Keleti Ujság, 1941. március (24. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-04 / 52. szám

IS* 4 1. M ATICII) S 4 ffizzmvrlTrtura ♦ # ünnepélyesközQi/ü’ésen alakultmeg a Tűzharcos Szövetség kolozsvári főcsoportja ,-KflzdFnk a keresztény Magyarországért" —hangoztatta a Magyar Országos Tűzharcos Szövetség kiküldöttje. — Srász Ferenc dr. lett a kolozsvári főcsoport elnöke KOLOZSVÁR március 3. A nagy összeomlás után ájult révületben fe­küdt Magyarország a győzők lábainál. Magábafojtott keserűséggel, tehetetlen, fogcsikorgató dühvei tűrte, hogy tes­tét szétdarabolják s koncul vessék oda azoknak, akiket addig vérével táplált, akikért ezer esztendőn keresztül vérét hullajtottá. Trianon parancsa, mint egy sötét ,,elvégeztetett“ húzott végig a roncs országon. Voltak — természete­sen nem magyarok, — akik azt hitték, hogy ez már Így is marttá az idők vé­gezetéig. De nem úgy gondolkoztak azok, akik a hosszú, keserves négy vér- zivataros esztendő alatt harcoltak tűz­ben, vérben és könnyben• Mert ezeket a férfiakat valami szent, titkos kereszt- ség kovácsolta egybe és kimondották a bűvös igét: — Nem! Nem! Soha!... És ezek a férfiak, vér és viharedzet­ten megalakították szövetségüket. Új vérszerződés volt ez, a már dhuUajiott vér és megcsonkított haza jogán. Így alakult meg a Magyar Országos Tűz­harcos Szövetség. Nem hordoztak vé­gig az országon véres kardot, de sza­vukat mégis meghallotta minden igaz magyar egykori frontharcos, A meg­alakulás után pedig megkezdődött az elszánt harc arra, hogy Magyarország újból az legyen, ami volt: nagy. És hozzá még keresztény is legyen s he­lyet találjon benne és kenyeret minden magyar, akinek szándéka szent e haza iránt. A Magyar Országos Tűzharcos Szövetség először csak hazai lelkekben és szivekben hirdette igazságát, de az­tán a külföldi tűzharcos bajtársakkal is összeköttetést keresett és talált. — Igazságot Magyarországnak! — igéje először nem is magyar ajakról hangzott el s nem is magyar földön. Az igazságtétel pedig elindult a maga utján. Először a Felvidék, aztán Kár­pátalja tért vissza a régi szent határok közé. És visszatért már Erdély egy ré­sze is a keletmagyarországi részekkel együtt. Azok pedig, akik vérüket hul­latták a világháborúban, mintegy elég­tételként érezhették, hogy mégsem har­coltak hiába. Megalakul a Tűzharcos Szövetség kolozsvári főcsoportja Ezt az eszmét lehetett testetöltve megérez­ni vasárnap a Tűzharcos Szövetség kolozs_ vári főcsoportja megalakulásán. Az alakuló közgyűlés a szauiosparti színházban zajlott- le a legteljesebb bajtársiasság jegyében. A közgyűlés délelőtt 11 órakor kezdődött, de már jóval a kitűzött idő előtt zárt négyes sarokban, zászlóval és zeneszóval felvonultak a kolozsvári tűzharcosok. A hatalmas néző­teret az utolsó zugig betöltötték, a színpa­don pedig, melynek hátterében díszletként ott láthattuk a mostani és az eljövendő Ma­gyarország művészi térképét, a választmány és az Országos Tűzharcos Szövetség buda­pesti kiküldöttei foglaltak helyet. Az alakuló közgyűlést a Magyar Hiszek­egy elhangzása után nyitották meg. Ezután Málnást/ Tivadar tartotta meg beszámolóját arról a« időről, amely a felszabadulás óta eltelt. Felolvasta Keledy Tibor dr. polgár- mesternek a tűzharcosokhoz intézett követke­ző sürgönyét: — Kolozsvár városit nevében melegen üd­vözlöm az alakuló közgyűlést. Hazafias célkitűzéseikhez sok sikert kívánok és o vi. lágliáboru hős tűzharcosainak érdemeihez ■méltó támogatására a magam risztről ígére­tet teszek. Keledy polgármester. Végül, mint az ideiglenes ügyvezetéssel megbízott szervezőbizottság tagja, üdvözölte az Országos Tűzharcos Sző tség kiküldöt­teit és átadta a szót vitéz Hallósy Jenőnek, aki vitéz Takách-Tolvay gró± orszígos elnök nevében szólott a kolozsvári tűzharcosokhoz, majd feléjük fordulva féltette a kérdést: — Tűzharcos bajtársaim, meg akarjátok-e alakitavi a Tűzharcos Szövetség kolozsvári főcsoportját? — Mire a sokszáz tűzharcos egy emberként, harsány hangon • egyetlen Szóval válaszolt: — Igen! Vitéz Hallósy Jenő után Vojtsek Ottó dr., a Magyar Országos Tűzharcos Szövetség budapesti kiküldöttje emelkedett szólásra: — 1914-ben — kezdte beszédét, — ami­kor elhangzott a haza hivó szava, egy em­berként mentünk teljesíteni kötelességünket. És amerre járunk, Európa rögein vérünkkel ittuk be a magyar katona hősies elszánt­ságát. És hogy mégis az lett a harc vég.;, az a béke, ami lett, nem a mi bűnünk, ha­nem azokéi, akik igy fogadlak a harcokból h a zat érés mikkor: — Minek mentetek el? — Gunyo; és felelőtlen volt ez hang s akik kimer 1 itták, nem r igyatok, de isten­től, hazától, magyarságtól távol álló nemzet­közi árulók voltak, akik amíg mi a harcmé- zőkön véreztünk, idehaza szégyenteljes: akna­munkával ásták alá aiz ezeréves haza alap­ját. így aztán eljöhetett Trianon, amely annyi keserves esztendőre gúzsba kötötte a rabságot széttörni akaró kemény, elszánt magyar öklöket,. Legalább is ők azt hitték, hogy igy történt. De akadt néhány bátor ma­gyar férfi, aki belekiáltotta a világ lelkiis- rméretébe; Nem akarunk tovább igy élni!... Aztán megkezdődött egy egységbe való tö­mörítése azoknak, akik resztvettek a világ­háború harcaiban. A keresztséget itt kapták meg valamennyien arra, hogy megértsék a nagy célt: Csak akkor támadunk fei újra, ha katona lesz minden magyar és a nemzet­közi szellem■ helyett az országban az őst ma­gyar Icaionai szellem érvényesül! A mi liar­egy keresztény Magyarországért, de. nem papir-okmávyokkal bizonyiható keresztény­ség jegyében! (A szónok beszédét szűnni nem akaró taps és éljenzés szakított? fénoe.l — Mert a mi kereszténységünk — foly­tatta — nem jelszó, ami sok mindenre feljo­gosít, kiváltságokat biztosit, hanem szent keresztség, amely ott. él a vérünkben, szi­vünkben, gerincünkben és szüntelenül arra sarkall, hogy oda álljunk a nálunknál gyön­gébb, elesettebb magyarok mellé és megfogva kezüket, munkát és kenyeret biztosítva szá­mukra, igy meneteljünk az igaz magyar jö­vendő felé. Mi akkor tudjuk, hogy még okunk sincs félni egy újabb Trianontól!.... Vojtsek Ottó dr. lelkes beszédét percekig éljenezte és tapsolta a közgyűlés közönsége, r mínfcán T>eésy Jenő számnüvé&z szavalt mü- vésci átérzéssel. Szász Ferenc dr. a főcsoport elnöke Ezután került sor a tisztikar megválasztá­sára. A jelölő bizottság visszavonult megej­teni a jelöléseket:, illetve a szavazásokat s ennek alapján elnökké választották Szász Ferenc dr., Kolöze-vármegye köztiszteletben álló főjegyzőjét. Társelnök lett Botos Já­nos, aleänökök pedig Suhajda Kálmán és Kerekes István. Tiszti titkár: Málnásy Ti­vadar, legénységi titkár: Kovács János. Pénztárnok Lengyel Albert, ügyész Zilhi- Kiss Bálint dr.. ellenőrök: Sipos Béla, Konc* Rudolf, vátetszmányi tagok: Zudor Sándor, Kovács András, Mester Gábor dr., HirsChfeld Tibor. Póczy Mihály, Marcinkie- viez Zoltán, K. Weréss Lajos és IIindáé- János. Póttagok: Adorján Jenő, Vig István, Kitin János és Orbán Lajos. Számvizsgáló bizottság: Bányay Béla, Kerekes István, Pikéthy Árpád és Király Zoltán. Miután Szász Ferenc dr. -elnök Kihirdette a választás eredményét, a megválasztott tisztikar vitéz Hallósy Jenő felkérésére letet­te a foga dalimat. Szász Ferenc dr. elnök emelkedett ezután szólásra. Mindenek előtt megköszönte a sze­mélye iránt' megnyilvánult bizalmat. — Kötelességem neon tudom — kezdte beszédét, — de ez mégsem aggaszt, mivel tudom, hogy ez parancson alapul. A paran­csot pedig minden körülmények között tel­jesíteni fogjuk, ahogy azt a 'világháborúban is teljesítettül: életünk kockáztatása árán is. A megtisztelő meghívás Baranyavármegyé- l>en ért, a mohácsi csatatér szomszédságá­ban. Én láttam ezt a csatateret s a mohácsi vész emlékére épített emlékművet is. De ezt szemlélve nem az elesés érzése kerekedett felül bennem', hanem a feltámadásé!... 1920-bam, a mohácsi vész után négyszáz esztendővel 'vitéz nagybányai Horthy Miklós, az ország első tüzhatrooea, legfőbb hadurunk beszédet mondott. Arról beszélt, hagy fel kell emelkednünk a letargia átkos hínár­jából s meg kell indul mtnk azon az ■utón, amelyen újból eljuthatunk a régi fényében tündöklő Nagy-Magyarországhoz. A legma­gasabb helyről jövő szót meghallotta az ország népe s különösen Bízok, akik Kor­mányzó Urunkkal együtt végig harcolták a világháborút. És hála a Gondviselésnek é^ a magyar katonai erényeknek, ma már azon az utón állunk, amely minden bizonni/al el­vezet a nagy és boldog Magyarországhoz, ígérjük és fogadjuk, hogy addig nem is lesz nyugtunk. Ebben a sr/ellembqn várjuk a parancsot Is!... Szász Ferenc dr. elnök ezután javasolta, hogy érdemeik elismeréséül válasszák meg a kolozsvári tűzharcos főcsoport disaehiökévé: Paátz Jenőt. Bánifay Kálmánt, Vékás Ta- jos dr. télőtáblíin elnököt, dalnoki Goal Ele­mér alispánt és Medgyessy Józsefet. A ja­vaslat osztatlan tetszéssel találkozott és va- lamonnyiökct diszelnökké választották. Kerekes István tartotta meg ezután nagy érdeklődéssel kísért előadását a tűzharcosok jogáról és kötelességéről. A mindvégig lel­kes hangulatban megtartott közgyűlést a Himnusz zárta be. Este az Unió-utcai Vigadó nagytermében bajtársi társasvaesorára ült össze a kolozs­vári főcsoport mintegy kétszáz tagja. A va­csorán dr. Szdsé Ferenc elnök felköszöntőt mondott vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzóra, majd Botos János társelnök tartott hosszú beszédet, amelyben perbe szállott a gyászos emlékű Jorga volt román miniszterelnök azon kijelentésével, hogy Kolozsvár román település. Számadatokkal és történelmi tényekkel igazolta az állítás valótlanságát. A továbbiakban felhívta Ko­lozsvár magyar lakosságát és különösen a kolozsvári hóstáti földész gazdákat, hogy ui hóditóutra induljanak és szerezzék vissza a munka árán mindazokat a földeket, amelye­ket az idegen uralom Kolozs-vármegyében és végig az egész Sza-mosmcwtén a romáraknak juttatott. A nagy lelkesedéssel fogadott Ue- széd után vitéz Hallóssy Jenő köszönte meg azt a fogadtatást, Bimelyben ő, mint az or­szágos elnök, vitéz gróf Takách-Tolvay József nyugalmazott altábornagy képvselője és Vojtsek Ottó dr., az országos elnökség képivselője részesültek. Felszólalt ezután Farkas István tűzharcos bajtárs, aki az aranyosszéki miemekültek nevében, Pikéthy Árpád, áld az altisztek és a legénység, ne­vében üdvözölték a megválasztott tisztikart. Dr. Szász Ferenc indítványára ezután elha­tározták, hogy vitéz gróf Takách-Tolvay or­szágos elnököt és Kertész Elemér országos ügyvezető alelnököt táviratban üdvözlik. Megszölföll a kél «vre elitéit Kowarei! Emil BUDAPEST, márc. 3. Mint ismere­tes a honvédtörvényszék két esztendei börtönre, lefokozásra és politikai jo­gainak öt évre való felfüggesztésére ítélte Kovarcz Emil volt őrnagy, or­szággyűlési képviselőt. Az ítélet ért­hető feltűnést keltett, annál inkább, mert maga után vonja Kowarcz Emil­nek képviselőségét&l való megfosztását. Az ügyben most érdekes fordulat kö­vetkezett be. Kowarcz Emilnek jelent­keznie kellett volna büntetése megkez­dése végett, azonban mikor az erről szóló értesítést kézbesíteni akarták, ki­tűnt, hogy nyomtalanul eltűnt. A bu­dapesti rendőrség megindította a nyo­mozást, Az egész országban kutatnak utána. Megállapították a Malomárok halottjának kilétét Kolozsvár, március 3. Legutóbbi számunk­ban hirt adtunk arról, bőgj' a Malom-árok vizében, egy falusi öltözetű 40—45 évesnek látszó férfi holttestére bukkantak a sintér­te lep alkalmazottai. Hálójukkal a partra vontatták a holttestet s az esetről értesítet­ték a rendőrséget. A kiszállott bizotteág a halott férfi zsebében nem akadt igazoló­iratra s igy kilétét hétfő délelőttig homály födte. Egyik zsebében 102 pengő papír bank­jegyet és 20 fillért találtak. A papirbankje­gyeknek szerencsére semmi baja nem történt. Hétfőn délelőtt jelentkezett a rendőrségen Campian Tamás Fejérd községi lakos és el­mondta, hogy László nevű bátyja még egy héttel ezelőtt Kolozsvárra utazott. Tehenet aka.it vásárolni, de még mindig nem tért vissza. Személyleirásából következtetve a rendőrség mindjárt tisztában volt azzal, hogy a Malom-árok halottja Campian László. Campian Tamást elkísérték a törvényszék bonctani intézetébe s a holttestben csak­ugyan bátyjára ismert. Elmondotta még Campian, • hogy bátyja izgága, italos ember volt s nem egy haragosáról tud. Otthonról 200 pengővel indult el. Az eddigi letevések szerint valószínű, hogy nem 'rablótámadás­nak esett áldozatául, hanem ittas állapotban szédül a Malom árok vizébe. Campian külön­ben hét gyermeket hagyott hátra. Ha.álá- nak igazi okát a boncolás fogja felderíteni. — A szovjet csak sajáit céljaira használja fel amerikai vásárlásait. Washingtonból je­lentik : Mint a külügyminisztérium közölte, a szov.jetorosz nagykövet biztosította Welle« helyettes államtitkárt, hogy valamennyi az Egyesült Államokban vásárolt árut csupán a szovjetipar saját szükségleteire Kaszaiéinak fel. (MTI.) ,,ESKÜSZÜNK HOGY .. •!“ Vojtsek Ottó dr., a Magyar Országos Tűzharcos Szövetség budapesti kiküldötte felolvasta az eskümintát,, a kolozsvári Magyar Színházban meg­rendezett tűzharcos alakuló gyűlésen. Felvételünkön a megválasztott tisztikar egyik csoportja leteszi a fogadalmat. Jobbról-balra: Marczinkievics Zoltán, dr. Mester Gábor, Bányay Béla, Hirschfeld Tibor, Kovács András. Zudor Sándor, Zilahi Kiss Bálint dr., Málnásy Tivadar, Kovát,s Árpád, Kerekes István, Suhayda Kálmán. (Kovács J. felv.) Egyetem Mozgó BUDAPESTTEL EGYIDEJŰLEG ma REDDER P R E m I E R ! ELNÉMULT HARANGOK Rákosi Viktor halhatatlan regénye nyomán készült film, a főszerepekben: K ■ vs l e r enc Luk ács Marţjît ^nqy Islván Torrqa P*u|i műsoron kívül a legú­jabb híradó. 3egyek elő­vételben kaphatók az Egyetem mozgó pénztá- rtndl d.e. 11 —1 között. -Előadások: 3, 5, 7, 9. cunk pedig nem csak a tűzharcosokért van, hanem az egész magyar nemzetért. Küzdünk

Next

/
Oldalképek
Tartalom