Keleti Ujság, 1941. március (24. évfolyam, 50-73. szám)
1941-03-29 / 72. szám
194 1. MA ne I V S 29 Harminc év után ismét Fényesen sikerült az első zilahi megyebál Zilál), március 28. őszhaju uriasszonv mondja elmerengve! — Harminc éve, volt az utolsó megyebál Zilálton.' Harminc év... Közben világok változtak... Zilah is hazatért és hosszú kényszerszünet, után megtarthatták az első magyar megye- bizottsági ülést. A törvényhatósági bizottsági tagok hivatalos találkozója mindig társadalmi esemény is egyben, mert hiszen a megye különböző részeiből családjukkal együtt keresik fel az ősi megyeszékhelyet. így volt ez most is. A felszabadulás óta első törvényhatósági bizottsági ülést különösen ünnepélyessé tette a főispán beiktatása... És Jósika JáGazda Endre alispán. 'Hat pár — Tvingue:: Rózsika és Balázs István, Bápolthy Böske és Bikfalvy József, Kovács Ilonka és Missti László, Szabó Márta és dr. Szabados Miklós, Szmrecsányi Ilns és dr. üdvardy Tivadar, Lengyel Rózsika és dr. Halász Pál — magyar „társalgótáncot“ lejtett. Csárdással kezdődött a bál. A táncsorren- det díszes, magyaros felirat hirdette a terem falán. A hajnali órákban ért végét a nagy anyagi és erkölcsi sikerrel zárult fényes táncmulatság, amilyen a régi megyebálok között is kevés volt Zilahon. A bál- teljes tiszta jövedelmét az árvízkárosultak javára ajánlották fel,. Gróf BÉLDI Kálmánnal az élén (baloldalt) küldöttség hívta meg a megyegyülésre báró branicskai JÓSIKA János főispánt (középen) A MEGYEBÁLON (jobbról—balra) báró JÓSIKA János főispán, dr. GAZDA Endré- né, bálró JÓSIKA Jánosné és dr. GAZDA Endre alispán nos főispán gavalléros gesztussal megrendeztette a hagyományos fényű és emlékű megyebált is, hogy teljes legyen ennek a nevezetes napnak a kerete Már hetek óta várták az egész megyében a itiegvebált. Készültek a szebbnél szebb magyar ruhák Zilahon már napokkal ezelőtt minden szobát lefoglalták a vendégeknek, a megye elszállásoló bizottsága kitünően működött. Szerdán, a bál napján egymásután érkeztek gépkocsikon társasgépkoesikon, kocsikon a vendégek: a fodrászok egész nap lázasan dolgoztak, estére nem lehetett kocsit és bérgépkocsit kapni... A vármegyeház fényesen kivilágitott épületébe már fél kilenc órakor megkezdődött a vendégek özön lése. Nagy elismerést keltett az épület pompás feldíszítése. A gyönyörű diszterem melletti szobákban ötletes rendezéssel falusi ivót, bárt, társalgó szobát rendeztek be. A társalgóban nagy feltűnést keltett egy egyszerű fazekas mester által kiállított pompás Horthy-szobor. A magyar ruhás hölgyek és fekete magyaros rnháju urak félvonulásával kezdődött a bál. Szinpompás kép volt a szebbnél szebb ruhák festői csoportja Ekkor vonultak be a bálanyák és a bál fővédnökei: Báró Jósika Jánosné, dr. Gazda Endréné. báró Jósika János főispán és dr. A bálban megjelent hölgyek közül a következők neveit sikerült feljegyeznünk: ASSZONYOK: Balássy Györgyné, dr Bedő Andrásné, Benedek Antalné, Bikfalvy Isi, vinné, Biró Jánosné (Szilágy cseh), Bonyhai Sándomé (Oláhbafcsa), Breuer Kálmánná, báró Braunecker Antalné, Czetl Benőné Csutakné, Deák Ferencné, Ducsay Jenöné, Fábry ajezredesné, Fehérdy Béjáné, dr. Gazda Endréné, Gemutrtz Miblósné, Horváth Gáborné, Horváth Györgyné, dr. Hoffmann Frigy esne (Alsószopor), báró Jósika Jánosné. Joó Ferencné, Juhász Béfláné. dr Kaisler Dczsőné, dr. Kovács Eajosné, dr, Kőhalmy Lász|óné, Kovácsics Lajosné. Menich József- né, M dr. Székely Zsuzsa, Nárádi Szilárdné, Péntek Béláné, Pungucz Antalné, dr. Pálinkás Tiborné, Pillér Dczsoné, dr Porosztay Istvánná (Érkörös), dr Ruszka. Istvánne. Régen! Jánosné, dr. Rigóné, dr. Sámi Béláné, dr Sréter Jánsné, Sebestyén Vincémé Sercss BéJáné, Simon Jánosné, Seress Ká- rolyné, Szuchy Dezsőné, Szalay Nándorné, Szilágyi Eajosné, Szász Árpádné, Szolár Istvánná, gróf Teleki Bélámé Tima Frigy-esné (Korond), Tóth Jánosné, Vadon Andrásné (Sarma«ág), Velits Zoltánná. LÁNYOK: Ajta,y Giziké, Balássy Judit, Barak Sárika, Barna Etelka, Barra Katóka, Bet* Márta >TmnMl Bet*« Kadnka. Be»senyei Szabó Margit, Biró Erzsébet, Derzsl Róna (Oiáéhbak"ía), Jakab Margit, Kaufmann Afine (Kraszna), Kovács Ilonka, Kaisler Klárika, Kaisier Ilona, Lengyel Rózsika, Milkov Bozsena, Molnár Blanka, Orbán Gizella (Oláhbaksa). Pálinkás Marietta, Peczold Márta, Poros^ay Márta (Érkörös), Pungutz Rózsika, Rópottby Erzsébet, Reody Klárika, Seres Zsófíka, Schüller Tucifca. Szabó Marika (Szilágysomlyó), Szabó Márta (Szilágy somió), Szentkirályi Dodos, Szmeresámyi Ilonka, Székely Magda, (Csákigorbé), Székely Mária (Csákigorbé), Szongoth And (Tasnád), Tima Inka. A Székelyföldet is bekapcsollak a rendszeres repülőforgalontba A kereskedelmi minisztérium kiküldött szakbizottsága repülőtér céljaira alkalmas terepet talált a háromszéki medencében 8epsiszentgyörgy, március 28. A Székelyföld közlekedési kérdéseinek megoldása sok gondot okoz a kereskedelmi és közlekedésügyi minisztérium illetékes osztályainak. A minisztérium ugyanis azon van, hogy tőle telhető módon biztositsa a zavartalan személy- és postaszállifó forgalmat, most pedig a legkomolyabb formában ötlött fel és már a megvalósulás állapotában is van az a terv, hogy a Székelyföldet bekapcsolják a nemzeti s ennek révén a nemzetközi repülő forgalomba. Szombaton Sepsiszentg.yörgyre érkezett egy háromtagú bizottság élén Szegheő István dr., miniszteri tanácsos.. A bizottságot Héj- jas Iván kereskedelmi minisztériumi osztályfőnök, a minisztérium polgári repülési ügyosztályának vezetője küldötte ki azzal a megbízatással, hogy Sepsiszentgyörgyön alkalmas repülőteret jelöljenek ki. A bizottságban helyet foglal a magyar polgári repülőterek egyik építési szakértője is. A polgármester a legnagyobb készséggel állt a bizottság rendelkezésére és Szász István városi főmérnököt küldte ki, hogy segítségére legyen a bizottságnak. ! Szemle a régi „repülőtéren“ A bizottság először is a románok által már évek óta használt, de rendben nem tartott repülőteret tekintette meg. Ezt a meglehetősen szűk, bár sima területet csak túlzott jóakarattal lehet repülőtérnek nevezni, mert soha földmunkát nem végezték rajta, csak egyenletes, sik felülete tette repülőgépek leszállására valamennyire alkalmassá. Még re- püiőgépszir.ek sincsenek rajta. A repülőtér-építési szakértő az első percben kijelentette, hogy a polgári repülés céljaira ez a terület alkalmatlan. Elsősorban azért, mert a terület közvetlen közelében folyik el az Olt és ugyancsak itt vonul el a vasútvonal is, de a terep azonkívül is szűk, keskeny és olyan nagy gépek, mint a Magyar Légiforgalmi R. T. gépei számára a közeli dombok és hegyek miatt leszállás és fölszállás céljaira nem felel meg. A „Szépmező“ inár alkalmasabb... A bizottság ezután nj terep után nézett. A Kárpátokban ugyancsak nehéz a követelményeknek mindenben megfelelő területet találni, a héromszéki álsó ■ medence azonban több helyen is bővelkedik repülőtér számára alkalmas területekben. A bizottság valarneny- nyi számbajöhető terepet megtekintette és úgy találta, hogy a polgári repülés számára a Sepsiszentgyörgytől nem messze, fekvő, a 399-es számú állami ut mellett elterülő síkság a legalkalmasabb. Ez a „Széjrmezö“-nek nevezett sik, tágas, védett medence rész magántulajdonban van és igy ki kell sajátítani. A repülőtér számára kijelölt terület mintegy 1020 méter hosszú és 800 méter széles. nek is, valóságos létérdeke, hogy a kereskedelmi minisztérium gyorsan tegyen meg minden intézkedést a repülőtér remi behozatalára és a repülőforgalom megindítására, mert ec a meglehetősen nagy és sűrűn lakott terület manapság úgyszólván teljesen el van vágva a világtól. Sepsiszentgyörgytől nemcsak Budapestig, hanem csak Kolozsvárig is valóságos kínszenvedés a vasúti utazás, ha az ember meggondolja, hányszor kell átszállani. Arról már nem is beszélünk, hogy a Sepsiszentgyörgy—Budapest közötti ut két teljes napot vesz igénybe. A Székelyföld gazdasági talpráállásának és újjászervezésének napjait éli, a gazdasági vérkeringés az első tavaszi napsugárral még jobban megindult, rendszeres üzleti utakról azonban a jelenlegi nehéz közlekedési viszonyok mellett szó sem lehet. A repülőforgalom megindulásával ez a helyzet is nagyon megváltozik. A Sepsiszent- györgy—Budapest közötti ut legfeljebb három óra lesz. Üdvös lenne még, ha a MALERT, akárcsak a MÁV tette igen bölcsen a visszacsatolás után, a Székelyföld részére kedvezményes árakat álletpitcma meg, mert a kifosztott és koldustarisznyáját foltozgató székelységnek nincs módjában 80—90 pengőt fizetnie egy repülőidért, bármily halaszthatatlanul sürgős és fontos dolga van is az ország fővárosában Igaz, hogy a MALERT üzleti vállalkozás, az üzleti szempontoknál vaunak azonban magasabb nemzetgazdasági érdekek is.... Volna még egy másik szempont is, amelyet egyaránt meg kell szívlelnie a magyar királyi postának és a MALERT-nek is. A postacsomagok és levelek kérdése Ma az a helyzet, hogy a posta csak az expressz-leveleket küldi repülőgépen. Tarthatatlan állapot viszont, hogy egy Budapesten feladott levél csak három, esetleg négy nap múlva érkezik meg — például — Szent- györgyre és ugyanannyit tartson a levél útja onnan a fővárosig. A napi „egy vonat-rend - szer“ azonkívül, hogy gátolja a rendszeres személy forgalmat, a levélforgalom szempontjából is hátrányos. Most azonban, hogy SepsiszentgyÖrgynék a nemzetközi repülőforgalomba való bekapcsolása szinte befejezett ügy, ki kell térni errre a kérdésre is A háromszőki lakosságnak az a kérése, hogy a Székelyföldre irányított leveleket a posta továbbítsa repülőgépen Sepsiszent- györgyre s onnan aztán vonattal küldjék tovább. Technikailag ezt meg is lehet valósi- tani. A múltban, a tél elején a MALERT még hozott postát és újságokat Budapestről Sepsiszentgyörgyre, akkor azonban a gépek nem szálltak le, hanem alacsonyan szállva EGYETEM MOZGO mfll KEZDETTEL HUNYADY Sándor közismert színdarabja PUSZTAI SZÉL Főszerepekben : Lázár Mária, Kiss Ferenc, Járőr Pál, Szeleczlcy Ziffa. műsoron kívül: mAGYAR HÍRADÓ és WALT D1SREY legújabb színes rajzképe: TAÍ1AYA1 SZHTlFOniA. Annyira sik és egyenletes, hogy már most, < lehengerelő* előtt is alkalmas repülőgépek le- J szállására és igy rendbehozatalára csak na- I gyón keveset kell fordítani. Repülőtér tehát már volna, most már csak j a kisajátítási eljárást kell meg nditani és befejezni, hogy’ Sepsiszentgyörgy. a Székelyföld második fővárosa is bekapcsolódhassák a nemzetközi repülőforgalomba Ahol létérdek a repülőforgalotii megindítása Sepsiszentgyörgynek, mint központi fekvésű székely városnak, de a többi székelyföldi városoknak, Csíkszeredának s Kézdiváeárhelydobták le csomagjaikat. Most, hogy a tél el- mult, a talaj szilárdabb lett, serami akadálya sem lenne annak, hogy a repülőposta forgalom újból meginduljon, de nemcsak egy irányban, — ahogy az a múltban volt — hanem a repülőgép szálljon le Sepsiszent- györgyön is és vegyen fel ott is postát. A repülőtér kijelölésére kiküldött minisztériumi bizottság elutazott Sepsiszentgyörgv- ről azzal, hogy haladéktalanul megtesz min• den intézkedést a kisajátítási eljárás minél gyorsabb lebonyolítása érdekében. Sepsiszentgyörgy és az egész környék fessük érdeklődéssel várja az eredményt. ÓSS JÓZSEF I