Anyagraktár vagy korszerű musKuan, cé- dralázott tárgyak vagy elevenen besizólő emlé­kek üveg alatt sízomonkodó ediények vagy közművelődést erjesztő igazságok, polcokon dobozban heverő oklevelek vagy nemzeti hi­vatásukat serkentő és tápláló életviz? — im e végletek között kell az E. M. E.-nek irányt vennie, működni. Nem kétséges, hogy az a helyes irány, amelyik korszerű múzeumhoz, a nemzeti közművelődés gazdagabb és bizto­sabb tudatához, minél többeket átfogó és miagasrendirbb folytatásához vezet. Ellenkezés nélkül s felesleges kitérőkön nem időzve a E. M. E. ebben az irányban bizton célhoz jut: az erdélyi 6 általában a magyarság leikéig és leikébe. (Vége következik.) S, amosujTür Talán egyik városra se*n nyomta rá any­nyira bélyegét a 22 éve6 román uralom, mint éppen Szamosujvárra. A hajdani gazdag ör­mény i- - resködőváros koldusszegényen tért vissza Szent István országához. De nem csak gazdaságilag tették tönkre egy valósággal tervszerű hadjárattal, — hogy igy politikai­lag hajlékonyabbá tegyék mindenkor nemzet­im polgárait, — hanem kulturálisan és tár­sadalmilag is. Az egykori városalapitó ör- ménység ima csak 500 főt tesz ki és a XVIII- ik században javarészt olasz építőmesterek által épített barokk házak jórészét átengedte a rohamosan tért foglaló románságnak. 1200 római katolikus, 1210 református és 500 ör­mény szertaitásu római katolikus magyarral szemben majdnem 2500 főt tesz ki a román­ság és 900-at a zsidóság száma. Nem is be­szélve arról, hogy a 'várost valóságos polyp- karakkal fojtogatja a majdnem 80 százalékos román többségű megyei környezet. Szoluok-Doboka vármegye magyarságának 3 tartó oszlopa volt és van: a két város, Dés és Saamosujvár és Szék nagyközség. Ez utób­bi sânte 5 ezer főt kitevő 90—95 sízázalékig magyar lakossággal. Érthető, hogy ezekre a román tengerből kiálló és mindennel dacoló szigetekre ráfeküdt a román kormány. Terme- szetesei! a gazdaságilag tönkretett egyes csa­ládok eltévelyedéseitől eltekintve, kudarcba fűlt minden magyartalanitó próbálkozásuk az örmény származású magyarokkal szemben ép­pen úgy, mint a többiekkel szereiben. Az elmúlt évek alatt a város jóformán tel­jesen elvesztette az első vaniailbeli vezető réte­gét, a magyar hivatalnoki karon kívül mind­azokat, akik szellemileg felkészültebbek vol­tak. Az iparos ás kereskedő osztály képviselte nagyobb tömegeivel a magyarságot, de azon túl, hogy csodával határos módon megmarad­tak magyarnak, nem tudhattak különösebb eredményt felmutatni az álliamhatolammal szemben. így történhetett, hogy pl. bár az iparosság jó 90 ®/o-a magyar volt, még sem PANNÓNIA BUDAPEST, Vili. RÁKÓCZI-UT 5 SZ. Központi fekve*. * Korszerű kényelem SZÁLLÓ Eqjjágxos szobák 6‘— P-tőI 12' — F-lg Kétágyas szobák 9'— P-től 18"— P-ig fl visszacsatolt terü­leten lakó kedves vendégeinek szoba- árkedvezmény. Elismerten kiváló konjjha. Polgári árak Bpest MuietemWî? TtlSS-Wf ss^aggaisaiaifeiaiBMii^^ rendelkeztek akkora eróllyel, hogy az Iparos Egylet színtiszta román vezetőségébe egyetlen­egy magyar embert beválasztassanak. Sulyosbbitotta a helyzetet az összefogás hiánya is, melyen a knsebb-niagyobb megsza­kításokkal és egy-két ember áldozatos munká­jával megjelentetett helyi sajtó és a sok te­hetséges számláló Műkedvelő Egyesület sem tudott segíteni. Az 