Keleti Ujság, 1941. április (24. évfolyam, 74-97. szám)

1941-04-20 / 89. szám

kÄBRBTM MmM€i Az Erdélyi Muzeum Egyesület helyzete és feladata Irta: KRISTÓF GYÖRGY 19 41. AVUIC 1 S 2d I. Minden jelenleg látható helyzetkép, «rin­den jelenlevő tényleges állapot egy fejlődési folyamat ©reménye, 'keresztmetszete. Az E. M. E, 1859-ben alakult meg, A hosazu, kereken hetven évnyi vajúdás után világra jött intézménynek három, kiét formai és egy tartalmi, veleszületett, alapvető tu­lajdonsága van és volt. Egyik formai, követ­kezményeiben jogi természetű születési tulaj­donsága az, hogy nem állami támogatásból vagy állami támogatással, hanem tisztán ma­gánosoknak, főkép Erdély Széchenyijének, gróf Mifcó Imrének áídoaatoeságából és buzgalmából létesült. Az állam hosszai időn át egy erdőiyi múzeumi felállítását nem en­gedélyezte, 1859-ben is csak hosszú kiüncse- lés után kegyeskedett megengedni. Végered­ményben tehát az a valóság, hogy nemcsak nem áMami támogatással, de az állam aka­rata nélkül, sőt annak ellenére létesült. A másik formai, nagyon fontos jogi természetű veleszületett tulajdonsága az, hogy kizáró­lag magyar anyanyelvű állampolgárok, a magyar nemzeti társadalom alkotása. Tehát mindenben, nyelvben, szellemben, rendelte­tésben magyarnak született meg. Magyar nyelvű kultúra méhében fogan tatott, a magyar közművelődés szülte meg önmagának, az erdélyi magyar nemzettársadalomnak és közművelődésnek. A szászság belátva, hogy az újszülött tőle áldozatokat nem kíván, az. érdektelen szomszéd jóakaratával üdvözölte a csecsemőt s szerencsét kivánt életére. A ro­mánság is teljesen érdektelen magatartást tanúsított, illetőleg a példán felbuzdulva, alig pár év múltán maga is megalakította az Astra-t. Vagyis ®z E. M. E.-hez jogilag sem az államnak, sem senki másnak a világon nioos semmi köze a magyarságon kívül. A magyar társadalom alkotta meg önmagának, a* erdélyi magyarságnak. A magyar társa­dalom az édesanyja. Egyediül övé, tehát az édesanyának minden joga és kötelessége, örö­me ée bánata is. Az édesanya joga, kötelessége, öröme és bánata pedig olyan természeti jog. és kötelesség, amely egyrészt soha el nem vitatható, másrészt soha nreg nem szűnik. Ennek az az értelme, hogy az E. M. E.-hez. tulajdonjogot senki a világon, som semmiféle Magánszemély, sem bfeminéven nevezendő jogi saemdly, sem semmiféle állami akarat nőm formálhat. Még a magyar állam sem. Átérj- nem, mert atz nem az övé, hanem az erdélyi magyarságé, az egyesületé. Mégis ezen a ponton keletkezett olyan helyzet, hogy az erő, a hatalom jogot for­máit az egyesület vagyonához. A lefolyt 22 év alatt az egyesület belső élőre abban me­rült ki, hogy édesanyád jogát kellett védenie s a küzdelemben annyira, kimerült, hogy kényszerűségből^ már-már hajlandó volt va- . vád.Mw paraMsnofc>. mint iflatékes pa­gyonanak egyreszerol tulajdonjogilag is le- ______,____.. mondani, hogy mentse a menthetőt. Helyes között oda adta az egyeteminek. a használa­tért az állaim: — mint az egyelem birtokos gazdája — évi bért fizetett. Á tulajdonjog azonban érintetlenül és teljéé egészéten, épen maradt. A román állam, bár a magyar állam utódaként lépett föl, a szerződéses kötele­zettséget nem teljesítette, haszonbért nem, fi­zetett. Ellenben fellépett tulajdonjogi igény­li yel. Nem: részletezem tovább ezt a szomorú, két évtizedes ügyet, annak fő és mellékágait. De a tanúságot le kelíl, vonni és tiszta helyzetet kell teremteni, hogy soha. többé ilyen zavar ne álMiíuseon elő. A helyzet tisztázásában két alapélvnok kell érvényesülnie. Egyik az egyesület tulajdon­joga., másik az egyetem tanulmányi érdeke. Tulajdonjogilag sürgős teendő tisztázni és a leltáraikban részletesen és . egyenként meg­jelölni,, hogy. az egész, gyűjteményből mi és mennyi nem egyesületi vagyon,.hanem állami, az állam birtokához tartozó tárgy. (Egyes tárakban több, másokban nagyon kevés). Ugyanezt, a tulajdonjogi,ellenőrző tisztázást kell végrehajtani az épületekre és tisztvise­lőkre, meg az altiszti állásokra vonatkozólag is. Ez a jelen pillanat feladata. A jövőre nézve pedig azt, a eélt kell ki­tűzni, hogy az egyesület minden gyűjtemé­nye, talán az egy könyv- és levéltárt kivéve, saját helyiségeiben találjon végleges és biztos otthont, saját tisztviselői kezeljék, gondozzák a gyűjteményeket, — meghagyván «/ szerző­déskötéssel az egyetem használatában ás he­lyiségeiben mindazt az anyagot — a lulaj- d-onjog épsége mellett — amire az egyetem­nek szüksége van. Nagy, költséges, de sürgős, már most vilá­gosan kitűzendő ez a- cél. Érdeke mind áz államnak, mind az egyesületnek, hogy mie­lőbb meg is valósuljon. Diktálja és követeli ezt a látható, fizikai elkülönülést a tulajdonjogi bonyodalom egy- szersrnindenkori elkerül hetesének szempont ja mellet a múzeum saját, múzeumi érdeke és az egyetemi tanulmányozásé egyképen. Nevezetesen, ahrig a gyűjtemények a je­lenlegi épületben maradnak, a nagyközönség, — pedig érette és az ő számára vannak első­sorban — a gyűjteményeket nem láthatja. Azt hiszi, hogy azok az egyetemé, az egye­tem tanárai és hallgatói- számára vannak ren­deltetve, mivelhogy egyetemi, állami emberek kezelik 'áltatni épületben. S csakugyan nem is lehet oda bármikor bejutni egyeseknek, sem nagyobbszámu látogatóknak, mert talán elő­adás van bénnök, vagy vakáció van. Szétvá­lasztás esetén a muzeum mindenkor tudna fo­gadni és fogadna is közönséget s az egyetem is zavartalanul végezhetné a maga tudomá­nyos kutatásait. Most és .ma igazán .csak az egyettm érdekeit szolgálják a gyűjtemények. Azt gondolhatná valaki, hogy az egyetemi örvend ennek a helyzetnek s kczzel-lábbal el­lene van az elkiilönitésmek. Pedig a dolog ellenkezőleg áll. Annyira túlzsúfoltak az egyes tárak, hogy már nem is gyűjtemények, hanem raktárak.' Nincs férő hely. A tárgya­kat nem lehet muzenmszerüleg rendezni és tárolni, de nem lehet helyszűke miatt kényel­mesen használ ni-még az egyetem céljaira sem. Több gyűjteménynek' úgyis uj helyről kell gondoskodni, mert már nincs egy talpalatnyi hely se. Az ásvány és földtani intézet, ille­tőleg muzeum pl. olyan zsúfolt, hogy renge­teg anyaga hever az alagsorban (pincében) egymás hegyén-hátán. Világos, . hogy az egyetemi érvek iş az elkülönítést,, szétválasz­tást követelik. Ez azonban viszont nem elzár­kózás. A muzeúnr a maga külön portáján is szívesen lát és fogad minden tanulmányozó szándékot, az egyetemet, annak professzorait és hallgatóit különösen és elsősorban. Legnehezebb kérdés az uj, megfelelő épület ügye. Ki és miből teremtse elő ezt a több milliós helyiséget? Egy bizonyos: az egyesü­let és ne az állam. Még segélyt se adjon hozzá az állam. Teremtse elő maga az egye­sület a nemzettársadalom áldozatkészségéből. Nem fantazmagória ez? Nem. Bocsásson ki az egyesület részvényeket. Ezek .nagyrészét bejegyezné a három, illetőleg négy magyar felekezet és jegyezné az erdélyi magyarság. A részvények lehetnének kamatozók is- és ka­matmentesek Is. A lényeg azonban az volna, hogy a tulajdonosok idővel és rendre a rész­vényeket mind yfesz»ajándékoznák az egye­sületnek s igv idővel ne egyesület megint va­gyoni lag is szuverén ura volna önmagának és korlátlan birtokosa vagyonának. Ezt a pénzügyi műveletet én itt tovább nem részletezőm és nem magyarázom. Ha sor kerül rá, az rfletékcs tényezők előtt készség­gel kifejtem. Egyszerű és ha valaha, most az egyszer kivihető az elgondolás. Már pedig ha valaha, most az ideje kimondani, célul ki­tűzni és meg is valósítani az E.M.E. teljes elkülönítését s örökre elhárítani minden se bezhetőséget édes anyai tulajdonjogától. Fáj a lába ? Dagadt a bokája 7 Díjtalan pedogramm felvétel és felvildgositds. Forduljon bizalom- ie­rnai a Belvárosi orthopediához, Budapest, IV., Kecskeméti-utca -J* Parancs a rogfönbirásltodíás kibirdeiéséről Kolozsvár, âp*8Ls 19. A m. Idr. IX. ten_ vott-c vagy nőm ez a kény tolón elégből fókádé szomorú elhatározás, ma hál aiesteamek feles­leges volna vitatkozni róla. Akkor sem esi- néttam titkot, most is meg kell mondanom azt az egyéni véleményem, hogy szerintem nem volt helyes. Nem ászért, mert a kisujj odaengedését követte volna az egész késs, az­tán az egész intézmény elnyelése. Okot és alapot erre a jogtalan kísérletre az egyesületnek a magyar állammal kötött szerződés viszonya adott. A imgyűr állam 1872-ben Kolozsvárt egye­temet állított fel. Az egyetemnek szüksége volt az egyesület gyűjteményeire, mert azok nélkül az egyetemet, illetőleg sok tanszéket megszervezni, a tudománymüvelés munkájá­ba állítani vagy csak később, vagy csak óriá­si költséggel lehetett volna. Az E. M. E. szívesen ajánlotta fel gyűjteményeit az egye­tem céljaim s a magyar állaim szintén öröm­mel lépett szerződéses viszonyba az egyesü­lettel. A szerződés értelmében a tárak vé­rétől, igazgatói az egyetem illetékes profeaz- Izárai lettek, a hallgatók szabadon tanmkná- nyozhattak a gyűjteményekben, amelyek egy- rósze az anyag folytonos gyarapodása kö­vetkeztében az egyesület seükavek bizonyult helyiségeiből az áldana tulajdonát tevő helyi­ségbe költözött át. A tárak anyagának gya­rapításához is hozzájárult most már az ál­lam is. A külsain és felület szerint csak­ugyan. állami láteaatképe alakult ki az egye­sületnek.. A jogfosztás a magyar útiam jo­gán és «mén akart érvényesülni. Persze a eim hazug és hamis cam volt. Mort a magyar állammal kötött szerződés egyszerűen vér- szerződés volt. Közönséges haaaonfcórleti szerződés, magánjogi cselekmény: az egye- ■üWt tárait haeoaádatna bizonyos fritétefafc nfWncsnok a rögtönbiráskodás kihirdetéséről az alábbi parancsot adta ki: „Az 1912. évi XXXIII. t. c.-be iktatott katonai bűnvádi perrendtartás XXVI. feje­zetében foglalt rendeltoeizések élteimében — a m. kkr. min ieztériun inak 1941. évi április hó 10-én kelt 2.770/1941. M. E. számú rendeleté n lapján — a katonai büntetőbíráskodás kö­rében — a. rögtönbiráskodást az alábbi bűn caelekményekre käherdetem: a honvédetemről szóló 1939. évi n. t. c. 204. <5-ónak 1. bekezdésében meghatározott, a honvédelem érdekét veszélyeztető rongálás bűntettére, a honvédelemről szóló 1939. évi II. t. c. 203. §-árnak 1. bekezdésében meghatározott, a munka folytonosságának megnehezítő*: és meghiúsítása, által elkövetett bűntettre, olyan értekmibem, hogy a bűntett kezdeményezői és vezetői esnek rögtörttáráskodás alá (203. § 3. bekezdés), ha azonban a bűntettet a munka szándékos, höbás vagy hiányos \^gré­Vadászkait sével, vagy ped5g rongálással követik el, a rögtönbiráskodás a kezdeményezőkön és veze­tőkön kívül a tettetekre és részesekre is ki­terjed, a honvédelemről szóló 1930. évi II. t. c. 205. §-ának 2. beikezdósóten meghatározott, katonai vezetővel szemben elkövetett engedet­lenség és tettleges bántalmazás bűntettére, végül a légvédelmi készültséggel kapcsolatos eL -ötehités, úgyszintén a légiriadó ideje alatt elkövetett gyilkosság, szándékos emberölés és mriyofi testi sértés, továbbá lopás és rablás bűntettére. A rögtönbiráskodás hatálya a felsorolt bűncselekmények kísérletére is kitérjed. Ehhez képest katonai büntető bíráskodás körében a* ország egész területén úgy a tet­tesekre, mint a részesekre (Btk. 69. () kiter­jedően a honvédelemről szóló 1939. évi II. t. c. fentebb emütett 204. §-árnak 1. bekez­désében, 203. Ş-árnak 1. bekezdésében (a meg­jelölt korlátoeással), 205. §-ár aik 2. bekezdé­sében megbatározott büntettek, továbbá a lég­zélloda Budapest BÚTORT HETESI ÉS TARSATÓü Budapest, 171., 17iImos csdszdr-ut 53. ITlotfern és kés2 stílbútorokban dús választék, saját, vagy adott tervek szerint is készülnek védelmi készültséggel kapcsolatos el sötétítés, úgyszintén a légiriadó ideje . alatt elkövetett fentebb felsorolt büntettek esnek rögtönbirás­kodás alá. Felhívom a katonai büntetőbíráskodás alá tartozó egyéneket, hogy ily bűntett ele elköve­tésétől mindenki óvakodjék. Egyben figyelmeztetek minden ilyen egyént, hogy aki a kihirdetés után ily bűntettét kö­vet el, rögtönitélő eljárás alá kerül és halállal bűnhődik. Kötéllel végrehajtandó halálbüntetés sza­bandó ki, bä a cselekményre á törvényben amugyis kötéllel végrehajtandó halálbüntetés van megállapítva, vagy ha a cselekmény kö­zönséges bűncselekmény; minden más esetten a büntetés agyonlövéssel végrehiajtandó halál. A rögtönitélő eljárásban a halálbüntetés kísérlet, részesség és sikertelen feibnjtás (Ktbtk. 35. §) esetében, is alkalmazható. Kolozsvár, 1941. pvi április, hó 19-én. nemes Szentgyörgyi Stirling László sk. altábornagy, illetékes parancsnok zatrräri napid LÉGVÉDELMI GYAKORLATOKAT tartottak Szatmáron, A város eddig sem vette komolyan a rendelefeUet, aminek az lett az eredménye, hogy a hatóságok lég­védelmi közegei végigjárva a magánháza. kát és különösen az üzleteket, összeírták, azokat, akik a rendelkezésnek nem tettek eleget. Az összeírásnál kiderült, hogy az elsötétitési rendelet ellen egyetlen «mp szá­zan vétettek, ■* PEGYENCET FOGOTT a szatmári rendőrség bűnügyi osztálya Pá. pal Béla rovott múltú asztalos személyében. Pápai nemrégen szabadult ki a nagyenyedi fegyházból, ahol 8 évi büntetését töltötte ki. Újra visszatért a betörő mesterséghez' és rö. vid idő alatt több ezer pengő értékű zsák­mányt szerzett és értékesített. A kapott pénzt elmulatta vagy elkártyázta. A rendőrség ti­zenegy orgazga ellen is eljárást, indított. * NAPKÖZI OTTHON felállítását Vette tervbe a város. Ezeknek az otthonoknak a felállítása a nemzetne- védés és egészségügyi szempontokból igen fontos lenne Szatmáron öt.hatszáz gyer­mek találna gondozást és értelmet, aoiajatt a férj és a féleség nyugodtan végezhetné munkáját a munkahelyén. A napközi ott- honokban bizonyos megállapított dijak mellett vennének fel gyér: .íekekeé, de » szülpk anyagi helyzete szerint felvennének féldíjas és teljesen ingyenig gyerekeket. * ESKÜTÉTEL volt a szatmári királyi törvényszéken, Ai igazságügyi miniszter dr. Cronka Demetert a szatmári kir. törvényszék titkárává, dr. Gál Józsefet és dr. Árvái Mihályt jegyűéivé, Mi- >kc Lajost és Tőkés Sándort ügyészségi aljegy­zőkké, Csapó Jánost és Adám Anitáit birö. sági joggyakomokokká, Unger Bélát a já­rásbíróság titkárává, dr. Nagy Dezsői a, já­rásbíróság jegyzőjévé nevezték la.- Kinjve zett tisztviselők ünnepélyes formák kiizÖ' letették az esküt. * • 1 PIROSTOJAS hiány volt Szatmáron az Ünnepek alatt. Az ünnepek előtti piaci napokon egyesek valóságos; rohamot intéztek a tojásárusok ejten s sokszor a me gen gedettnéf maga­sabb áron is összevásárolták a tojást. Ez azt eredményezte, hogy igen sok kispénzű ember húsvéti asztaláról hiányzott a pi­ros tojás. W. — Romániában be kell jelenteni minden sokszorosító készüléket.. Bukarestből jelen­tik; (MTI) Törvényerejű rendeletet adtak ki, amelynek értelmében kötelezik mindazo­kat, akiknek tulajdonában sokszorosító ké­szülékek vannak, hogy azokaj öt napon be­lül jelentsék be. A rendelet dien vétőket igen szigorúan büntetik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom