Keleti Ujság, 1941. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-27 / 48. szám

MCbieti ílrsjra 19 4 I. fEBRlJAK 27 Iratkozz be az Erdeiül Pártba! Kolozsvári (*s fcoînzsmecTf’î plrtfroda: Farkas-utca 7. Telef.: 2 >38. Beiratkozni lehet mindennap délelőtt 9—2, délután 5—7 Óra között mmmzmmmmmmmmmmmmmmm Március 6.-án lesz Kolozsváron a MÁV menetrendi ér ekeziete Vége a farsangnak! KOLOZSVÁR, február 26. Kan", ál hercege fázósan magára huzza csillogó köpenyét és mialatt a fényes báltermek­ben még egyre szól a zene s a vidám fiatalság táncol, eltávozik, hogy egy év múlva ismét megtarthassa diadalmas bevonulását. Vége a farsangnak. Hús­hagyó kedd után eljött hamvazó szerda. Kolozsváron is végétért a báli évad. A farsang utolsó estéje is a vidámság, őszinte jókedv hangulatában folyt le. Soha sem volt még Erdélynek és Ko­lozsvárnak ilyen vidám farsangja. Ma­gyar farsang volt. Méltósággal, tiszta őrömmel teljes. A bálokat a Himnusz nyitotta meg és Rákóczi indulóval zá­ródtak a bálok. Nem kellett félni attól, hogy az ellenséges önkény elrontja a mulatságot. Az Alfa szövetkezet az iparkamara termeiben rendezte meg szöttesbálját. Szebben és stílusosabban aligha lehetett volna befejezni a báli évadot Kolozsvá­ron. A lányok, valamennyien népviselet­ben voltak. Kalotaszeg királynői vise­leté és a Székelyföld asszonyainak egy­szerűségében is végtelenül ízléses ruhá­ja jelképezte ezen a bálon, hogy Erdély magyarsága büszke örömmel viseli né­pének viseletét. Megjelentek a bálon a Kalotaszegi ballada együttesének tagjai is, akik be­járva egész Erdélyt és az anyaországot, tiszteletet és dicsőséget szereztek az erdélyi magyar népi művészetnek. Ka­lotaszeg lányai és fiai ott táncoltak együtt a városi fiatalsággal. Falusi lá­nyok diákokkal és mosolygós, kedves, városi lányok szálfadereku kalotaszegi legényekkel. Szebb és igazabb példája ennél aligha lehetett volna annak, hogy Erdélyben már régen leomlottak a tár­sadalmi válaszfalak. Érdekes mozgalmasságot kölcsönzött a bálnak, hogy a Magyar Film Iroda kiküldöttei a bálon filmfelvételeket ké­szítettek a kalotaszegiek táncáról. A bál közönsége természetesen rendkívüli ér­deklődéssel figyelte a felvételeket s a kalotaszegiek minden egyes táncát zugó tapsviharral köszönte meg. Az Alfa szőttesbálja méltó és szép befejezése volt a felszabadult Kolozsvár első far­sangjának. • A Marianum növendékeinek farsair-bucsuzUtó estélye KOLOZSVÁR, fehr. t\ Húshagyókedd es­téjé« nagysikerű faraangbucuztató tánces­télyt rendeztek a Marianam növendékei. Da­loltak és táncoltak egy órán keresztül fárad, hatatlan kedvességgel, a meghívott vendégek és szülök gyönyörködtetésére. Táncaik régi székely és magyar táncokat, dalaik pedig regi székely és magyar dalokat elevenítettek meg a nézők előtt, A fa|nt adták a maga Udeségében és rom- lat|anságában, a hushagyókeddesti székely falut a „gólyatánccal“, a „dobbanto^sal“, a ,,három slrü|össe|“, ,gyere be rózsám“-ma| és meg sok-sok olyan lánccal, melyeknek ütemet mar annyira elhalkultak, fis szépek voltak az elhangzott dalok is A „Házigazda al- seol-eT“, a „Malomnak nincsen köve“, vagy „A te snlyos nyavalyádból adjál nekem es“ • a többiek is mind, mind annyi ritmussal, melódiával szólották az emberhez, hogy égé. szén megtelt a szive tőle. Csípőre tett kezek­kel, kecsesen, majd pedig pattogó tüzesen tán­colták az ösl táncokat és dalokat feltá­masztó, kedves lányok. Valamennyien mind szép székely szőttes ruhákban voltak, ha­jukban színes és ptros.febér.zöld szalagokkal. A Márián um növendékei úgy tervezték, hogy hagyományos farsang—búcsúztató esté­lyüket a Mátyás diákházban, nagy nyilvá­nosság előtt rendezik meg, de technikai okokból nem valósulhatott meg tervük. A tervről azonban nem mondtak le s Így újabb terv szerint május elsején csak bemutatóra kerül ez a sok drága ősi székely, magyar­tánc és nóta a Mátyás diákházban a nagy nyilvánosság előtt is. A táncok betanításáért Margerita nővért és Dnducz Editet Illeti az érdem, míg a nótákat Cecília nővér tanította be körültekintő kiválogatással és tudássá), UJ————III nili IItinin JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK Kolozsvár, február 26. A MÁV ko­lozsvári üzletvezétőségétöl kapott hi­vatalos értesítés szerint a Magvar Ál­lamvasutak vezérigazgatósága már­cius 6-án délelőtt 10 órakor menet­rendi értekezletet tart Kolozsváron. Az értekezlet színhelye a vármegye­háza közgyűlési terme lesz. A nagyfontosságu értekezlet célja az, hogy a tavaszi menetrendterveze tét ismertesse, de célja az is, hogv az irányadó tényezők és képviseletek a menetrendi igényeiket Idejében elő­adhassák. Ez a kölcsönös tájékozódás annál inkább is szükséges, mert az uj menetrend é’etbeléntetése ntán módo­sításokat már aligha lehet, végrehaj­tani. NyirS Józsefet, hr. Kemény Jánost. Tamdsv Áron!, Tavaszy Sándor dr. református püspökhelvettest, Kovács Lászlót és Jár assy Andor teológiai tanárt. El foglaltsásra miatt, távolmaradt Reményije Sándor és Kós Ká­roly Az iparügyi minisztérium részéről megjelent dr. Baintner Ottó miniszteri ősz tálytanácsos, az IPOK részéről dr. Dobsa László és neje, dr. Kovalóczy Rezső főtit­kár, dr. Szeghalmii László titkár, dr. Bangha Feren-, a budapesti kamara titkára és Devc- ezisz Gyula budapesti ipartestületi elnök- Az elsőfokú iparhatóságot Grucza Lipót tanácsnok, az Ipartestületet Demeter Ferenc elnök és dr. Veress Endre, az iparkamarát pedig dr. Torda Balázs és Tatai/ Sándor képviselték, Orbán Béla és dr. Poszter László bőrnagykereskcdőkkel együtt. Az érdekes vendégsereget dr. Torda Ba. lázs iparkamarai titkár üdvözölte, örömének adva kifejezést, hog$ Erdély legkiválóbb Írói egy hivó 3zóra megtisztelték eljövetelükkel az iparosság szerény társaságát. Ezután báró Kemény János méltatta az1 est összejövete­HUNYADI JANOS hetvenöt éve vildghirü gyóavkeserüvii mérvé II és rend'tehozza eg^sz- s g"t. flz csszes bstegsegéljjző pénztárak rendeli«. lének fontosságát, mellyel egy újabb kapocs létesült a magyar iparosság és az erdélyi írók közt.­— Meg egy alkalommal volt ilyen kedves összejövetelben részem, — mondta br. Ke meny János, — amikor Skóciában az angol iparosok hívtak meg, hogy előadást tartsak részükre Br. Kemény János nagy tetszéssel foga­dott beszéde után dr. Tavaszy Sándor püs­pök helyettes mondott mély gondolatokkal át­szőtt beszédet. — Meglepett a meghívás — mondta Ta­vaszy Sándor — és váljék dicséretükre azoknak, akik a mni estét ilyen szépen meg. rendezték. Ma különböző szellemi és foglal­kozású emberek találkoztunk, mely megmoz­dulás azért is' fontos, hogy ezáltal mint kü- lönl)öző foglalkozású emberek fogjunk Össze, hogy egységes uj életet kezdhessünk ma­gyarságunk javára. Az ilyen találkozók nagy jelentőségűek, mert igy áttekinthetünk a szomszéd portájára is, miáltal megismerhet, jük egymást és egy szorosabb összefogó kap­csot teremthetünk a különböző foglalkozású emberek közt, miáltal uj életet kezdhetünk nemzetünk javára. E munkában nagy fel­adat vár a magyar iparosságra, kik az el., mnlt uralom alatt is becsületesen és dereka­san állották meg helyüket nemzetünk fenn- - maradásának javára. Ezután dr. Baintner Ottó miniszteri oszt. tanácsos mondott köszönetét a szép est meg­rendezéséért és háláját fejezte ki a megje­lent. erdélyi nőknek, hogy az összejövetelre eljöttek. Mi a távolból figyeltük az erdélyi eseményeket — mondotta — és minden nap vártuk a kürt