Keleti Ujság, 1941. március (24. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-14 / 61. szám

JGgwüríT/iiaaa UVeţy s*le»1í o*t a S»««í«?S« lVepmoarţjaf «>«- HivalásszerveieVéneli értelmiségi csoporlja Kolozsvár, min. IS. Szerdán eete alakult meg s Magyar Szociális Népmozgalrxm kere­tében működő Hivat&aszervezet értelmiségi tagozata. A Hivatásszervezet budapesti köz­pontja részéről résztvett Kálmán György, az értelmiségi csoport egyik vezetője és Kolozs vár értelmiségi vezetői közül is számosán. Elsőnek Keresztes Sándor, a Hivatásszer vezet helybeli titkára üdvözölte a megjelen­teket. Utána Kálmán György ismertette a Hivatásszervezet értelmiségi csoportjának feladatait. Utalt arra, hogy a régi, liberális- kapitalista rendszer kiélte magát é3 mát nem tudj* a mai kor szükségleteit fedezni, különösen gazdasági téren. Ugyanazok a té­nyezők, amelyek az őskorban késztették az embert arra, hogy a pátriárkáiig családokba tömörüljön» most újból arra kényszerítik, hogy a maga érdekében is a magához hason­lókkal együtt egységet képezzen. A ko|6ek+iv eenne ma újból erős és azt követeli, hogy az egyén rendelje alá magát a közösségnek. Ez a közösség különböző nevek alatt jelenik meg a történelemben. Hoi mint vallás, aztan min* nemzet, ma pedig a faji mítosz az, mely \ az embereket, egymáshoz kapcsolja. Az uj idők azt követelik a magyarságtól, hogy szín. tén. átmenjen tus általuk követelt átalakulá­son De nekünk ezt az átalakulás* magyar módra kelj véghez vinnünk Nem szabad külföldi példát utánoznunk, amely talán jő annak a népnek, de a ml körülményeink közt nem biztos, hogy megállja a maga he­lyét. Erre nincs is szükség, mert a magyar­ság mindig megtalálta azt a maga "adottsá­gainak megfelelő utat, melyet követnie kell és ez a hivatásrendlség útja. Ezt akarja megvalósítani a Hivatásszervezet és azért megszervezi nemcsak az Ipari munkásságot és a föld népét, de az értelmiségieket is, hogy természetes feladatuknak eleget téve, irányitól legyenek a másik két csoportnak, Egyik csoport sincs a másik fölé rendelve, mindegyiknek az a feladata, hogy egymást támogassa. As Ismertetés után a jelenlevők egyhangú­lag kimondták a helybe)) Hiv&tásezervezet ér_ telmiségi csoportjának a megalakítását in annak Ideiglenes vezetésével Dlzniatsek Ti­bor egyetemi tanársegédet bízták meg. Enyhe, bfz+os h a s h a íf 6 * S2MI « fi«. K MM S4 fik 20 sum 90/« tOssm ZSC> Nyomtalanul eltűnt egy Î5 éves kolozsvári matróna Kolozsvár, március 13. Saláta József ui- hirtos. kolozsvári Lakos jelentette a rendőr­ré nyomozó osztályán, hogy 75 éves édes, anyja Saláta Lujza nyomtalanul eltűnt. A matróna március 13-én délelőtt 11 órakor a Ferencesek templomába ment. Mielőtt elin­dult^ macára vette féket« kabátját, legjobb ruháját és sárcipőt is húzott lábára. Rövid tartózkodás után a templomból kijött s szám­tanuk állítása szerint percekig álldogált a templomtéren. Azután nyoma veszett. Csütörtökre virradólag a Borbán es-tauyn 3, számú háza előtt egy 05—70 év körüli idős asszonyt holtan találtak a járókelők. Értesítették a rendőrséget a történtekről. A kiszállott bizottság «i halott zsebeiben semmi­féle igazoló iratot nem talált. A holttestet a kórbonctani intézetbe szállították a ott n rendőröm» jelenlétében felkoncolják. Való- minő, hogy a halott a Ferencesek temploma elől eltűnt Saláta Lujzával azonos. Az idős asszony valószínűleg elfeledte a lukéra felé vezető útirányt ős a Borbánért tanyákhoz tévedi és szivseél büdösben halt meg. Saláta József jelenleg nem tartózkodik Kolozsváron s ezért nem lehetett eldöntőn i a halott azo­nosságát. PÉNTEKEN LÉGOLTALMI RIASZTÓ PRÓBA Értesítem a város