Keleti Ujság, 1941. április (24. évfolyam, 74-97. szám)
1941-04-12 / 84. szám
19 4 t. H V $ V É 7 tCmaonUn Turáni átok Iri« i KINCS ELEK Nent vitatom, hogy a kínai fal én a turáni »♦ok, a* elzárkózó összefogás és az. irigységgel vegyes visrájykodá». nlri kapceotattra hon bató.e. Azt vem vitatom, hogy átok az, ha nem értünk egyet különösen sorsfordulók idején. De meg akarom vizsgálni, hogy meny nyíre vagyunk „álmosabbak“ másoknál és miként szabadulhatnánk rz átok súlya alól. Az emberi civakodás nem magyar találmány. Az élőlények világában az a termő, szett törvény érvényesülj melyet sejtosztódás és egyesülés néven szoktak emlegetni. Hogy az a sejt—élettani törvény nemcsak miránk érvényes, azt a történelem nyilván igazolja. 'A frank birodalom szétosztásától (843) száz évig tartott a német törzsek és fejedelmek. alkalmi urak és rablólovagok keserves belső háborúsága, A mi nyugati hadjárataink kényszeritették összefogásra, előbb királyság, aztán a császárság elfogadására a németeket S azóta is hányszor osztódtak szét? Századokon át versengtek egymással a marakodás, ban. Az angolok százados belső küzdelmei, pusztító, ,,vére«kezü“ harcai (Cromwell előzték meg a világhatalmi előretörést Nemcsak ki. rályok fejei hulltak a porba, nemcsak párt- vezetők estek áldozatul, néha csupa irigységből és bosszúból, hanem a társadalmi osztályok is dúlták egymás értékeit és pazarol, gatták az angol vért... Aztán a harcok idején mégis egyetértettek az uralomra törés kérdésében, faji-nemzeti elzárkózással meg. vetették a világuralom alapjait. A francia belső ellentétek nemcsak a múltban lángoltak fel forradalmi jelenségekben, hanem ma is a szemünk előtt zajlanak je Az olasz egység sem nagyon régi keletű. Belső küzdelmek rendszerint altkor alakulnak ki, ha egy népnek «vagyon rosszul megy a sora. A ritkábbik eset az, ha a testvér-hű. ború „konc“ miatt dúl, S mi ezt a kevés esetet sem keletről hoztuk, hanem nyugattól tanultuk s mindég nyugati szél hozta a mag- vát és nyugati „elemék“ fejlesztették a csiráit. Keletről hoztuk a vérszerződést. Ugyan hol van abban turáni elem? Az, hogy csak magyar lehet a vezérük? Vagy az, hogy a magyar nemzetségek tagjai nem rekeszthe. tők ki a fejedelem tanácsából, azaz az ügyek imtéséséhöl? Vagy talán az. hogy a közösen szerzett javakból minden magyarnak részesednie kell? Hacsak az a negyedik pont nem ilyen átkos. mert az valóban átkot mond ar. ra, aki közöttük viszálykodásl visszavonást szít! . Viszont a mi részünkre nyugatnak számitó Bizánc mesterkedése arra irányul, hogy ősz. sze eressze a tmtgar-niagyar-besenyo keleti testvéreket 8 így hárítsa el a veszedelmet, amely a ktllön.kiilön is félelmes testvérek összefog"11-vaţ járnak. Ezért rontanak egy- másra és szét is vájnak, sőt a magyarság egyik rés? elszakad. A megmaradottak viszont e miatt kötik meg a vérszerződést, hogy hasonló mesterkedések ellen védekezhessenek. Ezzel az e|ső faji alkotmánnyal fűződtek össze . Ami azóta történt, az mérhető azzal is. hogy jó ha a vérszerződés szegemében és rossz, ha ellene cselekedtünk. Kalandozásoknak is c«ak akkor nevezhetők a fejedelmek korának hadjáratai, mikor önkényes és nem egységes vállalkozásra adják a fejüket egyes törzsek ifjai. Ezt használják ki a nyugatiak s ennek nyomán jár az ő összckováosolódásiik és a mi vereségünk. Viszont a veszedelem nöttére megszületik a magyar erős kéz is Gézával s kialakul a köz. ponti uralom, amellyel megépíti a % országot fia, István, A trón-, i Jongásokban is a nyugatot utá. noztuk. S ha mi értettünk egyet, a nyugat húzta a rövidebbet. ha a nyugat fogott, ösz- sze, mi szenvedtünk a belső meghasonlás miatt Istvántól Lászlóig német kéz Uászió- to| III Béláig görög kéz hintette el a meg- hasonlás. a „turáni átok“ magvát közöttünk. Társadalmi és gazdasági ellentétek is úgy keletkeztek, hogy megbontottuk az ősi magyar birtoklási rendel és a vérszerződés,sei eL lenlétbe.n egyesek, idegenek és jövevények kezébe kerülnek az értékek. A javakból és jövedelmekből kirekesztett réteg aztán meg. mozdul a túlzottan megajándékozott főurak és egyháziak ellen (pogány lázadás, szetvlen- sek harca. Viszont még a legsúlyosabb helyzetben is volt annyi összetartás a riemzettíen. hogy az Árpádok idején elhárította a nyugati és ke- letl veszedelmet egyaránt A nemzeti függetlenség vágya adott erőt a nemzetnek a görögök. kunok, besenyők és németek «Men Ez. tel hárították el a Morvamezőn a nagy szláv állam veszedelmét. Ezzel tartotta meg haté!, mában és eredeti hivatásában a magyarságot sa utolsó Árpád is inig azt az atal jártuk. amelyre m e#s5 fejezetem és a vérsaenődée vitte a nemzetet. Az idegen pipogya uralkodók, przpmyslída Vencel és n bajor Dlttelsbach Ottó, megint elvetették a meghasonlás magvát S ez az ellentét harcok árán ült cl az utalómra termett Anjouk Idején is. Mikor a harcokban egymásra ismert a nemzet és királya s elfogadták az Anjouk, hogy ők itt nem családi hltbizományt szereznek, hanem egy nagyon értékes nemzetnek lesznek választott királyai s átveszik annak tiszai.dinţai nézőpont, ját- és hivatását, — álékor nagyhatalommá lett ismét Mayarország. A belső harcok te. hát ehhez a nagy összefogáshoz kellettek. Ha viszont gyenge volt a király, idegen hatalom nyúlt át a Duna-Tisza tájára A török veszedelem az idegen-e^zü Zsigmond idején tornyosult fej s csak a magyar észjárás és hivafásszo|gáJaíában átló Hunyadiak hári- ' tották öl. amennyire a másik szomszéd háborgása engedte Újabb idegen és pipogya királyok viszont elveszítették a magyar egységet. kiölték a magyar katonai szellemet, lerontották a vérszerződés összefűző erejét- Ennek a következménye lett Mohács és a 150 éves török uralom, A Habsburgok pedig nem is csináltak egye bet négyszáz évig minthogy a ,.divide et impera“ elvét alkalmazták, a nemzet egyes rétegeit és tagjait egymás ellen uszították: szép szóval, vesztegetéssel, börtönnel, lefejezéssel. kémkedéssel s amivel lehetett. És ha mái’ a magyarok nem akartak volna kuruc, labanc háborúkat vívni és testvérharcban egymást fogyasztani, akkor ellenünk uszították, ránk hozták és ránk szabadították a nemzetiségeket. A „szép.lelkü“ Mária Téré. zia «em volt különb: jobbágyokat nemes urak ellen, katolikusokat protestánsok ellen, Bécs felé kacsingatókat itthon élők ellen, fiukat apák eljön uszított és játszott id. I. Ui pót telepítési politikája és Metternich rendőr- állama egyetlen célra tartott: a magyar egyGyümölcsoltó Boldogasszony napján réggel öt órakor kimentem az udvarra. Vastagom füstölgő tüzeket láttam a határban. Hol itt, hol ott uj tüzek gyultak. Hat órára füstbe borult az egész fain. Kérdem a szolgálótól, mire gyújtják ezt a sok tüzet? Ma blagovestenje, mondja s ősi szokás Báréban (lakói görögkeleti oláhok), hogy ezen a napom a gyümölcsfákat füsttel oltalmazzák a fagy elten. A leány természetesem oláhu! mondta ezt, de én magyarra fordítottam a szót s Így volt okom elcsodálkozni a két ünnep, a blagovestenje meg a gyümölcsoltó boldogasszony hasonlóságán: hiszem ilyen formán a blagwestenje is gyümölcsoltó nap. A szép hasonlatosságon való örömömben nem is zaivart semmi egyéb, csak a magyar tudományos akadémia etimológiai szótárára való emlékezés. Aszerint ugyanis semmi összefüggés nincs olt igénk és oltalom főnevünk között. A gyümölcsfa oltása, úgymond az ‘'etimológiai szótár, a gyümölcsfa altatása, vagyis „olt,“ az „alszik“ származéka. Másrészt viszont világos, hogy „olta lom“ pedig „óv“ valamely fattya. ELszoraoritott a>z etimológiai szótáram való emlékezés, mely már annyi örömömet rontotta mag tudományos felkészültségével, mélyreható alaposságával és széleskörű tájékozottságával. Később azonban att motkL *éjr megbontására. S mikor mágte W*ré> tünk és öncélú megújulásra törekedtünk (1790, 1848), akkor belső „turáni átkot“ tá- ma**tottnk rögtön Sót a külső turáni átok, a keleti orosz haderő behonatalával spm kés. lekedtek. ha uralmi érdekük úgy kívánta ., Támadtak a magyar sebeknél mindig tüzesebb kelevények s mi árván, porban iiszkö- södttink. azaz Trianon felé szédelogtünk. Ferenc Ferdinand magyar gyűlölete megakadályozta, hogy a nemzetiségekkel méltányos megegyezést létesítsünk s abban a hitben ringatta őket, hogy szláv monarchiát alakit Itt, kár volna tehát a magyarokkal egyetór- teniök. Másik oldalról viszont a pánszláv mos. gapuak és a francia politika boanlasztásai akadályozták az egybeérést. Csak ennek a nagy ellentétnek tulajdonítható, hogy belső szociális kérdéseink megoldatlanok marad, rák s minket készületlenül, nemzetiségi, va. gyoui. jövedelmi ldegyensulvozás nélkül éri a háború, a más-sors, amely ránk licitált.. . S mindegy volt. hogy milyen hősiesem áM- tuk meg a helyünket abban a háborúban, amelyben nem volt mit, keresnünk ... El kel lett jutnunk Trianonhoz, mert idegen erők szét pori asz tották a. magyar értékeket : hivatástudatunkat, uralmi szellemünket., testvéri viszonyainkat s a vérszerzödés minden értékét Éneikül pedig a győztes háború sem oldja meg a kérdéseket. Nekünk ismernünk kell ezeréves hivatásunkat, ebben össze keil fognunk, egyet kelj értenünk Ezért minden áldozatra készen keli (ennünk, mindent meg kell tennünk szó. ciájis, vallási és jövedelmi megosztás terén Is, hogy a vérszerzödés szellemében, nagy királyaink utján járhassunk ... és ne adjunk módot arra, hogy azok vádoljanak bennünket turáni átokkal, akik annak csiráit és tiizcsóváit közénk dobálják. Ez a legnagyobb nenrretnevetéei feladat. (Marosvásárhely, 1941 tavaszán.) tam magamban: eh! mégis mozog a fald! Lássuk osak a magunk feje után, miféle fattya az „oltalom“ m „óv“-nak. .alom, elém képzővel, mint ezt valamenynyien tudjuk, igékből alkotunk főnevet. Sorakoztassunk fel egy néhány példát: síi = siralom hat = hatalom riad = riadalom fél = félelem alkuszik — alkalom nyugoszik = nyugalom (kegyüszik) = kegyelem (irog) * irgalom Mai nyelvünkben ugyan nincs „kegyüszik" ige, de a Halotti Beszédben előfordul az alkudjon, nyugodjon alakoknak megfelelő kegyiidjön (akkori hangol a khan és helyesírással: kegiggen). „Irog"-nak csak müvei, tető alakja fordul elő w Halotti Beszédben, jorgat, mely azóta maga is kiveszett nyelvünkből. Tehát, még ha ma nem is élne. nyelvünkben valamikor feltétlenül kellett élnie egy olt, ill. ót igének, melynek származéka oltalom, ótalom. Véleményünk szerint a körtéé« (ujobban orvosi) műszóként használt. olt igében az oltalom alapjául szolgáló olt, ót ige lappang, mely az óv ige asüvoltótője. Kétféle müveltótő van. 1. Ha az igének nincs tárgya, akkor a.z igével jelzett cselekvés végrehajtója a müve] tét és tárgya: “—~ a) jár = jár a ló = lovat járat gyűl = gyűl a tűz = tüzet gyújt, válik = válik a ruha = ruhát, vált alszik = (ki)alszik a tűz = tüzet olt b) idetartoznak az olyan igék is, melyeknek ugyan lehet tárgyúik, de nem említjük, nem íb gondolunk rá: szopik = szopik a gyónnék = gyermekét szoptat iszik = iszik a marha = marhát itat eszik ss eszik a vendég = vendéget etet 2. Ha az igének van tárgya, akkor m »gével jelzett cselekvés végrehajtója a műveltet^ eezköze: a) varr = a szabónő ruhát- varr = ruhát varrat a szabónővel épit = a kőműves háza* épit = házat építtet a kőművessel; b) idetartoznak az 1. b) alatt említett igék, ha mellettük megemlítjük a tárgyat: iszik = a marha vizet iszik = vizet itat a marhával. A/, óv müveltótőjeként felfogott ót, olt csak ebbe a második csoportba tartozhat, mert az óv igének van tárgya. Még egy jelenségre keil ügyelnünk. A közönséges beszédben igen ritkán használjuk a „ruhát varrat a szabón évál“-féle szabatos szerkezetet. Vargáné vagy azt akarja közölni Péteri fynével, hogy miféle ruhát varrat a szabónőjével és akkocr csak azt mondjai: „kombinét varratok“, vagy azt akarja közölni, hogy kivel varratja a ruháit, és akkor csak azt mondja: „Zsófival varratok". Ha minden nő Zsófival varratna, akkor erre a* utóbbi közlésre éppenséggel sohasem kerülne sor és a „ruhát varratok“-féle kifejezés egyedül uralkodóvá válnék. Hasonló eset következett be például a kovácsmühdyben. Minden kovács a fujtatóval »avatja a tüzet s éppen ezért a mester csak ennyit mond a vasverő gyermeknek: „szítsd fel a tüzet!“; felesleges hozzátennie: „a fujtatóval“, mért túszén ez magától értetődik. így a kifejezés megkövül s a gyakori használatban bizonyos mértékig elveszti eredeti értelmét, úgy, hogy ma már száz ember közül kettőnek se jut es*zébe, hogy saít voltaképen a szív ige miivel tető származéka. Legtöbb városi nő számára már a „varrat“ pontos mü- veltető jelentése is homályosodé félben van s talán már gyakrabban hallhatjuk ezt: „Zsófinál varratok“, mint ezt a szabadosabb szerkesztést: „Zsófival varratok“. Ha valaiki megszítaitta a lábát, legfeljebb Így adja tudtunkra: „megsrftattam a lábam egy mosdó tál forró viaben“, holott tulaj- donképen a vízzel szítatta, hiszen a viz szívta meg a lábát- De ne halmozzuk a könnyen akadó példákat. Az ót (olt) és óv között is meglazult egy kicsit az összefüggés, mert az ót mellől állandóan elmaradt a müveltetés eszköze. Ebben a tekintetben a szít ós az ót, között tökéletes a, hasonlóság. Tüzet szítok (szívatok) a fujtatóval - A fújtató szívja a tüzet. Lábat szítatok a meleg vízzel = A meleg víz szívja a lábam. Szemet ótok (óvat-ok) mivel? = M i óvja a szemet? Egészen világos magyarázatnak mutatkozik az, hogy a szemet, vagy a nemes ágat vadtővel óvatták. Hogy ma nem a vad- tővel, hanem a vad tőbe ótják a gallyat, az nem perdöntő, ha meggondoljuk, hogy Var- gáné Zsófinál varraj; (s nem Zsófival), hogy a lábunkat vízben szí tatjuk (s nem vízzel). Valamikor az ót jelentése általánosabb volt, mint ma s óthattak akármit akármivel. Ha néhány századdal előbb pillantom meg a hajnali tüzeket Gyümölcsoltó Bo! dogae z- szony napján az akkor még magyar Mezőségen s egy fajtámbelitöl kérdem meg. hogy mire az a sok tűz, bizonnyal azt a féleletet kopom: „Annak a füstjével ótják a gyümölcsösöket!“ S én azonnal értettem volna, hogy annak a füstje ója a gyümölcsösöket. S ezért merem most is értéiii, hogy a Gyümölcsoltó Boldogasszony a Gyü- intilcsoltalimazó Boldogasszony. Báré, 1941. márciusban; Gyümölcsoltó Boldogasszony napján. SZABADI LÁSZLÓ ÍAMHYl. tmmmmmmmmmmm mint az iáién torsaimat biztosiam. NAGYMOSÁS Nagy Imre fametszete Syümölcsolíó Soldosisszony 0 1