szót, hogy megmozduljunk, hegy Erdély bércei közé bevonulhassunk. Is­ten kegyelméből ezt meg is értük, amiért az itt maradottaknak is köszönetét mondok, hogy védték és fenntartották ezt a szent te­rületet. Nehéz napok elé nézünk, de ne csüggedjünk, hanem fokozottabb mértékben dolgozzunk a magyar keresztény jövőért. Szép és tartalmas beszédeket tartott még dr Ivovalóczy Rezső főtitkár, aki a magyar ipar nagyszerűségét ismertette és méltatta. Demetei Ferenc Kolozsvár és Vidéke ipar- testülete nevében mondott köszönetét és lel­kesítő szép beszédet. Az elhangzott beszédek után dr, Szeghalmy László titkár a tanfo­lyam előadói és hallgatói nevében mondott köszönetét az íróknak. A vendégsereg az éj­féli órákig maradt együtt, ahol a legközvet­lenebb eszmecsere fejlődött ki az írók és a tanfolyam előadói és hallgatói köri;. — Ongyujtó-tulajdonosok figyelmébe! A kolozsvári városi m. klr. pénzügyőri szakasz értesíti mindazokat, akik gyujtószerszámu. kát) hivatalos magyar adójellel való ellátás végett beszolgáltatták, az átvételkor kapott elismervény ellenében Kossuth Lajos.utca 18. sz. alatt d. e. 8—12. és d, u. 2—5 óráig átve­hetik. Előadási lathit Ko!ozsváton Réthii/ Aulai dr., a Meteorológiai Intézel igazgatója Kolozsvár, február 26. Kedden délután az EME természettudományi szakosztályának előadássorozata keretében előadást tartott Réthly Antal dr. a kiváló magyar klimatoló- gus, a Magyar Meteorológiai Intézet igazga­tója. Réthly Antal dr. a .legérdekesebb ma­gyar tudósok közé tartozik. Élete jelentékeny részét utón töltötte, taunlrrányozta Európa és a többi kontinensek legielentékenyeb me­teorológiai intézeteinek működését. Réthly Antal dr. Magyarország klímájának legkivá­lóbb .isfflierő je és kutatója, akinek ezen a té­ren világszerte elismert tudományos neve van. Érthető, hogy kolozsvári előadását az erdélyi tudományos körök nagy érdeklődé.-.sel várták és meleg ünneplésben részesítették a kiváló tudóst. Berde Áron, az első erdélyi meteoro­lógus Réthly Antal dr. lebilirteselően érdekes elő­adásában elmondotta, hogy Erdélyben á me­teorológia igen nagy múltra tekinthet vissza. Az első nagyszabású magyar időjárás és én- hajtattam laborfalvi Berde Áron irta 1847- ben, „Légtüneménytan“ eimerti A rendkívüli 2C0.C00 időjárási adat Kolozsvárrá) Az előadó ezután ismertette a Meteoroló­giai Intézet működését, amely 1870 óta kn- lönféle osztályain Magyarország időjárási és éghajlati viszonyainak feltárásával foglalko­zik. Elmondotta, hogy Magyarországon 1780 óta foglalkoznak rendszeresen az időjárás megfigyelésével. Bemutatta a kolozsvári éghajlati viszonyo­kat feltüntető táblázatot. Ez a táblázat 200.000 megfigyelési adatból készült és szem­léletesen ábrázolja Kolozsvár éri időjárását Ezek szerint Kolozsváron a legnagyobb me­leg 36, míg a legnagyobb hideg —33 fos. ami 68 foknyi ingadozásnak felel meg. Ko­lozsvárnak az időjárása tehát jellegzetesen szárazföldi Soprontól Sepsiszentgyörgyi« Réthly Antal dr. rámutatott arra. hogy teljesen tudománytalanok azok az állítások., amelyek szerint a csatornázások és lecs i /olá­sok rossz hatást váltanának ki az alföldön. Majd elmondott«, hogy a Magyar Meteoroló­giai Intézet most. dolosrzik Magyarország ég­hajlati térképeinek elkészítésén. Ezek a tér­képek hatalmas tudományos munka eredmé­nyei és magukba foglalják Magyarország valamennyi időjárási és éghajlati adatál Sop­rontól egészen Sepsiszentgyörgyíg. 20.000 adat 4 óra alatt Ismertette a Meteorológiai Intézet prognó­zis osztályának működését, amely lehetővé teszi a várható időjárás elcjre való jelzését. Békeidőben egy délelőtt, négy óra-alatt 20.000 adat futott be az intézethez, s azokat nyo ban fel is dolgozták s az eredmény alapjai, adták meg az időjárásjelentést. Ma az ilyen irányú tudományos munka majdnpm h.hetet- lan, mert alig egy-két ország közli az adato­kat. A hadviselők és a megszállott országok katonai titokként kezelik az adatokat Rádióval felszerelt kutató ballonok 20 km. magasságban Ismertette a Meteorológiai Intézet ueroló- gini intézetének munkásságát. Elmondotta, hogy rendszeresen bocsájtanak fel ballonokat a magasba a felsőbb légkörök áramlási irá­nyainak és sebességének megállapítására. Két, három, hónaponként műszeres ballonokat is bocsátanak fel, egészen 15—20 km. magas­ságig. Ujjabban már nemcsak műszeres, ha­nem rádióval felszerelt ballonokat is bocsála­jelentőségű, önálló kutatásokon alapuló mun­ka Kolozsváron jelent meg. Berde Aron, a nagy székely tudós Berlinben végezte tanul­mányait, majd a két kolozsvári kollégiumban „tolmácsolta az időjárás szabályait“. Légtü neménytanának ’olyan rendkívüli sikere volt, hogy az Akadémia a Marcibányi díjjal, tün­tette ki. Berde Áron megfigyeléseit a kolozs­vári csillagdában Hornyai folytatta egészen 1845-ig, őt követte Géczy Benedek kegyes- rendi tanárj a csillagda igazgatója, majd Kánitz professzor a gazdasági tanintézetben és Réthy István, aki 1883-ban egy kis mo. nográfiát is kiadott Kolozsvár éghajlatáról. A román megszállás első éveiben Rougemonl Mór pedellus gondoskodott a megfigyelések folytonosságáról, mi/el a románok csupán 1925-ben szervezték meg -Kolozsmonostoron a meteorológiai állomást. Ugyancsak rropgfieye- iéMret végzett Kolozn/áron Choinoky pro­fesszor is. A hosszú évtizedeken keresztül folytatott megfigyelések nyomán Kolozsváron olyan hatalmas tudományos anyag gyűlt ösz- sze, hogy érdemes és hálás feladat vofua azt feldolgozni. nak fel, amelyek különleges készülékekkel pom tosan közük a légnyomást, magasságot, a le­vegő nedvességét, hőfokát és más fontos ada­tokat. Ezeknek nemcsak tudományos, hanem nagy gyakorlati fontossága is van az idöprog- nózis megállapitásávai kapcsolatosan. Elmon- dotta, hogy a román megszállás ideje alatt egyszer egy értékes műszeres ballon Erdély­ben szállt földre s az Kántus János, a Ma- ridnwm■ igazgatójának segilségével jutott el az intézethez. Obszervatóriumot a Horthy-csucsrn! Réthly Antal dr. elmondotta, hogy a ma­gyar természettudományos kutatásnak igen nagy szüksége van egy magaslati obszervató­rium. felállítására. Komoly mozgalom ndult meg, hogy ezt az uj megfigyelő állomást a Horthy csúcson (volt Nagy Pdetrósz) állítsák fel 2305 méter magasságban. Ez az intézet nemcsak általános meteorológiai kutató állo­más lenne, hanem megfigyelő helyéül szolgál­hatna valamennyi magyar természettudomá­nyos kutatónak. Reméljük, hogy a Horthy obszervatórium minél hamarabb létre jön és jelképe lesz a magyar kultúra és tudomány előrehaladásá­nak. (n.. e.) Erdélyi irólc és iparosok meghitt találkozója Kolozsvár, február 26. Eseményszámba menő találkozó folyt le hushagyókedden este a Varga.vendéglő külön termében, mely al­kalommal a kisipar hivatásos képviselői ta­lálkoztak először az erdélyi Írókkal. A ko­lozsvári iparkamara területéhez tartozó inar. testületi jegyzők képzésére rendezett tanfo­lyam vezetősége ugyanis azt a célkitűzést is programjába vette, hogy a tanfolyam vidéki hallgatói, kik az iparosság hivatásos veze­tői lesznek, úgy gazdasági, mint kulturális téren ismerősök legyenek. A találkozási gondolat eszméje a siker te! jes jegyében zajlott le, mert az erdélyi Írók és az iparosság vezetői és a tanfolyam hall­gatói közt egy olyan közvetlen baráti kapocs alakult ki, amire, amint azt Tavaszy Sándor mondta beszédében, talán nem is volt példa. A barátságos összejövetelem ott láttuk

Next

/
Oldalképek
Tartalom