Keleti Ujság, 1941. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1941-02-02 / 27. szám
19 4 1. FEBUÍJJ1& 2 h®í- ţor iyp ^ ^ Budapesten '/////.«^ i_ fUNK KULACS vendMiksa-utca 11 Polgári vendéglő: Magyar szobában Holmi» Korona Söröző Ujvunin átaiakliott télií 5) kertjében és Igaz! magyaros termeiben íaszén parázson sült hal és hús különlegességek. Varga bilai Clgány- »R«! IWÜRV gtk Mert ezt * lapot a'í \HUS2ÁR/ BMtDKSSElNi ™ W ORSZAGEGESZ A KKI RTl § VEVOKÉPESKOcigányzene. Kulacs szóbábm: Seress IV. !£«■ ssatli Lftios-a. 13 ^CFA V5^C 14-144» llJSAöBAK ■ ZONSEGE olvas» Rezső, didköítő « „Szomorú vasi map“ E!s>rendü konyha - Dreher sörük. VII. Akácfa-utca 12. szerző e V I á i árakt Taielon: 183-24« Telefon: 426-362. A KARTHAUSI, MAI SZEMMEL Irta: Balogh László Ejtj kicvit rom» időben k*“U nwg«ulék«- núnk bt. Eöivö*. Jóat-rí «lAuttieniiö» Kar. *a\»áijár(»l A háborúk, foj-rongíifcol» öldökJé sok korában kit érdekel egy saenttmvn‘ális böjcbeiő regény 1 A Kartinnwit régóta már (*ak it »dali ni e.-üttétt»-lt*kek ré ..már nem éppen modem nők“ «ueeórték. Ae irodai«*» tudomány rern*S»a>rteN«n fmntartotta méltatását és art nem is támadta meg senki. azon. ban ea. as «gpetamM e|kunernt nein tndta éietífrt». tartani n regényt, nem tudott nép. í »zerttséget. «di asóköziwwtéget biztosítani neki Tisztelt lodottâ vttirt. aki előtt megemeljük kalapunkat és — tovább megy ünk. Fx. tat lant is tennészekes de érthető. Annyira lenyűgöz Jelenünk, annyira foglal, korlat a jövőnk, bogy nem 1* lehet kívánni a na emherééül 1*1, hogy tt. köteles tisztelet«« kívül egyeket it. például órileklődé*« tanúsítson 100 es/kendő s regények iránt. Mit in mond hat a «>» emberének egy szazesztendcra könyv* .Azt mondhatná mindenki: semmit. Nostradamus 30») éves versel kelthettek érdeklődést, de Nostradamus jós volt. akinek homály os mondásaiba bele leket, magyaráz, ni » mai politikai eseményeket és reménye. k«t, tehát korszem Eötvös azonban nem jő. seit, „csak* tanított, irányított és alkotott. Egész valójával benne óit korának eszmtkö. rében. mozgalmaiban. A nranaet legnagyobb irányitól közé tartozott, Már magát»» ez a tény fel ke«, hogy keltse tiszteletünket és ér. dekiödés linket Eötvös Iránt, ignotais ugyan Molyrégott, rtsasakndt. kifordítandó fjitij. nyél küldje m tí 3 íz ö V éi sr e Belvárosi sasomfefezedő és müstoppoló- iteembe. Budapest, IV, Városház u. 30, Telefon: 184.332, Beérkezés után árajánlat postán évekén kei észtül hirdette hogy nemzeti múl. tutikkal szemben egy kötelességünk vau : elfelejteni Be Ignotus zsidó volt, aki ezzel » kijelentéssel is a zsidó politikát akart» szol. ffábii. Napjaink magyarságának azonban érez nte ken, hogy csak a mult szemelő«* tartásá- r»i lehet jobb jövőt építeni. Korunk sok szempontból hasonló Eötvös korához, legalább Is ifjúságának korához Nagy eszmék, nagy törekvések feszültek a száz év előtti magyar közösségben, A vezető szellemeket kérdések és kétségek szorongat ták, olyan feladatok előtt álltak, amelyek, nefc megvaJósttásátő( függött egy nemzet élete. Es ebben a forrongó, uj világért küzdő korban szinte döntő fontosságú szerepet nyer ez a teljesen politikát km regény Még csak nem is Magyarországom játszódik le. Egyet, len magyar szereplője skies. Gusztáv, francia grof, akinek ooé let leírása ez a könyv, végtelen távol ál! a magyar élet küzdő alak. jattól. A korábban egész Európát uraló szentimentális irodalomhoz kapcsolódik ahhoz a zerfbkenlő irodalomhoz amely Goethe Wer. there óta annyi könnyet és — öngyilkosságot okozott Európában. Egy nemes gondolkodású mély érzésű, müveit, de akaraterő nélküli arisztokrata élete, aki szerelemben, barátságban, majd a nagyvilág élvezeteiben keresi élete boldogságát. Alig van regénytárgy, mely egy demokratikus eszméktől áthatott, nagy feladatok megvalósításán munkálkodó, herol. tus korban, népszerűtlenebb lehetne, mint ez. ®n mégis ezzel sikerült Eötvösnek ismertté tennie nevét. Addig az időig megjelent politikai természetű Írásai «nem tudták feléje for. ditanl a közösség figyelmét. A Karthausi országos sikere volt szükséges ahhoz, hogy Eötvös államférfiul tevékenységének súlya ás Jelentősége legyen, Eötvösnek ez a müve nem vo|t társadalmi tett. mint többi regényei, de ennek sikere nélkül ..A falu jegyzője" és a ,,Magyarország lM4_ben“ nem érhetett volna el olyan töi+énelem-lrányit^ hatást. Ez n Karthausi politikai jelentősége. Mai szemmel nézve egészen csodálatosnak tűnik Eötvös őszintesége. Hitler a könyvében megemlékezik arról, hogy a festőnk adoro Iára azért nem vették fel és irányították az. építészetre, mert a professzor szerint rendkívüli szerkesztő, építő tehetséget áruinak «1 a rajzai. Tehát hangsúlyozza, hogy már fiatal korában építő szervező tehetség volt. Ezzel szemben valami furcsa bátorság kellett ahhoz, hogy egy államférfiul becsvágytól áthatott fiatal arisztokrata tró egy olyan — saját alanyiságával felruházott — hőssel merjen a közönség elé állni, akiből m. államférfi legnélkülö'/hetítlenebh tulajdonsága, a vn|óságtérzék. hiányzik. A magában vezéri hi- vatottságot érző író hősét menyasszony a egészen addig vezeti orránál fogva, amig végleg elszökik tőle Egy politikai alkotások tervével foglalkozó iró saját liraiságát, egyéni ér. '«elmeit és gondolatait egy olyan hősön keresztül vetiti kl, aki az életben a maga helyét. sem találja meg. Aki ©lőkflő társadalmi állása, gazdagsága, műveltsége fis fennkölt gondolkozása ellenére is. élete minden szakában vakvágányra jut. Előtte a világ, a sorsnak minden kedvezésében része van és mégis a* élet elől, amellyel megbirkójcii nem tud, a karthauziak, a memento mori s szerzetesek kolostorába menekül. Határozott bátorság kellett ehliez, hiszen a közönség a regényhős, ájtnlálnui az irodalmi mű s főleg az erős Jiraiaágu mü mögött mindig az alkotót, az Írót, mint embert keresi és róla alkot véleményt. Szegény József Attilának 1324-bon ott kellett hagynia az egyetem IvöicsészeH karát, mert Herger professzor a .Tiszta szívvel“ Könyvek között KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: KORTÁRSAK — A Nyugat kiadása — Különös költő Kosztolányi Dezső. Halála után három évvel ig könyve jelenik meg, Ss a halott költő könyve csak úgy elbűvöli olva. sóit, mint az élőé... A „Kortársak“ Író-kor. társakról irt tanulmányok. Felvonultat e kötetben harminckét Írót és költőt, akik közül csupán kettő nem volt kortársa. De a többi harminccá! együtt egy levegőt szövött — a magyar irodalom csodálatos megújhodásának levegőjét — és az ő müveinek betűit its ugyan abból az ólomból öntik, mint amazédeat. Ve. gyük sorra, akiket megidéz Kosztolányi a „Kortáraak“.ban Adyval kezdi ég sorra jönnek: Bartöky József, Békássy Ferenc, Chol- noky Vfktor, Csáth Géza, Endrődi Sándor, Gárdonyi Géza, Gombóca Zoltán, Jászay Horváth Elemér, Juhász Gyula, Karinthy Frigyes, Király György, Kiss Jóasef, Komjáthy Jenő, Kozma Andor, Krúdy Gyula, Kuncz Aladár, Miklós Jenő, Mikszáth Kálmán, Mii. kő laki or, Móra Ferenc, Nagy Endre, Négyes- sy László, Ostváth Ernő. Rákosi Jenő, Re viczky Gyula, Somlyó Zoltán. Szász Menyhárt, | Színi Gyula, Tóth Árpád, Vargha Gyula és f Vészi József, I cimii verse alapján »leitaUsuuuik találta a magyar ifjúság nevelésére. Milyen szerencse, hogy 84 énei korábban, a magyarság nem Így gondolkodott! Iljren közfelfogás esetén E< is a rnagA-.tr közösség dolgaihoz hozzá sem szólhatott volna, nemhogy irányító szerepet játszhatott volna abban Eötvös kor» aztai bat* nyilván megérezte «S megértette azt, hogy a Karikausiban és » Karthausi állni valami tisztulás) folyamat fejeződött be. Az addig egyéni érzéseivel, a maga személyével foglalkozó író közösségi em. bérré vájt. A regény megírása által megszabadulva ifjúkori, túlzó individualizmusától, valósággal újjászületik s alkalmassá válik arra. hogy életét a nemzet, a közösség céljainak megvalósítására szrnt/Ite Felfedezték benne a közösségnek tett nagy fogadalmat is. A regény alapgondolata ugyanis aa, hogy csak. Mt 'ötuőnek nincs vigasztalás a töpiuu. Csak a» tehet botdogtalun, aki a tár vadalom, a kozösueji hajóival nem törődve, vakon és síiketsn tör a maga, néha antiszociális bflMogulú -kunk elérésére, ünzetieiiségi fogadalom! Kezdheti-e politikus szebben a pályáját? Olyan mely átérzéssel tett fogadalom ez. nvely műalkotást szüi. A vezető társadalmi osztályokkal regényében leszámolt és ezzel a leszáinouisaal osztályának kaszt, szelleméből is kiszállódul. Természetesen meg szabadul az oszíáiyérdekek láncaitól is és egyetemes közösségi szemléletig emelkedik. Ettől kezdve Eötvös munkásságának lógna, gyobb részét a jobtiágyság felszabadítására szenteli. Ezzel pedig örök bizonyságot szolgáltat arra. hogy egy osztályérdekektől megszabadult szellem, még hogyha arisztokrata is, csak a legelnyoniottabh néposztályok pártjára állhat. Éneknek a Karthausival kapcsolatban akaratlanul, önkénytelenül felötlő gondolatoknak keil népszerűvé tennlöh, észté.. ti kai értékétől függetlenül is ezt a 100 esztendős regényt. Mély ember-szerető gondolatokra is nagy szüksége vau korunknak s Hyen a Karthauziban sok vau, annyi, hogy egy egész kornak elég ha figyel rá. PRIMOCZI iSZENTMIKLÓSSY SAN rDOR: MAGYAR SORSTRAGÉDIAK A szerző azt irja előszavában, hogy gondolatait az a vágy fűtötte, ne csak a tanult és finomult városi értelmiségieknek adjon elmélkedésre alkalmat, hanem a tanulóifjúság, a kézműves, a munkás, a falu és a tanya egyszerű embere is érezze át az ősök jeles szellemét és az elmúlt idők nyomán élje a •jelent. Aki az alexandrinusokban megirt há.- romfelvonásos, kilenc képes történelmi drámát elolvassa, kénytelen azonnal bwaOlani, hogy primóczi Szentmiklóssy Sándornak ez a célkitűzése sikerült is, mert színdarabja még igy, könyvalakban is nemesre, szépre és főleg magyarságra, oktat. Ha Így felsoroljuk, .szinte egy név-rengote. get kapunk. Egyik-másik név már idegenül s csaknem ismeretlenül csendül a mai olvasó fülében. Pedig nem régen élt s irt, hiszen Kosztolányi kortársa, volt. Azért kaptak helyet a könyvben is, A „Kortársak** anyagát Illyés Gyula rendezte sajtó alá. ö irt hozzá előszót is. Ebben az előszóban irja: „Akit csak lehetett, megdicsért és biztatott. Nem látott mindenkiben épp istenflt, de Kazinczyhoz hasonlóan min. denktt támogatott, aki az irodalomba került. Az irodalomért érdemesnek tartott minden szenvedést és áldozatot. Az életet is csak azért tartotta érdemesnek. Vallotta, hogy a legkisebb jó megsegítése többet ér, mint a leghevesebb hadakozás a rossz ellen. A kritikát különben is hiábavalónak tartotta . , . „Es ta Ián ezért vám, hogy a „Kortársak“ egyetlen szereplőjéről sem — kivéve Adyt — mond kritikát. Ez azt jelentette, hogy a kevésbbé jelentős müvekben is talált egy pontot, mely. hez jelentög észrevételt, örök érvényű művészi felismerést fűzött. Ezt mondta eil részle. lesen, aztán egy.két szóvá] hozzátette, hogy a méltatott iró követi-e azokat, vagy sem. Ha helyünk volna rá, érdemes volna a „Kor társak“ szereplőit itt «(jből felvonultatni s még egyszer megnézni s élvezni őket Kosztolányival. Különösen azt élvezni, ahogyan ő élvezte őket. Nagyon sokat lehet tőle tanulni. A mü igazi és csak magáért vájó élvezetét, amely bizony ma, már. már csaknem idegen érre* '■•/irni'nkva ebben az Idegen korban. Kő. '*ÜK*I Kfrvrcf, fclgfttratoi pontosan szállít az erdélyi Studium Könyvesbolt Felvll4g08i„ Budapest, IV., KecskéméiI-u. 8. készséggel szolgál NAGY IGAÁCZ Budapest, Kdrohj királs-ut 9. Telefon: 423-329 és 423-363. Le||inu<i«rnebb borászati, likőr és ecet gyártási gépel: , és firemanyapolt A történelmi dráma Zách Felieiáimak é= családjának szörnyű- tragédiáját déigózza fel a háttérben Mátyus-föld hatalmas oligarchiájával, a Szabolcs nemzetségből sarjadt Csák Mátéval, aki az Árpádház kihalta utáu elsőnek érezte meg az idegen ’reörikiiés nagy vu- ozedeimét. A beéálitás érdekes és az elgondolás is eredeti, meat a szerző, aki különben müvét az „Erdélyért “ mozgalom és a „Tűzharcos Szövetség“ támogatására, bocsájtotia ki, igyek- ísik Csákról és Záeiiról az egyoldalú és kedvezőtlen legendafátyolt lebontani, úgy állítva be őket, amútők valójában lehettek: becsületes, megalkuvást nem tűrő és a meggyaiázást azonnal megtorló hazafiaknak. Ugyanakkor azonban, elismeri az első Anjou-királynak, Róbert Károlynak érdemeit is, mintegy kibékítve a ma már szinte a mondakörbe tartozó nagyok szellemeit. agyar urak agyar ruháját OHflCSV készíti UZEtm-KORUTU fÉtftt;jiT383548 B. Csűrös Emilia: Katotay Margit. A magyar sorstragédia sikoltása ez a sok finomsággal, sok művészettel, de még több igazsággal megirt erdélyi történet. Kalotay Margit regényében az erdélyi magyarság szomorú szenvedése iszik; ennek a fiatal magyar leánynak kereszthord ozása tulajdon- képen az erdélyi magyarság golgota- járása: egyetlen vizcseppben a tenger viharának szörnyű nyögése. 1918 katasztrófáié; s az utána kővetkező óvek teng*; nyi szenvedéseit tárja az olvasó elé Csűrös Emilia a legnagyobb mélységig hatoló s a legemelkedet- tebb magasságokig lendülő regényében. Ott sötétlenek a tragédiát vasbö- vetkezetességgel, kivédhetelenöl előidéző bűnök és mulasztások, de ott ragyog a jobb jövő biztatón csillogó reménye is: az öntudatos magyar munkára és a hibáktól való szabadulásra-törekvés. Kalotay Margitnak az iskolai táblára irt jelmondata: ,.Akié a föld — azé az ország“ és „Akié a gyermek — azé a nemzet'* nemcsak a mußt szomorú eseményeinek gyökéré re akar rámutatni, hanem a jövő nagy feladatának megismerésére is rá akarja ébreszteni a magyar lelkiiemeretet.
