Keleti Ujság, 1941. április (24. évfolyam, 74-97. szám)

1941-04-12 / 84. szám

TTT7. BI/" ~T 27 Házsongárdi sírkövek «S' epeiazentgyörgy, április. A házsongárdi ttsnető szoraorufüzei között vig tavaszi ezé! rtitySK a megújuló tavasz 5r5k dallamát. A okszáz áros sírok között az elmúlás nyílt ta- jcadásakánt megelevenedik az élet: 'nemsokára hernyók & fényeshátn bogarak esrei nyű. ísögnek a hantokon. De nemcsak ez jelenti, hogy a házsongárdi Lwnető öreg szomorufiizei és fenyőfái közé nj Set költözött: a huszonkét esztendős elnyo­matás után megkezdődött & sírok rendezése Fürge munkások dolgoznak az egyes parcel­lák sarjainak njraszámozásán és lankadatlan áll a munka, hogy a négyszáz éves temető magyar jellegét, amelyet az elnyomatás alatt mindenféleképpen eltüntetni igyekeztek az Idők akkori urai, újra visszaállítsák. Ez azonban csak részben fog sikerülhetni. A rosszindulatú kezek romboló munkájának szomorú eredményeit sem pótolni, sem helyre­hozni nem lehet. Számtalan történelmi becsű sírkő, egykori nagynevű kolozsvári polgárok, főurak, írók, színészek, tudósok, híres céh- mesterek többszázévee sírkövei már csak fényképen ven meg: az eredetieket nagyoli. részt románoknak adták el a gyors egymás­utánban egymás váltogató temetőgondnokok. A sírkő mindig keresett portéka volt, ezekre a sírkövekre pedig ki tartott volna igényt? !„ leg­feljebb néhány szerény, de a magyarság örök értékeire féltékenyen vigyázó tudós tartót, ta nyilván őket: Kelemen Lajos, az egyetemi könyvtár főlevéltárosa és Eerepey János, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Muzeum jelenlegi igazgatója. A kát tudós tanár fá. radságot nem kímélve irta össze a temető minden egyes magyar vonatkozású sírkövét, rendszerezte az anyagot és sânte napodként győződött meg, hogy megvannak-e meg a féltve őrzött darabok. De bizony sokszor megtörtént, hogy egyik-másik eltűnt. Aztán hol itt, hol ott bukkant fel újból az ismerős árbő. a vésése azonban mindig idegenhang- zásu név volt.. Kelemen Lajos és Herepey János annak idején emlékirattal fordultak a román mű­emlékek bizottságához, nyílvánüsdk •műem­léknek a házsongárdi temetőt, de minden pró. bálkozásnk eredménytelen maradt: a trianoni diktátum haszonélvezőinek nem volt érdeke, hogy az erdélyi magyarság knlfurfiüényét bi­zonyító temető megmaradjon a maga eredeti szépségében és érihtetleoségébem. Hiába érkezett feljelentés fţ>! jelentés után a íemetőgondnokok ellen, azoknak semmi hántódásuk nem történt. Végre, Draganu volt egyetemi rektor polgármestersége idején menesztették az egyik túlbuzgó temetőgondno­kot, mert kapzsiságát valóban nem lehetett mér tovább tűrni. Herepey János és Kertemen Lajos, mint ir. tűk, számont ártották az összes nevezetesebb árköveket. Herepey a temető megnyitásától 1750-ig rendszerezte az anyagot, Kelemen Lajos inkább az újabb airokaf, ismeri. A két tudós önzetlen tudományos munkás­ságából túdjnk, hogy mi volt a házsongárdi temetőben. Herepey volt az, aki nem egy sár. követ, mellszobrot, vagy más, történelmi ér­tékkel bíró fetirásu síremléket egyszerűen el- • itt a temetőből, hogy igy mentse meg a ma. gyár ntókor számára. Ilyenkor Szabó Attila vitte a hátizsákot, Herepey pedig, a komoly tudós-tanár izgult mellette, hogy észre ne vegye valami rendőr, vagy hatósági ember a , műemlék-mentést“... Ezek a kövek ma mind a kolozsvári református kollégium konytár- heh/iségébcn várnak tudományos rendszere­zésre és elszállításra Valamennyi síremléket azonban nekik sem sikerűit átmenteni a jövő nemzedéknek. Szám­talan sírkő eltűnt. így vedlett át többek között románná ae egyik legrégibb ereszes sírkő, amely a kápol. nától keletre lévő A-tábla 138. sz. sírköve volt. Eredeti felírása a következő volt: a /zá­rójelben lévő szavak a rekonstruált szöveget jelzik/ /TT/ /NUGZTTC /ISTENBEN/ ..../OST SZIGIARTO/ Ml ÍR! ALT /FIA/ /IOS/ EPE HO/LT MEG/ 14 /0/CT BR AD 1622. A pótolhatatlan ereszes sírkő lapját go­rombán lefaragták és rávésték az nj szövege*. Ma a Todor Pop név diszlik a sirkövön... A régi vésés egyes szavai még mád 5« kivehetők. Ugyancsak a román elnyomatás alatt pusz­tult el a temető egyik legrégibb .sírköve 1586-ból, amelyet „István fia István“.nak állítottak kegyelete® kezek. Pusztán az alja maradt meg. A Herepey János által őrzött fényképpen még jól kivehető a felírás: /IT F/EKZIK... ...ISTVÁNNAK.. /fia/ ISTVÁN HOLT M/eg/ HÁROM EZTEND/ös/ KORÁBAN KÎŞAZZ/on/ HAVÁNAK 15 NAPI/án/ Egee történéttudósok ezt ismerték a temető legrégibb sírkövének, de Herepey ék kimutat­ták, hogy a legrégibb áremlék még a temető megnyitása előtt készült. A temetőt 1585 szeptemberében, a nagy pestisjárvány idején nyitották meg, az alábbbi emléktábla pedig májusból való: IT NIVGSIK ISENBE NIRW IANNOS FYA ISTÓK — HALÁLA LEO TI PWNKOST HAVANAK 12 NAPIAN ANNO 1585 Ugyancsak megsemmisült a temető egyetlen ősrégi, németfelirásu sírköve is. (A régi sír. kövek kivétel nélkül mind magyar, vág;7 latin felirásuak). Hozmán János diák sírköve volt. KŐMIJES BENEDEKNEK, Bethlen Gá­bor kedvenc kőfaragó mesterének emlékét is diszes faragásu sírkő hirdette a házsongárdi domboldalon, de ezt is „ellopták“. Igaz, hogy becsületes, kegyelete? kezek: BrüU Ernáméi, a kolozsvári református kollégium tanára és Szabó Attila. A sírkő különösen értékes, mert mester jegy is van rajta, ami ritkaság- számba megy. Valószínűleg a hires kőfaragó, mester saját faragása. Az 1626-ban faragott, ereszes sírkő ma a református kollégium le­véltárában van. Eltűnt többek között Bácsi István volt ko­lozsvári városi főbíró 1643-ból való koporsó- formájú síremlék is, amely alatt az egykori városatya feleségével, Hosszú Margittal együtt várta a feltámadást. Az asszony kü­lönben Heltai Gáspár leszármazottja volt. Minthogy akkoriban a városi tisztviselőknek is valami foglalkozást kellett üzniök. Bácsi István nyomdász volt. Ez magyarázza, hegy a síremléken embléma volt, amely ágaskodó griffet ábrázolt, amint egyik lábával pajzsot, a másikkal festékes hengert tart. Elveszett Ölyvösi- Gergely deák leányainak, Halárának és Margitnak 1645-ből való árkö­ve is, valamint a kővetkező árkő, amely azért értékes, mert rajta fordul elő először a „ka­landos“ szó. A felírás különben nyelvtörté­neti szempontból is felbecsülhetetlen: PÁL KOVÁCS HÁROM FIA PÉTER MÁRTON ÉS PÁL 1646 VHT, 16. egyszersmind lóvén s egy nap is teme­tések kiknek ez nagy világnak Ítélő mestere az igazak feltámadása napján részt adván telepítse is le az mennyei kalandos gazdá­nak örökkévaló örömmel teljes lakodal- rmak asztala mellé.“ A .-árkő bosszú ideig ismeretlen helyen hányódott, aztán újra. előbukkant, de a fel­írását lefaragtatták. A következő árkő megvan ugyan, de an>- nyira kopott, hogy JHetékeseknek kellene gondozásukba venmáök. Felírása már azért te érdekes, mert az első magyarnyelvű diszti­chon. Az írások szerint a sir lakója: Hertel Péter, dédunokája Heitay Gáspárnak és Dá­vid Ferencnek, míg Balásné leánya annak a Tacobimrs Bernardusn.ik, aki az 1687 évi var. són országgyűlésen a magát lengyel király­A budapesti Kerepesi, temető &ire>n- fékei között egy bronz mellszobor te­kint hideg szemmel az idő végtelenjé­be: vitézvári báró Simony i József óbes­ter, a legvitézebb huszár. Március 18-án született 1773-ban- Em fékezzünk meg születése napja táján néhány sorban, — ki volt Simányi óbester. Nagykálló szülöttje- Édesapja mé- ssárt jmester volt- aki mindent megtett, hogy Józsi fia megismerje és megsze­resse a tudományokat. De monden fá­radsága hiábavaló mit, mert Józsi fiát nyugtalan véralkata és kalandos természete a katona élet felé sodorta és agy szép napon felcsapott katonának a i-es huszároknál. Alig vett 18 éves, amikor Panes óva melleh már átesett a tűzkeresztségen- Az arca nem sápadt eh a keze nem re­megett és lelke mélvén érezte, hogy az ő számára ni-ncs szebb a tábori életnél és fiatalsága száguldó képzeletével a messzi jövendőben látott egy katonái — önmagát — aki számos vitézi tettet hira toti végrehajtani­Hosszú évekig közhuszorkénf ette a, homiszhonyeret“. Ve 1798-ban már mint őrmester vesz részt a Napoleon el Jeni Csatákban és magára tereli felette­seinek figyelmét. Amikor ugyanezen év május 2-án a Garda-tó mellett Gvaz­nak HMgválaszfcafaá akaró Báthory Zfeăgsoond erdélyi fejedelemnek követe volt. A teljes felírás: Ebben a sírban nyugszik Hertel Péter és óév. Bakui Késcsináló Jakábné. Kot,a asszony, Bemard doctor leánya 1647 április 5. Elmúlt élet után jövendő világba vigyázván Itt Hertel Péter nyugodalomban, vagyon. Nem sok esztendők húsz felett hatra virágzók Intenem műtők, örök életre folyók. Nemes hazájának igy születvén örömére Ifjú Hertel Péter nem vész ed hire, neve. Csendesen a földben testét nyugossza koporsó Lelke vigad mennyben, mert az örökké való. Elfogy sirhálom is, feltámad minden halott is Ez holt, is felkel, kelj fel, örökre tes is. A árkő északi oldalán a következő felírás diszlik: Ez rövid élettel éltem végére sietvén Hatvanhat esztendőn betegesülve vevém Házastársa valék Balási Késcsináló Jakabnak Bemard doctornák Kata leánya válók Özvegységnek ágyát tisztán viselvén élettel Itt nyugoszom, midőn háláljál indulok el, Földre születte tv tát jutásom jóra végeztem Meghalásombon it Krisztus örök életem. Ugyancsak ismeretlen a sorsa annak a sir- kőttek, amelyet Münster Ede egykori Kolozs­vári számhivatali ellenőrnek állítottak utódai. A sírkő njisbb keletű, 1911 bői való. Derűs íeiirása arra enged következtetni, hogy a Jó öreg Münster, aki 80 esztendős korában kői. tűzött el az árnyékvilágból, nem vetette meg az itókált. Állítólag a sirverset saját maga irta: DEMÉGÜ ' HA VIZET ISZOM IS AZT A KROKODIL! USÂT ÜGY NA!! NE FÉLJ FIÚ! LÁTTAM ÉN MÉG SERFÖZÖT SZÁRAZ BETEGSÉGBEN ELHALNI. * A temető átredeaésével kapcsolatban külön­ben Herepey János levelet irt Keledy Tibor­nak,. Kolozsvár polgármesterének és abban kéri, hogy az átrendezést bízzák külön bízott, ságra. A házsongárdi temetőnek lelke van, amelyet csak kevés ember ért m-eg, hangsú­lyozza levelében a kiváló régész. Azok pedig, akik az elnyomatás éveiben minden tőlük tel­hetőt megtettek, hogy megőrizzék, elrejtsék és épségben tartsák a temető sokszáz éves sir. köveit, ma is szívesen állanák tapasztalataik­kal, hozzáértésűkkel a: átrendezés nehéz m-u»- káját vállalók rendelkezésére. Mi azonban tovább megyünk egy lépéssel: amit a román kormányok nem akartak meg. valósítani, miért ne tegye meg a magyar ál­lam ?! Nyilvánítsák■ műemléknek a házsongárdi termelő sirhantjait, hiszen annyi nagysága a magyar nemzetnek, mint amennyi itt alussza örök álmát, még a kerepesi temetőben sincs talán. A SKomorafüzek alatt körülbelül egy­millió igaz magyar ember földi porhüvelye várja a feltámadást. Nevük fennmaradásának biztosítása az ille­tékesek feladata. Emlékük úgyis kápusztit- hatatlanul é! a magyar szivekben... ' OSS JÓZSEF donovics osztrák altábornagyot tőrbe csalták, bekerítették és vagy harminc ágyúját zsákmányul ejtették, Simonyi őrmester egy szakasznyi, huszárjával, mint a fergeteg, rohant az ellenségre a legérzékenyebb pontján s szétverve azt, nemcsak az ágyukat szerezte vissza, de \ megmentette seregét a, teljes bekerítés­től. Ettől a naptól kezdve, mint kivételes kezdeményező és rettenthetetlen bátor­sága katonával számolnak vele, mind. itthon, mind az ellenséges táborban. 1800-ban már főhadnagyleérd viszi katonáit harcbo, ások vakon követik mindenüvé hős parancsnokukat, akin — mint suttogják — nem fog az ellen­ség golyója. Kivételes vitézségéért, 1804-ben bárói rangra emelik vitézvári élőnévvel s há­rom évvel később, számtalan csata utón mint főrend jelenik meg a budai or­szággyűlésen- Két ér múlva a u'agta- mi csatában találjuk. Ebben az időben a Thaya, hidját kis seregével, hosszú ideig vedel mozié a sokszoros túlerővel szemben, végül is felgyújtotta azt, hogy az ellenség odaát rekedjen. 4 lip­csei csatában mellét golyó találja, de ?üjt,a valóban nem fog a golyó, mert az engedelmesen mcgaltadi szive feletti bőrtárcájában. További harcaiban is bámulatba ejt mindenkit. 181Í. február 17-én a, megáradt Rohne folyón úszta tott át huszárjaival és olyan zűrzavart csinált a meglepett- franciák soraiban, hogy azok csak rendetlen visszavonu­lásban találtak menedéket, miközben Lyon városát is kénytelenek voltak fel­adni­Emléke azonban örökké ék nemcsak a magyar, de a világ történetében is, mint a magyar bátorság örök példa­képe és a legvitézebb huszár“ emlékét a múló idő sohasem fogja elhomályo­sítani. «* rasic ©lf©n Minapában Magyarországra érkezett égisz rövid tartózkodásra Giovanni Demi, a kiváló olasz rákkutató és ráksr-eciaUsta, aki Samuels kollernd, orvosprofesszor tamitványa. Nem tudományos célból tartózkodott Budapesten, bár fővárosunk a rákkutatás terén nemzet­közi hírnévnek örvend és ezért nem is szíve­sen nyilatkozott, meri nálunk csak pár napig pihenni akart, nem pedig tudós előadásokul tartar,ti. Leutazott a Balaton mellé s ott mór inkább fölengedett zárkózottsága, ahol aztán újságírók kérdésére Mégiscsak válaszoTgatott és igy sok mindent megtudtunk tőle. — Mi idézi elő a rákot f — kérdeztük fts olasz tudósi. — A rák kórokozója hosszú és szakadapjan fáradozás uiá/u is ma még merőben ismeret­len, — felelte. — A mai álláspont szerint * sejtek rendellenes tulszaporodása az oka, azonban ez még nem jelöli meg a folyamat végső okát, inkább csak a káros folyamatot jellemzi. Szakszerűbben kifejezve, csak egy folyamat kibontakozását ábrázoljuk, anélkül azonban, hogy belátnánk ennek keletkezésének mechanizmusába. A rák idült ingerek ered menye, ez biztos, de mindenesetre hajlandó­ság is kell hozzá. Ha keletkezésének okát ed­dig Még nem tudjuk, de gyógyítása terén számos eredményeket értünk el.-— Mondana valamit tanár ur a rákellenes gyógymódról? — Mindig arra törekszünk elsősorban fa, hagy lehetőleg mellőzük a sebészi beavatko­zást, Ezért igyekszünk elkerülni a műtétet és visszatérünk a természetes gyógymódokhoz. A műszerrel úgy kollégáim, mint énis, mintegy kétezerötszáz esetben, értünk el teljesen ki«. Ürítő eredményt. A feltevés ugyanis az, hogy a kórokozó folyamatot a várban fellépő pro­teint őségben keressük,. E meggondolások arra késztetnek, hagy a védekezést bizonyos egy szerű természetes módszerekkel folytassuk. Meg kell a testet szábaditmi ettől a méreg­ként ható bőségtől és csodát fogunk, művelni. Legnagyobbrészt a helyes táplálkozás és ter­mészetes életmód a kérdések lényege. Az em­lített kétezerötszáz esetben szigora diétával ériük el a legkitűnőbb eredményeket. Itt első­sorban is fontos, hogy mondjunk le teljesen a has élvezetéről és csak nyers gyümölccsel\ dióval, főzelékfélével táplálkozzunk, A leg­nagyobb eredményeket, a szőlővel értük el, Samuels professzor évekkel ezelőtt felhívta, valószínűleg a balatonfüredi dr. Mangold ta­nulmányai és eredményei alapján, a szőlő- kúra alkalmazására az orvosvilág figy elméi. Ez a gyógymód igen primitiv. Elkezdjük két napi n böjtöléssel, amely idő alatt beöntések­kel kitisztítjuk teljesen a beleket. Két nap múlva a beteg óránkmt fokozatosan emelt adagokban 5—15 dkg szőlőt vesz magához » az adagokat addig emeljük, amig elérjük a napi 2 kilót. Néhány hét eltelte után. amikor a test megtisztul a mérgektől, rászoktatjuk a beteget a teljes diétás étkezésre. — Milyen a legjobb szőlő? — A szőlő bárhonnan jöjjön is, minden- esetre univerzális gyógyszer, mert mini a többi gyümölcs is, elsősorban is kitűnő vér­es nedvtisztitó. Amint hallottam, a Balaton- vidék szőlőjében csodálatos gyógyerö lakozik fokozottabb mértékben, ami valószínűleg a klí­mának, a vulkanikus talajnak és a megfelelő szőlőfajtának az eredménye. Ezért igen sok rákbeteget meg lehetett volna menteni, ha kellő időben megkezdték volna ilyen mádon a védekezést. Ismételten hangoztatom a szőlő- kúra fontosságát. Egyébiránt csak azt mond­hatom, hogy aki soká akar egészségesen étert, éljen mértékletesen. Ne egyen húst, fogyass- ■szón sok gyümölcsöt, aludttejet és fűszer- mentes ételeket, tartózkodjék sokat a levegőn, használjon fürdőket és akkor biztosra, vehető, hogy megvédtiik magunkat és egészségünket legfélelmetesebb közellenségünk: a rák ellett. — Milyen a bor szerepe a ráknálf — Erre természetesen igy nem lehet fe­leim, 8 csak annyit lehet megjegyezni, hogy a bor mint mérsékelt élvezeti cikk, feltétlenül jó hatással van az egészségre, a szervezel dczinficiálására és mint ilyen gyógyszernek tekinthető. Hallottam', s ennek hire messzi kiterjedt, hogy a Somló, a Badacsony és Tokaj) vidékének borai a nép körében már évszáza­dok óta gyógyszerként használtatnak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom