Keleti Ujság, 1941. március (24. évfolyam, 50-73. szám)
1941-03-20 / 65. szám
Kérem a® erősebb «emet, tartózkodjék az alábbi sorok elolvasásától Hiszen nekik csak vicc- anyag: az, ami nekünk, asszonyok oak egyik legfontosabb problémánk, Mert nem egyébről les* most Itt sző, mint a cselédkérdésről. Ha Kolozsváron esetédmizéria van mit szóljon a szegény budapesti háziasszony, ahol a cselédek, — pardon: háztartási alkalmazót, (ak, — annyira kitanultak, annyira minden hájjal megkentek, hogy a magamfajta szegény vidékinek, (mert én már csak megmaradok örökre kolozsvárinak) a haiaszűla is égnek áll tőlük, A budapesti háztartási alkalmazottnak nem lehet parancsolni, legfeljebb tanácsokat adni: Így, vagy úgy kellene csinálni, amit vagy megfogad, vagy mint rendesem — nem fogad meg Akkor aztán láss neki magad, de úgy, hogy Giziké észre ne vegye, mert abból megint csak baj származik. Ha piszkos a fürdőszoba padlója, zárkózz be és agy mossad föl, ha piszkos az ablak, küldd «1 egy kicsit levegőzni Gizikét, mig megtisztítod. Mert Giziké mimőzaiélek, Giziké kényes. Giziké törékeny. Gizikének az egyik ujja három egész héten át be volt kötözve, J— ezért három egész hétig magam moso. gattam csakhogy őt kíméljem. Alig gyógyult be a Giziké keze. szegényke gyomor- rontást kapott és undorodott az ételtől. Nosza, Giziké szaladt a jó doktorbácsihoz, ahol az alkalmazottaknak nem key fizetni. Naponta kétszer kellett szegény Gizikének a doktorbácsiho* menni, délután 4—tői már ott ült és szegényke ho| este ll_kor, hol még később ,,tadott“ csak hazajönni. Halálosan meguntam Gizikét mindenestől, érzékenységével, betegségeivel együtt és vágytam egy olyan segítség után, akinek nem derogál, ha cseléd-nek mondjuk, akinek legalább parancsolhatok pedig igazán semmi úrhatnám «ág nincs bennem. Egy jó, egészséges derék erdélyi Mari, vagy Lidi kell, aki nekiüli a munkának és elfelejteti — Cd. iákét. Hallottam, hogy Budapestre több száz, vagy ezer székely lány jött föl. Úgy mentem közéjük, mint az otthoni tarka virágú mezőre. Kimentem a Fiumei-ut 4. szám alá, ahol « székely lányok táboroznak. Mondhatom, már ár. első benyomás nagyon rossz A szőt. Rio háoBCfÓ művészi magyar Hím! ROZSAFABOT Szfwel bélelt, Mnnyes-mosoljfo« törtéi. Irta: Babm? :iózset* Zene? Polqdr Tibor/Főszerepekben: SZEi El ZKYZITA, Timdr 3ózsef Ró'sabeai}i Kálmán, Dafb'ii dt Ilona, Gőzön ^?ula — Műsor eőtt : LEGUSflBB HÍRADÓK llj rend a házsongárdi temetőben I « 4 1. M M Mail) s zo tarthat tovább, mint nyolc áráig. Ha több tanone munkáját tehet egyszerre figyelem- rari kísérni, akkor a vizsgáztató bizottság ugyanabban az időbe« több tanoneot vizsgáztathat. A vizsga eredményének megjelölésére tó. tüvő. jeles, jó, elégséges és elégtelen osztályzatot használnak. A vizsga eredményét a bizottság elnöke élőszóval hirdeti ki a vizsga után. A viasgs eredményessége esetén, » fesanoe segédlevele! kap. HUNYADI JANOS hetvenöt éve világhírű flyógykeserllviz megvédi és rendbehozza egészségét. Hz összes betegsegélgzö pénztárak rendelik. test levetettél:, csak ünneplőnek hordják, így meg féligmeddig ,,kiöltözve“, szedett- vetett, öröklött Selyem és egyéb holmikban, ronda* lenül, piszkos rosszul fűzött cipőkben nem sok jót Ígérnek. Szóba állok eggyel; mert ők nem jönnek oda, hn egy iiriassznny beszélni óhajt velük. —: Maga be akar állni t — Mért volnék itt különben'.’ — Mit tud? Mély hallgatás. Kisegítem: — Főzni nem kell, legfeljebb kéz alá dolgozni, Üe kel) szépen takarítani, vitszolni.. Egyszerre fölpattan, mintha kigy,, marná: — Nem vikszolok! Végigjártam az egész szobát. legalább 15—20 lány szorongott a kis helyen, — egy som akart viksmoliri Próbáltam a lelkűkre beszelni: — Én is erdélyi vagyok és csak a maguk javát akarom. Mért nem vállalják a vikszo- i&stf Hiszen itt, ahol nincs más nagy man. ka., leginkább azért fogad az ember cseléd- leányt. Nincsenek Sepsiszcntgyörgyön, ahol minden héten föisurolják a padlót és ké*-/,. Itt mindeniütt parkett van, amit magúknak Ueíl rendben tartani. Mintha csak a falnak beszélnék, — Vikszolást nem vállalok. — kapom mind egyre a választ. Jő, gondolom^ kifaggatom lássam mit tód és mit vállai, — Jól van, nem vikszoi. Mit tud hát? Perfekt szakácsnő? Ijedten felel a székely „Giziké“. — Főzést nem vállalok! — Mosást nem vállalok, sem vasalást: — kisgyereket nem vállalok! Idegesen megkérdem: — Minek akar hát beállni? Angyali naivitással adja a feleletet:-- Mir.:-?,?fkát — mindenesnek! Kolozsvár, március 10 A házsongárdi tems- ;őben serény munka íviyik. Takarítják aa utakat, rendbehozzák a sírokat. A temető két évtizeden át őrt állott a város felett., jelkép és tiltakozás volt a megszállók önkényével szemben és most rövidesen ismét visszanyeri szomorú szépségét, amit az elmúlás borongása nemesit meg. A kolozsvári temető valósággal ne.«történeti nevezetesség. A budapesti ke. repesi temető kivételével, aligha van még temető, ahol annyi magyar nev-szelesség porladna. Egészen természetes, hogy a román megszállás idejében a hatóságok mindent eU követtek, hogy lehetőség szerint eltörüljék vagy legalább is elrejtsék n temető magyar jellegét, hiszen ez egyik szembeszökő bizonyítéka volt a város magyarságának. A régi sírok közül sokai megsemmisitettek, bár a ko- ’ozsvári magyarság már akkor as mindent elkövetett a drága hamvak megmentésére. Most a temető ujjárcndezésével kapcsolatosan igyekezni fognak helyrehozni a hibákat- s a törté noimi jelleg megőrzésével nyugateurópai mintára formálni a kolozsvári temetőt, U jra&zámozzáb a sírokat Az egyik legfontosabb munka-a temető sírjainak ujraszámozása. Az elmúlt 22 év alatt a sírok számozását elhanyagolták, ügy hogy majdnem lehetetlenné vált az adminisztráció. A. temető felügyelőség már meg is kezdte az ujraszámozást s ennék során értesítést küldenek a hozzátartózékhoz. Az 'dák midbeho- záfsát is megkezdték s rövidesen felszólítják a kriptatulajdonosbkat, hogy hozzák rendbe a sírboltokat, mivel ezek közül sok már annyira düledező állapotban van, hogy megközelítésük életveszéllyel jár. Hozzáláttak a temetőben felhalmozott gyom és. szeróét eltakarításához is. Nagy fontosságú a temétő^elügyié- löségnek az az intézkedése, hogy a jövőben esak a temető kertészete véffezheti á sírok gondozását. Természetesein ez nem jelenti azt, hogy valaki neon gondozhatja hozzátartozói sírját, csupán a vállalkozókat nem engedik a temetőben dolgozni. Ennék az intézkedésnek az a célja, hogy megőrizzék a temető egységes jellegét, A temető kertészetének azakem. berek és növények állanak a rendelkezésére, úgy minden igényt M tudnak majd elégíteni. Kopjafái álljanak a sírokra Rendkívül érdekes az a terv. amelynek Folyovich városi főjegyző a kezdeményezője. Eszerint a város saját, költségén kópjafát dilit azoknak a nagy magyaroknak a hamvai fölé. akiknek a sirja ma jeltelen vagy elhanyagolt állapotban van. Ennek a szép gon dől átrak a megvalósítása valószínű iOg hozzájárul majd ahhoz, hogy a koloz-v ári temet" ben is meghonosodjék az ősi erdélyi szokás. Rövi'bhfn kópjafák állanak majd a kolozsvári temetőben. Mint őseink1 sírján, a házsom-' gárdi temetőben is ott áll a inogj arság színi bél urnaként a kopjafa. Hősök obelis/.k.jp Mágyszabásu munkálatok kezdődtek a Hősök temetőjében is. A román időkben megkezdett munkálatokat most befejezik s a Hősök ünnepére már rendezett lesz a kolozsvár. hősök temetője. A munkálatok befejezése után hatalmas abeliszlcet állitmmk fel a hő. sok emlékezetére. A len vető-modernizálási tervek között szerepel egy újszerű és nálunk meglehetősen szokatlan rendszer bevezetése is. Igen nagy ne- hézteg-krr okoz ugyanis az, hogy a temető ..területe túlságosan kiest a város lakosságához viszonyítva.. Htt a temető terjeszkedése a jelenlegi iramban folyik, rövidesen az egész feleki hegyoldalból temető lesz. Szükségessé vált tehát a nagyobb nyugateurópai temetőkben mindenütt bevált rendszer bevezetése. E szerint a már betett parcellákat 30 éven it érintetiénül hagyják, majd a nevezetes emberek sir jónak meghagyása, mellett « hamvakat díszes közös sírba lenictik s a parcellát újra megnyitják. •'■Rövidesen' sor kerül'az uj temetői árszabályok megállapítására is. A város vezetősége a napokban foglalkozik éttfrá a kérdéssel s bizonyára méltányos árakat, fog megállapítani. A házsongárdi temetőben tehát szorgos munka folyik. A temető ügyeinek intézői minden* megtesznek, hegy az aránylag szűkös anyagi lehetőségeik között is ismét méltó formájába helyezzék a házsongárdi temetői. Értékes ajándékot kap »as Erdélyi Párt kolozsvári tagozatának 15.000-ik tasfja KOLOZSVÁR, március 19. Az Erdélyi Párt kolozsvári tagozatában tovább folyik a szervezési munka. Ennek eredményeképpen, bár a tagozat alig néhány hete működik, Kolozsvár területén a taglétszám már elérte a 15.000-et, Kövi«lp«ien rtiet» óe.rrlő/IrtiiU Kolozsváron a ttiiionC' és segéi!vi»si|ál* Kolozsvár, március 19. A Kolozsvár és Vidéke Ipartestület hatáskörébe tariozó területen a napokban kezdődnek meg a tanone- és segédvizsgák. A felszabaduló tanoncok, ezzel megkapják a törvény által előirt szak- képesítési igazolást. Á vizsgabizottság tagjait az átmeneti időre való tekintettel, felsőbb rendelkezések értelmében, -az elsőfokú iparhatóság nevezte ki. A bizottság egy elnökből, egy, vagy két alól nők bői és több tagból áll, akik valameny- nyien fogadalmat tesznek arra, hogy a vizsgák alatt tárgyilagosan bírálják majd el a vizsgákra állók szakmai tudását. Hála. a székely művészetnek, hóknak, festőknek, ezermestereknek, itt bizonyos nimbusz veszi körül a székely fajt. De ezek a cselédlányok nem a legjobb képviselői a dolgos székely lányoknak. Pedig ha megbecsülnék magukat, itt szeretettel, megértéssel találkoznának. Úgy gondolom, ezen segíteni kellene. Meg kellene nekik még Erdélyben magyarázni, hogy munka vár rájuk itt is, nem örökös ünnep, lés. És hogy munkakedvvel, szívesen állja- nah be az úri házakhoz és két hét múltán ne álljanak tovább. mint ahogy közöttük uókáeot. A tizenötezredik tag Nagy Perene festőmester Nagygereblye-utca 11. szám alatti lakos. Ámint a pártirodától értesültünk, Nagy Ferenc értékes ajándékot kap a párttól, A vizsga színhelyét és ídöf/ontját a bízott, ság elnökével egyetértőén az ipartestület elnöke állapítja meg és erről a bizottság két tagját, a tanoneot. annak munkaadóját, ha a tanom kiskorú, törvényes képviselőjét is, valamint az elsőfokú iparhatóságot idejekorán értesítik, A vizsgákat lehetőleg hétköznapokon kell tartani. A szükséges nyersanyagot a munkaadó szolgáltatja, a feldől, gozott nyersanyag a munkaadó tulajdona. A segédvizsga azt hivatott megállapítani, hogy a tanone megszerezte-e azokat az ismereteket, melyeket a segédtől megkívánnak. A gyakorlati rész után a vizsgabizottság kérdéseket intéz a tanonchoz annak megállapítása céljából, hogy eléggé tájékozott-e a tanone a választott iparban? A vizsga időtartamát a bizottság állapítja meg. Egy.egv tanone vizsgáztatása nem Hftgy a cselédügyekről írok. önkéntelenül eszembe jut boldogult Jiu -,KJá,ra mama" Marosvásárhely egykori nagyasszonya. Főtémája volt a c-'dédkérdés. Rendesen levélben panaszolta ki magát. Mikor nj cselédet fogadott boldogan Irta: ..Lelkem, fogadtam egy remeit cselédet. De ilyent a* Úristen csak jókedvében teremthet. Gyöngyök gyöngye! Ez osztán « jó cseléd“ Két hét múlva ment a levél: .Kidobtam a bestiát!“ Budapest, 194(0 március, rar- oabbiella tex Megalo’u't a Irelom'il í'» és Ifoiőtfciu’t^fes'tedSk muelosz& szövetkéz*'« Kolozsvár, március 19. Kedden este tatból ta meg alakuló közgyűlését a Baross-Szövef ség kolozsvári székházéban a koloas/ári és kolozsmegyed textil és kötött-árukeros&edők áru beszerző és elosztó szövetkezete. Az nj alakulat elnevezése: „Textil“ Arnelosztó Szövet kezei, mint a kolozsvári „Szövetség“ szövet kezet; központ tagja. A ’ alakuló közgyűlést Elekes Béla, a Szövetkezeti Központ igazgatója vezette te elnök: minőségben. A megjelent Baroas.iagofeaf Platsintár Lukács elnök üdvözölte, majd Elekes Béla. a Szövetkezett Központ kiküldötte ismertette a -szövetkezeti mozgalom előnyeit. Schuszter Viktor a szövetkezet célját fejtette ki és hangsúlyozta, hogy a keresztény textil kereskedőknek érdekeik védelmére össze kell fogniok és szövetkezeteit leéli oMMtaniok. Ez a szövetkezet azután megszerzi a nagykereskedői jogkört és részese lehet mindazoknak az előnyöknek, amelyeket a felettes hatóságok a nagykereskedők számára biztosítanak. A sző vetkezet megalakítása természetesen nem nye részkedés céljából, hanem az áru igazságos elosztásának érdekében történik. Schuszter Viktor előadása után az értekez let kimondotta a szövetkezet megalakulása: azzal, hogy annak tagjai csakis a Baross Szó ''vétség lagjai lehetnek. A közgyűlésen részt vett 24 szakmabeli kereskedő a szövetkezet igazgatóságát a kövei, kező összetételben választotta meg: Rmanó- ezy Kálmán, az Erdélyi Gyáriparosok Szövetségének elnöke, Platsintár Lukács, Schuszter Viktor, Desbordes Viktor, Kuck Ferdi-nánd, Nagy Sándor. A szövetkezeti Központ képzi selője számára .egy helyet tartottak fenn ár. igazgatóságban. - A felügyelő bizottság elnöke WCinnek Re zső, tagjai: Walter Sándor, Poszter József, Demeter István, Lőrinc Béla és a Szövetkezeti Központ egy kiküldöttje. A szövetkezet elnökét a«s igazgatótanáleválaszt ja meg, amely a jövő hét folyamán ül össze. Az uj szövetkezet tagjainak áruvaJ való ellátására alakult meg, ezenkívül azonban tagjainak mind anyagi, mind kulturális érdekei felkarolását is programmjába vette. A sző vetkezet működését a ßzözetkezeti Központ hathatós támogatása mellett fejti majd ki, emellett megteremti a kapcsolatéi mindéin olyan intézménnyel és érdekképviselettel is, amelyek támogatásával céljának megvalósító sót megkönnyítheti. KINEVEZÉSEK A FERENCZ JÓZSEF TUDOMÁNYEGYETEMHEZ BUDAPEST, március 1°. A vallás- és köz oktatásügyi miniszter dr. Péterffy Pál kolozsvári orvos, fizetésnélküli tanársegédet a m kir. Ferencs József tudományegyetemmel kapcsolatos sebészeti, mütéttani és urologici kórházának főorvosává a Vili. fizetési osztályba, dr, Szalkay Zoltán főiskolai képesítésű gyakornokot a «*'. kir. Tanárképző Inté setbe állami gimnáziuméi helyettes tanárrá és dr, vitéz Széchényi Sándor gróf át a m. kir. Ferencz József tudományegyetem könyvtárá- ha, könyvtárnokká kinevezete. A kolozsvári kereskedelmi és iparkamara az érdekeltek tudomására hozza, hogy » m. kir. belügyminisztérium nyilvános versenytárgyalást hirdet a m. leír. esendőrség nyemozó osztályparancsnoksága áitai kiadott ás évente kétszer: január és jullus ljSn megjelenő , NYOMOZÖKULCS" és évente négyszer: március, május, szeptember és november 1-én megjelenő .PÓTLÉK“ a nyomozókulcshoz cimü kiadványoknak 1941, évi Julius hó 1—1943. évi junius hó 30_ig terjedő idő alatti nyomdai előállítására, A szabályszerű ajánlatot: a m. kir. Csendőrségi Fel- szerelési Anyagraktár Parancsnokság-hoz, Eudapesi, XII, Böszörményi-utca 21, sz. 1941. évi április hő 3-än, azaz harmadikán, d, e„ 9 óráig kép benyújtani. A versenytárgyalás! hirdetmény és ajánlat minta a kereskedelmi és iparkamara 9. szobájában a hivatalos órák alatt az érdeklődőknek betekintésre rendel, kezesre