1940. november 25-én megérkező dr. vi­téz Horváth Kázmér polgármester (aki az­előtt Mohács megyei város polgármester-he­lyettes főjegyzője volt) nem csak a város pénztárát és a hivatalokat találta üresen, de olyan nyomort talált városszerte, hogy az a legcsapongóbb írói fantáziát is felülmúlta. De úgy látszik tudta és látta ezt a belügy­minisztérium és éppen ezért esett a választás őreá. Gyors, határozott intézkedéseivel és va­lósággal katonás eréllyel szervezte meg a ka­tonai időszak után még gyermekcipőben ti­pegő közigazgatást. Helyes ' -ztönnel meglát­ta a különböző társadalmi (.söpörtök közötti széthúzás lelki rugóit, és annalk a fentebb em­líteti nemzetiségi számarány miatti káros vol­tát. Véget vetett a besugásoknak, feljelenté­seknek, az n. n. magánszorgalomból (és leg­többször illetéktelen személyek általi történő igazoltatásoknak. Összehozta- és kibékítette az ellenségeket és megteremtette az itt élő ma­gyarságban azt a belső békét, amely nélkül a város újjáépítését elkezdeni nem lehetett. Kölcsönöket szerzett és minden egyes pesti útja után hozott valami támogatást a város- msk, friss vért a beteg és vérszegény tagokba. Az Erdélyi Szociális Szervezet is itt telje­sen az ő irányítása, mellett működött és Bátrin Mildósné, szociális előadónő lelkiismeretes munkájával is hozzájárult ahhoz, hogy kivé­teles eredményeket tudjon felmutatni. A téli hónapokban fát adott az Ínségeseknek (375 család részesült fasegélyben). A népkonyhám naponta 175—180 embernek adatott ebédet (március hónapban összesen 5425 ebédet) és ezenkívül a munkaképteleneknek és betegek­nek természetbeni segélyt (liszt, kenyér, zsír, ingyen tej). Sok más erdélyi várost megelőz­ve, bevezette a Magyar Normát. Városszépi- tési & városfejlesztési tervek megvalósításá­hoz fogott, s ha az illetékesek erkölcsi és anyagi támogatásukkal a város segítségére sietnek, sikerül telepítéssel, vagy bármi mó­don megnövelni e város lakosságát, hegy igy a nemzetiségekkel szemben nemcsak a saját számarányát, de a megyei számarányát is lé­nyegesen megjavítsa. A néhány letelt hónap alatt megállapít­hatjuk: oly szerencsés kézzel nyúlt minden­hez, hegy akárcsak Áron vesszejének érinté­sére a sziklából előbuggyant a viz, úgy ez a város is feléledt tespedtségóből és hagyomá­nyaihoz liiven, de azokon túlmenően ús részt kér a magyar Haza iránti feladatokból és kö­telességekből. Szeretném hinni, hogy meg is fogja tudni valósihami ez a város mindazt, amit elvárnak tőle. FLÓRIÁN TIBOR CAPITOL, mozgó: A Manderfey ház asszo. nya. Fősz.: Lawrence Olivier és Joan Fon. taine. Az előadások kezdete ennél a film­nél kivételesen 3, 6 és 9 órakor. EDISON.mozgó: „.Jud Süss“. (A Jövedelem 10 százaléka a városi szegény alapra ) EGYETEM-mozgó: 606.ik kísérlet. Paul Ehrlich, a Salvarzian feltalálójának életé­ről. Fősz.: Edward G. Robinson, Ruth Gordon, Otto Kroger, Dotoald Crisp, RIO-mozgó: Zárt tárgyalás Fősz,: Tárná, dy F. Mária, Páger Antal, Tímár, Vaeaary stb. Műsor előtt: Legújabb híradók ROYAL-mozgó: Jud Süss a német filmgyár, rás remeke. Előadások kezdete: 3, 5, 7, 9, URANIA-mozgó: Segítség, örököltem... Fő­szerepekben: Simor Erzsi, Ágay Irén Raj- nay Gábor, Gőzön Gyula. J / y REGGEL: , § l^KJL&Tl VJS A fi I \7\ W DÉLBEN: 1 MAGYAR ÚJSÁG

Next

/
Oldalképek
Tartalom