Keleti Ujság, 1941. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-01 / 26. szám

MsiUETgSFg&Mgi ? *» 4 I. FESaC/^Tl Kolozsvárt és ftoíozsrnegvgí pMíroda: Easefsm-atca 8. I, eme'el Beiratfcoziu lehet mindennap délelőtt 9—2. délután 5—7 óra között Iratkozz be az Erdeiül Pártba! Zászlót bontott a Kolozsvári Magyar Diákok Szö Na délután mer választják a szövetség elnökét $ a kati e'nőkSket munkaközössége. A KMDSZ biztató kö rülméuyek között indul munkára. Már elöljáróban hangoztatja, hogy semmi* féle politikai megmozdulásban nem ki­van résztvenni s csupán tudományos “képzés, diákjóléti intézmények támoga­tó< és összefogó társadalmi szervének tekinti magát. Dolgozni akarnak és nem politizálni. Távol aka .iák tártául a főiskolás ifjúságot attól, hogy külön böző politikai megmozdulásokban éljók ki energiájukat s ehelyett a magyar közösségért való munkába állítják őket. Ilyen szándékkal a dicsére íremé'tóén alapos és - megfontolt tervvel indul munkára az erdélyi magyar ífjuoág. Érthető* hogy nemcsak a visszatart or­szágrészben, hanem az anyaországban is nagy figyelemmel és szeretettel vár­ják annak az ifjúságnak munkáiét, amely két évtized kemény kisebbségi harcában» öntudatos, harcos magyar­ként állotta, meg helyét, Kolozsvár, jam 81. Fontos gyűlést tartott pénteken este Kolozsvár egyeto mi polgársága. A gyűlésen» amely az uj klinika nagy előadótermében zajlott le, jelen volt mint a magyar kormány képviselője Martonyi János tlr, egyete­mi tanár is. Az eddigi ideiglenes inté- zőbizdítság bejelentette a Kolozsvári Magyar Diákok Szövetsége megalaku­lását s egyben pedig lemondott az ügyek továbbviteléről. Kimondotta a közgyűlés, hogy szombaton délután az egyetem minden karán egyszerre meg­választják á kari elnököket s utána pe­dig megválasztják a Szövetség elnökét is. A Kolozsvári Magyar Diákok Szö­vetségének megalakulása fontos határ­kő az erdélyi magyar diákság életében. Az elmúlt huszonkét év alatt az elnyo­mó államhatalom lehetetlenné tette a szervezkedést és a rendszeres együttes munkát, most pedig végre megalakul­hat az erdélyi értelmiségi ifjúság nagy Kert it. r*.Vfr.% méq pár napit? látható városunkban fi Tagacir Filmgyártás Remekműve DANKO PISTA Yffi«lba¥iivt«i!ásm miatt elmar» «1 Botfái olasz kuiltistKviiiiiíszfer kolozsvári diszdok tor rá«» tatása f'nrle Éta halála fiién izgat ümerikáhan Vichy, január 31. VieTiyt körök súlyosa« elítélik Carle Évának az Egyesülj Államok területén kifejtett propagandáját, főleg azt, hogy francia menekültek körutazásai során, nyilatkozva állandóan ismétli: „Ne élelmez­zétek Franciaországot". Különösnek mond­ják, hogy világnézeti indító okok a nagy francia Madam« Curie leányát arra ösztönö-, zik, hogy sok ezer francia asszony és gyér. mek éheztetését tanácsolja. (MTI.) Alkotó mogvor munka o ko‘o2Svárr ipart&stüSelben Nagy a sürgés-forgás a kolozsvári ipar­testület székhazában, Jönnek-meimek, Kér­dezősködnek. Kattognak az Írógépek. Híva. talos iratokat készítenek, a tisztviselők dol­gosnak és magyaráznak, Rengeteg a munka, amióta az ipartestület Demeter Ferenc el­nökletével önállóvá s ezzel azzá lett, ami. mindig volt: — magyar. Csak meg kell figyelni ezt a forgalmat, csak egy pillantást kell vetni ennek a ma­gyar iparos jövőt építő munkának a lénye­gére s egyszerre fájdalmas erővel hasíthat minden igaz magyar szivébe a 22 éves elnyo­más emlékezete. Nincs talán — ha egyálta­lán lehet ilyen vonatkozásban fokokat fel­állítani — még egy osztály, amely a kisebb­ségi évek alatt többet veszített, volna, mint az iparosság. Az ipar-testület kezdetben ide­gen vezetésével, később teljes megszűnésével az, iparosság elveszítette nemcsak létalapját, hanem társadalmi tekintélyét is, sőt ezen felül —■ s talán ez volt legérzékenyebb vesz­tesége — egész magyar társadalmi életét... Tudnunk kell ugyanis, hogy a magyar iparosság az 1884. évi ipartörvény életbeié. pésével s az 1885-ben és később megalakult ipartestületekkel nemcsak szakmai védő- szervet, hanem társadalmi létjogosultságot, mondhatnék elismert társadalmi keretet ka­pott, amellyel saját körében való felemelke­dése után a többi társadalmi osztályok elis­merését és megbecsülését vívta ki. , Meg kell figyelni, hogy Demeter Ferenc elnök, Eaffav István, Uram Antal alelnö- kök. Lakatos Károly gazda. Veress Endre dr. jegyző s a többi lelkes választmányi ta­gok hogyan segítik tanáccsal és Intézkedé­sekkel iparostestyéreiket s akkor megértjük, hogy mit veszített el a kolozsvári magyar iparosság 22 év alatt s talán képet tudunk alkotni magunknak arról is, hogy ezeknek a derék vezetőknek a munkájával milyen fon­tos feladatot, kell elvégeznie még a jövőben a, kolozsvári ipartestületnek . „ . öröm nézni ezt a munka', mert a magyar iparosság önmagát kormányzó rátermettsé­gét, tudását és széleskörű felfogását ismer, jük meg benne, ami a hatósági ténykedésen felül becsületet és társadalmi tekintélyt ad az ipartestületaek s vele együtt az egész magyar iparosságnak , . . Sok, nagyon sok magyar iparos — külö- nősen az ifjabb nemzedék — csak most tud­ja majd megismerni, hogy mi az ipartestület s miért van annak nemcsak számára, de az egész nemzet szempontjából — életbevágó fontossága? (—ács) JA ÁRU fiS JA FÜRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK MAROSVÁSÁRHELY ** e fu i* 1 ő tp é yfe ţt ** í, Á Magyar Léqiforqaimí Rí­bel" és külföldi ára fai télen is közlekednek, re:világos tás, MÁTYÁS KIRÁLY TÉR 7 SZ: TELEFON: 3 5 — 96. Kolozsvár, jaa. 31. A kolozsvári Tu­dományegyetem. mint. jeleztük, — feb­ruár hó első felében készül rá. hogy külön ünnepség keretében avassa disz- doktorrává hazatérése alkalmából az olasz birodalom vallás- és közoktatás­ügyi miniszterét- "Bottait, akinek érke­zését az olasz külügyminisztérium még január hó közepén, február hó faára je­lezte. Kolozsvár, január 81. Rendkívül jelentős szociális ankétet rendez Kolozsváron febru­ár és március hónapokban a magyar Vörös- kereszt Egyesület és Kolozsvár város szociá­lis szervezete. Az ankét közérdekű előadásso­rozat keretében 1941 február 3-á.n, hétfőn délután kezdődik Inczédy-J oksman Ödön, Ko- lozsv&megye főispánjának megnyitó beszédé­vel, melyben az előadássorozat célkitűzéseit fogja ismerteted. Ezt követő'-eg, ugyanezen a napon dr. Bartók György, a hazatért Ferenc József Tudományegyetem rector mágtiifieasa tart előadást „Az állam, a társadalom és az egyén" címer».. Hétfőtől kezdve, minden szer­dán, péntekem és kedden más és más előadó, más és más témakörről fog előadást tartani. A magasnivőju előadásokat a. Ferenc József Tudományegyetem farkasutcai központi épü­letiben tartják és témáinak közérdekességü jellegére való tekintettel a hallgatásuk telje­sen díjtalan. A hétfői megnyitó előadást követőiog frb- rtíar 5-én, szerdán 5 órakor dr. Schneller Ká­roly tart előadást Magyarország szociális vi­szonyairól. Ugyanaznap 6 órakor dr. MaAony János a magyar közigazgatásról szóló kme- retterjeszfő előadásának első. részét tartja. Február 7-én, pénteken 5 órakor dr. Pálosi Ervin a szociális közigazgatás feladatairól be­szél, majd dr, Kiss István ,,Szociálpolitika és szociális munka" camü előadását tartja meg. Február 11-én 5 órakor Yendrey Klára, az erdélyi szociális szervezet vezetője tart előadást a „Szegénység fogalmádról, továb­bá a szegénygondozásról. Február 12-én, szer dán délután 5 órakor Veress Marianne Ko­lozsvár szociális helyzetéről beszél, míg őr. Csizmadia, Andor a hatóság és a társadalom karitativ feladatait ismerteti. Február ü én, pénteken 5 órakór dr. TJuducz Zoltán e-rcély- réaá egészségügyi főfelügyelő a magyar gyér* Az illetékes fórumok termésstetszerü leg megtették oz előkészületeket, hogy a? -vj-isíi birodalom képviselőjét megfe­lelő fényes ünnepségek keretében fo­gadják- Mint közben kiderült, az olasz közoktatásügyi miniszter több minis%~ tartársával együtt hadbnvonult « Íny tervbevett $ már jelzett magyarországi utazása •?> bizonytalan időre elmaradt. mek védelem rendszere címen tartja meg nagy érdeklődéssel várt előadását, melyet dr. Só­lyom Sándor városi és vármegyei tiszti fő­orvos előadása egészít ki közegészségügyünk védelmiéről. Február 18-án. kedden 5 órakor dr. Nagy Géza. egészíti ki a szociális védelem­ről szóló szociális előadássorozatot, majd dr. törinez Ferenc, a kolozsvári közegészségügyi intézet igazgatója ismerteti az ország egész, ségügyi viszonyait. Február 19-én, szerdán délután 5 órakor dr, Sólyom Sándor a köz- egészségügy szervezetéről, Kovács László pe­dig a munkanélküliség kérdéséről beszél. Feb­ruár 21-én, pénteken 5 órakor dr, Wesselényi Kálmán, & magyar társadalombiztositás rend­szerét ismerteti, dr. Lőrincz Ferenc pedig R népi és a fertőző betegségek címen tart elő­adást. Február 25-én, kedden 5 órakor dr. Ludányi György a népélelmezésrőí. Török Jolán pedig a lakás és a háztartás higiéniája címen tart előadást. Február 26-án, szerdán dr. Miskolcot Dezső ideg- és elmebetegségek elment tart kétórás értekezést, A kolozsváriakat különösen érdeke'ni fog­ja a február 28., pénteki és a március 4-5, keddi előadások tárgya, amennyiben pénteken Kelemen Lajos korrinláneos múzeum igazga, tő, Erdély nagy történettudósa ismerteti Ko­lozsvár város történetét, míg március 4-én, kedden dr. Dudttcs Zoltán beszél Kolozsvár egészségügyi viszonyairól, dr. Bíró Vencel Kolozsvár korvinkoszOrirs történet tudósa, Er­dély fővárosának kulturális helyzetéről mond ismertetőt. Március 5-én,. szerdán Tőrök Bá­lint, Kolozsvár gazdasági helyzetéről tart elő. adást, ÍDócsyné Berde Árnál pedig Erdély há- zmparát fogja ismertetni. Március 7 én. pén­teken László Dezső ref. lelkész, országgyűlési képviselő a kolozsvári magyar társadalom ka­ritatív munkáját ismerteti,. Csendőr Jenő ugyanez nap a segélyezettek lélektanáról be­szél. Március 11-én Veress Marianne a saocíá lis munkás egyénisége, Vendrejr Klára pedig a szociális munka nevelő hatásáról értekezik. A közérdekű előadássorozat záró ünnepé­lye március 14-én, pénteken délután 5 órakor lesz, midőn is Lukács Sarolta a Magyar Vö­röskereszt" országos aleliiöke tart előadást a szociális tanfolyamok jelentőségéről, majd dr. Keledy Tibor, Kolozsvár város polgármes­tere záróbeszéddel fejezi be a magasnivóju előadások sorozatát, amelyeket joggal nevez­hetünk el Kolozsvár város és a Vöröskereszt szociális szabad egyetemének. A ff uria He ft Wirth-üjsry t»r®y;?lásál BUDAPEST, jannár 31 A Kurta Pénteken tárgyalta Wirth Károly nyb laskeresztcs országgyűlési képviseld és 25 vádlottársánajk bűnügyét. Á dél« előtti tárgyalás tíz Iratok ismerteté­sével telt eb majd a védők teltek ki­egészítő Indítványt, amelyet a Kúria rSvM tanácskozás után elntásitotb lUosf *T«rilli I* f Î Tím évvel eze'ÖH eHümieftek egy kolozsvári utcái Egy város testében az utcák az erek, ame­lyeken keresztül az életei adó vérkeringés, a. forgalom hullámzik, Ahogy nő és izmosodik a szervezet, olyan mértékben sokasodnak esek az erek s a forgalom lebonyolít ómnak érdekében, a legvékonyabb hajszálcrecskére, a legeldugottabb és legszűkebb utcácskára is szükség van­Arról már sokat h adhattunk, hogy itt, vagy ott, az igényeknek megfelelően egy-egy Utcát nyitottak, arról viszont, hogy egy régi utca csak úgy egyik napról a másikra, eltűn­jön, — hacsak nem bontják le az egész vá­rosnegyedet, mint például Budapesten, a Ta­báni — már nem igen tud a krónika, Kolozsváron mégis megtörtént, hogy a vá­ros egyik régi és nevezetes utcája eltűnt. Annakidején ugylátszik, ügyet sem vetettek rá, most azonban egy régi kolozsvári polgár, aki keveset szokott kimozdulni otthonról s akii útja most a Ferenc József-utra vitt, meglepetéssel állapította meg, hogy azt a kis utcát, amely néhány házzal az Urániat- mozgó után nyílott s amely a Ferenc József utat a Teleki-utcával kötötte össze, valóság­gal letörölték a város térképéről, Az öreg kolozsvári polgár még arra is em­lékezett, hogy az eltűnt utca sarkán vala­mikor az „Arany Sas“ nevű vendégfogadó székelt s ő maga is ' vidám és hangulatos es­téket töltött ebben a vendéglőben, amelynek neve néhai Krúdy ' Gyula regényeiben ' sze­replő fogadókra emlékeztet. A késet krónikás nem tehet egyebet,, 'mint­hogy felmegy a telekkönyvi hivatalba és utánanéz egy kicsit a dolognak, hogyan is tűnt. el ez a nem túlságosan jelentékeny, de mégis megszokott és fontos kis utcai A te­lekkönyvi iratokból minden kétséget kizáróan kiderül, hogy á jelenlegi hatalmas betonház helyén régen valóban utca volt. Területe 101 négyszögöl volt, Megdllapiottuk azt is, hog/f az utcái a 89.395/1928. számú városi jóváhagyással és 1930. március 5-én kelt szerződéssel, 108.900 lejért a város időközi bizottsága nevében Tufli Bichard akkori .alpolgármester adta el Mihali Tivadar dr. főpolgármesternek. Mi­hali dr. háza ugyanis az utca mellett volt, .a vétel után megnagyobbította telkét, rövide­sen azonban az ' egészen tovább adott, így tűnt el es az utca. Mindez pedig élénk fényt vet egyúttal arra a „nagyvonalú“ várospolitikára, amely­ben Kolozsvárnak a 'megszállás több mint két évtizede alatt réssé volt. - -Emlékszünk, nem egyszer merült fel olyan gondolat, hogy egy-egy házba torkoló kisebb utcát, úgyne­vezett zsákutcát“ végig' megnyissanak, d< ezek csak jámbor óhajok maradtak. Ehelyett azonban •— •: -őrt a fentiekből kiderül — sikerült egy utcát teljesen, eltüntetni. Végeredményben nem nagy dolog ez, csak éppen jellemző színfolt a város elmúlt hu­szonkét esztendejének történetéből. Meg kellett írni, mert veszedelmesen fogyatkoz nah a hajdan hangos „Arany Sas“ vendégei 8 idővel senki sem emlékezik majd arra, hogy Kolozsvárnak ezen a részén valamikor egy szűk kis utca volt, Matyoaanuvőfvx ififyyefio« szabarf- egyefemf e^oaeVás^sorozai m ico- Tudíományeqyéfemen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom