Keleti Ujság, 1941. április (24. évfolyam, 74-97. szám)

1941-04-24 / 92. szám

19 41. Jt&U I £ i & 24 »i Öntudatosan sorakozott fe! Székefyudvarhely magyarsága az Erdélyi Párt zászlója alá (jtóf Teleki Béta nagyszabású beszédben ismertette a megoldásra váró feladatokat lesi képviseld emelkedett szólásra. Emlékez­tetett arra, hogy « legutolsó udvarhelyi vá­lasztásaiékor. 1937-ben indult meg Nagy ro­mânia felbomlása, mikor a székelység ellen­állásán megtörve a román önkény első ízben nem tudta akaratát érvényesíteni, Megható szavakkal emlékezett meg a székely kisembe­rekről, akiknek szenvedéseiből született iae{r a nagy boldogság, a hazatérés az ősi honba Behatóan foglalkozott ezután az általános politikai problémákkal és, rámutatott arra, hogy különböző pártok tettek kísérletet a ssékelység meghódítására. Nyugodtam nézhetünk szembe ezekkel a kí­sérletekkel, mert a ssékelység ezeréves tör­ténelmének gyökerei olyan mély hagyomá­nyokkal rendelkeznek, amelyek minden kö­rülmények között az önálló politikai gon­dolkozás lehetőségeit biztosítják. A román imperium pedig jobba ti, mint va­laha, megtanított az egységre és az összetar­tásra Érdéin magyarsága maradéktalanul a magyar megújhodás gondolatát szolgálja, de mások felfogásával szemben, előbb ön­maga akar megerősödni és megnjhódni. Más pártok idegenből sikeres példákat akartak átplántálni, amelyekről éppen ezeknek a nagy mozgalmaknak a vezetői állapították meg, hogy eszméjük és rendszerük nem exportcikk. Erdély magyarsága ezért tovább halad a maga utján és nem. engedi az olyan befolyá­sok érvényesülését, amelyek káros irányba téríthetnék as ország ügyeit. Ninléder-Fels Ákos dr. országgyűlési kép­viselő volt a következő szónok, aki a helyi  székelység kész vérét áldozni a szentistváni birodctfotrt helyreáüftésáért A választás lezajlása után a korelnök me­leg szavakkal üdvözölte az újonnan megvá lasztott elnököt, majd keresetlen szavakkal mondott köszönetét és engedelmességre, va­lamint hűségre szólította fel a párt tagjatt, mert csak ennek alapján végezhetik el a reá­juk váró nagy feladatokat. A hozzászólások során Dani János kisgaz­da biztosította a székelység bizalmáról az uj vezetőséget és hangoztatta, hogy a szék ely- ség mindem egyes tagja, öreg-if jú egyaránt bármelyik percben ké«z életér és vérét áldoz­ni a szentistváni birodalom helyreállításáért. Ennek fejében csupán jó, becsületes, lelki­ismeretes munkát vár vezetőitől, amit meg­győződése szerint meg is fog kapni. Nagy Ferenc kisgazda-költő beszédben szó­lalt fel székely ifjúság nevében fe törhe­tetlen m-Ayarságuk mellett tett tanuüú.goit, amelynek minden erejét az ország újjáépíté­sének szolgálatába akarják állítani, Zoltán Sándor kisgazda a közgyűlés meg­újuló helyeslése között tette szóvá a székely körvasút kérdését és hangoztatta, hogy a Székelyföld bekapcsolása az ország vérkerin­gésébe mulaszthatni|an feladat. A párt poli­tikai programjáról szólva kijelentette, hogy a pártnak elsősorban az országos érdekeket Kell szolgálnia. Biró István elnök javaslatára a körvasút kérdését hivatalos pártprogrammá tették. Székelyudvarheiy, ápr. 23. Az Erdélyi Párt kedden tartotta meg alakuló gyűlését- Szék e iyudvajjhelyen. A kolozsvári központ részéről megjelentek gróf Teleki Béla, Al­brecht Dezső és Mikó Imre országgyűlési képviselők, valamint Páll György dr. ar- s-raágos főtitkár. A vármegyeház dísztér mé- ben a Himnusz elének lése után Szenterzsé­beti Szakáts Péter korai nők nyitotta meg a gyűlést és háláját fejezte ki a kormányzó iránt, majd kegyeletes szavakkal emlékezett meg a tragikus körülmények között elhunyt gróf Teleki Pálról, akinek múlhatatlan ér­demeit. a közgyűlés jegyzőkönyvileg örökí­tette meg. Az elnöki üdvözlések elhangzása után P* Teleki Béla emelkedett szólásra és is- I mentette a párt oólkitűzéseit. Rámutatott annak szükségességére, hogy a párt a jövő­ben fokozott erővel, immár mint politikai tényező is jelentkezik az összmagyar élet­ben. Legelső feladata a pártnak, hogy a sajá­tosan erdélyi kérdéseket, a kormányzattal egyetértésben megoldja, de ezen túlmenő­en. részt kíván venni abban a nagy mun­kában, amely a szentistváni birodalom új­jáépítése céljából megindult. Éppen ezért szükség van arra, hogy necsak a román utalóin alatti pusztulásokat tegyék jóvá hanem elvégezzék azokat a feladatokat is, amelyeket huszonkét évvel ezelőtt, el. mulasztottak­Ezeknek a feladatoknak ar, elvégzésénél ne várjunk támogatásnál fe jóakaratnál többet a kormánytól mert nem egészséges az a társadalom, amely nem tud magán önerejé­ből segíteni. Összefogásra és önsegélyre van elsősorban szükség és ebben élen kell járni a székely ségnek. Ennek a munkának az el­végzése az elsőrendű feladat és a párt ez­ért távoltartja magát a pártharcoktól. Ugyanakkor azonban megköveteli azt is. hogy máé pártok ne akarjanak egyenetlen­ségeket, szítani a Székelyföldön, amelynek előbb meg kell erősödnie. Kérések, amiken segíteni kell! — Udvarhely volt a legszegényebb vár­megye — mondotta a továbbiak során gróf Teleki Béla — fe erre a vármegyére nehe­zedett éppen magyarsága mi at, talán a leg. súlyosabban a román elnyomás. Ez a vár­megye a bécsi döntés során is vesztett te. rületéből és nj és nehéz kérdések tárultak elé. A bécsi döntést az Úristenen kívül kö­szönhetjük a, Kormányzó (Jtmak, a kormány­nak fe nagy barátainknak, de elsősorban köszönhetjük a népnek, amely bátran fe hűségesen tartott ki magyarsága mellett. — Nehezek a gazdasági kérdések is, de uem megoldható tlanok. Sok jóakarat, tudás és kitartás kell megoldásukhoz, de mindez adva van. Nehéz kérdés a földinség. Ezt azonban meg lehet oldani a/, áttelepítés ut­ján- Szükséges, hogy azokra a területekre, ahol kevés a magyar, éppen a Székelyföld ről telepítsünk, abból a népiről, amely leg­tisztább magyarságában és legedzettebb az élet minden csapásával szemben. Szükség van arra, hogy a magyar élet I minden vonatkozásában kiteljesedjék. Le­gyen magyar nemcsak a kisbirtokos, a zsellér és a tisztviselő, hanem legyen az a kereskedő és az iparos is. Ma a Székelyföld falvaiban fe városaiban az üzletek cégérein nagyon sok idegen név olvasható. Éneket magyar neveknek kell felváltaniok. Úgy kell lennie, hogy a Szé­kelyföld magyar népe magyar emberhez hordja a pénzét­— A megye legsúlyosabb problémája a vasút kérdése. Meg kell találnunk a módját annak, — mondta a szónok — hogy a mos­tani béna vasúti vonal Héjjasfalvánál kap. t «tolódhassák bele magyar területen a fő­vonal vérkeringésébe. (Szünet-nélküli nagy tetezfenyilvánitás.) Örömmel emlékezett meg ezután Teleki Béla gróf arról, liogy a székely falvakban sok a gyermek, ők zálogai a magyar jöven­dőnek és a párt mindent el fog követni annak érdekében, hogy a jövő esztendőben lehetőleg kétezer kis székely gyer­mek végezzen olyan iskolát, mely megfele­lően képessé teszi arra, hogy annak idején átvegyék a nemzet, vezetését, és az azzal járó felelősséget. „A ssékelység hagyományai biztosít­ják az önálló politikai gondolkozást!“ Ufót Teleld Béla megújuló tapssal foga­dott beszéde után Mikó Imre dr. országgyü- 5 Kolozsvár, április 23. Nyomban a polgári ■ közigazgatás bevezetése után Keledy Tibor j dr. polgármester figyelme a kolozsvári gáz- j gyárra irányul'. A gázgyár az utóbbi években 1 mind kisebb gyakorlati fantosíságu volt, egy. szerre ismét nagy jelentőséghez jutott, A ro­mán megszállás utolsó éveiben Imveaették a cseppfoLyósitott gáz használatát. A cseppfo­lyós gáz dőállitásának lehetősége azonban az uj heyzetben megszűnt s éppen ezért a gáz­szolgáltatás most kizárólag a gázgyárra hárul. A polgármester szakértőket küldött ki a gyár állapotának megvizsgálására. A szakértői je­lentés szerint a gyár teljesen elhanyagolt álla­potban vám. A belga társaság, amely szerint 1939-ig bérelte az üzemet, ne utolsó években már egyáltalán neon végzett semmi javítási s azóta sena fektettek be semmit a gyárba. A polgármester nyomban intézkedett, hogy a minimális szükséglet kielégítését tegyék lehe­tővé 9 a WivWWjHt körött iRKfeák hete'. < problémákkal foglalkozott. Megható szavak- kai ecsetelte azt a boldogságot, amellyel a székelység az anyaországhoz való visszacsa­tolását fogadta és amelynek érdekében bár­milyen megpróbáltatást vállalt. Beszéde so­rán rámutatott arra, hogy első helyen a mun­ka feladatai állanak, amelyeket közös egyet­értésben és közös erővel leéli- megoldani. Er­dőgazdaság, állattenyésztés és háziipar kér­déseivel foglalkozott behatóan, majd külön kiemelte, hogy szükség van a székelyföldi hitelSlet feUend/itésére. A bankok eddigi magatartását éles szavakkal bírálta és kije­lentette, hegy a székcfységnek ezután o. öm­lőktől nemcsak végrehajtást, hamm tény­leges segítséget is keU kaprmok. A tisztikar A Szabadi Tivadar elnökletével kiküldött jelölőbizottság közben megejtette a jelölése­ket és a közgyűlés a korelnök indítványára egyhangúan megválasztotta a megyei tagozat elnökévé Bíró István kisgazda, felsőházi ta­got. alelnökökké pedig Pál Dénes lelkészt, dr. Nagy Lajos körjegyzőt, Kovács László ipar­testületi elnököt és Kiss Kálmán kisgazda- orszaggyülési képviselőt. A főtitkári teendő­ket Szakács Zoltán az Erdélyi Magyar Gaz­dasági Egylet Vezetője vállalta. Jegyző Mészáros Dttliesek Sándor kereskedő. Ellen­őrök: Nagy Dénes esiamadiamester és Vida Gyula kereskedő. Az intézőbizottság tagjai: Nagy Lajos, Ütő Lajos, Ogron Pál, Sebessi János, Ilaáz Beásó, dr. Dobos Perene és Szakács Péter. Soniodi Ferenc kisgazda a maradi gazdái- kodást kifogásolta és rámutatott arra, bogy ennek az áldatlan állapotnak a megtartása a románság elsőrendű érdeke volt, mert. Bukarestben tisztában voltak azzal, hogy egy szegény népet könnyebb megfélemlíteni és vezetni. Ezen az állapoton sürgősen változ­tatni kelj és kéri a párt vezetőségét, legyen ebbe® a kérdésben is a székelység segítsé­gére Deák. Albert kisgazda szólalt fel ezután és magasröptű beszédében fejtette ki, hogy a “rékdíységncJc olyan hidat kell építenie Ön­magából, amely bidon a nemzet bitón és aka­ratán a honvédőink vonultak be a Székely­földre Az uj hidat elszakított testvéreink felé kell megépíteni és minden székely legyen ennek a hídnak, ha még olyan parányi kis része is. Az elnök indítványára a közgyűlés távirati­lag üdvözölte Bárdossy László miniszterei, nejről és jegyzőkönyvileg örökítette meg gróf Bethlen György érdemeit, valamint el­ismerését fejezte ki a Magyar Párt helyi tagozatának vezetői liánt, azért a magatar­tásért. amelyet az elnyomató“ idején tanú­sítottak. A közgyűlés déli két órakor a Szózat hang .fai mellett ért végett A közgyűlés tagjai közebéden vettek részt. Több pohárköszöntő hangzott el. üzem menetét. Időközben ugyan a város ka­pott ajánlatot cseppfolyós gáz szállítására, mégis arra sas elhatározásra jutottajk. bogy a gázgyárat helyre ke® állítani. A gázgyár mű­ködésére tartalékképpen még abban az eset­ben is szükség van, ha földgáz kutakat tárnak föl a környéken és néhány év alatt bevezetik a földgázt Kolozsvárra. A szakértői vélemény alapján Keled;/ pol­gármester saját, hatáskörében elhatározta, hogy WO ezer pengős költséggel helyreállit- tatja a kolozsvári gázgyárat. A gyárat a. leg­újabb tipusu állókamarás gázfejlesztő kemen­cékkel látják ed, uj gáztartól is építenek, mert a régi teljesen tönkre ment. A tervek a gyár újjáépítésére már el k készültek s május elején meg is kezdődnek a mmká- l utók. A tervek szerint a gyár újjáépítése legké­sőbb es év decemberében befejeződik. Az uj- léshez szükséges anyag egy része bizto­sítva van. A csőhálózat kicserélése már folyik s a régi-, elavult mérőórákat újakkal cserélik Tá. A gyár újjáépítésének befejezése után napi 5000 köbméter gázt fog tudni termelni. A város vezetősége a gázgyár igazgatóságával együtt gondoskodott arról, hogy az átépítés ideje alatt is zavartalan maradjon a gdzszoU gáltatás. Az Erdélyi Pért ónkétól rend»* Kotozsvér tejellátéscwalí kérdéseiről Kolozsvár, április 23. Pénteken délután 6 órakor Farkas-utcai 7. szám alatti helyisé­gében fontos értekezletet tart az Erdélyi Párt kolozsvári tagozatának gazdasági bi­zottsága. Az értekezleten Kolozsvár tejeBá- táaának kérdését vitatják meg. A határmeg­vonás folytán ugyanis több tejet szolgáltató község lemaradt s azonkívül a tejellenőrzfe nél bizonyos hiányosságok mutatkoznak. A közérdekű értekezletre meghívták a város vezetőségét is. „A romám nép és nyelv eredete“ KOLOZSVÁR, ápr. 33. Tamás Lajos dr. egyetemi tanár, az. Erdélyi Muzeum.Egylet előadássorozatának keretében „A román nép és nyelv eredete“ címmel nagy érdekessége előadást tartott az iunitárius kollégium dísz­termében Az előadó mindenekelőtt a romáit nép és nyelv keletkezésének humanista le­gendáját ismertette, majd azokról a króni­kák ró« beszélt, amelyek először emlékeznek meg a románságról, mint a Balkán-félsziget nomád pásztomépéről. A továbbiak során a románság és az albáoság huzamosabb együtt élését bizonyította, majd rámutatott arra, hogy a két népnek az i!Ur trákók a közös ősei. Az a körülmény, hogy (íz a két nép a balkáni rűmaniznms pusztulása után îs meg. tartotta romanitását, a nomád életformának az államisággal "Toros összeköttetésben nem levő, konzerváló erejével magyarázható. Ezek a bizonyítékok is megdöntik a folyto­nosság eáméletót, amelyet a román történte szék csak politikai okokból terjesztettek. A nagyérdekességü előadást a közönség fe­szült figyelemmel hallgatta végig. Utána Kristóf György dr. egyetemi tanár a szak. osztály én hallgatóság nevében megköszönte az előadást fe összegezte annak tanulságait. WirlI» Károly ugye az öflázeférlielelleWtiégí Itízollflág előtt Budapest, április 2°. (MTI.) A KépviseJS ház állandó összeférhetetlenségi bizottsága április 24-án esütörtöhön ülést tart. Az ülés tárgya Wirth Károly országgyűlési képviselő nek bűntett miatt, továbbá politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésére jogerői elflté- Ifee tárgyában hk állandó összeférhetetlenségi bizottsághoz áttett ügy előadójának megvá- lasr.ása & a tárgyalási határnap kitűzése. TAVASZ A BOTANIKUS KERTBEN A tavasz, a virágnyilds évszaka Kolozsvá­ron legszebben talán a Botanikus Kertben tündököl. Es méltán. Virágba borult fák, tarka virágú, üdezöld gyep szőnyeg, tavaszi színek és illatok fogadják a látogatókat. /I kert látványossága most a japánt kort: arany­sárga Forsythidk, fehér és rózsaszín Prn nusok, sötét fenyők közé rejtett teaház, íveliy híd, kőlámpák, és szentkapu, az apró utakat szegélyező hortenziák, Bergeniák és sokfele színű Cineráriák Japán híres virágknltussái varázsolják elénk, A sziklakertekben idegen tájak: így az Alpes, Kaukázus, Balkán és a Földközi-tenger virágai kezdenek nyitni: fehér havasi ikravirágok, poros kőrontófü- vek, lila apró nőszirmok, rózsaszínű törpe mandolák tűnnek most fel. A. tölgyes is bükkös erdő részletekben a koratavasz vi­rágait császárkoronák, sárga és fehér Ane- monék, erdei boglárkák aranyló fejecskéi. lilapiros tüdőfüvek, kék télizöldek és « Wolds lein, pimpó váltották fel. A réten « tavaszi és Volga-memU hérics nyílik, o rend­szert/mi részben a víztorony alatt egy pc-tn pás díszfa, a Magnolia most bontorta fe nagy fehér virágait.. Végül a bimbózó é* már nyíló ‘ tulipánok, gyöngyikék, nyári fü­zikék, fehér és sárga nárciszok nyújtanak felejthetetlen és vonzó képed. A kert látoga­tóit színes térkép, a japánt kertnél kMnn magyarázó rajz és számos felirat tájékoz­tatja. Az eddig névtelen sétányok, utak most magyar, közelebbről erdélyhoni neves fűré­szel: nevét viselik. A színeit szmte napon ként váltó kert várja azokat, akik a virágot szeretik Hatszázezer pengő községgé' újjá­építik a kolozsvári gázgyárai «■ December véfjére már az ujjjnépitett iiiem ţşonclos- bodik a város gázsx<il< «éqlelérc"

Next

/
Oldalképek
Tartalom