Keleti Ujság, 1941. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-06 / 30. szám

S ami ebben a pártosamban rejlik, ass nem csupán jelkép. Bárdossy követ az uj, igazságos Európa kialakulásáért harcolt, aíni. kor a magyar sors megváltoztatásáért, vál. Iáit súlyos felelősséggel járó megbízatást és küldetést. A román politika viszont, a Trianonban sütött pecsenyeadag görcsös védelmében azt az Európát, és azt a világrendet védte minden elképzelhető módon és elképzelhetetlen fegyverekkel, amelyben csak bizonyos népek kaphatták meg az élethez való jogot. Ennek a két áramla'nak összecsapásán kellett szétomlania Nagyromániának s a Turnu-Severinben, maid a bécsi Belvederé- ben folytatott tárgyalások bizonyították be ujra, hogy Bárdossy László követ magyar és európai kötelességét egyként hiven, hivatottam bölcsen és erőteljesen teljesítette.

Nehéz terepen, nehéz ellenféllel szemben és történelmileg nehéz időkben harcolt érettünk, akkor még idegen uralom járma alá kényszeri’ e+t erdélyi magyarokért is. Ab ban, hogy kisebbségi helyzetünket a magyar sorsra cserélhettük át, nagy szerepe volt Bárdossy követnek is. A hazatért erdélyi részek magyarsága tisz+ele’tel. ragaszkodással és soha el nem mnlő háláival köszönti őt uj munkaterületén: a magyar külügyniteiszté. ritim élén, a magyar ügy szolgálatának legfontosabb őrhelyén.

Akik megkóstoltuk azt a nagy történelmi megpróbáltatást, amit. az idegen u~alom, a nemzettest szivétől való erőszakos elszakitás jelent, mi tndiuk legjobban, legfájdalmasabban, de az elégtételadás boldog tudatában is, hogy milyen súlyos feladat végrehajtását kellett most vállalnia az ui magyar kiilügy- miniszternek: Bárdossy Lászlónak. Át ksll vennie és vállalnia kell a magyar külpolitikában megtestesült nagy nemzeti cétek meg- valósitrkának müvét, a két évtized óta minden maoyar kormány és áüamférfiu terhes, de dicsőséges örökségét. Szolgálnia kell a még mindig csonka haza jövendőjének toyét, egy állig fegyverben álló világ közepén kell továbbra is megőriznie az ország békéié1 s a magyarság nagy és hatalmas barátaival együtt kell őrködnie Keleteurópn nyugalma főlőtt s egyben szorosan együtt kell menetelnie velük az uj, igazságon alapuló Európa felé.

E sorok Írásának pillanatában Bárdossy László, az uj magyar külügyminiszter átvette hivatalát.

A zászló és a kard, amely Ösáky István gróf erős és ügyes kezéből kihullott, most uj kézben van. Tudjuk, hogy jó és avatott mester kezébe jutott. És hisszük, hogy az eredményeknek azt a sorozatát, amely Kánya Kálmán és Csáky István gróf örökségeképpen az uj külügyminiszternek átadatott, Bárdossy hü és i<raz kötelességteljesitése megőrzi és ki is egészíti.

itmdil* IT* *nfiTí«87tei»

tat»-' cs V rlryb 'n

VICHY, február 5. (MTI) Szerdán délután Petain tábornagy elnoklése alntt rendkívüli minisztertanácsra ültek össze a francia kormány tagjai.

\ renJőrföliapIliánysáfi léjét oifaló Itözfeménye a liefe’entése'trő!

KOLOZSVÁR, február 3 A kolozsvári rendőrség illetékes osztályának felvilágosítása alapján közöljük Kolozsvár közönségével az alábbiakat:

Az utóbbi napokban valósággal megroha. mozták a bejelentő hivatalt, pedig amint a főkapitányság előbbi felhívásából is olvasható volt, senkinek sem kell magát bejelente, nie újabban, csak annak, aki 1941 február 1-ével változtatott lakást. Akik már bejelentették magukat é3 birtokukban van a bejelentést igazoló fehér szelvény, melyet a rendőrség mindjárt a bevonulás után töltetett ki a jelentkezőkkel, azoknak most. felesleges a je. lentkezés. Szükségessé vált a tájékoztatás annál is inkább, mert a dohánytőzsdékben árusított bejelentőlapokat, már egytől.egyig szétkapkodták igy nem találhat az, akinek csakugyan szüksége volna rá. Máskülönben a most folyó népszámlálásra úgyis mindenkit bevesznek a jegyzékbe.

Minden további félreértések elkerülése végett közöljük, hogy milyen iratok szükségesek az erkölcsi bizonyítvány megszerzéséhez:

A jegyzőkönyv felvételéhez szükséges bemutatni: 1. Születési vagy házassági kivonat (állami, vagy egyházi). 2. Lakásbejelentéu szelvény. S. 2-J-l P. okmánybélyeg. Készen kiállított és felbélyegzett kérvényt nem szükséges vinni. Személyes megjelenés szükséges.

(ElsöoTdal! cikkünk folytatása.)

sértegetések özönét árasztják felénk- Erdély széikdy népe megadta a választ a bukaresti rádiónak és a román izgatásnak, amikor ti ^ezrével vonult fel a januári nagygyűlésen és megfogadta, hogy megvédi a székely népet és a Székelyföldet, amely magyar volt már akkor, amikor még nem voltaik magyarok. A mi népünk politikailag elég érett arra, hogy áfássá a pillanatnyi perpatvarokon túl, hogy a többnyelvű állam élete csat a szent- istvánl gondolat jegyében lehetséges.

— Mi ünnepélyesen kijelentjük — folytatta, — hogy az elnyomottakból sohasem akarunk elnyomók lenni. Az a felfogásunk, bogy legalább a

világháborús idő alatt mmdcnkeuen szükségünk van a teljes összefogásra és a politikai pártok ellentéteinek elsimítására, hogy átvészeljük a jelenlegi nehéz időt. Másfelől azt szeretnék, ha nyugalmi állapot jönne létre a nemzetiségek között, mert csak a bpl«őleg szilárd Magyarország tud kifelé, elsősorban a határon túl maradt testvéreink felé snlyt és erőt mutatni. Mivel a javaslat ezt a belső szilárdságot akarja szolgálni, ünnepélyesen elfogadom.

Az. erdélyi képviselő felszólalását a Ház minden oldalán élénk teb^e-sel fogadták, sokan helyükről felállva tapsoltak, majd kezetfogva fejezték ki örömüket.

A frvmslat ri*ă***

Homieskov WMîmâr hangoztatta, bogy a nemzetiségi kérdés jó megoldása égetően sürgős. Szükség van a nemzetiségi érzület védelmére. Azt állította, hogy az 1868 évi ilyen irányú törvényjavaslat óta nem történt a nemzetiségeik védelme érdekében semmi s a nemzetiségek csak papíron kapták meg jogaikat.

A Ház minden oldaláról nagy zajjal fogadták ezt a kijelentést és az elnök is több. szőr figyelmeztette a szónokot, hogy általánosító kijelentései ellentmondanak a történelmi valóságnak.

Homieskov kijelentette, hogy bizalommal van a kormány iránt, amely meggyőződése szerint valóban őszintén, óhajtja megoldani a nemzetiségi kérdést. A javaslatot elfogadja.

Közi.Horváth József sajnálkozásának adott kifejezést, hogy Homieskov kétségtelenül jő szándékú felszólalása félreértésekre adott alkalmat. Nem értették meg belőle a lényeget. hogy a, liberális éra alatt a közhatóságok valóban többször.intéztek töszurásokat a r.fipzetáségek ellen. Itt azonban nem hallgat katja el azt, hogy a nemzetiségek éppen a liberális éra alatt jutottak annyi erőhöz, betgy véleményeiket a politika mérlegébe is be tudták vetni. Rámutatott arra, hogy Szent István fiához intézett intelmében a nemzetiségek, megbecsülését hangoztatta. A történe. lem folyamán ennek a szent,isváni gondolatnak jegyében a magyar állam mindig megbecsülte a nemzetiségeket. Sót volt idő, .amikor

az országban- mindenki szabadságát élvezett csak a magyar nőm-, mert. a magyarság büntetendő eselektaény volt, A 22 évi szewedés után a magyar képviselőházba bevonult erdélyi törvényhozók első szónoka ezzel szemben azt hangoztatta, hogy „nem akarunk megtorlást“. Amikor odaát magyar véreink szenvedése napról-napra sulyosbbodik, itt a nemzetiségek megbecsülését törvénybe iktatjuk. Most jelent meg rendelet is, amely szerint n> nemzetiségek saját anyanyelvűk ön tanulhatlak kultúrájuk elemeit. Mindez mutatja, hogy az állam- kötelezettségeit meg is tartja.

— Le. keli itt szögeznem azonban — mondotta KÖzi-IIorváth — hogy a nemzetiségek nem honfoglaló elemek ebben a hazában. Mi hoztuk be őket és itt kenyeret adtunk nekik és oltalmat nyújtottunk hűséges testvérekként;.

.Hangsúlyoznom kell azt is, hogy a nemze- ségekról való gondoskodás nem a gyengeség jele, mert éppen elég erőnk vau ahhoz, hogy lesújtsunk azokra, akik idegen érdék-k szolgálatában megbontják a nemzet lelki egységét. Megadunk a nemzetiségeknek mindent ebben az országban, biztos kenyeret teremtünk számukra, de elvárjuk tőlük, hogy ezt a földet hü állampolgárokként hazájuknak tekintsék, A javaslatot örömmel elfogadom.

Az , elhangzott felszólalásokra Radocsay László igazságügyimiiniszter válaszolt.

R’docsav iVaTsi^uqfyni'n'sz'fir felszólalása

Rámutatott arra, hogy Homieskov Wladimir azon állítása, amely szerint 1868. óta a nemzetiségi érzület védelmére nem történt intézkedés, ellenkezik a történelem• fanusdgai- vaí. Az igazságiigyminiszter itt felsorolta az e tekintetben hozott intézkedéseket. A továbbiakban részletesem válaszolt mindet egyes elhangzott felszólalásra.

Ezután Csicseri-Rónay István előadó beszámolt a külügyi bizottságnak a háromba tál mi egyezményhez vajé csatlakozásunkról szóló törvényjavaslat, valamint a magyar—jngo- sz'áv örök barátsági szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat bizottsági tárgyalásairól. majd a Ház áttért\ az építő takarék- üzlet szabályozásáról szóló törvényjavaslat általános tárgyalására.

Bocsányi Kálmán előadó rámutatott arra, hogy a törvényjavaslat komoly lépést jeleni a kisemberek és munkások érdekeinek és vagyoni viszonyainak biztosítására.

Matolesy Mátyás, a nyilaskeresztes párt vezérszónoka hangoztatta, hogy Magyarországon évente 50—60.000 uj házat kell építeni ahhoz, hogy a magyarság szegényebb rétegeit egészségesebb életszínvonalra lehessen felemelni. A lakóház & a lakáshiány égető probléma. amelyet egy átfogóbb szerv utján kell megvalósítani.

A felszóla’ás után az elnök a vitát lezárta. A Ház úgy határozott, hogy legközelebbi ülését holnap; csütörtökön, délelőtt 10 órakor tartja, amelynek napirendjén Magyarországnak a Mromhatalrm egyezményhez történt csatlakozásáról szóló törvényjavaslat, a magyar—jugoszláv barátsági szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat egyes szakaszai feleit való döntés és az építő takaréküzlet szabályozásáról szóló vita folytatása szerepel.

A vita után a 36 tagú országos bizottságnak az 1940. év julius 19-től december 23-ig kifejtett működéséről szóló jelentést és a mentelmi bizottság jelentését hallgatja, meg a Ház

Készüt a büntető fogszabátyok revíziója

Matolesy Mátyás két interpellációjában a fehérmegyei Vineeff gróf birtokrendezésének kérdését és a zsidók mezőgazdasági ingatlanjainak rendezését tette szóvá. Turcsányi Kál mán interpellációjában a büntetőjog kodifikálását sürgette.

Radocsay László dr. igazságügyinintszter válaszában kijelentette, hogy teljesen igazat ad annak a véleménynek, hogy a büntető jogszabályok általános revízióra szorulnak, bejelentette. hogy az iga zságügymimszt értem törvényelőkészítő osztályán hosszabb idő óta nagy előkészítő munka folyik ez irányban.

— Ez idő alatt természetesein csak anyaggyűjtésre szorítkozhatunk. — mondotta, — mert a kodifikáció néhány esztendős munkát igényel.

Vitéz Tóth András, a büntető törvénykönyv felség1-'értésről szóló fejezetének átdolgozását sürgette.

Radocsay László dr. igftzságügyraíniszter válaszában kijelentette, hogy amennyiben a büntető jogszabályok revízióját végrehajtják, hajlandó azzal a gondolattal foglalkozni, hogy a felségsértés, hűtlenség és lázadás bűntettéről szóló fejezeteket és az alkotmányjog biztonságát veszélyeztető egyéb büncselekmenyek egész komplexumára vonatkozó cikkelyeket egy külön törvényjavaslatban hozza a Ház elé.

Pápay István interpellációjában kérte a kereskedetem- és közlekedésügyi minisztert, hogy a ruházata és az ezzel kapcsolatos más közszükségleti cikkek árusítását vegyek ki a zsidó, kereskedők kézéből és- adják át keresztény kezekbe.

Egri/ Zoltán a szarvasmarha állomány fejlesztésének előmozdít nsa céljából szóvátette. hogy a tenyészbika állományt állami kezelésbe kell ven mi.

Bárczay János földművelésügyi áltefrtitkár .a földművelésügyi miniszter nevében válaszolva az elhangzott interpellációra, rámutatott arra, hogy.« földművelésügyi kormányzat elsőrendű feladatának tartja az állattenyésztés fejlesztését és az állat értékesítés jövedelmezőségének fokozását. Véleménye szerint az apaállatok állami kezelésbe való helyezése helyett inkább célravezetőbb intézkedés volna az, ha a. vármegyék megfelelő pénzügyi fedezetet teremtenének az apaállatok fenntartása céljából.

Forster György, a kóborcigány kérdés megoldását tette szóvá.

Bárczay János, földművelésügyi államtitkár válaszában kijelentette, hogy ez a kérdés a belügtpnmiszter hatáskörebe. tartozik, de, ismeri a problémát és a maga részéről minden lehetőt, megtesz, hogy a cigánykérdés mielőbbi megoldását illetékes helyen megsürgesse.

Pápay István második interpe!1 áció j át a n a fökknüvetésügyi kormányhoz intézve szavait,

194#. FBUK V A •* 6

MI A KOL V?

Csodás hatása nercek alatt feledkezik, bármilyen fáradtság, ktmarüttsAj, 'e- vertséq eseteiben. Inqqen rrotoeVus és minta „EMTE" droqéria, Roteztoár

a tiszántúli hegyközségek sorsát ismertette.

Bárczay János földművelésügyi államtitkár

rámutatott arra, hogy az ország fogyasztóközönségének fontos érdeke a hegyközségi borvidék rentábilis termelésének biztosítása.

Papp Mihály, Prokopecz József és ifj. Tatár Imre a mezőgazdasági termékek árszínvonalának aránytalanságára mutattak rá,

Bárczay János államtitkár kijelentette, hogy a földművelésügyi kormányzat minden lehetőt megtesz, hogy e kérdés megoldását átfogó ten/özet álapján valósítsa meg.

Rajniss Ferenc interpellációjában rámutatott. arra, hogy ma is zsidó kézben van a mozgóképszínházak túlnyomó része. Kéri ennek a tűrhetetlen helyzetnek a megszüntetését.

■Jandl Lajos a földművelésügyi miniszterhez intézett interpelációjában szóvátette, hoe-v Tolna megyében a földreform körül ag.

Tóth János, Bodor Márta, Gál Csabai és Kranz Raymond interpellációja után Tauf, fer Gábor az iparügyi. miniszterhez intézett interpellációjában a fenyegető munkanélkü* ségre hívta fej a kormányzat figyelmét hangoztatva, hogy e probléma megoldása sürgős. Az elhangzott interpellációkat kiadták az illetékes minisztereiknek.

A bejegyzett 89 interpellációból huszonkettőt mondották el. A soron következő Interpellációk nagy részét elhalasztották, 'égy párat töröltek.

Az interpellációk elhangzása után vitéz Magashány László személyéé megtámad1’ .Más címén és Maróthy Károly egyik felszólald, sának félreértése miatt szólalt fel. Ezután az elnök az ülést berekesztette.

A képviselőház szerdai interpeJiációs ülése délután. 6 órakor ért véget.

Bopc»os MH<rósl ismét étvzvédeimi bormenybiztossá «»vezfé't ki

BUDAPEST, február 5. A kormány

vitéz Bonczos Miklós államtitkárt a Dunát közvetlenül fenyegető árvízveszély elleni védekezés kormánybiztosává nevezte ki. A bizalom azért fordult feléje, mert a mult évben már igen nagy gyakorlatot szerzett, A megbízás ideiglenes jellegű és csak a dunai veszedelemre vonatkozik. ■

Áttervezték Törők Kálmán MÁV üzletigazgatót

Á MÁV igazgatósága Török Kálmán üzletigazgatót Budapestre helyezte át a MÁV központi igazgatóságához. Amilyen örömmel fogadta Kolozvár társadalma városunk szülöttének kolozsvári üzletigazgatói megbízatását, olyan sajnálattal veszi most távozásának hirát. A bevonuláskor legelsők között érkezett az első, virágokkal dÍ3zitett vonattal, hogy a bécsi döntéssel visszatért s kifosztott műhelyeket, állomási és irodai épületeket átvegye, a hiányzó felszerelési, berendezési tárgyakat pótolja, a rongálásokat helyreállítsa, a személyzetet kicserélje és ezzel a katonai és polgári személy- és áruszállítás zavartalanságát biztosítsa. Mi szemtanúi voltunk annak, hogyan szállítottak el a románok minden gördülő anyagot és ajta minden megmozdítható berendezési tárgyat. Láttuk az ürességtől kongó vasúti műhelyeket, irodákat, ahonnan az utolsó kalapácsig, székig mindent elvittek, a falból kiszakították a telefon- és villanyberendezéseket, elvitték a beerősiíett gépeket, pénzszekrénye, két, csak az üres helyiségeket hagyva hátra mindenütt, amelyeket újból be kellett reá- dezni, úgy, hogy a lényegesen megnövekedett forgalom ne álljon meg egy napra sem. Mindez pedig részben a helyi viszonyokkal ismeretlen, Magyarországról ideiglenesen áthelyezett; személyzettel, részben a munkarendből 22 év óta elszokott régi, idősebb alkalmazottakkal és a magyar viszonyokkal ismeretlen románoktól átvett fiatalabb generációval, a legnagyobb körültekintéssel, nagyobb zökkenés nélkül sikerült biztosítani Török Kálmán üzletigazgató a budapesti központban kapott újabb megbízatást, ö a MÁV erdélyi vonalainak egyik legjobb ismerője, mert hosszú ideig teljesített szolgálatot Erdélyben, mint MÁV mérnök, legutóbb Marosvásárhelyen, ahonnan több mérnöktársával együtt Románia területéről örökre kiutasították. Nem önként távozott tehát Erdélyből, de az elsők között jött vissza. Néhány hónapi munkásságával és fejlett szociális érzékével sok őszinte tisztelőt és barátot szerzett magának. További értékes közérdekű munkájához sikert és szerencsét kívánunk.