Keleti Ujság, 1941. március (24. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-29 / 72. szám

194 1. MA ne I V S 29 Harminc év után ismét Fényesen sikerült az első zilahi megyebál Zilál), március 28. őszhaju uriasszonv mondja elmerengve! — Harminc éve, volt az utolsó megyebál Zilálton.' Harminc év... Közben világok változtak... Zilah is hazatért és hosszú kényszerszünet, után megtarthatták az első magyar megye- bizottsági ülést. A törvényhatósági bizottsági tagok hivatalos találkozója mindig társadal­mi esemény is egyben, mert hiszen a megye különböző részeiből családjukkal együtt kere­sik fel az ősi megyeszékhelyet. így volt ez most is. A felszabadulás óta első törvényha­tósági bizottsági ülést különösen ünnepélyes­sé tette a főispán beiktatása... És Jósika Já­Gazda Endre alispán. 'Hat pár — Tvingue:: Rózsika és Balázs István, Bápolthy Böske és Bikfalvy József, Kovács Ilonka és Missti László, Szabó Márta és dr. Szabados Miklós, Szmrecsányi Ilns és dr. üdvardy Tivadar, Lengyel Rózsika és dr. Halász Pál — ma­gyar „társalgótáncot“ lejtett. Csárdással kezdődött a bál. A táncsorren- det díszes, magyaros felirat hirdette a terem falán. A hajnali órákban ért végét a nagy anyagi és erkölcsi sikerrel zárult fényes tánc­mulatság, amilyen a régi megyebálok között is kevés volt Zilahon. A bál- teljes tiszta jö­vedelmét az árvízkárosultak javára ajánlot­ták fel,. Gróf BÉLDI Kálmánnal az élén (baloldalt) küldöttség hívta meg a megyegyülésre báró branicskai JÓSIKA János főispánt (középen) A MEGYEBÁLON (jobbról—balra) báró JÓSIKA János főispán, dr. GAZDA Endré- né, bálró JÓSIKA Jánosné és dr. GAZDA Endre alispán nos főispán gavalléros gesztussal megrendez­tette a hagyományos fényű és emlékű megye­bált is, hogy teljes legyen ennek a nevezetes napnak a kerete Már hetek óta várták az egész megyében a itiegvebált. Készültek a szebbnél szebb ma­gyar ruhák Zilahon már napokkal ezelőtt minden szobát lefoglalták a vendégeknek, a megye elszállásoló bizottsága kitünően műkö­dött. Szerdán, a bál napján egymásután ér­keztek gépkocsikon társasgépkoesikon, kocsi­kon a vendégek: a fodrászok egész nap láza­san dolgoztak, estére nem lehetett kocsit és bérgépkocsit kapni... A vármegyeház fényesen kivilágitott épü­letébe már fél kilenc órakor megkezdődött a vendégek özön lése. Nagy elismerést keltett az épület pompás feldíszítése. A gyönyörű disz­terem melletti szobákban ötletes rendezéssel falusi ivót, bárt, társalgó szobát rendeztek be. A társalgóban nagy feltűnést keltett egy egyszerű fazekas mester által kiállított pom­pás Horthy-szobor. A magyar ruhás hölgyek és fekete magya­ros rnháju urak félvonulásával kezdődött a bál. Szinpompás kép volt a szebbnél szebb ruhák festői csoportja Ekkor vonultak be a bálanyák és a bál fővédnökei: Báró Jósika Jánosné, dr. Gazda Endréné. báró Jósika János főispán és dr. A bálban megjelent hölgyek közül a kö­vetkezők neveit sikerült feljegyeznünk: ASSZONYOK: Balássy Györgyné, dr Bedő Andrásné, Benedek Antalné, Bikfalvy Isi, vinné, Biró Jánosné (Szilágy cseh), Bonyhai Sándomé (Oláhbafcsa), Breuer Kálmánná, báró Braunecker Antalné, Czetl Benőné Csutakné, Deák Ferencné, Ducsay Jenöné, Fábry ajezredesné, Fehérdy Béjáné, dr. Gaz­da Endréné, Gemutrtz Miblósné, Horváth Gáborné, Horváth Györgyné, dr. Hoffmann Frigy esne (Alsószopor), báró Jósika János­né. Joó Ferencné, Juhász Béfláné. dr Kaisler Dczsőné, dr. Kovács Eajosné, dr, Kőhalmy Lász|óné, Kovácsics Lajosné. Menich József- né, M dr. Székely Zsuzsa, Nárádi Szilárdné, Péntek Béláné, Pungucz Antalné, dr. Pálin­kás Tiborné, Pillér Dczsoné, dr Porosztay Istvánná (Érkörös), dr Ruszka. Istvánne. Régen! Jánosné, dr. Rigóné, dr. Sámi Bélá­né, dr Sréter Jánsné, Sebestyén Vincémé Sercss BéJáné, Simon Jánosné, Seress Ká- rolyné, Szuchy Dezsőné, Szalay Nándorné, Szilágyi Eajosné, Szász Árpádné, Szolár Ist­vánná, gróf Teleki Bélámé Tima Frigy-esné (Korond), Tóth Jánosné, Vadon Andrásné (Sarma«ág), Velits Zoltánná. LÁNYOK: Ajta,y Giziké, Balássy Judit, Barak Sárika, Barna Etelka, Barra Katóka, Bet* Márta >TmnMl Bet*« Kadnka. Be»­senyei Szabó Margit, Biró Erzsébet, Derzsl Róna (Oiáéhbak"ía), Jakab Margit, Kaufmann Afine (Kraszna), Kovács Ilonka, Kaisler Klá­rika, Kaisier Ilona, Lengyel Rózsika, Milkov Bozsena, Molnár Blanka, Orbán Gizella (Oláhbaksa). Pálinkás Marietta, Peczold Márta, Poros^ay Márta (Érkörös), Pungutz Rózsika, Rópottby Erzsébet, Reody Klárika, Seres Zsófíka, Schüller Tucifca. Szabó Ma­rika (Szilágysomlyó), Szabó Márta (Szilágy somió), Szentkirályi Dodos, Szmeresámyi Ilonka, Székely Magda, (Csákigorbé), Szé­kely Mária (Csákigorbé), Szongoth And (Tasnád), Tima Inka. A Székelyföldet is bekapcsollak a rendszeres repülőforgalontba A kereskedelmi minisztérium kiküldött szakbizottsága repülőtér céljaira alkalmas terepet talált a háromszéki medencében 8epsiszentgyörgy, március 28. A Székely­föld közlekedési kérdéseinek megoldása sok gondot okoz a kereskedelmi és közlekedésügyi minisztérium illetékes osztályainak. A minisz­térium ugyanis azon van, hogy tőle telhető módon biztositsa a zavartalan személy- és postaszállifó forgalmat, most pedig a legko­molyabb formában ötlött fel és már a meg­valósulás állapotában is van az a terv, hogy a Székelyföldet bekapcsolják a nemzeti s en­nek révén a nemzetközi repülő forgalomba. Szombaton Sepsiszentg.yörgyre érkezett egy háromtagú bizottság élén Szegheő István dr., miniszteri tanácsos.. A bizottságot Héj- jas Iván kereskedelmi minisztériumi osztály­főnök, a minisztérium polgári repülési ügy­osztályának vezetője küldötte ki azzal a meg­bízatással, hogy Sepsiszentgyörgyön alkal­mas repülőteret jelöljenek ki. A bizottságban helyet foglal a magyar polgári repülőterek egyik építési szakértője is. A polgármester a legnagyobb készséggel állt a bizottság rendelkezésére és Szász Ist­ván városi főmérnököt küldte ki, hogy segít­ségére legyen a bizottságnak. ! Szemle a régi „repülőtéren“ A bizottság először is a románok által már évek óta használt, de rendben nem tartott repülőteret tekintette meg. Ezt a meglehető­sen szűk, bár sima területet csak túlzott jóakarattal lehet repülőtérnek nevezni, mert soha földmunkát nem végezték rajta, csak egyenletes, sik felülete tette repülőgépek le­szállására valamennyire alkalmassá. Még re- püiőgépszir.ek sincsenek rajta. A repülőtér-építési szakértő az első perc­ben kijelentette, hogy a polgári repülés cél­jaira ez a terület alkalmatlan. Elsősorban azért, mert a terület közvetlen közelében fo­lyik el az Olt és ugyancsak itt vonul el a vasútvonal is, de a terep azonkívül is szűk, keskeny és olyan nagy gépek, mint a Magyar Légiforgalmi R. T. gépei számára a közeli dombok és hegyek miatt leszállás és fölszállás céljaira nem felel meg. A „Szépmező“ inár alkalmasabb... A bizottság ezután nj terep után nézett. A Kárpátokban ugyancsak nehéz a követelmé­nyeknek mindenben megfelelő területet ta­lálni, a héromszéki álsó ■ medence azonban több helyen is bővelkedik repülőtér számára alkalmas területekben. A bizottság valarneny- nyi számbajöhető terepet megtekintette és úgy találta, hogy a polgári repülés számára a Sepsiszentgyörgytől nem messze, fekvő, a 399-es számú állami ut mellett elterülő sík­ság a legalkalmasabb. Ez a „Széjrmezö“-nek nevezett sik, tágas, védett medence rész ma­gántulajdonban van és igy ki kell sajátítani. A repülőtér számára kijelölt terület mint­egy 1020 méter hosszú és 800 méter széles. nek is, valóságos létérdeke, hogy a kereske­delmi minisztérium gyorsan tegyen meg min­den intézkedést a repülőtér remi behozatalára és a repülőforgalom megindítására, mert ec a meglehetősen nagy és sűrűn lakott terület manapság úgyszólván teljesen el van vágva a világtól. Sepsiszentgyörgytől nemcsak Bu­dapestig, hanem csak Kolozsvárig is valósá­gos kínszenvedés a vasúti utazás, ha az em­ber meggondolja, hányszor kell átszállani. Arról már nem is beszélünk, hogy a Sepsi­szentgyörgy—Budapest közötti ut két teljes napot vesz igénybe. A Székelyföld gazdasági talpráállásának és újjászervezésének napjait éli, a gazdasági vérkeringés az első tavaszi napsugárral még jobban megindult, rendszeres üzleti utakról azonban a jelenlegi nehéz közlekedési viszo­nyok mellett szó sem lehet. A repülőforgalom megindulásával ez a helyzet is nagyon megváltozik. A Sepsiszent- györgy—Budapest közötti ut legfeljebb há­rom óra lesz. Üdvös lenne még, ha a MA­LERT, akárcsak a MÁV tette igen bölcsen a visszacsatolás után, a Székelyföld részére kedvezményes árakat álletpitcma meg, mert a kifosztott és koldustarisznyáját foltozgató székelységnek nincs módjában 80—90 pengőt fizetnie egy repülőidért, bármily halasztha­tatlanul sürgős és fontos dolga van is az or­szág fővárosában Igaz, hogy a MALERT üzleti vállalkozás, az üzleti szempontoknál vaunak azonban ma­gasabb nemzetgazdasági érdekek is.... Volna még egy másik szempont is, amelyet egyaránt meg kell szívlelnie a magyar királyi postának és a MALERT-nek is. A postacsomagok és levelek kérdése Ma az a helyzet, hogy a posta csak az expressz-leveleket küldi repülőgépen. Tart­hatatlan állapot viszont, hogy egy Budapes­ten feladott levél csak három, esetleg négy nap múlva érkezik meg — például — Szent- györgyre és ugyanannyit tartson a levél útja onnan a fővárosig. A napi „egy vonat-rend - szer“ azonkívül, hogy gátolja a rendszeres személy forgalmat, a levélforgalom szempont­jából is hátrányos. Most azonban, hogy SepsiszentgyÖrgynék a nemzetközi repülőforgalomba való bekapcso­lása szinte befejezett ügy, ki kell térni errre a kérdésre is A háromszőki lakosságnak az a kérése, hogy a Székelyföldre irányított leveleket a posta továbbítsa repülőgépen Sepsiszent- györgyre s onnan aztán vonattal küldjék to­vább. Technikailag ezt meg is lehet valósi- tani. A múltban, a tél elején a MALERT még hozott postát és újságokat Budapestről Sepsiszentgyörgyre, akkor azonban a gépek nem szálltak le, hanem alacsonyan szállva EGYETEM MOZGO mfll KEZDETTEL HUNYADY Sándor közismert színdarabja PUSZTAI SZÉL Főszerepekben : Lázár Mária, Kiss Ferenc, Járőr Pál, Szeleczlcy Ziffa. műsoron kívül: mAGYAR HÍRADÓ és WALT D1SREY legújabb színes rajzképe: TAÍ1AYA1 SZHTlFOniA. Annyira sik és egyenletes, hogy már most, < lehengerelő* előtt is alkalmas repülőgépek le- J szállására és igy rendbehozatalára csak na- I gyón keveset kell fordítani. Repülőtér tehát már volna, most már csak j a kisajátítási eljárást kell meg nditani és be­fejezni, hogy’ Sepsiszentgyörgy. a Székely­föld második fővárosa is bekapcsolódhassák a nemzetközi repülőforgalomba Ahol létérdek a repülőforgalotii megindítása Sepsiszentgyörgynek, mint központi fekvé­sű székely városnak, de a többi székelyföldi városoknak, Csíkszeredának s Kézdiváeárhely­dobták le csomagjaikat. Most, hogy a tél el- mult, a talaj szilárdabb lett, serami akadá­lya sem lenne annak, hogy a repülőposta forgalom újból meginduljon, de nemcsak egy irányban, — ahogy az a múltban volt — hanem a repülőgép szálljon le Sepsiszent- györgyön is és vegyen fel ott is postát. A repülőtér kijelölésére kiküldött minisz­tériumi bizottság elutazott Sepsiszentgyörgv- ről azzal, hogy haladéktalanul megtesz min• den intézkedést a kisajátítási eljárás minél gyorsabb lebonyolítása érdekében. Sepsiszentgyörgy és az egész környék fe­ssük érdeklődéssel várja az eredményt. ÓSS JÓZSEF I

Next

/
Oldalképek
Tartalom