közönségét, hogy mái- eius 14-én, pénteken déli 1 órakor a légoltal­mi riasztó szirénák meg fognak szólalni. A próba alatt mindenki nyugodtan végezze to­vább napi munkáját. POLGÁRMESTER 19 4 f. M AH C * V S 14 Nagybánya városa feheszi az első kölcsönt Szúznecryverreztr pengős ftostztTeJárafu kö’e«önre vem «zfiV«©* a város utcainak vendbehozáséra — Hopybéry-nn* egyelőre a romén uralom mulasztásai* kell pótolnia Nagybánya, március 13. Nehéz dolog be­jutni a nagybányai polgármesteri hivatalba e még nehezebb onnan a polgármester sains elé kerülni. Költségvetések, felhalmozódott mun­ka, annyi végezni valót ad, hogy a hivatalno­kok szerint még élni is alig van idejük. Vég­re Závory városi főmérnök segítségével ju­tottunk Stoll Tibor dr., Nagybánya polgár­mestere elé. Tudva, hogy kevés idő áll rendel­kezésünkre, egyenesen nekiszegeztük a kér­dést: — Milyen tervei vannak a polgármester nmak a jövőre? — Programról, jövőről érdeklődnek, — mondotta Stoll dr, — amikor nekünk még a múltban kell dolgoznunk. Természetesen van­nak terveink, előre nézünk, de elsősorban azokkal a dolgokkal kell foglalkoznunk, ame­lyek a város lakosságát elsősorban érintik. Ezek a reumán uralom tmJyoa mulasztásai, amiket sürgősen pótolni kell. Nagybánya két legnagyobb gondja ,— Mik ezek a mulasztások? — Fárasztó lenne elsorolni. Legfontosabb két kérdésünk, a városi vízvezeték és e« utak körül történt mulasztások. — Itt már a város főmérnöke veszi át a szót: — A városi vízvezetéket 1910-ben építet­ték s azóta nem is fejlesztették. A város la­kossága okkor alig haladta meg a tizenöt ez­ret, míg most húszezernél is több a lakosság száma, tehát » vízellátási szükséglet emelke­dett. Ezenkívül súlyos hiba volt, hogy a ru. mán uralom alatt a vízvezeték, elosztócsóveit rozsdamentes öntött vas helyett kovácsolt vas­ból készítették, Ezeket, mert annyira megron­gálódtak, hogy sok helyen szivárog belőlük a víz b azért aa plosztócsöveket mind ki kell cserélni, arra igen nagy költséget jelent a vá­rosinak. A vízvezeték többi részei, — amint azt egy fővárosi ezatcértő mérnök megaí&pi- tottta, megfelelnek a követelményeknek. A vizforxúsok elég bővek é» a gyiijtöraotance is elég nagy. A* első kölcsön — A sürgő? tennivalók második pontja mondta Stoll Tibor dr. polgármesttar ü— tá utak ás utcák rendbehozása. A runánok eze­két teljesen elhanyagolják, mindössze á fő­teret aszfaltozták és egy 300 méternyi jár­dát ..................... • -• — Sajnos, itt igen nagy munka vár ránk —- kapcsolódik be Závory főmérnök —- mert az utcák gyalogjára annyira elhanyagoltak. hogy azokat ‘már nem lehet janitant. Ät kell építeni az egészet. A városi költségvetésbe már be is állítottuk a szükséges összeget. A vízvezeték és utak javítása még ebben az évben megtörténik és ezért kölcsönt kell fel­vennünk, mert a városnak nem Ml a szüksé- ges összeg a rendelkezésére. Száznegyvenezer pengő hosszúlejáratú kölcsönt veszünk fel, hogy meg tudjuk valósítani ez évi terveinket. — Milyen a város anyagi helyzete? — tesz- szük fel a kérdést. — Fiz loss a város első adóssága — mondja büszkén a polgármester. A jelen pillanatban egy fillcmyi adósságunk sincs. Még a költség- vetésünk is pótadómentes. Ezt. igen sokan ki­fogásolják, de az a véleményem — és azt ha. szom helyes — hogy mivel a román uralom alatt a magyarokra igen sok, a románokra aránytalanul kevés pótadót vetettek ki. az el­múlt rezsim által megállapított pótadórend­szer továbbvitele a legnaga -6?» igazságtalan ság lenne. Vá rosszép itésl tervek — Hallottuk, bogy a nagybányai művészt* a festői Klartrom-rétről szeretnék eltávolít,- tetni, a román uralom idrje alatt odaépite't Tricolor sporttelepet, — Igen, megértem a kérésüket, meri a sportpálya, deszkakerítése valóban nagyon rontja a festői batári és a kilátást. Ezer; a köztajövőbon cl is távolitjuk. Az időpontról bizonyosat nem mondhatok, mert n:us; olyan tervek merültek fel a Klastronurét körül, amelyek miatt a sporttelep átköltöztetés eset­leg késést szenved. — Városszépésseti tervek? Fásitják Nagybányát — Egyelőre csak azok, amelyeket minden város elvégez. Csinosítani, akarjuk a várost, parkokat rendezni, fdsitani 9tb, Jelentősebb munka a város főterén elhelyezett Ország- zászló disztalapzatáriak megépítése, amelyre a költségvetésben előirányoztunk tiiezer ‘pen. göt. Ez a faragott dieztalapzat megfelelő ke­retét ad az országzáridónék. Türekn ellen hivatalnokok dugják bo fejü­ket az ajtón, kihallgatásra válnak, a szá­munkra kiszabott idő lejárt. Azzal az érzés, sei megyünk le a városháza kőlépcsőin, hogy bár Nagybánya városának nincsenek világra­szóló álmai, egyelőre semmivel sen» lepi meg az országot, de nyugodt stá-milássgl végzi építő munkáját, lelkem viseli a város polgá­rainak sorsát ős tisztába,« van teljesítőké bee­sésrevei. BOGDÁN ISTVÁN Bartók Bélát a newyorki Co’umbic-egyeJem rendes tanárává nevezték ki Hogyan UrAtt«!« m«g « vilénhtafi művész il»»k*a«os módon eilünl bőröndje! a Bartha TRiklés-utca 26 sv. ntat-t (rOrrfő-otca -arkánl épülő .,DI/NA UDYÁ1" ídrsish tabm. ös-z'-om» fottos, modem, központ? fűtése«, lux ’sbfvifelü 3, 2 és 1 szoba hattos la’dso'i rovemb’ri bsftöltözésre *e- töthefök: Dr. Fekete ok*, rrrr ök- épf'őmester rrodíjdbnn, ?., Lincveq- utca 7 szdm. naponta 3—5 között > /1 Ktímirjr Lfüífn'nylet mére nui űttBOjségci Március 15-én a Kolplue Legényegylcf zászlója alatt zenekarával együtt testületileg részt vesz a Mátyás király téren tartandó dél­előtti ünnepségeken, Tagok gyülekezése a? egylet Brasaai u. 3, az. alatti helyiségében mára. 35.-én d. e. 9 óra 30 perckor. Ugyan ekkor gyülekezik a zenekar is. Délután 5 érakor műsoros hazafias ünne­pély lesz az egyesület Brossai u. 3. sz. alatti helyiségében. A műsoron szavalatok, ének és zeneszámok szerepelnek. Ünnepi beszédet mond: Bálint József igazgató, országgyűlési képviselő. Este 6 óra 30 perckor fáklyás-menet. A fáklyásmenet sorrendjét az egyletben indulás előtt közli a tagokkal a vezetőség. A román nye*r mnqyiir < remel mfirellséqütrlé* nett megyitéollásíran Dr. Tamás Lajos professzor érdekes előadása a Szabadegyetemen KOLOZSVÁR, măre, 13. Dr. Tamás Lajos egyetemi tanár a fenti címmel érdekes elő­adást tartott az egyetem aulájában össze­gyűlt nagyszámú közönség előtt. A románok mint pásztornép a városi élet szavait a ma­gyarokból vették át — szögezte te a profesz- szor. Az első magyar elemek a román nyelv, ben a román nyelvemlékek előtti korból va­lók, mivel a románok a szláv nyelvet hasz­nálták egyházi téren « ezekben az egyházi iratokban leljük fel az első magyar nyelvi nyomokat, Husz-barmlnc évvel a vajdaságok megalakulása után a magyar hatás a politi­kai s az udvari élet szavalnál látszik. A vi­tézi rend, Nagy Lajos címere jutották el a vajdák udvarába. A hűtlenség fogalmát a hítleansquo szóval jelölik, ami ma már vtc leansnak hangzik é* tartályost jelent. A vaj­dák udvarában apródok voltak, akik később városi adószedőkké váltak, míg ma Jó a|_ tisztet jelent. Az nrlc annyi mint örök bir­tok, később adománylevelet jelentett, majd magát az oklevelet a magyar örök birtok ki­fejezés örök szavából. A városi élet elemeit a* erdélyi magyarok és szászok vitték be a román életbe s erre több tzó bizonyság. Vá­ros óra* |ett * az órásán szót először a v& rosl magyarokra és szászokra használták, aminek