Keleti Ujság, 1941. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-06 / 30. szám

CsütüríöU 1941. február 6, ORSZAGGY0LÉ: KÖNYVT A RA /KÉPVISELŐHÖZ KÖNYVTARA Un^urih, BUDAPEST V. PARLAMENT T EXTERN . 49 nnér »i*o Ja i4 KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA SZERKESZTŐSÉG, KIADŐ HIVAT AU ÉS NYOMDA KOLOZSVÁR, BRASSAI-U, 5. SZ. TELEFON: 15-08, _ POSTAFIÖK: 71 SZ. ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA *.70; X ÉV. fMB 8; Vi ÉVRE 16; EGÉSZ ÉVRE 3* P. Előfizetést elfogad lapunk men­®EN BIZOMÁNYOSA ÉS MEGBÍZOTTJA. Bárdossy László Letette ez esküt és átvette tárcája vezetését az uj külügyminiszter BUDAPEST, február 5 Bávdosi Bárdossy László az uj külügyminisz­ter szerdán délben tette le az esküt Horthy Miklós kormányzó kezébe. Az ünnepélyes eskütételen jelen volt Te­leki Pál gróf miniszterelnök és báró Perényi Zsigmond koronaőr. Az eskü- mintát Bárezi István miniszterelnök­ségi államtitkár olvasta föl Az eskü­tétel után a Pőméltóságu Ur kihallga­táson fogadta az uj külügyminisztert. Bárdossy László szerdán vette át hi­vatalát. A külügyminisztérium tiszt­viselői a minisztérium tanácstermében gyűltek össze s nevükben Wörnle Já­nos rendkívüli követ és meghatalma­zott miniszter, a külügyminiszter ál­landó helyettese üdvözölte meleg sza­vakkal a minisztérium uj vezetőjét. Rámutatott arra, hogy nehéz időket él át az ország s az uj külügyminiszter súlyos feladatot vállal. Éppen szemé­lye biztosíték arra. hogy az ország ha­jóját a nehéz viszonyok között is biz­tos révbe vezeti. Biztosította az uj kül­ügyminisztert, hogy a tisztviselői kar nagy ügyszeretettel és buzgósággal iparkodik segítségére lenni nehéz fel­adatának elvégzésében. Bárdossy László külügyminiszter válaszában először is elődjéről, Csáky István grófról emlékezett meg. Úgy érzem magam, — mondotta, — mint az az ember, akit egy harcban mene­telő esapat élére állít egy felsőbb pa­rancs, amikor elődje kezéből a halál kiragadta a zászlót és a csapatnak né­hány percre meg kell állnia. Első kötelességünk a nagy elhunyt iránti tiszteletadás. Áldozatos volt éle­te és az egyetlen vigasz korai halála fölött talán csak az a gondolat, hogy az Úristen, most, sikerei teljében fo­gadta el» áldozatát. Szelleme és egyé­nisége itt maradt közöttünk. Beszéde végén Isten áldását kérte a miniszté­rium tisztviselőire, közös munkájukra és ezután külön-külön üdvözölte mun­katársait. Az élet legelső alaptörvénye » folyama­tosság. Ennek a mindenekfelett álló nagy törvénynek Íratlan” hatalma teljesedett be most, is, amikor néhai Csáky István gróf tragikusan elárvult külügyminiszteri tárcá­ja ismét betöltetett. Az egyén, még a leg- derekabh, a legkiválóbb is múlandó, de örök a nemzet s ba a nagyrahivatott Csáky István grófnak a Végzet kifürkészhetetlen s könyörtelen parancsára ki kellett dőlnie a magyar jövendő nagy harcosainak sorából, akármilyen nagy és súlyos is a csapás, az örökéletre rendelt nemzet pillanatnyilag el­árvult munkaterületére uj strázsának, uj harcosnak kellett állania. Kormányzó Urunk legmagasabb és leghír­esebb elhatározásának eredményeképpen az államférfit! pályafutásának derekán elhunyt Csáky István gróf külügyminiszter méltósá- ga és politikai öröksége bárdosi Bárdossy Lászlóra, Magyarország volt bukaresti köve­tére szállt. Annak a nagy gyásznak és vesz­teségnek súlyát, amely a magyar nemzetet. Osáiky István gróf halálával érte, csak az a biztos tudat enyhíti, hogy Kormányzó Urunk választása az elárvult külügyminiszteri tár­ca betöltésénél az arra legméltóbb magyar diplomatára esett. S amilyen mély és őszin­te volt a gyászunk, részvétünk Csáky István gróf elvesztésekor, éppoly nagy a megnyug­vásunk most. amikor épp azt a férfiút lát­juk a magyar külügyek legelső irányítójá­nak magas méltóságában, aki az utolsó kor­szak folyton viharzó diplomáciai hullám­verésében hat. éven áit megszakítás nélkül képviselhette a magyar ügyet a magyar ál­lamférfin számára legmostohább, legidege. sebb terepen: a román fővárosban. Már egymagában az a tény, hogy 1934- ben Kormányzó Urunk Bárdossy László rendkívüli követet és meghatalmazott mi­nisztert küldötte le Bukarestbe, hogy ott, a nagyhatalmi ábránd bűvöletébe esett román politika zavaros légkörében a magyar állás, pontot, a magyar igazságot, a Trianonban kapott irtózatos csapás jóvátételének ügyét szolgálja, azt bizonyítja, hogy rendkívüli ké­pességekkel megáldott államférfin került az őt méltán megillető posztra és az a körül­mény, hogy Bárdossy követ 1934 óta meg­maradt kiküldetésében, azt igazolja, hogy apostoli türelemmel és hősi kitartással vég. zett munkája eredményes volt. Pedig épp az utolsó hat esztendő volt az a korszak, amelyben voltak esztendők, amikor úgy lát- szott, hogy a magyar ügy képviselőjének nincs sok keresnivalója és reménye a Calea Victoriei környékén. Nagy românia elvakult vezetői épp ezekben az időkben tették meg utolsó simításaikat a megcsonkított Magyar- ország teljes elszigetelésére s megfojtására. A kis-ántánt gyűrűjét uj ékkővel: a Balkán- szövetséggel igyekeztek ékesíteni s emlék­szünk arra, hogy a versaillesi és trianoni korszak utolsó perceiben II. Károly, román király Európa minden fontosabb városában nagykövetekkel kezdte képviseltetni a nagy­hatalmi ábrándképet. A balkáni nagyravá gyás e görögtüzes okvetetlenkedéseinek kö­zepette Bárdossy követ csendesen, szívósan, az uj magyar és európai államférfim mód­szereivel védekezett, ahol a magyar igazság ügyén újabb csorbát akart ütni a Titules- cuék és Gafencuék iskolájában jelesre felelt, román külpolitika, ellenállott, ahol arra szűk- ség volt és tálmadott, amikor annak pillana­ta elérkezett. S ime: szilárd és következetes egyéniség« mellől hová dőltek ki a román politika dia- dalittas, öntelt egyéniségei? Károly király száműzetésben mereng a régi dicsőségen, Tl- tulescu is a hontalanok kenyerét eszi s kö*. ben akkorát változott a nagy. nemzeti Ro­mánia belső struktúrája, hogy a Kisroml- uiából Nagyromániát teremtő politikus nem. zedék ma orvul meggyilkoltan pusztult el mi árokszélén, vagy Isten a megmondhatója, h«. vá kallódott Románia most zajló ,,«köles! megújhodásában". A Hóz külügyi bizottsága elfogadta a Háromhatalmi egyezményhez való csatla­kozás és a magyar-jugoszláv barátsági szer­ződés becikkelyezéséről szóló javaslatot A képviseőhéz megkezdte a nemzetiségi érzület védelméró' szóló javaslat tárgya­lásét — Mikó Imre dr. nagyhatásu beszédet mondott az európai törvényalkotás­ban egyedülálló javaslat vitájában BUDAPEST február •">• (MTI.) A képviselőhá/, külügyi bizottsága febru­ár 5-én délelőtt gróf Takách-Tolvay J ózsef elnöklésével ülést tartott és azon a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozásunkról szóló törvényjavas- latoţ, valamint a magyar—jugoszláv barátsági szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat részleteit tárgyalta meg. A kormányt Wörnle János rendkívüli követ, meghatalmazott miniszter, a külügyminiszter állandó he­lyettese képviselte. A bizottság mindkét javaslatot részleteiben is vita nél­kül elfogadta. \ nemzetiségi lörvényjavaslat Budapest, február 5. (MTI) Tasná- dy-Nagy András elnök 10 órakor nyi­totta meg a képviselőház ülését. Radocsny László ignzságügvmi- niszter beterjesztette a magyaj*—né­met egyezményt az irodalmi és miivé-, szeti alkotások kölcsönös védelme tár­gyában. Ezután következett a napi­renden levő törvényjavaslat, a nemze­tiségi érzület büntetőjogi védelméről. Vezérszónokot csak a Nyilaskeresztes Párt állított Vájná Gábor személyé­be­Testvéri kezet nyújtunk a nemzetiségek felé Huszovszky Lajos előadó ismertette a javaslatot: — A magyar nép ezzel a törvényja­vaslattal testvéri kezet nyújt a nem­zetiségek felé Éppen ezért élénk bizo­nyítéka annak, hogy a magyarság a nemzeti érzést a legteljesebb megér­téssel tudja összeegyeztetni a nemze­tiségekhez való sorsközösség gondola­tával. A javaslat előre viszi azt a nagy célt. hogy a hazának valameny- n.vi polgára közös egyetértéssel, szív­vel. lélekkel dolgozzék a nemzet to­vábbi sorsának jobbrafordulásán. Az előadó nagy tetszéssel fogadott beszéde után Vájná Gábor a Nyilas- keresztes Párt vezérszónoka mondot­ta el beszédét. Hangoztatta a nemzeti­ségek kölcsönös megértésének szüksé­gességét. A törvényjavassllatot valóban üdvösnek tartja, amikor a régi sza­badkőműves és zsidó szellemű egymás elleni izgatásnak a lehetőségét is meg akarja szüntetni. A javaslatot he­lyesli. Ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy amikor Mussolini egy emlékeze­tes milánói beszédében Európában először nevezte Magyarországot Eu­rópa nagy megcsonkítottjának, a ro­mán sajtó annakidején a gyűlöletnek valóságos pergőtüzét zúdította a ro­mániai magyar kisebbségre. Egyik román lap meg odáig ment, hogy a magyar kérdés megoldására szent Bertalan éjszakát javasolt a román­ságnak. ..Akkor Mussolini tehet majd a hullák összeszedésére javaslatot, — irta a székelyudvarhelyi ,. Román Hang“ az elszékelyesitett románság között“ című újság. Annakidején a román lapnak ezt a eikjkét a genfi népszövetség elé terjesztette Kövér Gusztáv, de Genfben ebben a román felhívásban semmi elvetendőt nem ta­láltak. Elnyomottakból leszünk elnyomók ! Erdélyi képvisel a korszakalkotó törvényjavaslatról A következő szónok Mikó Imre er­délyi képviselő. — Huszonkét éve« kisebbségi múl­túnk az erdélyi magyarságnak ezalatt megvívott szabadságharca arra köte­lez, hogy a kisebbségi sorsban szer­zett tapasztalatainkat a megnagyob­bodott magyar haza rendelkezésére Hocsássuk. örömmel ragadjuk meg ezt az alkalmat, amely a Ház előtt levő javaslattal kapcsolatban kínálkozik. A javaslat megdkolásában hangoz­tatja, hogy ily természetű törvény még nem jelent meg, a nemzetiségi érzületet büntetőjogi védelem alá nem helyezte még egyetlen ország tör­vényalkotása sem, éppen e miatt ezt a javaslatot a nemzetiségi jog fejlő­dése szempontjából korszakalkotónak tartom. sohasem — Ebből is kitűnik. — folytatta Mikő Imre — hogy Romániában a nemzetiségi érzület védelmére semmi súlyt sem fektetnek Mindenesetre ag­gályosnak tartja a törvényjavaslat­nak! azt a határozatát, hogy büntetés jár annak is, aki nem hízelgő dolgot mond egy népcsoport fiára, noha ál­lítása ualó igaz. Ez azért aggályos, mert ha jogosult a nemzetiségi bírá­lat a magyarság felé. akkor kifelé a nemzetiség felé is helye van a bírá­latnak. A bukaresti rádió és sa jtó nap-nap után követ el olyan tényeket, amelyeket a magyar képviselőhöz előtt levő törvényjavaslat igen súlyos fogházbüntetéssel akar büntetni. Váj­jon helyes e az egyik oldalon lefegy verezni a sajtóbirálatot, hangfogót tenni a mi íróink számára, de ugyan­akkor a túlsó oldalról a rágalmak és (Cikkünk folytatása a 2-jJi oldalon) 19S1FEB. -7.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom