Keleti Ujság, 1941. április (24. évfolyam, 74-97. szám)

1941-04-20 / 89. szám

A visszacsatolt terOieten működő szövetkezetek jogi helyzete 19 41• A VttlC 1 S 20 A visesaesatAlt keleti ÍSs erdélyi orszlgrfi- saakea működő szövetkezetek Jogi helyzete a korában megjelent 690/941. M-E. szám« ren­delet, valamint a „Budapesti Közlöny“ április 10-iki számában közölt 2150/1941.M.E. számú rendelet megjelenésével végleges megoldáshoz jutott. A 690/1941. M.E. számú rendelet területi megosztást hajtott végre s az úgynevezett parciumbeli, azaz Bihar, Szatmár, Ugöcsa és Máramaros megyék területén működő szövet­kezetekre a magyar szövetkezeti jogszabályo­kéit kiterjesztette s ezzel a felsorolt megyék területién működő szövetkezeteket bizonyos te­kintetben a budapesti szövetkezeti központok, elsősorban az Országos Központi Hitelszövet­kezet, (O.K.H.) illetve az Iparosok Országos Központi Szövetkezete, (I.O.K.Sz.) másod­sorban a többi szövetkezeti központok hettás- leörébe utalta. A többi visszacsatolt területen (Erdély) működő szövetkezetek jogi helyzetét a 2150/1941. M. E. számai rendelet szsabályozza véglegesen. A megjelent rendelet tartalmát főbb voná­sokban a következőkben ismertetjük: A rendelet — amely 33 5 -ból áll — a ma­gyar szövetkezeti jogszabályok hatályát a visszacsatolt, keleti és erdélyi országrészekre a rendeletben foglalt eltérésekkel és külön­leges rendelkezésekkel terjeszti ki. (A ren­delet a, fenntebb említett 690/1941. M. E. számú rendeletben felsorolt Bihar, Szatmár, Ugoesa és Máramaros megyék területére nem vonatkozik.) A rendeletnek két rendkívül fontos intéz­kedése van. Az első, hogy az erdélyi szövetke­zeti autonómiát elismeri, a második pedig ki­mondja, hogy minden erdélyi szövetkezeinek valamelyik szövetkezeti központ kötelékébe kell tartoznia, azaz a központi tagság köte­lező. Az erdélyi autonómia elismerése folytán az erdélyi szövetkezeti központok, tehát a „Szö­vetség“ Gazdasági és Hitelszövetkezetek Köz­pontja, Kolozsvár az Erdélyrészi Hangya Fogyasztási, Termelő és Értékesítő Szövetke. Zeitek Szövetsége, Marosvásárhely, úgyszintén a német, valamint a román szövetkezeti köz­pont önállóm — de a* rendelet által megsza­bott ellenőrzés mellett — folytathatja mű­ködését. A „Szövetség“ Gazdasági és Hitelszövet­kezetek Központja, Kolozsvár, a magyar jel­legű hitel-, tej- és vegyestárgyu szövetkezete­ket, a Marösvásárhelyt székelő „Hangya“ Szövetkezetek Központja a magyar jellegű szövetkezeteket tömöríti magába, mag nemze­tiségi szövetkezetek tárgyukra való tekintet nélkül a nemeit, illetve román nemzetiségű központba tartoznak. A szövetkezetek felügyeletének és ellenőr­zésének ellátásával egy egészséges összetételű „választmány“ van a rendelet által megbizva. A választmány elnöke a „Szövetség“ Központ elnöke, tagjai az Erdély területén működő (fentiekben felsorolt) szövetkezeti Központok igazgatóságai által kijelölt egv-egy kiküldött- és a pénzügyminiszter által Kinevezett szak­értők. A fentiekből kitünőleg megállapítható, hogy a hatalmas hatáskörrel rendelkező vá­lasztmány összeállításánál a nemzetiségekre való tekintettel az egyenlőség elve. érvénye­sül, s megkülönböztetés nélkül mindmik köz­pont egy-egy igazgatósági kiküldöttel képvi­selteti abban magát. A választmány üléseire a „Szövetség“ Központ mellé kinevezett kor­mánybiztos*' is meg kell hivni. A szövetkezeitek felügyeletének és ellen­őrzésének irányításán kívül a választmány hatáskörébe tartozik az uj szövetkezeti ala­kulatok alapszabályának jóváhagyásai, a régi szövetkezetek