Keleti Ujság, 1941. március (24. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-13 / 60. szám

19 4 1. M ARC MU $ 13 „Erdély szépséges és gazdag múltját fenn kell tartani —■ mondotta vitéz dr. József Ferenc királyi herceg a Keleti Újság munkatársának A fensége s ur verseket ir és Zrinyi-fir rimán dolgozik Kolozsvár, március 12. — A fenséges ur háromnegyed egykor fogadja — ka­pom meg 11-kor a választ arra a kéré­semre, hogy beszélni szeretnék dr. vitéz József Ferenc királyi herceggel. Most itt ülünk a szálloda első emeleti társalgójában s várjuk az érkezését. A fotóriporter a gépével babrál és próbál­gatja a fényképezési lehetőségeket. Ab. ban ?. pillanatban, amikor a falióra perc mutatója a kilencesre fordul, a lépcső­fordulónál feltűnik egy katonatiszt. Ka­genforgalmi lehetőségeket rejteget. Ko­lozsvár s a többi erdélyi városok kövei egy gazdag, ősi forrásokból táplálkozó életről adnak hirt. Ezt a szépséges és gazdag multat fönn kell tartani. Zrínyi-drámán dolgozik vitéz dr. József Ferenc Irodalmi munkásságára tereljük a szót. Ismeretes, hogy vitéz dr. József Ferenc irodalmi működést fejt ki s több verseskötete és más természetű irodalmi érdekes irodalmi terveim is vannak. Ezek iránt érdeklődünk. — Bár nem szívesen beszélek róla, hiszen még nem kész alkotás, annyit mondhatok, hogy Zrínyiről, a költőről Írok drámái, A drámai müformát szere­tem a legjobban, úgy érzem, ez áll leg. közelebb hozzám. Regényt nem fogok írni. Nem értek hoz'á. Vitéz dr. Józse; :nc feláll. Vége a beszélgetésnek. . .Jatt kikisér, meg­állít az asztal mellett. JÓZSEF FERENC FŐHERCEG KOLOZSVÁRON. Baloldali felvételünk a Newyork szálloda társalgójában készült a fő­hercegről, amint nyilatkozatot ad a „Keleti Újság“ munkatársának. — Jobboldalt: a főherceg nagy érdeklődéssel tekin­tette meg az Erdélyi Nemzeti Mnzoum gyűjteményeit. A magas vendéget Kelemen Lajos, a Corvin-láncos nagynevű er­délyi történelemtudós és Roska Márton dr. egyetemi tanár, az Erdélyi Nemzeti Muzeum igazgatója kalauzolták. (Kovács Jenő felvételei.) bátia arany gallérján az alezredesi ran­got jelző két csillag ragyog. Magas, S ycnes termetű férfi. Valami különös jkelőség árad belőle, amint fölfelé jön a lépcsőn. Ha sohasem láttam volna, akkor is azonnal ráismernék, hogy Jó­zsef Ferenc királyi herceggel állok szem­ben. Beinvitál a szobájába s megindul a beszélgetés. — Parancsoljon velem. Kérdezzen és én felelek. — Mi hozta a fenséges urat Er délybe? — Ismerkedni akarok ezzel a földdel Régebben, 1918_ban, mint fiatal katona­tiszt gyakran tartózkodtam ezen földön, hiszen édesatyám Erdély katonai pa­rancsnoka volt. Most a felszabadulás után is jártam itt. Ezalkalommal tájé­kozódni akarok a viszonyok felől s úti- programomban szerepel Marosvásárhely meglátogatása, ahol a március 15-iki szabadságünnepen beszédet fogok mon­dani. Holnap reqqc már tovább is uta­zom Vásárhely felé- Itt. Kolozsváron el­sősorban a múzeumokat látogattam s hosszabb időt töltöttem az egyetemi in­tézetekben is. Kolozsvári benyomásai felöl érdeklő­döm. — Rendkívüli életképességet tapasz­taltam. Úgy érzem, hogy az erdélyi em­berek telve vannak vitalitással. Valami különös tömörség van itt az életben. A polgárok nagyon talpraesettek. Sok minden, amiről Budapesten még csak beszélnek, itt már meg is valósult. Ba­ráti melegség, bizalom és bizakodás árad az emberekből. Erőt meritek abból, amit itt láttam. Különösen mély benyo­mást tett rám, hogy az embereknek itt nagy céljaik vannak, s ezekért tudnak küzdeni. Meggyőződésem, hogy el is fog ják érni céljaikat. Természetesen renge­teg feladat vár megoldásra. — Milyen feladatokat lát a fenséges ur? — A válasz kézenfekvő. Erdélynek és főleg Kolozsvárnak vezetőszerepet kell vinnie a magyar életben. Erdély gazdasági és szellemi újjáépítése nagy feladatokat ró a magyar állam vállaira. Igen nagy jelentőségű volna például, ha nemzetközi vásárokat lehetne létesíteni Kolozsváron. Gondolnunk kell arra is, hogy az erdélyi fürdők felbecsülhetetlen kincset jelentenek Magyarország szá­mára. Ezek kiépítése sürgős feladat. Meg kell alapítani az erdélyi fürdők szövetségét. Általában Erdély nagy ide­müve jelent meg a magyar könyvpiacon. — Mostanában inkább verseket irolc. Közben a Kolumbusz című drámámon is javítgatok. Valahogy úgy vagyok vele, hogy a mü tovább él bennem és. alakul. Érzem, hogy nem tökéletes s to­vább csiszolom. Egyébként még más — Nézze, a gyermekeim. Hét édes gyermekarc mosolyog fe­lénk a fényképtartóból. — Akárhova megyek, ők mindig vé­lem utaznak. Ez az egyetlen igazi bol­dogság... Ez az élet teljesülése. (n. e.) falu villamosenergia-ellátásának ügyét vette beható tanulmányozás alá a minisztérium. Az iparügyi mmiszter most leiratban érte­sítette az Erdélyrészi Gazdasági Tanácso’t, hogy a tanács legutóbbi felterjesztését ér­demben magáévá tette és egy okleveles gé­pészmérnök szakértőt azzal bízott meg, hogy a helyszínre utazzék és a tusnádkör- nyéki falvak elektromos árammal való ellá­tásának lehetőségeiről tájékozódjék. Az ipar­ügyi miniszter szakértőjének hivatalos kikül­dése nagy horderejű lépés, mert ez az első gyakorlati vonatkozású lépés, amely a szé. kely- falvak villamos-energiával való ellátá­sának gyakorlati megoldására irányul. gyarországon, majd rátért eloadasa tulajdon­képpeni tárgyára. Elmondotta, hogy7 már Szent László korában sok erdélyi nevet le­het találni a római zarándokok között. Az erdélyi urak közül már a XIV. században is sokan akadnak, akik a bolognai egyetemen végezték tanulmányaikat. Az erdélyi szer­zetesek és a vátradi püspökség tagjai is nagy­részt, Olaszországban tanultak. Mátyás ud­varának olasz műveltségű vezetői között sok erdélyi akadt. Az olasz építőmesterek Er­délybe is eljutottak s Mátyás halála után, amikor az Olasz reneszánsz és Magyarország kapcsolatai elgyöngültek, itt Erdélyben nem püsaíiultak ol teljesen az olasz kultúra hatá­sai. így Erdélyben egészen önálló reneszánsz- kültöm fejlődött ki. Ennek legkiválóbb kép­viselői közül meg leliet említeni Enyedi György unitárius püspökjköltő és Számos- közi István, a kiváló történetíró nevét. Olasz elemek ismét jelentős szerephez jutottak Er­dély művelődésében János Zsdgmond uralko­dásának ideje alatt. Báthory István is ola­szos műveltségű volt. Őket körülvevő főurak úgyszintén s igy a gyulafehérvári udvarban egységes olasz szellemi légkör lett uralkodó­vá- A jezsuiták első rajai is Rómából jöttek és olasz építész tervezte a kolozsvári jozsui­Tizenöt Tusnád-környáki székely falut latnak e! vÜlamosenergiáva! KOLOZSVÁR, március 12. Nagyjelentősé­gű lépés történt az iparügyi minisztérium ré­széről számos székely község villamcsener- giával való ellátásának gyakorlati megoldá­sa érdekében. Az Erdélyrészi Gazdasági Ta­nács ugyanis a székely községek villamos- energiával való ellátása céljából, -— mint is­meretes — többizben is felterjesztéssel élt az illetékes tényezőkhöz, amelyekben a szé­kely falvak villanyvilágításának szükségére mutatott, rá és számos gyakorlati megoldást ajánlott. A felterjesztésekben felsorakozta­tott okok megfelelő meghallgatásra találtak az iparügyi miniszter részéről, akinek intéz­kedésére mintegy 15 tusnádkömyéki székely ismertette az olasz szellemiség hatását Ma­Várady Imre dr. nagy­sikerű előadása az olasz kultúra erdélyi hatásairól Kolozsvár, március 12. Szerdán délután 0 órakor tartotta meg előadását a kolozsvári olasz knlturintézet előadássorozatában dr. Várady Imre, a kolozsvári egyetem olasz tanára, az olasz kultúra erdélyi hatásairól. Degregerio Ottone a kolozsvári Olasz Kul- turintézet igazgatója magyarnyelvű beveze­tőjében köszöntötte az előadót, hangoztatva, hogy ezek az előadásak csak még jobban megerősítik a két baráti ország kapcsola­tait s ezek szebb jövőt biztosítanak népeink számára. Ezután Várady Imre dr. tartotta meg' elő­adását. Rámutatott, hogy a megértés útja a kiét nép multlieti kapcsolatainak tudat os&á- tételén át veziet. Magyarországnak ezeréves olasz összeköttetései vannak. Kultúránk nemcsak északnyugati orientációjú, hanem évszázadokon át a latin szellem napfényétől terméke nyedett meg. Erdély olaszországi kapcsolatai a honfoglaláskor kezdődtek. A magyar kalandozások indították el, az olasz­latin szellem hatásának folyamatát a Duna medencéjében. Ezután röviden összefoglalva JZkgjMrarfltoaRB • fca k ollóéi untokat. Az olasz renes zánszkultura másodvirágzás« Erdélyben Báthory Zsig- mond korában volt.. Színészek, énekesek, bo­hócok szórakoztatták a fejedelmeit. Később, a XVII. században már inkább csak vallá­sos kapcsolatok voltak. Az olasz kultúra er­délyi kapcsolatai csak Bethlen Gábor korá­ban váltak ismét erősebbekké, amikor Er­dély a petrarcistia költészet egyik tűzhelye volt. Erdélyi four, Bethlen Miklós (ordított először részleteket Ariosto „Őrjöngő Lóránd“ című époszából. A múlt. században főleg az erdélyi arisztokrácia tagjai, akik gyakran ke­resték fel Olaszországot, élesztették az olasz hatásokat. A múlt század közepén az olasz operának volt igen nagy hatása a zenei élet­re. Előadása végén felemlítette Imre Sán­dor, Melzl Hugó egyetemi tanárok, valamint Cs. Papp József, Hirschler József és Éltes Károly nevét, akik az olasz kultúra ma­gyarországi hatásainak kutatói voltak. A közönség nagy érdeklődéssel hallgatta végig' Várady Ima-e előadását és nagy tapssal ju­talmazta az előadót. I Felhívás a kolozsvári magyar diáksághoz Magyar Diáktestvérem! Féléves szünet után, most alakul meg a Kolozsvári Magyar Diákok Szövetsége. Büszkék lehetünk arra, hogy Kolozsvár az első egyetemi városunk, ahol az egységes diákszervezet álma valósággá lett Vjult erővel fogunk a munkához; most már minden és mindenki segítségünkre vám. Mindnyájan tudjuk, hogy a mai élet nem enged megállást, tétovázásra és ábrándozás­ra ma nincs idő. Be kell állnunk a nemzetépitő mmikába. A Nemzet szeme rajtunk, az ifjúságon. Sok tenni valónk van, melyekhez áldozat-kész­ség, szív és öntudatossság szükséges. Min­den mulasztásunkért egy nemzet előtt káli felelnünk, melynek jövője tőlünk függ. A kérdés megismerését, a munkának a le­hetőségét akarja biztosítani a K. M. D. Sz. Álljunk be tehát mmdnyájam az egységes arcvonalba; ne nézzetek honnem jöttetek, a Dunántúlról, az Alföldről, vagy a szegényes erdélyi falvakból; csak a szent cékt lássátok szemeitek előtt, amit mindnyájan akammk: népünk boldogulását! Kolozsvár, 1941. március hó 10-én. KOLOST MARTON s. k. a Kolozsvári Magyar Diákok Szövetségének elnöke, * Március 15. Délelőtt 9 órakor a K.M.D.Sz. küldöttsége megkoszorúzza a Petőfi és Bem emléktáblákat. Beszédet mond ifj. Gyallay Papp' Domokos joghallgató. Fél 10 órakor istentiszteleten vesz részt a diákság, felekezetek szerint. Fel 11 orakor gyülekezés a központi egyetem előtt, ahon­nan karonként fogunk kivonulni a Mátyás király térre. Az ünnepség műsorát a napi­lapok közük. Délután 6 órakor gyülekezés az egyetem előtt. Fél 7-kor indul a fáklvásme- net. Március 10-án, vasárnap délelőtt 11 óra­kor tartják a K.M.D.Sz. munkaközösségei alakuló gyűlésüket, az alábbi helyeken: 1. A közművelődési munközösség a jogi kar I. sz. tantermében. 2. A társadalomtudományi munkaközösség a jogi kar II. sz. tantermé­ben. 3. A szövetkezeti munkaközösség a jogi kar III. sz. tantermében. 4, A néprajzi mun­kaközösség a jogi kar IV. sz. tantermében. Az egyetemi énekkar és zenekar (zene és ének munkaközösség) alakuló gyűlését a jogi kar I. sz. tantermében tartják meg, március 16-án. vasárnap délelőtt 12 órakor. Eqy «lunánVwVi földbirtokost meq^yilltoÍV az üssreszidoli cseléd Snekszárd, március 12. (MOT.) Enţpl- mmm Miklós gyöngyi birtokos kötelességmu- laeztásért megfedte cselédjét Krausz Andrást, aki emiatt annyim feldühödött, hogy gazdá­ja után rohant a pincébe és ott egyetlen fej­szecsapé ssal szétzúzta annak fejét.. A gyöngyi esendőrség a gyilkost letartóztatta és bekí­sérte a szekszárdi ügyészségre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom