Keleti Ujság, 1941. április (24. évfolyam, 74-97. szám)

1941-04-22 / 90. szám

IQ 4 1. AT>mC 1 S 22

Múskbtí Utsjsgl

Papp József dt. beszél a régi és az mj Kolozsvárról

Kolozsvár városának egykori főispánja idézi emlékeit és f elvázolja a hazatért Kolozsvár legfontosabb tenniva^óif

Kolozsvár, április 21. A fellobogózott kolozsvári városháza dísztermében 1941. áprili- l;s 16-án tartotta meg: első ülését a felszabadult Kolozsvár törvényhatásági bizottsága. Kolozsvár vezető férfiai ülnek a padsorokban. Képviselők, egyházi méltóságok, egyetemi tanárok, hóstáti földészek, kézmüiparo- sok. A város minden rendű és rangú polgárságának képviselői. Az arcokon feszült figyelem ül. Inczédy-Joksm&n Ödön főispán beszél:

— Mielőtt a törvényhatósági bizottsághoz ezólamék. Méltóztassék megengedni, hogy annak egyik régi tagját szeretettel és tisztelettel üdvözöljem. Kolozsvár város közönségének nem kell bemutatnom az ő utolsó magyar főispánját, dr. Papp József Öméltóságát. akihez üdvözlésem szól. Ha Ő kényszerű okokból térben meg is vált Kolozsvártól, lé- lekben és érzésben sohasem tárolódott el tőlünk. Kolozsvár szeretete inspirálta őt n.j munkakörében arra, hogy egész Erdély magyarságának ügyét magáévá téve, segítsen ott. ahol csak lehet. Legren meggyőződve ittél lóságod, hogy Erdély és benne Kolozsvár magyarsága soha el nem múló hálával gon dől Méltóságodra és örömmel számit arra, hogy önkormányzati életében mindenkor jóságos tanácsadója lesz. Az Isten hozta visz- sza körünkbe, az Isten éltesse!

A syüléstere mben lelkes, ragyogó arcok fortiu'nak egy erőteljes, őszhaju férfi felé. Ott ül Papp József dr. az első sóiban. A szeretet hullámai áradnak feléje s ő hitet tesz amellett hogy továbbra is hü marad Kolozsvárhoz

*

Meglátogattuk Papp József nyugalmazott főispánt szállodai lakásán s megkértük, hogy beszéljen a régi magyar Kolozsvár törvényhatósági bizottságának munkájáról. Papp József hosszú évtizedeken át egyik irányítója volt. Kolozsvárnak s tevékenyen hozzájárult a város kiérni éséhez és korszerűsítéséhez. Készséggel állott rendelkezésünkre.

— Amikor beléptem, most április 16-án a törvényhatósági bizottság alakuló ülésére, a kolozsvári városháza dísztermébe, valóságig I megrohantak az emlékeim. Lelki szemeim elé idéztem azokat a férfiakat, akik vailamikor itt ültek, tanácskoztak, dolgoztak ebben a teremben a város jólétéért. Ott láttam magam előtt a puritán, törvénytisztelő gróf Béldi Ákost, aki 15 évig volt főispán, Szvacsina Gézát, Haller Gusztávot s a többieket, a régi nagy városatyákat.

— Nagyon érdekes volt a régi Kolozsvár törvényhatósági bizottságának összetétele. A bizottság tagjai a virilisek és a választottat közül kerültek ki. Ma hirdetik, hogy Erdélyben leomlottak a társadalmi válaszfalak Mondhatom, hogy a kolozsvári törvény- hatósági bizottságban már jóval a háború előtt sem ismerték a társadalmi különbségeket. Hók táti gazdák, tanárok, ügyvédek, kereskedők, lelki pásztorok, iparosok dolgoztak itt vállvetve, egy célért. A bizottságot valóban a város képére formálták. A tanácskozások mindig parlamenti színvonalon állottak. Ezt ai különlegesen magas színvonalat természetesen mindenekelőtt az egyetemi tanárok tartották fenn, akik hozzászólásaikban olyan hangot ütöttek meg, amát a többiek it követésre méltónak találtak. Személyeskedés soha sem volt a tanácskozásokban. Szenvedélyeskedés is csak akkor, ha poétikára fordult a szó. A kilencszázas évek elején látott neki a bizottság a város fejlesztésének. Ekkor készült el a város

mutatott az egész ország életében. Hiszem, hogy ezután is igy lesz— Feledhetetlen szép nap volt az, amikor 1916-ban a király születésnapján az ország hódolt az Uralkodó előtt, Kolozsvár törvény- hatósága 5 taggal képviseltette magát. Gróf Bethlen Ödön főispán, Haller Gusztáv polgármester, Eszterházy alpolgármester, Hirschler József prelátus és én utaztunk Bécsbe, Háromszáz fogaton vonult fel a Ringen a diszmagyarba öltözött magyar küldöttség. Ez a nap természetesen a város ünnepe is volt.

— Jellemző volt arra az odaadásra, amivel a régi kolozsvári városatyák viseltettek a váDE. PAPP JÓZSEF

(Relic Zoltán felvételé)

ros ügyei iránt, hogy szaktanáccsal, segítséggel mindig készséggel szolgáltak. Természetesen ingyen, önzetlenül. A város vezetősége azt, aki hosszú évtizedekig dolgozott a város érdekében, leg föntebb a „tiszteletbeli“ cim- mel ruházt« fel■ így voltak tiszteletbeli ügyészek, tanácsosok. Ez a tiszteletbeli cím azonban a legszebb és a legbüszkébb cim volt, boldog volt, aki viselhette. Sok mindent mondhatnék még, hiszen annyi időn át vet tem részt a város ügyeinek irányításában, de talán elég lesz ennyi is.

— Szeretnők látni, hogy látja méltóságod a város jövőjének útját tesszük fel a kérdést. — Milyen feladatokat lát, melyeket tartja a legsürgősebbnek ?

— A város fejlődése a nomán megszállás alatt megakadt. Természetesen rengeteg a tennivaló. Mindenekelőtt a város pénzügyeit kell konszolidálni. A románok után csak terhek és gondok maradtak. A városi épületeket fe utakat, mwífe Wft h'oeni. Hoaaá keö

kezdeni az elkallódott városi vagyon visszaszerzéséhez. Igen fontos a város elszakított erdeje ügyének rendezése is. A legfontosabbat, a város pénzügyi helyzetének megoldását csak egy módon, hosszabb lejáratú kölcsönnel, lehet megoldani. Ezt a terhet nem vállalhatja egyetlen nemzedék.

— Előbb-utóbb meg kell építeni a városi kórházat is. Annakidején, fóispánságom alatt tervbe vettük egy 5—-600 ágyas kórház építését. Sajnos, a világháború és a forradalom megakadályozott a meg valósításban. A jövendő kolozsvári városi kórháznál különösen az anya és csecsemővédő osztályra, valamint a gyermekgyógyászati osztályra kell nagy súlyt fektetni. Minden törekvésünknek arra. kell irányulnia, hogy a jövő nemzedék számára minél jobb lehetőségeket teremtsünk,

— Igen fontos kérdés a város megfelelő fejlesztése is. A román megszállás alatt a város külterjesen fejlődött, Ez minden tekintetben nagy költségeket és nehézségeket okoz. Nagy súlyt kell fektetni a város belterjes fejlesztésére. A belváros teherbiró képessége a jelenleginél jóval nagyobb. Ma szétszóródva. él a lakosság. Szabályrendelettel kellene rendezni a belterületen a házak magasságát. Annakidején, a háború előtt igy tettünk s így sikerült — úgy. ahogy — kiépíteni a Horthy Miklós-ut környékét. Kivételes adókedvezményt kell szerezni a fejlesztendő utcákra, ami szintén fokozná az építési kedvet.

— Nagy gondot kell fordítani a város tárcsái birtokára is, amiből mintagazdaságot kell fejleszteni. Szervezetten meg kell oldani a tejellátás kérdését is. Az ipar fejlesztése is fontos probléma. Kolozsvárnak gondolnia kell aazzal, hogy amennyiben sikerül a hazatért Erdély területén megfelelő földgázkuta- Icat feltárni, a város legyen az első, ahová a földgázát bevezetik. Ez nagy lendületű fejlődést adna a városnak s meggyorsítaná az iparosodást.

— Természetesen ezek mind a távolabbi jövő kérdései. Annyi sürgető napi probléma van, amiket azonnal el kell látni, hogy a nagyobb lélekzetü tervekre csak fokozatosan kerülhet sor. Én magam, akit a belügyminiszter ur kitüntető bizalma folytán ismét tagja lehetek a kolozsvári törvényhatósági bizottságnak, mindem fontosabb ülésre beutazom a fölárosból s azonkívül is állandóan fenn fogom. tartani az összeköttetést a város vezetőivel. Nem szakadok el Kolozsvártól. Itt éltem le életem legszebb éveit, s amikor lezuhant a trianoni sorompó, akkor is mindig csak ide vágytam s hittem abban, hogy meg fogom érni azt a napot, amikor az ismét szabaddá 1-ett Kolozsvárért dolgozhatok.

«

Papp József dr. erős hite és kitartása nem volt hiábavaló. Hosszú távolléte alatt azonban nemcsak sokait gondolt Kolozsvárra, hanem annak ügyeit, gondjait, embereinek sorsát mindig szivén viselte, előmozdította, támogatta. Most már nyugodtan kimondhatjuk és leírhatjuk: az idegen határsorompóval elzárt Kolozsvárért mindent megtett, amit adott körülmények között ember megtehetett.

És most. amikor a hazatért Kolozsvár első törvényhatósági bizottságának tagjai között újra helyet foglal Papp József dr., nagy tudását, kivételes képességeit, munkás életének minden erényét a szebb jövő küszöbén álló Kolozsvárért szabadon és akadálytalanul értékesítheti.

Bekapcsolódása a várok közigvuzgatásámak ügyeibe nagy és felbecsül hét etilen nyeresége Kolozsvár közéletének. n. e.

Scgifslg Örököltem

EGYETEM

mozGó

INDIG OTTÓ színdarabjának filmváltozata, főszerepekben: ÁGAY — VASZARY — RAJNAY — GOZON

mflUToiútáRfl Eovagias iigymn utóidra

rnüseron KÍUŰl: Honvéd«écjüniL (levonulása aBéc«kába

A pofqérliál>oru réme isméi kíséri Romániában

SZÓFIA. A* amerikai rádiótársaságok bukaresti tudósítói Szófián keresztül jelentik, hogy Romániában országos jellegű forradalmi megmozdulás kezdődött meg, melynek élén Horia Sima áll.

csatornázása, a vízvezeték, aszfaltozás, felépült a színház, a Mátyás-szo/bor. Ez az idő volt Kolozsvár fejlődésének kiinduló pontja.

Jellemző arra, hogy a bizottság tagjai milyen erős szociális érzékkel rendelkeztek, az az eset- amikor a nemzeti ellenállás idejében a város hazafias érzésű tisztviselői is csat. lakoztak a mozgalomhoz, szabályszerű kötelezvény! ittunk alá, melyben köteleztük magunkat, hogy7 amennyiben a tisztviselők valamelyikét elbocsájtják állásából, úgy minden illetményét, fizetését, nyugdiját, saját zsebünkből fedezzük. A nemzeti ellenállás ügye annyira elmérgesedett, hogy az ügyészség bűnvádi feljelentést is tett ellenünk, többször ki is hallgattak, végül azonban a vizs- gáígtot királyi utasításra beszüntették.

— Kolozsvár mindig erősen hazafiak magatartást vállalt, irányt, szabott és példát.

Kolozsvárról jelenti a NST. Román oldalról szombaton a hajnali óráktól késő délutánig fegyvelövés ée géppuskát üz hallatszott át a határon. A határforgalom teljesen megszűnt és csak négy-öt menekült érkezett. Elmondták, hogy Romániában a belső feszültség fokozódik és a nép hangulat hasonlatos a polgárháborút megelőző jelekhez. Az Antoneseu

rendszere ellen lázongó vasgárdisták lázitó röpiratok százezreivel árasztják el az országot

Antoneseu pénteken a néphez intézett kiáltványa valamint az a tény, hogy a kormány ki végezteti az elfogott vaogárdistákat, újra lángra gyújtotta a szenvedélyeket.

A polgárháború réme ismét kisért Romániában.

Horia Sima hivei Antoneseu tábornokot éppen olyan ellenségnek tekintik, mint Károly volt. román királyt és rendszerét. A jelek saerinft Antones- cu sietteti a fegyveres leszámolást, mert azokon a helyeken., ahol már ég a vasgárdista propaganda által kirobbantott szenvedély, »

csa patösszevonásokat rendelt el. Tény azonban, hogy Horia Sima és a légionista szervezet a legutóbbi vér- Dróba után sokat vesztett népszerűségéből, különösen a parasztpárt körében. A parasztok és más széles néprétegek inkább Maniuhoz közelednek, akit Antoneseu tábornok sem tudott megszerezni rendszerének.

Székelyföldi I* irendelfség

A földmivelésügyi miniszter ismét felállította a régi békeidők egyik igen fontos és nagy nemzeti feladatra hivatott szervét, a székelyföldi kirendeltséget. A visszatért te. rületek közül Kárpátalján is működött hajdan a földmivelésügyi miniszternek hegyvidéki kirendeltsége, ezt azonban újra megszervezni most nem kellett, mert Kárpátalján a kirendeltség munkakörét is ellátja a kormánybiztosság. Erdélyben azonban bizo. nyara szükség van ennek a szervnek reak_ tiválására.

Hogy a kirendeltség jelentőségét megérthessük. szükséges megismernünk a régi világ székelyföldi kirendeltségének feladatait és munkakörét. Ez a kirendeltség széleskörű felhatalmazással és lehetőleg minden bürök, ratikus formaság mellőzésével a székely nép ai . ;gi és erkölcsi istápolója volt. Gondoskodott vetőmag, gép és tenyészállat, beszerzé. sérül é* szétosztásáról, szövetkezeteket létesített, gazdaköröket alakított, ezeket hasznos folyóiratokkal látta el, ezenkívül téli gazdasági előadásokat rendezett és ott, ahol ennek szüksége mutatkozott, háziipari oktatást is rendszeresített.

Lényege és legnagyobb előnye ennek az intézménynek az volt, hogy közvetlen tapasz, tálatokat gyűjtött és ha valahol segitőkéz beavatkozására volt szükség, önállóan, saját hatáskörében azonnal intézkedett Valóságos kis költségvetéssel dolgozott és mindig meg. volt a fedezete a szükségesnek mutatkozó közérdekű kiadásokra.

Annak idején főleg két veszedelem ellen küzdött ez a kirendeltség csendben, minden feltűnés nélkül és nem eredménytelenül. Igyekezett a székely népet az eladósodástól megmenteni s ennek következményétől, attól, hogy kis birtokát el ne veszítse a magyar ember s földje idegen kézre ne jusson. Ellensúlyozni igyekezett a rendelkezésére álló eszközökkel az Albínónak és más romániai pénzintézeteknek azt a törekvését, hogy a magyar kézben lévő földet felvásárolják.

Ma bizonyára egyéb szép feladatok is nyíl. nak a kirendeltség előtt. Bele kép illesztenie a Székelyföld mezőgazdasági termelését és főleg állattenyésztését az ország termelési rendszerébe, törekednie kell a székely ga*. dák terményértékesitésének megszervezésére, általában az okszerű gazdálkodás népszerű, ütésére, nem utosó sorban pedig arra, hogy a székeység munkaalkalmakhoz jusson.

De ki kell terjednie a kirendeltség figyelmének a fatermelésre, sőt az őstermelés másik ágazatára, a föld felszíne alatt rejlő kincsek kiaknázására is. Az idő és a mindenkori világgazdasági helyzet azok a fő ténye, zők, amelyekhez a kirendeltségnek alkal. mazkodnia kell. Szemének tehát a világeseményeket kell figyelnie, kezét pedig a Székelyföld népének ütőerén kell tartania.

Szép feladat, magyar feladat!

— Adóügyi előadás a Baross Szövetség kereskedő tagjai részére. A Baross Szövetség kolozsvári fiókja április 24-én este 8 órakor az Iparkamara dísztermében kereskedő tagjai részére adóügyi előadást tart.