Keleti Ujság, 1941. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1941-02-08 / 32. szám
194 1. FEBKl^RS Megri/iH Csiksomlgóa a Kálói Székeli/ Népfőiskoláié Csíkszereda, február 7. Február 4-én nyílt meg Csiksomlyón a Kálói kezdeményezésére létesített csikmegyei Székely Népfőiskola. Már előző nap megérkeztek a népfőiskola hallgatói, .-zámszerint mintegy negyvenen a megye falvaibóL Február 4-én 7 órakor Gál Tamás esperes plébános ünnepélyes szentmisét mutatott be a csihsomlyói kegytemplomban. Szent mise után Gál esperes-plébános megáldotta a roentpéteri egyházközség iskola épületében elhelyezett népfőiskola helyiségeit, majd a megnyitó ünnepség kezdődött meg. Ezen a népfőiskola hallgatóin kívül megjelent Gál Tamás esperes-plébánost, Bíró Ferenc főesperest, P. Nagy Töhötöm jezsuita atyát, a Kálót országos igazgatóját, P. Dénes ház- í'őnököi, P. Bonifácius atyát, dr. Lőrincs Józsefet, a Kálót egyházmegyei igazgatóját, Ugrin József országos főtitkárt, Ferencz Lajost, a Kálót egyházmegyei titkárt,^ dr. Ma- nusicsot, a Magyar Dolgozók Országos Szövetségének és a Magyar Szociális Népmozga- lom igazgatóját, Mezey Tamas faragászati szakoktatót és a környék számos vezető egyéniségét. Gál Tamás teperes lelkes szavakban ismertette a csiksomlyói népfőiskola megszervezésének történetét és céljait. A cél az, hogy a falu művelődési színvonalát minden vonalon emeljék, jobb ipart és magyar kereskedelmet teremtsenek és a termő föld művelését mentői ésszerűbbé és gyümölcsözőbbé tegyék. Olyan ifjúságot nevel a főiskola, amely alkalmas arra, hogy a falu vezetője, nevelője és irányitója legyen. P. Nagy Töhötöm: jezsuita atya lebilincselő beszédben vázolta a Kálót szervezetét, országos eredményeit és a székelyföldi szervezkedését. Hálás sziwel emlékezett meg a Kálót áldozatos barátairól, a esőd papságról s végül átadta a népfőiskolát Lőrinc® József dr. egyházmegyei igazgatónak. Biró Ferenc kerületi esperes az egyházmegyei főhatóság nevében köszöntötte a Kálót mozgalmat és annak vezetőit s izzó szavakban méltatta a székely lelkiséget s kérte a népfőiskola tanárait, hogy érmék a lelkiségnek értékeit fejlesszék. Az ünnepségek után ügrm József országos főtitkár meg is kezdte a faluveaető-képző tanfolyam munkáját. A székelyudvarhelyen megnyílt „Szeretet- falva“ népfőiskola mellett most a esiksom'lyói népföisko’a is bekapcsolódott abba a nagy jelentőségű nevelőimunkába, amelynek eredménye egy öntudatos és kötelességteljesiiés- ben, áldozaihozatalban erőteljes székely nem- -"edék lesz. mm AZ EMBER ELETE. HA RENDES AZ EMÉSZTÉSE felhívás a volt magyar csend- ÖRÖKHÖZ. Felhívom mindazokat, akik a román megszállás előtti időben a m. kir. csendíirség tényleges állományában szolgáltak, hogy nyilvántartásba vétel végett február 9-éig, lehetőleg személyesen, akadályoztatás esetén pedig Írásban jelentkezzenek a m. kir. kolozsvári csendőr osztályparancsnokságnál, Mussolini-ut 74. szám alatt. KOLOZSVÁRI CSENDŐROSZTÁLY PARANCSNOKSÁG. E6YEÍEM HSZ0Ó Szombat', vasárnap méj OUNAPARTi RANDEVÚ a le íjobb magvjar film. HÉTFŐI KEZDETTEL PAUL MUNI BETTE DAVIS BRIANAHERNE fílmremeke mm Széchenyi és Wesselényi szellemében Néhány nappal ezelőtt jelentettük, hogy a Magyar Nemzeti Kaszinó Széchenyi emlékvacso- ráján“ Kormányzó Urunk magas jelenlétében az emlékbeszédet báró Jósika János országgyűlési képviselő mondotta. A beszédet csak igen tömör kivonatban volt alkalmunk ismertetni 8 éppen ezért szükségesnek tartjuk, h-ogy a báró Jósika János szavaiban megtestesült erdélyi magyar hitvallást teljes egészében ismertessük olvasóinkkal. Főmélfóságu Kormányzó Ur! Királyi Fenség! Tisztelt TJrabn! Huszonkét évig némaságra voltunk Ítélve, és most, hogy hála Istennek visszatértünk, köszönetét mondok a Casino Vezetőségének, hogy szerény személyemen keresztül alkalmat adott nekünk. Erdélyieknek, a legnagyobb Magyar emlékének hódolhatni, „Erdély nem tud Magyarország és Magyar, ország nem tud Erdély nélkül élni“ — ezt mondta Széchenyi István barátjának, Wesse, lényi Miklósnak az Unió megvalósítása után. Esen két kiválói egyéniség^ a magyaror. szag! Széchenyi, és az erdélyi Wesselényi kiegészítették egymást, és összefogtak egy szebb és jobb Magyarország kiépítése érde- kében_ Az ő barátságukban és együttmiikö. délükben találjuk meg szimbólumát és pél. dáj&t a visszacsatolás utáni ujjáé(pités feladatainak. Széchenyi mindjárt Ismerettségük kezdetén megérezte Wesselényiben az önzetlen lángoló hazaszeretetei, a szuggesztiv erőt és az évszázados viszontagságokban kitermelt erdélyi szellemiséget. És ezért irta be naplójába, hogy nemcsak egy jó barátra, hanem meg. értő segítőtársra talált akinek szellemi ké_ pességeit felhasználhatja terveinek megvalósításánál Ezen erdélyi szellemiségre Magyarországnak mindég szüksége volt és szüksége lesz. Viszont az elmúlt huszonkét év alatt mi éreztük legjobban, hogy mennyi szenvedést és nu ; ::5ăztiltást jelentett Erdélynek rabságban, Magyarországtól elszakadva élni. Ezen idő alatt csodálattal és bámulattal tekintettünk a trianoni Magyarországra. Azon országra, amely vesztett háború, forradalmak és meg. szállás után, megcsonkítva, minden életlehe. tőségtől megfosztva, ellenségektől körülvéve nem pusztult ej, nem esett kétségbe, hanem — nagy tani tömés terünk Széchenyi, példa ját követve — azonnal nekilátott asz. építő munkának, és a csonka ország már az első évtizedben olyan felvirágzásnak indult, amely a külföld bámulatát is kiérdemelte és ez által megértő barátokra is szert tudott tenni. Ilyen megpróbáltatásokat csak a magyar faj vitalitása tudott kiáltani. Ez adott nekünk is rabságban szenvedőknek, erőt a kitartásra. Állandóan éreztük Anyaországunk növekedő erejét, áldozatkész támogatását. Sohasem jöttünk Ide hiába — és mindég azon meggyőződéssel távoztunk, hogy van, aki bajainkat megérti, van. aki gondonkat viselje. Tud. tűk, hogy sokszor itten azért nélkülöztek hogy nekünk juttassanak. Ez soha ej nem múló hálává] tölti el szivünket 311 viszont ezen idő alatt tisztán megőriz, tűk Wesselényi erdélyi szellemét: a. lángoló hazaszere tetet és megalkuvást nem ismerő kitartást magyarságunk mellett. Anyagi javakban szegényen, kifosztva, fértünk vissza. De magunkkal hoztunk egy, az elnyomás alatt megacélozódott erős akaratot, hogy visszanyert hazánk- felvirágzásán dolgozzunk. Tisztában vagyunk azzal, hogy most állunk a feladatok kezdetén. Mert könnyebb valamit megszerezni, mint megtartani. És ha most felidézem Széchenyi szellemét és kérdem, hogy a visszatérés után a megnagyobbodott Magyarországban mik a feladataink, úgy ér. zem, Széchenyi azt mondaná: Először is hull. Janók le nemcsak az országhatár sorompói, hanem a lelki sorompók is és ne legyen ellentét magyar és magyar között. Mert ilyen lelki sorompók a múltban is vopak. Ezek a szegényebb" testvér túlhajtott önérzetből fa. kadó bizalmatlanságából és tartózkodásából keletkeztek. Ezt viszont a jobblé+ben élő test. vér sokszor félreismerte. A jövőben ennek meg ken szűnnie, Erdélyiek és Anyaországbeliek minden félreértéstől mentesen vállvetve keli dolgozzanak egy jobb jövő meg. teremtésén. És milyen legyen e jobb jövő? Széchenyi István, aki mindég féltette Magyarországot az Idegen befolyástól, azt tanácsolná, hogy ne engedjünk Idegen eszméket átültetni a m». gyár földre, ahol ezeknek a népben gyökere nincsen. Mert első és fő feladatunk az ország függetlenségének fenntartása. Az Idegen esz. mék pedig az Ország önállóságát veszélyeztetik. Nekünk, erdélyieknek, akik az Idegen eszmék iránt kevésbé vágyónk fogékonyak, Széchenyi szellemében egyik főfeladatunk, Anyaországunkat minden káros befolyástól megóvni és megvédeni' Megvédeni káros befolyástól, de elősegíteni korszerű reformok megvalósításánál. Úgy érzem, hogy Széchényi, a njagy reformátor felidézné most előttünk azon mondását, hogy „éppen olyan ellensége a hazának az, aki maradteágbóf korszerű reformoknak ellenáll, mint az, aki az idők folyásává] versenyt fut és hazáját kísérteti nyúlnak használja fel, ,pnert a hazáért mindent meg kell kockáztatni, de a hazát kockáztatni sohasem szabad“, Ezt kép kifejezésre juttassa az erdélyi szellemiség és ország újjáépítésének munkájában, 311 most, a visszatérésünk után, nemzetiségi állam lettünk. Széchényi idejében még nem voltak nemzetiségi problémák, de az ő látnoki tehetsége .ezeket előre látta és többször mondta, hogy az idegen ajkúak Szent István birodalmában biztos otthonra kelj találjanak. Ezen kérdésnél a múlt hibáiból kell tanulságot merítenünk, amint ö mondotta: „Hiszem, hogy a magyar nemzet tévedései nagy mértékben éppen onnan eredtek, mert midőn cselekedetei és szenvedései által gaz. daggá tette történelmét, nem ^jexitetf belőle tanulságot a jelen számára," A történelem tanúsága szerint az itten élő nemzetiségeknek bánásmódunkból éreznlök kell, hogy megszabadulva a balkáni módszerektől, ezen hazában Igazság, jogegyenlőség, jogbiztonság és jólét honol és az államtól megkapják mindazt, amit a közelmúltban nélkülöztek. Ha az állam biztosítani tudja nyugalmukat és jólétüket, akkor remény van arra, hogy beje tudnak Illeszkedni egy közös hazába, melyet félteni és megvédeni nekik Is érdekük. Ezért fel kell karolnunk azo. kát, akik a Szent István! gondolatot elfogadják és hűséges állampolgárai akarnak lenni a hazának, de viszont kérlelhetetlenül le ke|| sújtson karunk azokra, akik az ország szélrobbantására törekszenek. A nemzetiségi kérdés megoldásánál ml Erdélyiek ezer éves együttélés és huszonkét éves elnyomatás ta. paszta! utalt bocsátjuk hazánk rendelkezésére. És itt nem mulaszthatom el, hogy meg ne emlékezzem azon sok százezer magyarról, akik a határokon tűi még rabságban élnek, s akiknek sorsa, meg szomorúbb, mint a mienk volt. Az 5 felszabadításuk és a róluk való gondoskodás elsőrendű feladataink közé tartozik. Végül arra figyelmeztetnek Széchényi tani. távol, hogy- egy világháború közepette, mint kis nemzet, csak akkor tudjuk ezen nagy feladatainkat megoldani, ha mindenki azon a helyen, ahová a sors állította, teljesíti kötelességét és ha mindenkit áthat azon tudat, hogy nemcsak magának és családjának, hanem a magyar jövőért dolgozik és munkájáért a történelem fogja felelősségre vonni. Ugyanis Széchényi szavait idézve: ,Az an. lieraek. úgy a népeknek, osák annyi jólét és boldogsághoz van joga, amennyit, magának munkájával meg tud szerezni Mert a munka minden egyes embernek, minden népnek, legfőbb, talán egyedüli kincse," — Ez az a szellem, amelyben visszatérésünk után dolgozni kívánunk hazánk jólétéért és jövőjéért. És itten Széchenyi István emléke előtt ünnepélyes fogadalmat teszünk, hogy inkább meghalunk, de .nem engedjük, liogy édes magyar hazánktól újból elszakítsanak. A* ansol titkos szolgálat «1 akarta raboltatni Faruk király leiinyát Róma, február 7. Beirutból olyan birek érkeztek Rómába, hogy az angol titkos szolgálat megkísérelte Faruk egyiptomi király hámjának, Ferialk herceg-nőnek elrablását. A hercegnő elrablását egy közelben tartózkodó rendőr akadályozta meg de magát a merénylőt, aki hatalmas termetű néger volt, elfogni nem tudta. Két. társát, akik görögök voltak, elfogta a rendőrség. Ezek bevallották a ráblási kísérletet, de tagadják, hogy angol ügynökök lennének, A Popolo d’Italia, foglalkozik az egyiptomi uralkodóház elleni újabb merénylettervvel s megjegyzi, hogy az angol titkos szolgálat ezzel Faruk királyra akart nyomást gyakorolni. A raszputin és a torony őr Nagy az én bűnöm, de nem átallo-m nyilvánosan meggyónni. Szeretem az utcán mások beszédét kihallgatni. Különösen az egyszerű emberek, de még inkább a gyermekek pumája“ érdekéi és szórakoztat módfelett s ha előttük haladok, szándékosan lelassítom lépteimet, hogy egy röpke szót se veszítsék él abból. A múltkor három „srác“ sétifikál mögöttem. Nyolc-tis éves fiuk, ügyes kis Bocskay- sapkában, bakkancsaikra kihajtott meleg „stuoni"-val. nyiszlett téUkábátjcákon kopaszodó macskaprémmel. A középső mesél a •másik kettőnek. Már az első szavakból kiderül, hogy egy fűm tartalmát mondja el... ...oszt tudjátok, a raszpuiin, egy olyan csúnya, nagyszákállu, megjegyzem csudám tudott szugerálni, aszongya a cárnak, hogy szeresse a gyér ékít. Erre asszongya a cár: Na igen! — Seóról-szóra mondod, ahogy láttad1 — vág közbe az egyik. — Mát persze! — És ez megtörtént? — faggatja az előbbi. — Meg, — mondja felebbezhetetlenül — a notrödárm toronyét is megtörtént. — Frigy mán ■— veti ellene a másik, — hisz az nem is éltl — Mi az, hogy nem élt!! Még ma is él! A közbeszóló megkukul. Gyen érvekkel szemben nem lehet vitatkozni. A középső folytatja: ...hun is hagytam abba? Szóval a raszpn tin asszongya a cárnak mégegyszer. hogy szeresse a gyereUt. Erre a cár megvakarja a fejit és.... A többit már nein hallottam, mert a kiírom kisfiú befordult a kétágú templom mögötti jégpályára. És én már sohasem fogom tudni, mi történt azután, hogy Romanov Miklós, minden oroszok cárja, a mindenható Atyuska megvakarta felséges fejét...? (—) — LEZUHANT EGY KANADAT UTASSZÁLLÍTÓ REPÜLŐGÉP. A DNB jelenti Stockholmból. Armstrong (Manitoba) közelében csütörtökön sn lyos repülőgépszerencsétlenség történt. Egy polgári repülőgép ismeretlen okból lezuhant 9 utas és a személyzet három tagja meghalt. — TÖRÖKORSZÁGBAN IS PUSZTÍT AZ ÁRVÍZ. Smimából jelentik: Törökország nyugati részén a példátlanul bőséges eső és áradás következtében igen sok ember hajléktalan lett. Smima közelében több, mint 400,000 hektár termőföld került vizáid. Sok ház összedőlt. Egyes falvakat a viz elzárt a külvilágtól. (MTI.) — Közigazgatási kinevezésok Ma ros-Torda megyében. Budapestről jelen tiík: A m. kir. belügyminiszter Ma- ros-Torda vármegye törvényhatóságába Némethy Pál vármegyei közigazgatási gyakornok, mároshévizi és Szolga Dezső dr. közigazgatási gyakornok, szászrégeni lakost szolgabirá vá, Szilágy vármegye törvényhatóságába Nagy László dr. vármegyei köz- igazgatási gyakornok, tiszteletbeli szolgabiró, szentesi lakost vármegyéi aljegyzővé nevezte ki. (MTD — Felrobbant a benzines viz és súlyosan Összeégetett egy matrónát. Pénteken reggel Kacsó. Imréné benzinnel elegyített vizet tett a kályhára. A vegyületett mosáshoz készítette elő, majd tovább foglalatoskodott a konyhában, amikor megdöbbenve tapasztalta, hogy eddig még ki nem derített körülmények folytán a forró benzines viz felrobbant. Kacsóné segítségért kiáltozott és a vele egy lakásban lakó 73 éves özvegy Papp Sandámé segítségével leemelte a kályháról a lángbaborult dézsát. Közben tartalma a matróna kezére fröccsent és aat csontig összevette. A pillanatok alatt helyszínen termett tűzoltók megakadályozták a tftz továbbterjedését és a tűzoltóparancsnok saját kocsiján szállította a szerencsétlenül járt öregasz szonyt a sebésizeti klinikára. Szerencse, hogy a tűzoltók gyorsasága ä nagyobb veszedelemnek elejét vette. — Az Osztálysorsjáték pénteki búzásának eredménye- Budapestről je lentik: Az Osztálysorsjáték mai hu zásán 50.000 pengőt nyert a 87.084. 6000 npiig" a 38.834 és a 6850, 4000 pengőt a 6142, 3000 pengőt a 49.368 és a 85.000 számú sorsjegy. Felelősség nélkül.