egy alkalommal maga lamandi mi­niszter is hangot adott. A város szót külön­ben a törökök s az albánok is átvettek. Az előadó ezután több román szót sorakoz­Bwdapest, március IS. Bartók Béla, az Amerikába költözött világhírű magyar zongo­raművésztől a napokban érkeztek meg Buda. pestre kerülő utón az első levelek, A levelek­ből hitelesen meg lehet állapítani, hogy mi is történt a ’viszontagságos utazás körül, ami különösen a magyar zenei világban olyan nagy riadalmat keltett. Annakidején híre járt Budapesten, hogy « kitűnő zongoraművész csomagjai, amelyekben néprajzi zene gyűjteménye % gramafonlemezei, kottái, kidolgozott hangverseny jegyzetei, vám kos naplója, zeneművészeti munkák megkez­dett és befejezett kéziratai, ruhák és a mű­vész kisebb kedvenc tárgyai voltak, megma­gyarázhatatlan módon —- eltűntek. A csórna* ■ gok egyébként kisebb vagyonnak beülő ősz* szegre voltak biztosítva A levelekből kiderül, hogy Spanyolország­ban valamennyi láda, bőrönd lemaradt Lisa. szabonban kellett volna bevárnia a csomago­kat Bartók Bélának, azonban a bizony tahin hajóköelekedés miatt a világhírű magyar mű­vész inkább lemondott holmi járói és elindult azzal a ha jóval, amelyikre a jegyét előzőleg megváltotta. Bartók Béla a rajta lévő egyetlen, ruhá­ban, felöltő nélkül, egy kottaalbummal érkezett meg Amerikába, Négy hónap telt el és a Spanyolországba» cl veszett, csomagról semmi hirt nem kapott Bartók Béla. Fgy napon aztán éppen de­troiti hangversenyének délutánján — értesí­tették sttrgönyileg, hogy valamennyi jód gyá­sza megérkezett Newyorkbg, A esomagokjiafc szerencsére semmi bajuk se esett, még csak burkolási sérülés sem volt rajtuk, amint ez várható lett; volna a hosszú hányódás után. Mint érdekesség derül meg ki a levelekből, hogy Bartók Bélát a newyorki Columbia egyetem rendes tanárává nevezték ki. Folyamatban von a ctT'or*, pe ié eum-, srapoan-, tűzifái- és szén::iskai«»'<ft<f5b kifelé 4*e Kolozsvár, március 13. A város köz­élelmezési hivatalától nyert értesülé­sünk szerint a cukor-, petróleum-, szappan-, tiigifa- és ezéniriskercskedők hatósági kijelölése most van folya­matban. ezért érdekeltek figyelmébe ajánljuk, hogy a kiskereskedői ható­sági kijelölések iránti kérésüket az előirt mellékletekkel felszerelve hala­déktalanul nyújtsák be az elsőfokú iparhatósághoz. A szükséges felvilá­gosítások a közélelmezési hivatalnál (Farka« u. 4.) szerezhetők be. tiltott fe|, amelyeknek eredete világosan ős kimondottan magyar, mint: lakni: latul, la- covatf, lakás, l&cas, a báni, ami pénzt jelent a magyar ban! dénároktól veszi a nevét, kö!„ tfeni, cíieitui, ctoeíti fiaSie, áldomás, atelámfis, eh eras kezes, a chezesul, hotar, határ, ha­tároló, a földbejáró hotarltl, a Kőtárt elha­tárolni, elhatározni, mSrffi annyi mint mar­ha, ármetrle, mérték, mázsa a latin masz- szából a magyar kifejezésen kere«ztül. Alcă­tui, alkotni, altoi, oltani, bimi, bimi mântui menteni, tárnádul, támad, felépül’ mistui emészteni. Majd a reformáció korában, ulüesc fáii, vallani, banat bánat, băsău, bosszú, bin, hő. utáld utálni, urlas, óriás gllelul, gyűlöl, ájdás, áldás, beteag, beteg budusjul bujdosol, tlgiamu, téglám! »tk, atb, amelyek a* egész románság által használtatnak, mert ezen kí­vül rengeteg magyar szót használnak kizá­rólag az erdélyiek. Ezek a bizonyítékai an­nak tehát, hogy a nyugati műveltség első elemeit a románság a magyarságon keresz­tül kapta, A közönség az érdekes előadás után az elő­adót mepgen ünnepelte. «*>*52. STUDIUM Köim?ESBOliT Bpssf. IU. líecshemétf-u. 8 FFb\7Ibl30-!TÄS0KK'Ii KÉSZ' ÉQIIíb SZO'iGílIi!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom