Keleti Ujság, 1941. március (24. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-30 / 73. szám

MCBiMTxtIra?J3[&. 19 4 1. MAKCIUS 30 Vissza keB térnünk Szilágymegye történel­mi eseményére, a zilahi megyegyüléisre. Újra idéznünk keit Zilah ünnepélyes óráinak fel­emelő hangulatát, a hazatér*'» és a magyar életben való vis?zahelyezkcdés újabb átlomá- aának pillanatait. Ezek a méltóságteljes per. cek kikerülhetetlenül elénk idézik a nagy magyar tragédiát, a nemzettest keresztrefe. szélesének és megcsonki tiltásának fekete gyászát, az idegen uralmat és a két évtizedes kisebbségi sorţ ösBzeséget s egyént egyaránt érintő megpróbáltatásait. Az e*ső megyegyü- lés Partium ősi miagyar földjén, a kedves, hepehupás vén Szilágyban nemcsak közjó;,i fon t aságu mozzanat, nemcsak a huszonkét évvel "Belőtt megszakadt jogfolytonosság uj- míelv viele, amelynek történelmi súlya és je­lentősege előtt a hazatért magyar örömével és öntudatával hajtjuk meg tiszteletadásra fejünket. Túl a közjogi vonatkozásokon mély értelmű jelkép is számunkra a zilahi megye- gyűlés meltóságteij/sss napirendje: a törté, ebni kényszer miatt gyászban és megróbáL. atásban elvett magyar életforma alkotmá- nyo6 szelleme és törvényes rendje ült ismét ünnepet azon a földön, amelynek leikét Wes­selényi, szellemét Kölcsey élete és sorsa fe­jezi ki legbeszédesebben. Ez a fö|d és ez a szellem boldog és termé­keny. Otthont ad a magyaron kívül más anyanyelvű népeknek is és otthont adott, meleg, úri hajlékot az Európát jelentő szel. leimi áramlatoknak A föld és szellem hagyó, mányai itt is köteleznek, mert a magyar lő­lek nagy kincse, hogy a múltból rámaradt örökség kincseit kegyelettel ó'rizze és adja tovább az egymást váltó nemzedékeknek. Gazda Endre alispán szép és bölcs szavakkal utalt is Szilágyság földjének és emberének el- szaidthatatian kapcsolataira, amikor a kül­döttség élén megérkező főispánt, báró Jósika Jánost köszöntve megállapította: „Ez a gyö. hyörii Partium csak akkor volt boldog, ma. gyár és román számára egyaránt, amikor magyar jogar kormányzott felette.“ A magyar jogrend valóban megadta a múltban, abban m sokat hánytorgatott múltban is a munka és termelés minden lehetőségét, az egyéni érvényesülés útjait nem zárta le sem tör­vény, Sem hatósági erőszak sorompóival s épp Szilágyság magyar és román népességé­nek békés együttélése az elmúlt huszonkét esztendő' alatt is, bizonyltja legjobban, legtár gyflagosabban, hogy ez a föld, a Partium földje ősi örökségképpen viselte rögei felett a békesség és megértés vetését. wigyau&r s A Darmol hashajtót utánozzák. Ügyeljen, mert mioden tablettán a „DARMOL" szónak és T alakú bevágásnak kell lenni. Kimondot­tan eredeti csomagolásban kérje. S a szilágysági léleknek erre az örökségé­re, a partiumfxái embernek erre aa igazsá. gárp utalni kellett a hazatérés e fontos, nagy jelentőségű állomásán: a zilahi miegyegyüjé. son. Az alispán szavaiban foglalt gondolatot báró Jósika János főispán bontotta ki és fe­jezte ki még öndutato6abban és még erőtel­jesebbe*!. Utalt a szentistvání gondolatra, amelynek ezer év viharában is fennmaradt igazsága hirdeti, hogy különböző ajkú népek is békes­ségben élhetnek együtt a közös hazában hi. szén az mindenkinek egyforma szabadságot biztosit Minden ma édő magyar gondolatát, érzését, akaratát és hitét fejezte ki, amikor leszögezte, hogy ,,újabb ezeréves együttélésre kell berendezkednünk s ezért a kormánynak az a célja, hogy az ittélő nemzetiségek meg. elégedett állampolgárokká váljanak.“ A tör­téneti igazság követelte, hogy a két évtize­des román uralom bűneire és kártevéseire is utaljon, amiért jóvátételt kivan a vármegye helyzete. A szentistvání államrazme gondolatai mel­lett meg kép éreznünk báró Jósika Jânoţ főispán szavaiban a kisebbségi sors nehéz iskoláját is kijárt erdélyi ember felfogását is. Azzal a nyíltsággal nyújtotta kezét me. gyéj ■ nemzetiségei felé, »minőnek a mai ma. gyár politikust jellemeznie kell felfogásban és gyakorlatban egyaránt. Nem kívánt egye­bet tőlük csak azt, hogy a «aentistváni gon­dolat szellemében illeszkedjék be a kö­zös életbe és ne legyenek bomlasztó elem a® állam testében, ne hallgassanak rosszaka­ratú izgatok szavára. A főispán szaval mindenben a kormány hivatali* álláspontját sugározzák. S ez az ál. láspont szilárd nem ismer kibúvókat és hát. nett temeri és elutasítja trut­gától azt a szellemet, amely 22 éven át a nemzetiségi, vagy kisebbségi politikát jelle­mezte. A magyar kisebbségi politika vonal- vezetése félreérthetetlenül kifejezést nyert báró Jósika János ünnepélyes szavaiban is: „Mindenkit szívesen látunk és fogadunk a közös munkában.“ A kisebbségi kálvária stációját megjárt er. délyi ember tudata csendült ki azokban a szavakban, amelyeket Szilágyvármegye föis. pánja. a közös munkát, a közös alkotást kö­vetető kisebbségi politika gondolatát kiegé­szítette: — Kérlelhetetlenül sújtunk le és fogunk U ujtamS mindazokra, alrik idegen befolyás, nem eteiienes agitáció eszközéül adják oda magokat. Kisebbségi sorsunk irftndpn tanulsága ben­ne van ebben a kemény és határozott inon. datban. Tut a szavak értelmén, azt tártál, mázzá e komoly intés és figyelmeztetés, hogy Erdély ezeréven át magyar volt és magyar is akar maradni. A történelem rendjén egy­szer már voltunk erőtlenek, legázoltak, ke. resztrefeszitetiek és megalázónak s ez a lec­ke egy nj ezer évre szól. Békében, munkában akarunk élni Erdély földjén, magyarok és más nemzetiségek s a békés munkához hiv. juk, várjuk az itt elő népeket különbség nélkül. Erdély rendet és nyugalmat akar s a rend és nyugalom ellenségeit élete, léte el. lcnségelnek tekinti. A munkában nem ismer különbséget ember és ember között s a rend és a lét ellenségeivel szemben nem fog kö- nyöriiletet ismerni. Kemény és elszánt fogadatomtétdnek kell felfognunk Szilágyvármegye főispán iörmk megnyilatkozását. Az erdélyi sors ma felelős­sége teljes tudatában vállalja ezt a fogadal­mat. — fz — r $oó Dezső dt. egyetem tanát a Székelyföld flórájától „A Székelyföld flórájának előmunkála­tai“ címmel a debreceni egyetemien megin­dult Magyar Móramüvek III. kötete a tör­ténelmi igazságszolgáltatás akaratából már a hazatért kolozsvári egyetem egyik első tudományos kiadványaként jelenhetett meg Keleterdély felszabadulásának óvébon. Ez a több mint másfélezer székelyföldi virágot és borász tóit csokorba gyűjtő munka is bizo­nyítéka annak a lelkesedésnek, amellyel a csonka Haza természettudósai az elmúlt húsz esztendő alatt Erdély földje felé for­dultak. A mii bevezetésében a szerző tömör jel­lemzését adja a bérces kis haza székelyek- lakta apró tájainak és azok növénytakaró­jának. A formákban és színekben változa­tos, tarka tájnak sokféle származású növé­nye van. A legtöbben európai, középeurópai eredetűek. A keleti puszták, mediterrán tá­jak, hideg észak, havas Alpesek virágai kö­zött. gyakran találkozunk balkániakkal, kár­páti és erdélyi bennszülöttekkel is. Meg­tudjuk, hogy sok növényfajt a jégkorszak felejtett a Székelyföldön (pl. törpe- és lápi- nyirfa, arany láprózsa). Mások a jégkor­szak előtt is itt éltek már (pl. erdélyi ■ máj- virág). Felsorol.® „Székelyföld bennszülött növényeit, és a négy székelyföldi flórajárás (1. Keleti Kárpátok homokkő vonulata, 2. Gyergyó-felesiki mészkőszirtek, 3. Hargita, 4. Marosmeaiite) jellemző virágait. A flóra kutatásainak történetéből kitűnik, hogy kö­zel negyven botanikus — köztük legtöbben erdélyi papok, orvosok és tanárok — más- fólszáz-adon át, jártak a székely medencék mocsaras rétjgiit, Gvergyói, Csíki, Három- széki és .Görgényi havasok és mindenek előtt a legigazibb székely havas, a Hargita bükkös, fenyves erdőit, virágos alfeavaei kaszálóit, törpefenyös bozótjait, áfomyásait és havasi szitt.yós tetőit. Ezek az önzetlen kutatók tárták fel Szé­kelyföld növénytakarójának rejtett kincseit, szépségeit, a Hargita süppedő lápjait, a ro­mantikus Békás szorost, Öcsém, Nagy hagy­más havasi gyopáros mészkőszikláit, az ara­nyos Teleki virággal telehintett árnyas pa­takokat stb. Székelyföld virágainak első lelkes kutatója a tragikus sorsú Benkő Jó­zsef székely ember volt. 181 ű ban J. Ch. Baumgarten, 1866-ban Schur Ferdinand, ugyancsak ebben az esztendőben Michael Fu-: -, 1887-ben Simonkai Lajos Írták meg Erdély flóráját. A nagy erdélyi flóramüirók sorát méltán zárja be a szerző, aki Székelyföld szülötte, akit a székely tájak és hagyományok ne­veltek és akinek munkája egyben az első, az egész Székelyföldet felölelő flóramü. A műnk® legterjedelmesebb része a székelyföl­di hai’aszííök és virágos növények (több mint 1600 faj) felsorolása eddig ismert le­lőhelyeikkel. A székelyföldi ftárakutatás e korszakzáró összefoglalása után a növény- - takaró korszerű növényföldrajzi kutatása fog következni. Keleterdély apró élertknim- ráit, kis tájait egységes nagy , tájnak, Ha­zának érzi a székelység, de, egységesnek érzi a székely hegyek növényzetét is: „Székely­föld mindig zöld, szivem ott, hazám ott...“ így végsőfokon szülőföldismeret is e fló- ramü, Orbán Balázs utjain járó, a hazatért Professzor méltó ajándékai a szeretett szü­lőföldnek. Tündér Ilonák virágos kertjének nagy lustrumát Erdély természetjáróinak és mindenek előtt iskoláinak figyelmébe ajánljuk. dr. H. Z, ! A csatorna és a Milus K&aclserecj Mint a világháború idején, úgy most is megkísérli Anglia a szuezi csatorna haszná­latát a saját érdekeinek megfelelően szabá­lyozni Ez egyelőre azzal az eredménnyel járt, hogy Olaszország hadhalépésével a csa­torna forgalma az egytizedérg csökkent. Gya­korlatilag az a helyzet, hogy Anglia a sz,ue­zd csatornát tisztán angol kérdésként kezeli és szuverénül rendelkezik annak használa­táról 1869-ben a szuezi csatorna megnyitásakor Bismark szerint az angol anyaországban szé­kelő agy-velőtől az ázsiai és kelefcafrikai gyar­matok gerincéig az ut annyira megrövidült, hogy a Földközi-tcngeri térben uj korszak kezdetéről lehet beszélni. Anglia már 1113- han kezébe vette a gibraltári sziklát. Ezzel a Földközi-tenger egész keres ledelme angol ellenőrzés alá került. Az 1814.—15. évi bécsi kongresszuson megszerzi Angii* Málta-szige- tét. Ötven évvel később Disraeli, — hogy be­folyását a Suez i-csatornára biztosítsa — a csatorna réravér -k tekintélyes részét meg­vásárolja. A Vörös-tenger déli kijáratát is kézbe veszi Anglia a 19. század végén azzal hogy Adent és a Ferim-szigetet megszállja Amikor 1882- ben az egyiptomi nemzeti párt felkel a gyű­lölt angol uralom ellen, Alexandria* bombáz­zák. Eiz méltóképpen sorakozik Kopenhága PANNÓNIA BUDAPEST, Vili. RÁKÓCZI-UT 5 SZ. Központi fekvés. * Korszerű kényelem SZÁLLÓ Egxágjjas szobák 6'— P-tőI 12' — P-ig Kétáa)jas szobák 9*— P-tő118 —F-ig fl visszacsatolt terü­leten lakó kedves vendégeinek szoba- árkedvezmény. Elismerten kiváló konjjha. Polgári árak Köszöntsük a tavaszt... KOZMA KALAPPAL! I860 óta éhezzük kedves vevőink bizalmát. Vezetünk divatban, minőségben! Külföldi márkák das választéka! Károly-körut 3. Mind'g a rég’ helyen bombázás-* mellé. Ezt követte a váró* meg­szállása. Tel el Kebiri gy-özelem után az an­golok bevonulnak Kairóba. Az ekkor megalapozott angol gyámság niég ma is áH. A sznezi-csatoma szerves része annak a nagyszabású sjvatvgi «.vállalkozásnak, ame­lyet Churcihili szárazföldi, jég" és tengeri erők nagyarányú beveze ősével hozott létre, ş amelynek parancsnak» Wavt l tábornok. Ennek az angol főparancsnoknak a sors ke­gye katonai sikereket biatositott. Be ezeknek a katonai sikereknek remélt visszahatása a Balkán helyzetére elmaradt. Az angol Nílus hadsereg súlyos napjai c««k most következnek. Erre több szakértő te­kintély figyelmeztetett annak idején Angliá­ban így- többek között a voit nomzrtvcdjlmi miniszter lord Clyotfield tengernagy is Ezek a nehézségek rendkívüliekké fejlőd­hetnek, ha a csatorna jelenlegi forgalmi za­varai még egy ideig eltartanak. A Nilus hadsereghez a Földközi-tengeren át nyugat^ rói vezető u*ánspál"itási vonal annyira bi­zonytalanná vált, hogy ezzel kapcsolatban Churchill a legutóbbi beszédében sző*zerint a következő kijelentésre kényszerült? — Nem tudom, hogy a Földközi-tenger középső' részén a dolgok hogyan fognak ala­kulni, de biztosíthatom önöket, hogy tőlünk minden telhetőt megteszünk, hogy ott hely­zetünket megvédjük. Anglia tehát a Földközi-tengernek ezen a részén védelemre kényszerült. A Földköri. tengeren átvezetett utánszáilitással London, ban már csak nagyon feltételesen számíta­nak Ezzel azonban a szuezi csatorna jelen­tősége mint utánszállítási ut elsőrendűvé válik. Tény az, hogy a szuezi csatorna nehezeb­ben sebezhető, mint például a Panama csa­torna a zsilip müveivel. De ha a szuezi csa. tornában keresztben elsüllyesztett hajók fek­szenek, úgy ezeknek az eltávolítása nem ép­pen könnyű feladat. Ezpn felül fennáll an­nak a lehetősége, hogy újabb hajók sülyed- nek el. Eddig befutott híreik szerint az el­süllyesztett hajók körül már sok hajó gyűlt össze, amelyek a forgalmi zava. rok miatt nem juthatnak el rendelteté­si kikötőikbe. Az igy okozott kés lem Is lényegesen szállító hajóür veszteséget jelent Anglia számára. Amerikához intézett kevésbé méltóságteljes segélykérelmekből tudjuk, hogy milyen nagy hajóür hiányában szenved Anglia, tudjak azt, hogy Argentíná­ban 65,000 tonna vaj vár elszállításra. De az elszállításhoz szükséges hajóür nem áll ren­delkezésre. Ha a szuezi csatorna mint utánszállítási vonal kiesik, a helytelen politikai és hadá­szati alapokra feiépitetí angol—afrikai vál­lalkozás aránylag gyorsan második Galiipoli- vá vájtozhatik át. Egy elismert amerikai ka­tonai iró W. D. FuJson kapitány a világ­háború« Dardanelta vállalkozásról irt köny- ben azt mondja: — Kétséges hogy még Anglia is tűi tud-e élni még egy második világháborút és egy második Churchült. NYÍLTTÉRI A Magyar Tűzharcos Szövetség Or­szágos Elnöksége a Magyar Tűzharcos Szövetség kolozsvári főcsoportját 1200/1941 K/Pr. szám alatt az alábbi nyilatkozat közlésére .szólította fel: „Wolf György és Sarkadi Márton a kolozsvári főcsoporttól albérletbe vett helyiségben folytatott tevékenysége teljesen magánvállalkozás volt, amely a főcsoport keretein kívül működött és tevékenységűkért a Szövetség sem­minemű felelősséggel nem tartozik“. * E rovatban kötőitekért nem vénád feAe­lösséget a szerkesztőség. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK Ulóhang a zilahi megyegyulé§bei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom