Keleti Ujság, 1941. április (24. évfolyam, 74-97. szám)

1941-04-12 / 84. szám

19 4 1, ff g/ $ I É T

»én viseli a 7. ősi magyar címer kettős leereszt jét é> bár közben szekularizálták, kegyelettel restaurálták az utolsó Árpádházi ma. <ryar királyné kápolnáját, ahol az Árpádház kihaltat valaha megsiratta. Leánya: Erzsébet a tössi zárdának lett apácája és ott. Zürich tőszomszédságában, az Ur mennyed trónusát szolgálta.

Az Árpád királyok ez utolsó egyenes leszármazottja 1338. május 6-án. negyvenhat éves korában hunyt el. Szentélétii anyja, az utolsó Árpádkirály özvegye, aki számára a magyar urak közül néni akadt kérő. 1364. május 13. án fejezte be hányatott életét, férjét hatvan- három évvel túlélve. Nyolcvanhárom éves lett kolostori magányában.

Igen szerencsétlen következményű volt az a -frigy is, amelyet a gyenge és befolyásolható Salamon király kötött a frank származású- német császári családból eredő Judit hercegnővel. Iţi. Henrik német császár leányával. mért e házasság alapján a német császár Magyarország belügyeibc való befolyását megszilárdítani igyekezett.

A magyar—német urdlkódóházak frigvkö- tései-következtében a következő -Vrnádleá- nvok kerültek német trónusokra.. IV. Béla leányát Erzsébetet, a Wittelsbach T. Henrik.

AI só -Bajorország hercege vezette oltárhoz 1271. őszén. E házasság leszármazottja volt Ottó királyunk, aki rövid ideig viselte a magyar szent koronát. Családjának késői leszái- mazottja volt nomizetiink felejthetetlen emlékű nagy uralkodónője: Erzsébet királyné. Könyves Kálmán királyunk öoc-'m k a tragikus sorsú Álmos hercegnek leányát Hedviget 1132-ben Babenbcrgi TT. Adalbert o.-zir:'<k herceg válasziá feleségül. I. Béla leányát Zsófiéit. Woimari I. tűrik isririai őrgióf özvegyét, Magnus'szász- fejedelem vezette ol- iárhoz. A szász uralkodóházaknak ez -olt az első kapcsolata a magyarsággal, amely dr. József Ferenez kir. herceg hitvese: Anna herc-egasszony révén napjainkig fennáll. A kies Thiiringiának uralkodója, a Szetil földet megjárttf TV. Lajos őpgvóf Jeruzsálem! Endre királyunk leányát Erzsébetet -ette feleségül, aki életének esodatóteteive! az egyház, szentjei köze- magasztosult. 6 a legismertebb valamennyi külföldre került Arpádsavi közül. Nemes alakja közé nemcsak a hit. hanem a művészet és irodalom is valóságos leganda- koszorút font. E frigy késői lészái mnzofctjai, amint láttuk, napjainkban is élnek és híven ápolják szivükben magyar eredetük tudatai.

A régi magyar német fejedelmi összeköt felesek értékes alapját alkot ják a nap iáinkban egyre elmélyülő magyar—német barát- sápnak.

Olaszországi családokkal kilencszer háza-' sodtak össze Árpádok. Öt Árpádii vett e1 olasz nőt. négy Árpádleány pedig -Jász fejedelmi férjet.

IV. vagy Kun László neje: Izabella <Ev- zsébet). Anjou T. Károly nápolyi írirály leánya volt, a Nápoly trónját uraló francia Oapetinpek ágából. E frigy következtéiben örökölték n nápolyi Anjouk az árpádok trónját. Magyarországot ők tették keleti nagyhatalommá, de dinasztikus érdekeiket eiőbbnevalókiwk tartották az ország érdekeinél. Zách Felicaánban és szerencsétlen nemzetségében a magyarság nemzeti ellenállásának utolsó csiráit ők fojtották vérbe. A nemzet megbecsülte két nagy Anjou királyának kiil- és belpolitikai, valamint nagy -tiikreié’ dóstörténeti szerepét, de az Árpádok patriarchális királyságának emléke még oly elevenen ólt a magyar lelkekben, hogy velük lel kileg összeforrná nem tudott.

II. András királyunk harmadik nejétől: Beatrix Estei Aldobrandino őrgróf leányától született Jernzsálemi Endre királyunk utó- hriilött fia István herceg, akinek első hitvese a ravennai ^törzsökös Travesari család leánya: Erzsébet volt. Második neje a velencei Morosi.nl Katalin. E frigy emelte később a magyar trónusra az utolsó Árpádot: III. Endrét. Magyar uralkodónőjp volt egy ideig a magyarok által ma oly szívesen látogatott szép A ebe szigetének is, amikor 1165-ben II. László leányát: Máriát, Miehieli Miklós, Ár- be ura vitte le feleségül a mosolygó Adria napfényes szigetvilágába. E frigyet, melyről külöuben nem sokat tudunk, a miagyar—olasz barátság szellemében emlék!áblával lehetne

magTÖrökiteni a hires arbei duemo falán, amelyet oly sok magyar hivő keres fel nyaranta.

Következményeiben igen fontos fejedelmi frigy jött létre 1269-ben. amikor V. István leányát: Máriát, Anjou II. Károly, Nápoly királya vezette oltár elé. TTnbsburgi I. Ferdinand, aki számos változaton keresztül vezethető le az Árpádoktól, legközelebb e frigyhez állott, a nemzedék-rend. mely hozzávezet, csak háromszor van nők által félbeszakítva. A Habsburgok tehát e frigy révén ma is élő Ántádsarjakznak tekintendők, sőt egyik águk: Frigyes főliereeg ága, a magát talán nem ok nélkül az Árpádoktól teszármaztató Croy-Ikuhnert berregi család rétién Albrecht királyi herceg személyében kétszeres vérségi kapcsolatot mutat fel hazául: miau neyzzeti uralkodóim zás: al.

Igen erdeire« kapcsolatot létesítettek Árpádok Európa legdélnytigaiibb országé v Portugáliával b amely most a lisszaboni vi. lágkiálütással hódolt dicsőségieijes történeti kettős jubileumának.

A portugál királyság megalapítójánuk: Henrik grófnak az Árpádok családjából való származását nem kisebb szellem . óiöki- tette meg számunkra, mint Camoés, Portugália legnagyobb költője, aki 1520—1580 között élt . Ő volt az, aki az Os Lusiadésban, a portugálok nemzeti eposzában. VI. Alfonz kosz. tiliai király hősi harcainak leírásánál igy énekli meg az Árpádsarjnak portugáliai di- nasztiaakipitását:

„Ez alkalommal (szól a monda) nyerte Szerény határát Portugáliának Egy bajnak: Em re volt ez, a. lennie, Másodszülött fia magyar királynak;

S Alfonz király chnnyira kegyelté,

Hogy ime, még a kedves daliának í.anyát Teré:át hitvesül ajánlja.

S ja uő s a tartomány Ernréré száVa.“

Arról; hogy melyik magyar királynak volt leszármazottja Imre (Emre) herceg, hallgat a portugál hagyomány. Az Árpádház családi harcainak közepette külföldre menekült valamelyik tagjának leszármazottjáról lehet csak szó. aki ezért nem szerepel az Árpádok családfáján. Igen valószínűnek látszik, hogy Péter királyunk nálunk ismeretlen fia alapi, tott a Tajó partján uj dinasztiát. Ez az első magyar alapítása portugál dinasztia később bébizonyithatóan újabb rokonságba is került az Árpádh&raal. A nagy bőkéi tető szent, portugáliai Szent Erzsébet, II. Endre királyunknak. a Jeruzsáleminek volt dédunokája. Különösen magyarországi Szent Erzsébettől, a Wartburg úrnőjével való rokonságára mutatnak rá az, összes források.

Országa lapító Imre herceg fiát, ilfonzót hálás népe az uriquei győzelem után, amikor is öt mór király7 felett győzedelmeskedett, Portugália első királyává választotta 1140- ben. ő foglalta el Liszhoát, a mai fővárost s utódai közül négyen öregbítenék Portugália. dicsőségét, névleg tévesen mint a „burgundi dinasztia“ taeiai. valójában azonban

mint Ah, Art sár jak. Az első portrééi tiralfco- déli,ázunk 1388-ban történt ki baltakor, a trón az. utolsóelőtti királynak, P< árának, törvény- leien fiára, a vitéz János hercegre szállott. Vele, akinek ciciben tehát szintén Árpádvér keringett, kezdetét vette a világfi Járó nagy portugál uralkodók hőskora: Afrika niegke fülesével, az Indiába vezető ut felfedezésével, a portugál gyarmatbirodalom feltárásával. Brazília felfedezésével és meghódításával. Mindezt most Portugália elmúlt jubileumi évével írtam meg. amikor rámutattam arra is, hogy7 nem csak az első. hanem az utolsó portugál uralkodóim: a csábrághi és «zitnyai Kőbányák récén szintén magyar eredetű volt.

Most pedig vessünk egy pillantást, arca rejtélyes országra, amelynek földjén hárem hazája is volt a magyarnak és amely n;s is a külpolitikai érdeklődés előterében áll.

Az orosz évkönyvek tanúsága szerint a magyar—orosz házassági összeköttetések már a magyar vezérek alatt vették kezdetüket. Négy Árpáidfi vett magának a Hurik családból származó feleséget, három Rurik vett

Árpádleányt feleségül. Történetiróink figyelmét nagyjában elkerülte az a körülmény, hogy a középkori magyar—orosz barátság

bölcsőjét I. András királyunk ringatta már a XI. században.

Köztudomású, hogy Szent István életest. jen, Vazul megvakitása után, annak még alighanem titokban ősmngyar hiten élő fiai az Északkeleti Kárpátokon át menekültek üldözőik elöl a régi Skytlna földjére. A legidősebb: I. Jaroszláv orosz herceg udvarában talált oltalmat és ott vette fel a keleti ke- ívszténységet. Ekkor nyerte az orosz nép védszentjenek: Szent Andrásnak nevét és

ekkor vette feleségül az orosz uralkodónak Anasztázia nevű leányát. E frigyből született a századokon át virágzott magyar—orosz barátság. amely vörös fonalként vonnlt végig az Árpádok házassági politikáján és amelynek emlékét Őrzi három András nevű királyunk, Ennek a barátságnak a szellemében lett Könyves Kálmánnak második hitvese: Eufámia, II. Vladimir orosz nagyfejedélera leánya, majd Predsziava, II. Szv.játopcdk orosz najccfejedeleai leánya, öccsének a szerencsétlen végű Álmos hercegnék a ‘felesége. -E barátság jegyében vezette oltárhoz 'Szent ‘-László ismeretlen norii leányát Jafoszláv orosz herceg és nyert orosz hitvest II. Géza királyunk a szépséges Fruzsinának. Moszti- szláv kievi nagyfejedelem leányának személyében. E magyar—orosz fejedelmi frgykö- tések sorát IV. Béla királyunk leánya Anna hercegnő zárja be, aki Rasztízláv orosz nagyhercegben. a későbbi hős maesói bánban lelt méltó férjre. Ennek a barátságnak tengelyében zajlott le hosszú, de meddő eredményű harcunk a Kárpátokon tulfekvő Ladomériá- ért és Habosért. E harcokban rengeteg magvar hősi vér omlott hiába és e hare volt talán az Árpádok külpolitikájának legsebezhetőbb arcvonala.

Volt kapcsolata az Árpádoknak Spanyolqr. zággal is. Jeruzsálenni Endre leányát Juditét 1235-ben T. JakSb Arragónia királya vette cl. Arregóniai Konstanczia pedig Imre íj- ■ályunknak lett hitvese. Frigyük gyümölcse volt TIT. László királyunk, aki ötéves korában egv évig viselte névleg a Szent Koronát. Itt említem meg, hogy a ma is virágzó Peré-, rvtji bárók ősei Frangepán Barnát révén, akinek Arrngóniai Lujza hercegnő. Beatrix királyné rokona volt a hitvese, atvafiságha kerültek a legelőkelőbb spanyol uralkodó- 1 tárnál.

Felette érdekes és sok tekintetben még mindig nem teljesen felderített kapcsolat fűzte az Árpádok büszke házát Skócia vad regényes földjének első uralkodóliáz.ához is. Edgár angol királynak magyar földön, alighanem a baranvaniegyeá Nádasdon, amelyet okleveleink még a XIII. század elején is „a hritav- nők földjének" neveznek, született nővére: a szép Margit hercegnő volt. akinek envja: Ágota hercegné közeli rokonságban állott 8zent István családjával. Ezt jegyezték fel a régi angol és skót krónikák egyaránt és ezt vallják történészeink ma is. 1068 .ban a magyar származású Margit hercegnőt, TIT. Malcolm skót király hitvesét, Skócia királynőjévé koronázták. IV. Ince pápa 1251-ben a szentek közé iktatta. Fiában a kalandos életű Edgár hcrcofilien 1120 táján a skót uralkö- dóház magyar ága sírba szállt. AH. György angol király koronázása alkalmából rész!éteren megírtam az érdekes magyar—skót kapcsolat történetét.

A névsor szerinti felsorolásban ntolsónak ii áradt az Árpádok kapcsolata Szerbia ősi nemzeti urnIkodóházával. E kapcsolatoknak szintén nagy történelmi jelentősege van.

II. vagy Vak feéla nőül vette I, Uros -zerb íiagyfejedelem leányát: Ilonát; a Ne- manyidák családjából való Dragutm István ^zjerb király pedig V. István leányát: Katalint, aki negyvenöt évig viselte a szerb királynők koronáját. E házasság rézén Dtagu- tin a Szerómség és Macsó felett uralkodott, mdnt a magyar király hűbérese.

Mindkét frigy üdvös következményekkel járt. A Bosznia feletti fennhatóság II. Béla házassági összeköttetésének közvetett eredménye volt, sógora Belus bán pedig, mint nádor válságos időben, amino a két országra a múltban is gyakorta egyszerre köszöntött rá. Magyarország kormánygyeplőit bölcsen és erélyesen vezette. Katalin királyin') hossz« uralkodása következtében pedig a két ország között állandóan szívélyes és békés érintkezés állt be, már .ezért is megérdemelné Szerbia nagy magyar királynéja, hogy emlékét Jugoszlávia fővárosában, a hajdaii- való Nándorfehérvárban, méltó emlék hirdesse.

*

Végigvezettem igen tisztelt olvasóimat az Árpádok három évszázados országlásán. Látták, hogy az Árpádok erejük és előkelő származásuk tudatában át voltak hatva attól a tudattól, hogy Árpád-lány csak egyenrangú házasságot köthet. Az e°ry V. Istvánt kivéve. aki kun fejedelmi şarjat vett nőül. Európa akkori uralkodó családjainak javából szerezték házastársaikat, ami Magyarország nevét, hírét, hatalmát gazdagságát világszerte ismertté és becsültté tette. Tgv tehát ha bele is kell nyugodnunk az Ákos nembeli Borsodi ^tván nádor 1363 februái

26-nn kelt oklevelének állításába. mely szerint ..III. András király halálával a Szent Tst.ván első királytól atyai ágon leszármazott nemzetség, törzse és vér utolsó arany ágacskája letölt“, büszkén állíthatjuk, hogy az idegen trónokra került Árpádsarjak hirt és dicsőséget szereztek a magyar névnek -a messze idegenben és ezért emléküket kegye lettel őrzi a hálás utókor. I >

Az. Árpádok utolsó vére egymaga több szentet adott- az Egyháznak, mint Európa többi uralkodóházai együttesen. Skócia regényes bére világában, Thüringia kies. vára lí- koszoruzta hegyei között, lengve! templomok képein, szépséges Maigit-szigetünk szivében szentéletü Árpádsarjak emléke cl. Emlékük a magyar nemzeti dinasztia történeténél) egyik legragyogóbb lapja, smelyeţ minden magyarnak ismerni: hazafias kötelessébe

(III. ének. 25 versszal Greguss Gyula fordítása.)

ERDŐZSONGÁS

Vén ez az erdő... ä bükkök, tölgyek Korban s erőben nem szűkölködnek.

Magasra nőttek... Felhőkig érnek...

ÖröKtől való, mit végig éltek.

Nézrek a múltba — jövőbe látnak:

Ősi szokása ez a fáknak.

Árnyékuk alatt meeál! a költő,

Zsong a iombok közt száz emberöltő:

Múlnak a napok Évek Századok Átvészeltük, mit sorsu^ k ránkszabott Jég fagyott ránk és orkán rángatott Mégis ittáílu ik s a fény átragyog

Láttunk mi hajnalt és nap ementét Békesség után harc fergetegjét Élő bélpoklost s halott leventét Bajt vivő s hozó szép vakszerencsét

Kaptunk mi sebet sok fejszeéltől Gyógyultunk víz s vér harmatcseppjétől Láttunk csillagot hullni le égből S mannaesőket Ur tenyeréből

, Sok mindent láttunk s látunk mi még itt

Erőt, mely rombol s’ lelket, mely épit Megnőttünk jói, ha nem is az égig így éljük meg az uj világvégit

Mely meglesz akkor, Isten ha mozdul S Ítélet napján az óra kondul Vén hegyből por lesz s uj hegy a porbul S ami felül volt, alulra fordul

így zsong az erdő, mely irtva-fogyva Az évszázadokat átsilbakolta.

Árnyéka alatt mereng a költő:

Mik lesztek vén fák?...

... Kereszt? Vagy bölcső? ...

(1939 augusztus)

Finta iíolfán