alapszóbólymódositáisárnak jó­váhagyása, úgyszintén joga van minden egyes szövetkezet igazgatóságába és fel. REPÜLŐGÉP GYORS: Budapest 125 perc KÉNYELMES OLCSÓ: nagyvárad 40 perc fEarosvdsárhely 35 perc hidegben fütstt. melegben hűtött utasfülke , mert nincs ideje útköz­ben pénzt kiadni, oljjan hamar célhoz ér HALÉRT ügv-időbwwtteágábft egy-egy tagot kinevezni. A renoMet lehetőséget biztosát arra, hogy a választmány a fenti jogainak gyakorlását az egyes erdélyi szövetkezett központokra átruházza. A szövetkezeti központok a rendelet meg­jelenésétől számított három hónapon belül, az egyes tagszövetkezetek pedig a rendelet megjelenésétől számított hat hónapon belül kötelesek elfogadni a rendeletnek, valamint a magyar jogszabályoknak megfelelően ösz- szeállitobt egységes magyar alapszabály- tipust. A választmány a Szövetség Központ kebe­lében, de önállóan működik. Uj szövetkezeti központ a cégbíróság által csak akkor jegyezhető be, ha a pénzügymi­niszter a szövetkezeti központ megalakulásá­hoz hozzájárul. A szövetkezett központoknak lehetnek ala­pító, valamint rendes tagjai. Alapitó tagok fizikai, vagy jogi személyek lehetnek, akik a Szövetkezeti Központ üzletrésztőkéjéhez egy vágj' több alapítványi üzletrész lejegyzé­sével hozzájárulnak. Rendes tagok csak szövet­kezetek lehetnek. A visszacsatolt erdélyi területen működő szö/etkeajefcek külföldi központtal szemben fennálló tagsági viszonya a rendelet megjele­nésével egy id őben megszűnt. A rendelet tehát a magyar szövetkezeti jog­szabályokat lépteti érvénybe a visszacsatolt erdélyi területeken. A magyar jogszabályok­ban az egyes szövetkezeti fajtákra vonatko­zólag külön-küiön törvények tartailmaiznak rendelkezést. így pl. a. hitelszövetkezetekre vonatkozókig az 1898: XXIII. t. e., valamint az ezt módositó törvénycikkek rendelkezései, a szakipari szövetkezetekre vonatkozólag az 1924: XVIII. t. e. rendelkezései vonatkoznak, sŐB. afcb. A fent hrvetKozott Is egyes szövet­kezeti fajtákra vonatkozó törvényeik tulaj­donképpen csak kiegészítői az 1875-.XXXVII, t. e.-nek. vagyis a kereskedelmi törvény szö­vetkezeti vonatkozású rendelkezéseiinek. Amennyiben tehát a különleges törvények egyes kérdésekre intézkedést nem tartalmaz­nak, úgy az 1875: XXXVII t. e. rendelkezé­sei az irányadók. Mint ismeretes, a román szövetkezeti tör­vény a szövetkezeti kedvezmények megadásá­nál nem tett különbsége*' az egyes szövetkezeti fajták között, miindaniik részére a kedvezmé­nyeket megadta. A magyar jogszabályok csak a hitelszövetkezetek, valamint a szakipari, szö­vetkezetek részére biztosítanak szövetkezeti kedvezményeket. Mivel Erdélyben a hitelszö­vetkezeti hálózat lényegesen ki van fejlődőé, azokat a rendelet megjelenés«?, valamint a magyar jogszabályok életbeléptetése előnyö­sen érinti. Az 189S: XIII. +. c. 47. 5-a a hi­telszövetkezetek részére társulati, községi, stb. adó aitól teljes mentességet biztosit-. A szövet­kezetek cégbejegyzésé*, közhatóságokhoz in­tézett beadványaikat, üzleti könyveiket, üzlet­rész befizetéseikről és folyósított kölesönökről kiállítót*' elisrrrervényeket, a szövetkezeti ta goknak kölcsönök jelzálogbiztositását bélj'eg- és illetékmentességben részesíti. A szakipari szövetkezetek hasonló kedvezményt élveznek. Ezekkel szembein a tejszövetkezetek, ame­lyeknek száma Erdélyben mintegy 150, vala­mint a fogyasztási és vegyes tárgyú szövet­kezetek részére a magyar jogszabályok sem­minemű szövetkezeti kedvezményt nem bizto­sítanak. Mivel Erdélyben külön iparos szövetkezeti központ nincsen, viszont a. meglévő szövet­kezeti központok intenziven nem foglalkoz­tak ipari szövetkezetek alakításával, a rende­let lehetőséget adott arra, hogy a budapesti Iparosok Országos Központi Szövetkezete működését Erdélyre is kiterjessze és a szak­ipari szövetkezetek ennélfogva ezen központ tagjai sorába is beléphetnek, miáltal részükre a szövetkezeti kedvezmények biztosítva lesz­nek. HANT7. S TSTVÁN Vásároljunk b Baross SfSveSséq fap' <rs ál Korrekt csikós divaf­olfonyt GAUDER-tní VII. Erzxébci-körut 4. I. em. Tel. 130-854 ISI CŐ •* Marosvásárhelyen holtpontra jutott az élet ritmusa A kézműipar halódik, a nagyipar „leállt“, a kereskedelemben » nincs forgalom Marosvásárhely, április 19. Aki össze hasonlítást tesz a bécsi döntés előtti és a jelenlegi Marosvásárhely között, eső dálkozva kérdi: — Mi történt ezzel a várossal'? Ezt halljuk azoktól, akik szerették ezt- az egykor virágzónak indult, ked­ves várost és szivesen időztek falai között­Marosvásárhelyén egy idő óta meg­állt az élet ritmusa: minden halódik ebben a városban • • • Mi ennek az oka? — A szerencsétleniij megvont határ! — felelik azok, akik közelről figyelik ennek a jobb sorsra érdemes városnak vívódását és heroikus küzdelmét. Valóban: a bécsi döntéssel megvont határ sokban hozzájárul abhoz, hogy Marosvásárelyen nem folyik alkotó munka és nincs pezsgő élet. mint an- nakelőttc. A határváros sorsa ... A bécsi döntéssel Marosvásárhely ha tárváros lett: alig pnskalövésnyire van ide a román határ. Sok virágzó erdélyi város jutott erre a szomorú sorsra., de Marosvásárhely helyzete a leghátrányosabb a többi városokéhoz képest, mert a székely főváros nem­csak értékes termelőterületeit és pia­cait. hanem forgalmát is elvesztette. A Székelyföld felé irányuló forgalom ed­dig Marosvásárhelyen keresztül bo­nyolódott le. A Székelyföldre igyekvő utas most Marosvásárhely megkerülé­sével, Beszterce és Szászrégen érintésé­vel éri el célját- Ez súlyos csapást je­lent. a székely főváros kereskedelmére és iparára egyaránt, amely eddig nagy forgalmának köszönhette fellendülését. Pang a kézműipar Marosvásárhely városát tulajdonkép­pen kézmüiparosai tették messze föl­dön híressé. Ok voltak a város alkotó elemei és jórészben nekik köszönhető, hogy az ősi székely város gyors fejlő- | désnek indult. A megszállás évei alatt I a román kormányzat drákói szigorral kezelte a magyar kisiparosságot; még­vonta a közmunkákat tőle és kimélet- lenül adóztatta- Az egyenlőtlen adóz­tatás és a hatóságok tervszerű incézke­Marosvásárhelyen a munkanélküliek száma meghaladja a kétezret­Az egyik gyár igazgatójától érdek­lődtünk a munkabeszüntetés okairól­— Bennünket kényszerítő körülmé­nyek késztettek ama — mondotta. — hogy beszüntessük a mnnkát- Hónapok óta nem tudtunk nyersanyaghoz jut­ni és igy nem tudtuk biztosítani a munka folytonosságát, ezért kellett döntő elhatározásra szánnunk magun­kat. Amint azonban kellő mennyiségű nyersanyag fog rendelkezésünkre álla- ni, amit remélek is, úgy a gyárat is­mét üzembehelyezzük és a munkásokat visszavesszük. Kezdetben nagy nehéz­séget okozott az a körülmény is, bogy a bécsi döntéssel elvesztettük piacain­kat. Sikerült azonban gyártmányaink­nak az anyaországban piacot találni, úgy hogy nyugodtan folytathatnánk a termelést, ha nyersanyag volna­Aki a legrövidebben huzza -.. Ha az iparos és a munkás nem dolgo­zik. a kereskedő sínyli meg leginkább- Ez a tétel áll Marosvásárhelyen. A ke­reskedők télé vannak panasszal, mert nincs vevő, nincs, forgalom és sokszor a napi kiadásaikat sem tudják a bevé­telből fedezni. A megszállás alatt a ke­reskedők is époly terror alatt vergőd­tek. mint az iparosok- Remélték, hogy a felszabadulásuk megváltás lesz szá­mukra: megszűnik a hatóságok zsarno- koskodása és boldogabb jövőjük lesz A sorozatos munkabeszüntetések, vala­mi ni a vasúti forgalom nagymérvű csökkenése azonban végzetes kihatással volt a kereskedelemre­— Hetek óta nem is rendelik már árut — mondja a kereskedő. — mert nincs kinek eladjam■ Raktáraimból he­tekig nem tudok ki árulni semmit: nem akad vevő. Az iparosoknak, munkások­nak nincs pénze, hogy vásároljon; akiknek lenne módja hozzá, azok in­kább Budapestről szerzik be szükségle­tüket. Öl-vendek, ha naponként annyit bevétel hogy a kiadásaimat fedez­hetem. Remélem, hogy hamarosan túl­jutunk a nehézségeken és megindul a forgalom. Ehhez azonban szükséges, hogy Marosvásárhely visszakapja azt a szerepet, amelyet eddig a vasutköz- lekedés terén betöltött-.. A gazdasági helyzet visszahatásai A gazdasági helyzet alakulását kul túráiig téren is észlelni lehet- A Ma­rosvásárhelyen hetek óta vendégsze­replő Székelyföldi színház előadásai iránt (dk, van érdeklődés- Az iparos, kereskedő és munkás nem o ‘Cti meg azt «'fényűzést- hogy megváltsa héten két a színházjegyet, a középosz­tály pedig elfásult az egymásután kö­vetkező politikai események hatása alatt s visszavonult életet él- Pedig a színtársulat minden dicséretet megér­demel. Tagjai jórészt fiatul fik, lelkesek és megható igyekezettel töltik be ne­mes hivatásukat. A társulat igazga­tója Krémet Ferenc, a várostól és a megyétől kér támogatást, hogy az át­meneti nehéz időben is szolgálhassa a magyar kultúrát... • dóséi valósággal koldusbotra juttatták a városnak ezt az értékes alkotó ele­meit, akiknek számára a felszabadulás megváltást jelentett. A huszonkétesz- tendős elnyomatás után remélték, hogy a magyar uralom alatt ismét meglaláj- .iák boldogulásukul és vissza szerzik el­vesztett vagyonkájukat- Az európai há ború és ennek folyományaként előállott korlátozó rendelkezések azonban ke­resztülhúzták a kisiparosok számítá­sait. A közmunkák még nem indulhat­tak meg- az építkezés az anyaghiány miatt szünetel, magánosok részéről meg rendelés nincs és igy a kisipar tétlen­ségre van kárhoztatva. — Elviselhetnék a bajt, —• mondja az egyik iparos — ha a város és a me­gye elvégeztetné a tervbevett . munká­latokat. Ez átmenetileg segitene hely­zetünkön. Baj azonban, hogy a városi és megyei költségvetéseket még nem hagyták jóvá és egyelőre nem lehet szó a munkálatok megkezdéséről. Huszon­két év alatt már hozzáedződtvnk a nél­külözéshez, kivárhatjuk azt a pár hetet, amíg a közmunkákat beindíthatják, a jövőtől azután nem félünk, mert itt rengeteg munka lesz, amit el kell vé­geznünk­A nagyipar sem dolgozik Vigasztalan helyzetben van Marosvá­sárhelyen a nagyipar is- A jelentős munkáslétszámot foglalkoztató cukor­gyár^ már hónajtok óta beszüntette mű­ködését és munkásait kényszerszabad­ságra küldte. Hasonló a helyzet a vas­öntödében és textilgyárban i». A mun kasok a kényszerszabadság ideje alatt fizetést nem kapnak és igy a hónapok óta keresetnélkül álló kisemberek csa­ládjai megpróbáltatásos időket élnek át- A gyárak tömeges leállása miatt, Néhány vonásban mutattuk be Ma­rosvásárhely gazdasági keresztmetsze­tét. A kép elszomorító és fájdalmas. Remélni lehet azonban, hogy ez a vá­róé rövidesen levetkőzi a nehézsége­ket és ismét alkotó munka indul meg falai között. • V. L. etdM' STUDIUM KÖnYUESBOliT Bpest, IV. Kecskeméti-u. 8 FELUlLÉGOStTÉSOKKflb KÉSZSÉGGELSZOLGÉL!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom