Keleti Ujság, 1941. április (24. évfolyam, 74-97. szám)

1941-04-25 / 93. szám

PAHLAMEX BUDAPEST V. EXTERN Péníck 1941. április 25. Kormányzó Urunk Hitler vezérnél /ira J2 fJ31ér ELŐFIZETÉSI ÁRAK: 1 HORA 8.», NE­GYED EVRE 8, FEL ÉVBE 16, BGESZ ÉVBE 38 PENGŐ. — POSTATAKARÉK. PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA SZAMA: 78M8. HUSZONNEGYEDIK ÉV FOLT AM 93. SZÁM KIADJA A LAPKIADÓ K * S Z V * N Y T A R S A S A C Felelős kiadő: ^ Felelős Di. SOMODI ANDRÁS " NYÍR ■lelkesíti: ö JÓZSEF SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL RS NYOMDA: KOLOZSVÁR BRASSAI-U 5. SZ. TELEFON: 15-08. — PÓSTAFIÖK: 71 SZ. KÉZIRATOKAT ' NEM ADUNK VISSZA BárJossy miniszterelnök} A magyar nemzet teljes bizalommal nézhet a döntő hatalmak állásfoglalása elé A kormány bemutatkozott a törvényhozásban. — A miniszterelnök hatalmas beszédben ismertette országépitő és országfejlesztő programját. — Első kötelesség-, a honvédség fejlesztése \ magyar külpolitika sohasem feledkezik meg barkói élő véreink vedel mérői Budapest, április 24. (MTI.) A kép­viselőház csütörtöki ülése iránt óriási ér­deklődés nyilvánult meg. Bárdossy László miniszterelnök ma mutatkozott be a Házban. Az ülésen a képviselők csak­nem teljes számban megjelentek. Egy­negyed 11 órakor nyitotta meg a kép­viselőház ülését Tasnády-Nagy András elnök. — Mindnyájunk nevében mai ülé­sünkön üdvözletünket és köszönetünket küldöm a m. kir. honvédségnek, — mon­dotta az elnök, — hogy a délvidéki ma­gyar véreink védelmében ismét önfelál- dozóan, híven és mintaszerűen teljesítet_ ték kötelességüket. Az elnök ezután meleg szavakkal em­lékezett meg a felszabadult délvidéki ma­gyarság visszaszerzéésről. Az elnöki előterjesztések után Put- noky Móric háznagy vezetésével megje­lentek a teremben a kormány tagjai. A képviselők felállva, lelkesen ünnepelték Bárdossy Lászlót, valamint kormánya tagjait. Ezután a miniszterelnök állt fel. hogy elmondja beszédét. \ mrnsszfere^nok b eszéde <— Elfogódva állok ezen a helyen, — mondotta. — hogy alkotmányos köteles­ségemnek megfelelően beszámoljak ar­ról, milyen szellemben, milyen gondola- ' és tervek megvalósításának szándé­kával képzelem el az ország kormányzá­sát, amelynek nehéz terhét nem keres­tem, de az adott körülmények között kötelességemnek tartottam elvállalni. (Hosszan tartó taps.) Ezután a délvidéki területek visszaté­réséről emlékezett meg. Hála kitűnő honvédségünknek, hála a minden tekintetben elismcrésre. méltó katonai vezetésnek, Szabadka, Zombor, Zenta, Újvidék a mienk, ahogy a mienk volt a magyar vér jogán ezer éven át az a terület, amelyen a magyar kéz munkája felépítette és megtartotta ezeket a városokat. Szeretettel és öröm­mel köszöntőm a megpróbáltatások ne­héz évei után hozzánk visszatért vérein­ket és másnyelvü testvéreinket, külö­nösen a hozzánk mindig hü németeket, bunyevácokat és sokácokat. — Horvátország április 10-én kimond­ta függetlenségét, amelyet a Kormányzó Ur manifesztumában elismert és amely­hez a Ház minden tagja szívvel, lélekkel csatlakozik. Bejelentette, hogy a zágrá­bi konzulátust követség rangjára emel­ték és a legrövidebb idő alatt követet küld a horvát fővárosba. Hangoztatta, hogy az alkotó elemeire bomlott az az állam, amely törékeny és mesterséges létét a páriskörnyéki békének köszön, hette, hagyatékának felszámolása folya­matban van. kotmányunk rugalmas keretei között a jogi, politikai és gazdasági élet követel­ményeinek megfelelően alakítsuk át az állami akaratnyilvánítást és a megnyil­vánuló akarat megvalósításának módját. A másik nagy probléma a földkérdés, a magyar földbirtokok arányos megosztá­sának kérdése. A cél az, hogy keressük azt az egyensúlyt, amely mellett a föld­művesek számát szaporítsuk, másfelől pcUty a- y.szag földjei termelési szem­pontból képessé tegyük a legnagyobb erőkifejtésre és biztosítsuk a mezőgaz­dasági tömegek szociális igényeinek ki­elégítését. E program megvalósítása fo­lyamatban van és a kormány a végre­hajtás ütemét amennyire csak lehet gyor­sítani kívánja. (Lelkes taps és éljenzés.) Különösen és elsősorban az úgynevezett házhelyakció tekintetében és a zsidó bir­tokok igénybevételére vonatkozóan. A zsidóság kirekesztendő a nemzeti élet irányító helyeiről A magyar kormány mindent megtesz, hogy történelmileg szentesített jo­gai és érdekei a felszámoláskor megfelelőén figyelembe vétessenek. A ma­gyar nemzet jogainak és igazságának tudatában teljes bizalommal nézhet a döntő hatalmak állásfoglalása elé. Ezután rátért programjának ismerte­tésére. Amikor a kormány vezetését el­vállalta, abból a szempontból indult ki, hogy elsősorban a kormányzás töretlen folytonosságát kell biztosítania. Ezért vállalta ezt a feladatot változatlanul az­zal az elgondolással, ugyanazokkal a munkatársakkal, párttal és a vele egy- uton járó Erdélyi Párttal, amelyre az előző kormány is politikai céljainak meg­valósításában támaszkodott. Kormány­zásában továbbra is az előbbiekre akar támaszkodni, mert meggyőződése, hogy a kormány a párt támogatására szintén számíthat. (Helyeslés a kormánypárton.) Kijelentette, hogy a program kivitelé, ben a részletekben a mindenkori helyzet, a viszonyok alakulásának megfelelő ru. galmasság mellett továbbra is azt veszi alapul, amit Teleki Pál miniszterelnök költségvetési beszédében részletesen ki­fejtett. Nem kíván most részletes pro­gramot adni. A mai rohanó időben gyorsan kell cselekedni, még pedig azt, amit az adott körülmények között lehet és szabad. Két vezető szempont — Két vezető szempontot látok ma­gam előtt — mondotta. — Az egyik az, hogy a nemzet lelki és szellemi egy­ségét minden erővel megtartsuk, ezt az egységet semmilyen oldalról megbon­tani ne engedjük. A másik pedig az, hogy az ország erkölcsi és gazdasági erejét megóvjuk és erőtartalékainkkal mindenütt takarékoskodjunk. Ez a két követelés politikánk határozott parancsa. Ha ma áílástfoglalumk nagy belső kér­désekben, sohasem lehet eltekinteni at­tól, hogy háború van Európában, amely, nek hatása és feszültsége Magyaror­szágra is kiterjed. A háború lassítja, de nem állítja meg a belső átalakulásnak bensőséges vágyát. Ennek az átalakulásnak összeStközé- sek, zökkenők nélkül kell megtörténnie. AMcotmányreform és földkérdés A miniszterelnök részletesen rátért azokra a problémákra, amelyeket a kor­mány meg kivan oldani. Az alkotmány­reform kérdésével kapcsolatban hangoz­tatta, hogy az valójában nem más, mint az a jogos kívánság, hogy történelmi al­Kijelentette ezután a miniszterelnök, hogy a harmadik nagy kérdés, amely a közvéleményt különösen érdekli, a zsidó­kérdés. Szükégesnek tartja a második zsidótörvény egyes alapvető rendelkezé­seinek, például a zsidóság fogalmi meg­határozásának szabatosabbá tételét, egyes helyesen megalkotott rendelkezé­sek továbbfejlesztését. Egyszerű, vilá­gos, az egész problémát megoldó egysé­ges és tömör törvényre van szükség, amely az elvi kérdések tekintetében sem félreértésre, sem kibúvásokra nem ad lehetőséget. (Hosszantartó taps és él­jenzés.) Az uj jogalkotás kiinduló pontja a zsidóság fogalmának világos, egyszerű, határozott megállapítása. Ma­gáévá teszi Teleki Pál grófnak azt a nézetét, hogy törvényes utón meg kell akadályozni a zsidóság keveredését a nem zsidókkal. Gondoskodni kell arról, hogy a zsidóság a nemzet társadalmi, kulturális, politikai és szellemi életének mindazon helyeiről kirekesztessék, ahon­nan a nemzet lelki, erkölcsi, világnézeti és politikai irányítása, valamint a nagy tömegek lelkületének kialakítása, a jövő generáció nevelése folyik. Az ország gazdasági életének kulcspontjait nem szabad zsidó, félzsidó, vagy pedig stróh- man kézben hagyni. Egyik legfontosabb feladatának tartja, hogy elődjének erre vonatkozólag tett intézkedéseit megvizs­gálja és ezen intézkedések állásáról részletes tájékozódást szerezzen. A közélet tisztaságának megóvása elsőrendű kötelesség A törvényhozói összeférhetetlenség kérdésével kapcsolatban hangsúlyozni kívánja, hogy a kormány az uj össze­férhetetlenségi törvény megalkotását a legfontosabb és a legsürgősebb felada­tának tekinti. Felkérte az igazságügy­minisztert, hogy az uj összeférhetetlen­ségi törvény előkészítését lehetőleg azonnal vegye munkába. Szükség van erre főképpen azért, mert a jelenleg ha­tályban lévő törvény, amely négy évti­zeddel ezelőtt egészen más viszonyok között született meg, nem képes ma mar arra, hogy azt a feladatát megoldja, amely a törvényhozók függetlenségét hatásos garanciákkal bástyázza körül. Mindenesetre szem előtt kívánja tartani Teleki Pál grófnak azt a helyes megál­lapítását, hogy nem az állás összeférhe- tetlemv hanem a cselekedet, illetve a ma­gatartás. Szükséges olyan összeférhetet­lenségi eljárás megalkotása, amely min­den tekintetben alkalmas arra, hogy a felmerült esetekben az egyetemes erköl­csi követelményeket a leghatályosabban érvényesíti és a szankciókat a leg-szigo. rubban alkalmazza. Ezzel a kérdéssel rokon a közalkalmazottak összeférhe­tetlensége. Az a felfogása, hogy a köz valamennyi alkalmazottjának egész mun­kaerejét és minden gondolatát a közös­ség szolgálatába kell állítania, nem sza­bad eltűrnie, hogy a közalkalmazott olyan foglalkozást, vagy javadalmazás­sal járó kötöttséget vállaljon, amely kö­telességének teljesítésében befolyásol­hatja, vagy akadályozhatja. A kormány a közélet tisztaságának minden vonat­kozásban való biztosítását elsőrangú kö­telességének tartja. Mindenekelőtt: a honvédség fejlesztése A honvédségről beszélt ezután a mi­niszterelnök. A honvédség továbbfej­lesztését a kormány továbbra is első és legfontosabb kötelességének tartja. Az előttünk lejátszódó háború tanulságai azt mutatják, hogy elsősorban a hadse­reg mozgékonyságát és átütőerejét kell biztosítani. Ebben az irányban mozog­nak azok a javaslatok, amályekot a honvédelmi miniszter a vezérkar főnö­kével egyetértésben előterjesztett és sürgősen megvalósitandónák tart. Had­vezetőségünk e javaslatok kidolgozásá­nál felhasználta korunk legkitűnőbb hadseregének tapasztalatait. Szilárd el­határozása, hogy a honvédelem fejlesz­tésének munkáját az eredményes befe­jezésig folytatja bármilyen áldozattal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom