Keleti Ujság, 1941. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-28 / 49. szám

794I.FEBR14R 28

Irafóozz be az Erdeiéi Pártba!

Kolozsvári ás kofazsTiSTjii nártirodaí Farkas-utca 7. Tetei.: 2 '-38. Beiratkozni lehet mindennap délelőtt 9—2, délután 5—7 óra között

Bánság tém’,lapjaitól beszél eqy meneküli magyar fiatalember

Rergsírget szenvsdc't a mag arsíg a vas^árdista zendútes alatt, de soisa azóta sem sokat változott

Tisvr>ijSVó Loiryufésl Inr

be OfStágos TiiihnrCoi SiőtClséq kolozsvári fo- ctoporlfa

KOLOZSVÁR, február 27. A Magyar Országos Tűzharcos Szövetség kolozsvári főcsoportja március 2-án, vasárnap délelőtt U órakor tartja meg alakuló közgyűlését a sétatéri Színkörben. A közgyűlés tárgysorozata a következő: 1. Magyar Hiszekegy. 2. Beszámolót mond Málnásy Tivadar, az ideiglenes ügyvezetéssel megbízott szervező-bizottság tagja. 3. Az Országos elnökség kiküldöttjeinek beszéde. 4. A jelölőbizottság felkérése. 5. Szaval Deésy Jenő, a kolozs. vári Nemzeti Színház művésze. 6. Választás. 7. A megválasztott tisztikar fogadalomtétele. 8. A megválasztott elnök beszéde. 9. Esetleges üdvözlő beszédek. 10. A tűzharcos kötelességeket és jogokat, ismerte+i Kerekes István, az ideiglenes ügyvezetéssel megbizo.t szervező-bizottság tagja. 11. Himnusz.

Az alakuló és tisztikart választó közgyűlésre a meghívókat a főcsoport vezetősége postán küldi szét mindazoknak, akik mint az Országos Központ fényképes igazolvánnyal igazolt tagjai választók és választhatók. A meghívó mellé mellékelték a színházi helyjegyeket. Azok a bajtársak, akiknek igazo lásuk még folyamatban van, helyjegyet, igé. nyelhetnek a főcsoport Deák Ferenc utca 6. szám alatti helyiségében. Jelentkezniük kell azonban legkésőbb szombat, március 1.. délig. Ugyancsak igényelhetnek helyjegyet, mindazok a kolozsvári polgárok és polgár nők. akiket a tűzharcos eszme érdekel. A belépés díjtalan.

A délelőtt megtartandó alakuló közgyü’és folytatásaképpen este társas bajtársi vacsora lesz a Vigadó (tiszti kaszinó) helyiségeiben, este 8 órai kezdettel. A főcsoport ve- aetősége felkéri azokat, akik a bajtársi vacsorán résztvenni óhajtanak, hogy vacsorajegyűk megváltására (2 pengő személyenként) a főcsoport Deák Ferenc-ntca 6. szám alatti irodájában legkésőbb szombaton, március hó 1-én déli 12 óráig jelentkezzenek.

A na^ybánval munkásság lelk°sen csatlakozott a Nemzeti Munkaközponthoz

Nagybánya, február 27. Impozáns módon nyilvánult meg a nagybányai munkásság nagyfokú érdeklődése a nemzeti munkás szervezkedés kérdései iránt. A nagybányád István szálló színház.terme kicsinynek bizonyult a megjelentek befogadására. A vasárnap megtartott nagyszabású gvülós megkezdése előtt a bányász-zenekar a Magyar Hiszekegyet játszotta, majd Várod»/ János Phönix-gyári mester a szervezet ügyvezető alelnöke mondott megnyitót. Utána Noé Lajos, a Nemzeti Mnn- kaközpont országos titkára, erdélyi megbízott' ismertette a szövetség célját s rámutatott a magyar munkásság nemzeti alapon való szervezkedésének szükségességére, egyben vázol ta a visszacsatolt területeken eddig elért na gyón szép s a magyar munkásságra nézve hízelgő s kellő magyar nemzeti öntudatot, eláruló eredményeket,.

Srahó Imire, a Nemzeti Munkaköznrmt társadalombiztosítási előadóia a biztosítás terén fennálló helyzetet ismertette s rámutatott ezen a téren a Nemzeti Munknközpont követeléseire. A munkásság nagy érdeklődéssel halb gáttá azt az előadást, miivel a visszaeső:olt területek munkássága általában nagyon keveset tud a biztosítás terén fennálló joga.ról és követelményeiről.

Ezután Szabó Sándor bányamunkás, a szövetség bányaipari szakcsoport iának titkára lendületes szavakkal ecsetelte a bányamunsás- ság jelenlegi helyzetét s ismertette az országos központnak a bnnyamunkásság érdekében tett lépéseit.

Éhlénk .Tenő szakmai titkár pedig szakmai kérdésekről tartott é’érik figyelemmel kísért, előadást, majd a gyűlés nagy lelkesedéssel táviratilag fejezte ki hódolalát a Kormányzó TJr iránt s üdvözlő táviratot küldött a mim se. terelnöknek, az iparügyi miniszternek, Pr. Kölcsey Ferenc főispánnak s vitéz Marion Béla országgyűlési képviselőnek, a Nennet» Munkaközpont országos elnökének,

A lelkes hangulatban lefolyt gyűlés Várad,/ János elnök zárószavai után a Nemzeti Munkaközpont lelkes vezéreinek éltetésével ért véget.

JÖ ÁRU fiS JÓ HIRDKTfiS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK

Kolozsvár, február 27. Megviselt arcú, magas, barna fiatalember ül velünk szemben. Nem is kell kérdeznünk, ömlik ajkáról a szó. A Bánság rémnap- jairól beszél... Onnan jött ugyanis, a határokon túlról... Megrázó szavakkal ecseteli azokat a szenvedéseket és izgalmakat, amelyekben vele egyetemben a romániai magyarságnak része volt. Nemcsak a néhány héttel ezelőtt lezajlott lázadás nehezítette meg sorsukat, mert a magyargyülöl'et és a magyarüldözések már a bécsi döntés után fellángoltak Románia minden részében,

A regátiak, akik a Magyarországnak visszaitélt területekről menekültek el a romár, kézen maradt részekre, valósággal pokollá változtatták az ottani magyarság életét. Jaj volt annak, aki az utcán magyarul mert beszélni, s nem egy letartóztatás történt az utcán elhangzott magyar szó miatt.

Amikor a vasgárdista forradalom kitört, a zendülök a kegyetlenkedések egész sorozatát követték el. ..Hatósági segédlettel" sorozatos házkutatásokat tartottak, magyaroknál és zsidóknál egyaránt. A házkutatásoknak természetesen mindenütt rablás volt a célja, hatalmas mennyiségű ruhaneműt és élelmiszert vittek el magukkal a „házkutatások“ színhelyeiről. Az elrabolt élelmiszerekből közös konyhát állítottak fel az Erdélyből elmenekült ókirályságbeli románok részére.

A román katonaság január 24-én este az egész Bánságot visszafoglalta a zen- dülőktő'. Éppen iókor történt, mert a vasgárdista zendülök felbujtották a falvak román lakosait s azok kaoával. kaszával akartak indtdni a város ellen, hont) leai/ilkolják a magyarokat s a zsidókat. Ez a terv meghiúsult, a magyarság szempontiából azonban a katonaság bevonulása után sem változott lényegében a helyzet. A romániai magyarság jövője te’jesen kilátástalan, csak a fel- szabadulás reménye vigasztalja őket. A maquar egyesületeket, szervezeteket betiltották, a magyar otthonokat bezárták, a vállalatoktól az összes magyar alkalmazottakat elbocsátották, A magyaroktól elvették a rádiókat s a mai napig sem adták vissza. A magyar or száni újságokat nem engedik be Romániába, a

A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Budapesti Közlöny legközelebbi száma köz>; az igazságügyininisztemek a büntető ítélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények korlátozásáról és megszüntetéséről szóló 1940. XXXVII. törvénycikk ha‘ál,vbal epésével kapcsolatos rendelkezésekről szóló 13.000— 1941. I. M. számú rendeletét, amely a büntető Ítélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények korlátozásáról és megszűntei óéról szóié 1940. XXXVII, t.-c. ha'álybtdépé- «ének napját az 1941. évi március hó 1. napjában állapítja meg.

Budapest, február 27. (MTI.) A kormány

rendeletet adott ki egyes iparjogositványok kiadásának korlátozásáról. A rendelet ha tálybnlépése után bármilyen árucikkel való nagykereskedés gyakorlására iparigazolvány, vagy engedély kiadása a törvényes feltételek igazolása esetében is megtagadható, ha az iparigazolvány, vagy az iparengedély kiadása a kivételes gazdasági viszonyok minit közérdekből nem kívánatos. Ennek a rendelkezésnek hatályát az illetékes miniszter bár. milyen más kereskedésre, vagy iparra is kiterjesztheti. Az. iparigazolvány, vagy iparengedély valamely meghatározott áruval való kereskedésre, vagy valamely ipari szak ma meghatározott: részére is szólhat, ÉrvéTemesváron megjelenő egyetlen magyarnyelvű napilapot pedig a temesváriak kivételével senki sem olvashatja.

A Bánságból ideérkezett magyar fiatalember döbbenetes részleteket mesél egy ottani református lelkész kálváriájáról. “A lellc’pásztor egyházi Óévekben értekezletre hivta Össze a szülőket, a vasgárdisták azonban rajtúkütöttek s a magyar papot letartóztatták. Temesvárra, majd Arad mellé vitték, rettenetesen kínozták, összekötött kézzel és lábbal húzták fel a magasba és úgy ütlegelték. A meggyötört papnak a kínzásoktól felszakadt egyik ütőere. Kínzóiban úgy látszik feltámadhatott még:s az emberi érzés, mert nem hagyták elvérezni. A temesvári törvényszék később négyhónaoi fogházra ítélte s a szerencsétlen lelkész — cigány bűnözők között — még mai napig is büntetését tölti.

A zsidóknak visszaadták a vasgárdista lázadók által elvett üzleteket, tulajdonosaik azonban kifosztott helyiségeket, üres polcokat találtak. A zsidó kereskedők nem is vették vissza a boltokat s kárter'tést követelnek, úgyszintén a gyárak is. A gazdasági élet igy csaknem teljesen megbénult.

Elmondta mén az „odaátról" jött fiatalember, hogy Romániában nagy élelmiszerhiány mutatkozik, mert a zavaros időben a tehetősebb emberek rengeteg élelm-'szert vásároltak össze. Petróleumot és cukrot egyáltalán nem lehet kapni. bőrben és talpban is hiány van. Ruhanemű sincs. Ami még akad, azért háromszoros árat kérnek, a drágaság hihetetlenül nagy Romániában.

A német katonaság egyébként többször közbelépett, ha román részről a magyarokat bántani akarták. így Temesváron az egyik villamoson egy német tiszt védett meg egy öreg magyar asszonyt, aki magyarul kért jegyet s emiatt egy román őrmesterrel incidense támadt.

— Sírtam, amikor átléptem a határt — fejezi be drámai beszámolóját a bánsági fiatalember,.— de még ma is köny- nyezek, ha magyar zászlót látok. Min dig az jár eszembe, amit rabságban maradt barátaimnak bncsnzáskor mondtam'. elvisszük a szabadságot nektek is!

A rendelet a továbbiakban kijelöli a hátrányos jogkövetkezmények megszűnt elése iránt előterjesztett kérelem eldöntéséhez szükséges környezettanulmányok elvégzésével megbízható egyesületeket és szegélyeket, részletesen szabályozza azoknak jogállását, a bírói megbízással felmerülő kérdéseket, a kijelölésnél és a környezettanulmányok elvégzésénél követendő eljárás és végül lehetőséget ad arra. hogy a bíróság a kömyczet- tanulirúnyok elvégzésére, a szükséghez képest. állami pártfogó tisztviselőt rendelhessen ki.

nnességét az iparhatóság meghatározott időre az annak alapján folytatható tevékenységet területileg, vagy egyéb tekintetben is korlátozhatja, vagy feltételhez köpheti. A rendelet kimondja azt is, hogy bármilyen áruvá' való kereskedésre szóló iparigazolványon, vagy iparengedélyen fel kell tüntetni, hogy csak közvetlen fogyasztásra, vagy csak továbbárusitásra, vagy mind közvetlen fogyasztásra, mind pedig továbbámsitásra jo_ gosit-e. Bármilyen kereskrdésre szóló iparigazolvány, vagy iparengedély nem ad jogot áru adásvételének közvetítésére, mert külön iparignzolványt, vagy iparengedélyt kell erre kiállítani.

 Kormányzó Ur nyi’otîf» mesf a Képzőművészeti Társulat jubilaris kiállítását

Budapest, február 27. TTorthy Miklós kor. rnányzó csütörtökön délelőtt nyitotta meg a Képzőművészeti Társulat nyolcvan éves jubileuma alkalmából rendezett művészeti kiállítást. A megnyitó ünnepségen sok hazai és külföldi előkelőség jelent meg. Ott volt Háman Bálint vallás és közoktatásügyi mi. niszter a minisztérium vezető tisztviselőivel. Horthy kormányzót és a Főméltóságu Asa- szonyt Glattfelder Gyula Csanádi püspök, a Képzőművészeti Társulat elnöke üdvözölte. Hangoztatta, hogy a Társulat ugyan nyolcvan éves múltra tekm'het vissza, de elődje a Képzőművészeti Egylet már száz évvel ezelőtt működött. Kérte a Kormányzó urat, hogy nyissa meg a kiállítást.

— Örülök — mondotta a Főméltóságu Ur, — hogy megnyithatom a Képzőművészeti Társulat jubiláris kiállítását,. Megelégedés_ se! látom, hogy a nehéz idők és körülmények kötött is a magyar képzőművészek szép eredménnyel dolgoznak és alkalmunk van müveikben g»!Önyőrködnünk.

A megnyitás után a Kormányzó szívélyesen üdvözölte a. pánai nunciust, a német és olasz követet és a többi előkelőségeket, majd a rendező művészek társaságában a Főméltó- ságu pár megtekintette a kiállítást.

Rlfifind főbb

}Í7a<ló ro «án di ik ellen

.Bukarest, február 27. (MTI.) A hatóságoknak tudomására jutott, hogy egy bukaresti diákotthonban sok olyan diák tartózkodik, akiknek köze volt a forradalomhoz és resztvettek a lázadásban. Ezért körülzárták az otthont és igazoltatták a diákokat. 46 nem tudta kellőképen igazolni magát. Ezek közül sokan kivonták magukat a katonai szolgálat alól, igen soknak pedig, mivel külföldi, főleg bulgáriai és görögországi állampolgár, nem hosszabbították meg tartózkodási engedélyét és útlevele sem volt rendben. A diákok ellen megindult az eljárás. Azokat, akik kivonták magukat a katonai szolgálat kötelezettsége alól, letartóztatták.

A nop bőnyye:

Szabó Zo lán: ötszeonfás

Ez a finom, csupa lélek Írás Franciaország nagy összeomlásáról rajzol megrázó képet.

Valahol messze, valahol Belgiumban és valahol Franciaországban a vllág+örténlem legnagyobb ütközetét vívja a német és francia haderő. A hivatalos Fáris önálta+ó fölé. nyess^gget szemléli az eseményeket. A nagy. vezérkar nem látja meg, hogy a hadviselés klasszikus szabályain már rég tut van az uj háború s Lengyelország. Norvégia, Hollan. dia és Belgium sorsa semmit sem mond a nagyvezérkar és a francia diplomácia tiszte, letreméltó aggastyánjainak. A nem hivatalos Fáris, vagyis az igazi örök Párls bizakodva néz soraa elé. 8 máról holnapra a viszonylagosan nyugodt város, Európa szive, ideges megrökönyödéssel eszméi rá a valóságra: a Maglnot.vonui ram jelent semmit, a (Moire hadereje gyengének bizonyuk* a német had. sereg iszonyú nyomába előtt s a németek már Fáris előtt állanak.

Itt kezdődik Szabó Zoltán hiteles tanúvallomása az összeomlásról. Nem a harcvonal, a tűz és vasesőben összeomlott haderő fét- göngyölegének höferjelentéselt foglalja össze, hanem a frarala lélek, a francia nép, a francia nemzet példátlanul álló «zömyü összeroppanását mondja el a közvetlen személyes élmény forró, emberi hangján.

A Trianont reánkzndltj Franciaország összeomlásához nincs köze, de részvé'ét, együttérzését sem tagadja meg attól a fran. cla néptől, amely mégis csak a szellem nagy ajándékait adta az emberiségnek. Az a nagy. szabású kép, amit Szabó Zoltán felrajzol, ko. mór színeivel és drámai vonalvezetésével tárja elénk a múlt év májusának eseményeit: csupa élet és tragikus mozgalmasság min. den fejezete s azokon keresztül magunk Is átéljük a franciák előtt még ma is érthetetlenül áljó katasztrófát.

Mejeg, emelkedett és választékos szépségű irá» Szabó Zoltán könyve nagyon érJ ékes emberi és magyar dokumentum a ma hábo. rujához.

Megjelent a Nyugat kiadásában v 11 ••

Bliircfn* <*1s<»j£n hatályba lép a r«*liitblliltfcívis törvény

Rendelet íe^ent meg az írarogosílványol* kiadásának korlátozásától