Keleti Ujság, 1941. április (24. évfolyam, 74-97. szám)

1941-04-19 / 88. szám

'*>-v K’.e.zkví ÜwsJtQ 19 41. MIMICIS 19 Menekülnek a q'ttröff esmpnlnk az albán határról is Az olasz ffflKUÜszálfá* 316. seámu közle­ménye: Jogosaié viában Mostar elfoglalásét As a Metkoviesnél kifejtett végső "Ilonáilás meg­törése rrtán a II. olasz hadsereg gépesített oszlopai elérték RaguaáJ, és megteremtették a kapcsolatot tm Albánia fMól érkező gyors csapatokkal, amelyet. Cetinjét és Kaltarot foglalták el. A. görög harctéren teljes kifejlődésben van gz ellenséges hadsereg bekerítésének művelete. Premeti és Argiroteisfcro kezünkbe került. Csapatainktól üldözött, légiegy.ségeinktől gép- puskáeott és bombázott ellenség rendetlen futásban menekül, rengeteg foglyot és hadi­mé tagot hagyva hátra Az elmúlt éjszaka óla*#? és német repülők bombázták Málta szigetén La Valetta ten­gerészeti támaszpontját. Az április 17-úre virradó éjjel egy olasz bajókara-vánt, amely hadianyagot szállitaM Észdkafrikába, ellenséges . /rkálókb'Ó! és tar. pedórombolóklról álló erős alakulat támadott meg. A hare folyamán egy angol torpedó­rombold elsüllyedt, több más hajó valószínű­leg megrongálódott. A Icaravánt elkeseredet­ten védelmező egyik olasz torpedánaszád is elsüllyedt, két másik pedig 'megsérült, A hajókaravánból két gőzös elsüllyedt, a többi megrongálódott, A legénység nagy réseit at- Jcerült megmentem. ÉszakafjTpíában. egyre jobban szorul % gyá­ra Tobrak körül Ellenséges repülőgépek tá­madást hajtattak végre ,Dema és Tripolis eb len. Néhány ember megsebesült, A kár cse­kély. Dmriában vadászgépeink egy ellensé. ges gépiét lelőttek. Ketetnfrikában az eüeiiség fokozza nyomá­sát a Dessietől délre eső szakaszon, de csa­pataink sávosan fel tartóztatják. A bejzivár- gási kísérleteket az Omo-folyam vidéke men­tén és DerobidoRo környékén vra-aavertiik. (MTI.) Szabadkán megkezdődött a magyar élet SZABADKA, április 18. (MTI) A magyar katonai közigazgatás megszervezése nyom­ban a honvédség bevonulása után megkezdő­dött Szabadkán. A város katonai parancs- noka átvette az irányítást. Megérkeztek az egyes minisztériumok kiküldöttei. akik a katonai közigazgatási parancsnokság mel- lett részt vesznek a szervezés nagy munká­jában. Itf van Boócz Béla szegedi rendőrfő- kapitányhelyet.tes. aki a szabadkai rendőr­ség megszervezésével kapcsolatos irányítást vezeti. A MÁV kiküldöttei is átvették a vasúti állomást, amelynek nagyrésze a eset- nik bandák robbantásai következtében most romokban hevei-. A post a és a Nemzeti Bank kirendeltsége is megkezdte működését. A rendfenntartó hatóság elrendelte, hogy Sza­badkám éjszakára az összes padlásokat, és pincéket be kell zárni és az est beállta után a hajnali órákig polgári személy nem léphet az utcára. A házkutatások serényen folynak s a város végleges megtisztítása hamarosan befejeződik. A szabadkai ma­gyarság csodálatra méltó fegyelemmel és öntndatossággal teljesiti kötelességét. Az üzletek cimtáblái is kicserélődtek. Eltűntek a cyrill-betüs feliratok A cseínfkek rémuralma ntán Valahol DSlmagyarországon. A Ff ni» felé vezető országcdről Cservonka község mellett- rvár messziről idelátszik a csen-veniai pincesor. Napsütésben ragyog a lankái szőlőhegy olda­lán a kétszáz borpinee tetősöm. A derűs ké­pei azonban különös jelemet zavarja meg. A szelíd lankán asszonyok, gyermekek, leányok ereszkednek alá az országút felé. Kis csomag­jaikat magukhoz szór ikra félénken lépkednek. Amikor felhangzik gépkocsink berregje. riad­tan torpannak vissza, ez országút felé me rednek, majd rémülten ugrálnak szét a cser jók Is dombok mellé rejtőzve. Gyermekkori emlék villan fel előttem. Egy iskolai könyv, egy kép: TV. Béla király hazatérése a tatár- őtüás után. Vigasztaló szavakat kiáltunk fe­léjük: Ne féljetek! Magyar honvédek va­gyunk 1 Mintegy varázséra megelevenedik a domb­oldal. Gépkocsinkhoz rohamnak, rirva-nevetve borulnak reánk, simogatiák rajtunk a hon •rédruhát. Mikor már kiapadt szemükből s tommy, etoKmdják, hogy a közeli helységből vadak. Sitnoviee Petár államcsínye után poko lj helyzetbe kerültek. A helység felelt a csel- nikek vették át a rémuralmat. Jaj volt an­nak, aki magyarnál,-, vallotta magái. A fér. fiákat elhajszolták dél-szerbiai ■munka,táborok­ba s a védtelenül maradt asszort-yolcai és leá­nyokat nap-nap után meghurcolták a garáz­dálkodó bandák. A szerencsétleneket éjnek idején a hajuknál fogva ráneigálták ki ágyuk­ból, a fal mellé állították őket és fegyvert szegezve mellűknek dühödben kiáltozták, hogy minden magyart legyilkolnak, ha Szerbiával valami történik. A megkínzott emberek ré­mületükben a cservenkai szőlőhegyre mene­kültek és elrejtőztek a pincék zugaiban. Hála a. Gondviselésnek sikerült megszerezniük né­hány pincének a kulcsát s a hatalmas hordók mögötti zugokban felüthették ideáglenPs szál­lásukat. Napokon át csak kennyérrel táplál koztak, de az is elfogyott. Elmondották, hogy a tegnap láttak az országúton elvonulni hon­védeket, de nem mertek előbujni, mert a esetnikek azzal fenyegetőztek, hogy minden magyar katonának elvágják a torkát. Tovább az újvidéki felszabadulás utján Fu- tak községben az egyik német gazda szívesen fogad feleségével. Mialatt tisztálkodunk elbe­szélik, hogy a csetnik bandák éppen uyy fe­nyegették a némalek vagyon- és élHbirtonsá. gát, mint a magyarokét. Noha kevés volt a pihenőidőnk, kérve-kértek, hogy maradjunk vendégszerető házukban és osszuk meg velük a reggelit. Megkérdeztük, mennyi ideig tart, Kimig valami ennivalót adhatnak. — 6, hamarosan itt lesz a reggeli — vá­laszolta a német gazda. — A iráni éppen most ássa a kertben. Nevetve néztünk össze. Olyan, reggelit, amelynek kiásására kell várakozni, még nem ettünk. Aztán kiderült, hogy a magyarokat éb németeket fosztogató csefcn ikek elől á kert földjébe rejtették el megmaradt élelmiszerü­ket. Megindító várakozás. A szőke német fiú a virágzó orgonabokrok tövénél fütyüréseve ássa a reggelit. Ket'óny község jóval Zombor alatt van, tá­vol a trianoni határtól. Annál meglepőbb, hogy a környékén jobbra, balra erődítménye­ket pillantunk, meg. Félbemaradt be ton erődít - menyeket, amelyeknek csak a csontvázuk áll. A vasrudalskail köröskörül hálózott építmé­nyeiken még ott van a deszkaváz, éppen csak a cementet kell bemteni. A lőrések és a pán. céllertiezek már rajta vannak. Az erődítmé­nyek körül két emeletnyi magas kavdeshegy emelkedik. A tetejében ás a körben szaladó iparvágány kis vasúti szerelvényén most ma­gyar gyermekeik játszadoznak. Elmondják, hogy eddig nem szabadott rnég megközeliton: sem ezt a munka telepet. A betone rőditmény építését mintegy három héttel ezelőtt kezdték meg. Tehltt a bécsi esaittekozás előtt a szerb vezérkar már igen sürgősnek találta a? uj erődronal megépítését. Rengeteg munkás dolgozott itt, A nrunkásesapatot magyar, né. öet és más nemzetségekből toborozták össze — puskeszurormyrri. A régi montenegrói lobogó leng üetinjében Máma, április 18. (MTI.) A ilfessagero szerint, amikor as olasz csapatuk bevonultak Oetinjebe, Montenegro fővárosába, a győze­lemről azonnal értesítették Eleno olasz király­nét, Nikita volt montenegrói fejedelem leá­nyát, Az olasz csapatok' mór elfoglalták az egész montenegrói fejedelemségei. A főváros lakossága felvonta az épületek homlokzatára a régi montenegrói lobogót. Alapos műnkét végeztek a stukák Újvidéken Újvidék., áprilie 18. (MTI.) A német ala­posságra jellemző, hogy a stukák április 6-áu, vasárnap reggel az összes jugoszláviai repülőtereket megtámadták és harcképtelenné tették, így például a» újvidéki repülőteret is m^tepetésazerüen morzsolták fel. Reggel 7 órakor, amikor a jugoszláv repülők nem is tudták, hogy a háború kitört, megjelentek a repülőtér felett a német zühanúbombázóh és 8 darab ötszáz kilogram súlyú bombát, dob­lak le a repülő gépszínekre, majd gyujtóóom- bákkal megeornmieitoitek a kifutópályán öt vadászrepülőgépet. Mindössze egyetlen jugo­szláv repülő tudott elmenekülni a további tá­madás elöl. Az ötszáz kilogram .súlyú bom­bák pSratlan pontossággal csapódtak be a kijelölt célpontokba. 20—22 méter átmérőjű gránáttölcsérek éktelenkednek a repülőtéren. A tölcsérekben most 4—5 méteres talajvíz szivárgott össze. A repülőtér személyzete ré­mülten menekült a német suhamóbombázók támadása elől. A legénységi szállásokban 300 , embernek volt helye. Egyébként a legény- » ségi laktanya igen kezdetleges, égfenény TOÜ> *u% & íásztiétSézde vaJŐBagos saanafőrnttttmá volt kiépítve. A termekben, zongorák, gyö­nyörű festmények és mindenféle szórakoztató eszközök vatták, étterében fürdőszobát sehol- sem (citálták. Az elmenekült személyzet való­színűleg a környéken rejtőzködő esetni kéknél húzódat meg. mi n m KÓLÁI Csodás hatása ner­cek alatt ielenfkc zik, bármilyen W- radtsdg, kimerült­ig, levertség ese­teiben. Inqyen pros pekftis és míntű »EFFIRE« drogéria, Rolozsvdi ddrö^orsKá^b4U t naary német sikereket Jelentenek BERLIN, április 18. (DNB) A macedóniai német sikerek a legújabb je­lentések szerint még; nagyobbak mint eredetileg- hitték. Az Északgörőgor- szágért vívott harcokban körülbelül öt görög hadosztályt morzsoltak fd a német ««aputok. A zsákmányolt hadianyag tetemes. (MTI.) Â görög hadszíntéren Északtcssáliáhan — mint a Német Távilati Iroda értesül — több helyen heves ütközetek folytak- A németek már a hegyvo­nalatokon túl folytatják támadásaikat. A német csapatok az angol csapató kát harcra kén y szeritették. AMSZTERDAM, április 18. (DNB.) A londoni rádió a görögországi hely­zettel foglalkozva pénteken ezeket mondotta: Felelős helyen teljesen tisz­tában vannak a veszéllyel. (MTI) An<joí-g«iöq visiony Istanbul, április: 18. (Stafani.) Húsvétikor véres összeütközésre került a sor a larissai an- kot vezérkarnál. Politis görög ezredes össze­szólalkozott egy angol tiszttel, aki jelentette v<#. hogy az angoloknak magukra kell hagy níok a görögöket és, liogy a visszavonulást s görög ősapátoknak kell fedezniők. Polútisz ez­redes «rélvason tiltakozott ez ellen, mire az angol tiszt félválról föleit neki. Erre a gö­rög ezredes elővette, revolverét és lelőtte az angol tisztei. Ez az esemény kivon jellemzi a görögök és az angolok között fennálló vi­szonyt, (MTI.) Papén német nagy övét vissza- lila/.ott Ankarába Istanbul, április 18. (DNB.) Von Pa­pén ankarai német nagykövet. Anka­rából jövet Ista uhuiba érkezett, Ere- deli leg az volt a szándéka, hogy Bér linbe utazik azonban tervét megvál tóztadva visszaindult Ankarába.. (M, T. I.) Javuló itáui/iaM muhi Magyar- ország közegészségügyi mérlege Budapest, április 18. Az Országos Köz­egészségügyi Intézet megbízásából Petrilla Aladár dr. közegészségügyi felügyelő érde­kes beszámolót terjesztett elő Magyarország 194.0, évi közegészségügyi mérlegéről. Elől. járóban leszögezi, hogy hosszú .esztendők óta most először történik, hogy az egészségügy* mérleg javuló irány­zatot mutat. 1940-ben a születési arányszám emelkedést jelentett a -hosszú évekre visszamenő csökke­nő irányzat után. Az ideiglenes adatok sze­rint 1940-ben Magyarországon a visszacsa­tolt keleti és erdélyi részelt nélkül. 203 ezre­lékre emelkedett a születési (irányszám, de valószínű, hogy a végiege# adatok ezt a szá­mot néhány tizeddel magasabban lógják ér. lékelni. Sajnos, a halálozási arányszám is emelkedett az előző évhez viszonyítva ős ez­ért. a természetes szaporodás nem valann kedvező. Ae elmúlt évben 220.000 gyermek született és •156.000 személy hah meg. úgy, hogy a tenmészefces szaporodás 64.000 lelket tesz ki. A. születési arányszáiit Kárpátalján volt « legmagasabb. ahol minden 1000 lakosra 29.1, születés jutott. Második helyen áll Szabolcs és Szat.már vármegye 26,1, illetve 26.5 ezre­lékes születési aránnyal, A legkevesebb szü­letést a Duna—Tiszaköze produkálta, ahol Baja és Budapest szerepel a legkisebb szü­letési aránnyal. Báesbodrog vármegyében 16, Pest vármegyében 16.2 ezrelék volt a szüle- tiki arány. A. halálozások terén szintén « kárpátaljai vármegyék játszók a vezetöszere- pet, viszont a legkisebb halálozás Komárom, Ny ti ra, Pozsony, Győr és Moson vármegyék, ben történt. A városok közül Baján és Pé­csett fogyott a lakosság Csecsemőhalandósá­gunk nem volt kedvező az elruuit évben. Az ideiglenes adatok szerint 13.9 százalék volt az arány szám, ami magasabb az előző éri adatoknál. A rosszabbodás annak tulajdonítható, hogy az ország olyan területekkel gyarapodott, ahol magas a csecsemőhalandóság, mert « visszacsatolt felvidéki és kárpátaljai terüle­teken igen sok csecsemő pusztul e>. élete első évében. A kárpátaljai vármegyékben 18.2 százalék volt a csecsemőhalandóság, de igen maga- az arány szám Báesbodrog, Bereg, Bi­har, Saatmár és Heves vármegyékben is. A tüdővészhalftudó-ág- viszont örvendetes javu­lást mutat. 10.000 1 élekre már csak 13.4 ha­láleset történik, tehát kevesebb, mint az előző évok bármelyikében. Magas volt a t. b. e._t halandóság a Duna—Tiszaközén, továbbá Heves, Borsód, Békés és Csongrád várme­gyékben, A fontosabb fertőző betegségek kö­zül további javulás mutatkozik a legtöbb fér- tőzőbajnál,. csak a gyermekbénulás terjed még most is. Némi emelkedést mulat, a kiüté­ses tífusz, ami annak az eredménye, hegy Kárpátalján ez a betegség több községben járványszerüen lépett fel. A hastífusz arány- száma kevesebb lett, viszont a vérhas valami­vel több megbetegedést okozott, mint az,előző évben, de nem érte el a megelőző esztendők arányait. Javul a diftéria megbetegedések aránya is, valamint a vörhenyé. Ezek a fér. tűző megbetegedések a. sikeres védőoltások következtében csökkennek. Fényes Aliz a Vígszínházhoz szerződön Kolozsvár, áp-r. 18. Fővárosunk ÍSg a külföld főként szintűi>íi viszonylatban mindig sokat köszönhetett Kolozsvár­nak A román megszállást megelőző években egész sereg művész indult el innen a még szélesebbkörii érvényesü­lés felé s így van ez most — a hazaté­rés titán is. Tompa Sándor és Nagy István budapesti szerződése után most az erdélyi színjátszás egyik újabb érté­két veszítjük el: Fényes-Alis is Buda­pestre szerződött. Fényes Aliz művészi egyénisége úgy szólván szemünk láttára bontakozott kj. A kitűnő fiatal művésznőre még a hazatérés előtt felfigyeltek a budapesti színházi körök és érthető- liogy most. a nagy történelmi eorsforduíat «tán igyekeztek a maguk számára megnyer- ni- Fényes Aliz legutóbb néhány napot töltött Budapesten és ntegáUapodotl a Vigszinházísal, hogy sseptenibertől keadv& iqgfri gtmába lép- A mxttifai­tés a főváros művészi életének kétség kívül örvendetes és jelentős gazdagodá­sát jelenti. Ezt el ke]! ismernünk akkor i», amikor egyidejűleg a kolozsvári s általában az erdélyi színjátszás érzé­keny veszteségével számolunk. Bizto sah vagyunk abban, hogy Fényes Aliz teljes mértékben beváltja a hozzáfűzött reményeiket és Budapest igényes közön ségét is éppen oly hamar meghódítja különleges képességeivel, mint ahogy itt tette. Fényes Aliz különben nem mond vég­érvényesen buesnt a szivéhez nőtt ko­lozsvári közönségnek, mert as évad egy részéi ezután is nálunk tölti, mint a Nemzeti Színház vendége. Jé Ara és jó hirdetés, alapja a jé üzletmenetnek I

Next

/
Oldalképek
Tartalom