Keleti Ujság, 1941. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1941-02-23 / 45. szám
t 9 41. rnnnuAit 23 V . .. » r..r Kétszer szenvedett hajótörést, 14 esztendőn át kalandozott a nagyvilágban, mig végre a szamosfalvi polgári repülőtéren kötött ki a repülőtéri kirendeltség vezetője Kolozsvár, február 22. — Mngub, erdélyiek sok mindennel nincsenek tisztában — mondotta tiroes Andor repülőtiszt a szamosfalvi polgári repülőtér kirendeltségi vezetője. — Igen, a Himnuszt szabadon énekelhettük csakugyan, de mennyi mindent kellett egyebet elhallgatni...!? Látja, jómagam, mint fiatal egyetemi hallgató tagja voltam a dicsőséges szegedi nemzeti hadseregnek s mint az egyetemi zászlóalj tagja résztvettem a felszabadító hadjáratban is. Aztán egyszer csak „béke“ lett. De milyen bélcc...! Soha nemi felejtem cl, amikor édesapám azzal jött haza hivatalából, hogy végkielégítéssel clbocsájtották. De nem csak őt. Ezer és ezer magyar családfenntartót eresztettek szélnek értéktelen végkielégítéssel. Megbomlott a gazdasági rend és olyan kezekbe került, akiknek nem volt fontos a magyar nemzeti érdek. Tanulmányaimat nemi folytathattam tovább, mint ahogyan ezren és ezren nem folytathattuk. A haza nem adhatott kenyeret és búcsút kellett mondanunk azoknak a rögöknek, melyekért vérünket hullt itottuk négy keserves esztendőn keresztül — Valahogyan megundorotam a szárazföldtől, a mindennapi emberektől. Tengerre vágytam s magam sem emlékezem már, hogyan. Rotterdamiban kötöttem ki. Hajóinas lettem. A hollandusok szerették a magyarokat. Vagy negyvenen voltunk már magyarok rajtam ki- vül a hajón, sőt még a hajóskapitány is magyar volt!... Aztán hajóról hajóra kellett vándorolnom, mert Bürger ur, — aki máskülönben magyar konzul is volt, — máról holnapra eladta lábmik alól a hajót. 1923-tól 1937-ig kilenc hajón szolgáltam a legkülönbözőbb lobogók alatt. Voltam magyar hajón, olaszon, angolon, németen, hollandon, panamáin. Bejártam Észaíkamerikát, Délafrikát és végig az angol felségvizeket. Kétszer hajótörést is Szenvedtem.., — A hajótörés nem majális. Úgy volt, hogy a® Indiai Óceánon elsülyedt a hajónk s mi ott állottunk egy kis szigeten vesztegelve 53 napig. Ez az elsülyedt hajó volt az „Alba“, melyen szenet szállítottunk, de megfeneklett •— Fiúméban megszereztem a ha.ióskapitá- nyi képesítést is. S azután, mikor újból kellett kezdenem, egy más bajón, mint matróz kezdtem újra a pályát. Aztán még egyszer felvittem újból ai kapitányi rangig, csak éppen hajó nem volt, ahol kapitányoskodhattara volna. Végeztem a legnehezebb munkát s hogy miből állott ez, szárazföldi embernek fiában is mondanám el. Csak annyit mondhatok, hogy ezen a hajón húszán voltunk magyarok, mind úgynevezett „uri-fiuk“, de egyetlen, egyikünknek sem volt monoklija. Igen, én állíthatom, hogy hosszú tengerész-pálya futáson alatt soha nem láttáim még mohoklis tengerészt. És azt sem hallottam tőlük „Uram-bátyim, lágy oly bátyám“ sto... Mert olt a nagy vizeken Budapesti nagykereskedő mielőbbi belépésre keres 1. Üzletszerzőt, 2. Gyakorlott kereskedelmi irodai műszaki tisztviselőt, 3. Ügyes gyors, és gépirónőt, aki németül perfektül ir és beszél Kereszténynek számítók részletes életrajzot, igényeket és referenciákat feltétlenül tartalmazó kézírásos ajánlataik „Vízvezeték és központi fűtési szakma 1941“ jeligére e hó 27.ig Erdős hirdetőbe, Budapest, Teréz-kör. ut 35. kifejlődik az emberben egy olyan közösségi tudat, amit címek, rangok nem tudtak volna soha megbontani. Aztán újból régi dolgokról beszél Aracs Andor egykori tengerész, — ma repülőtiszt, a szamosfalvi polgári repülőtér kirendeltségének vezetője. — A huszas évekbeli sokan elvándoroltak a magyar fiatal értelmiségi osztály tagjai közül is. Egy osztálytársam például az egyik olasz faseio-egység titkára lett és mások újból hajósok, tengerészek, akár én. Egy nemzedéket üldözött, el munkahelyéről a háború, s az utána jövő zavaros korszak. És ezt a nemzedéket még ma is alig lehet valahol megtalálni közéleti pályákon, vagy nagyobb hivatalokban. Most, 20 év után azonban mégis elismerik ennek az egykor kisemmizett nemzedéknek az érdemeit. Maga a Kormányzó Ur az, aki tudja, hogy ezzel az árva nemzedékkel szemben nagy történelmi mulasztás történt, egykori érdemeik elismeréséül a „Nemzetvédelmi Kereszt“ kitüntetését létesítette számunkra, melyet mindannyian megkapnak, akik rászolgáltak. Arról vallatjuk ezután Aracs Andort, hogyan lett mégis újból „száraz földi ember“, sőt „légi ember“?... — Úgy, hogy 1937-ben újból hajótörött lettem — hangzik a válasz. — Tizennégy é;i hánykolódás után újból kezdhettem mindent, a kezdet kezdetén. És akkor találkoztam - valakivel a tengeren, aki azt mondta, hagy elhagyott hazámban nagy dolgok készülnek.' Még ugyan semmisem biztos, de úgy' érzpdik ki már a történelem szeléből. - -fitelisplovályia lőhet, hogy szétesik — m-ondta,— s majd csak sorra kerül Románia is és újból felszabadulnak a megszállott területek. Gondoltam, alkalom nyílik újból a harcra, tehát hazajöttem. Jelentkeztem vitéz 'Grosschmíd Isfcván szolgála- tonkivüli ezredesnél, a MALERT vezérigazgatójánál, ki maga is tengerész volt. Aztán úgy kerültem ide, Kolozsvárra.... Ami közbeesik az nem érdekes.... tn Kék, eleven szemével a messziségbe néz az egykori tengerész s ma repülőtiszt. Gépet vár, repülőgépet, már napok óta s azt mondja: — Nem érzem jól magam szárazon. Állandóan valami hiányérzet kínoz. Legjobb a tengeren, vagy a levegőben, És azt szeretném, ha minden magyar, aki valamilyen okból „feleslegesnek“ érzi magát magyar szárazíöldón, tengerre szállana. Nem baj, amiért még most „idegenek“ számunkra a vizek.... Hiszem és tudom, egyszer elhangzik újból a bűvös kiáltás: — Tengerre magyar!;.. — Igen, eljön az idő, talán, már nincs is olyan messze... És aifekor álljuk meg majd a helyünket levegőben és tengeren, amiig újból kiszélesedik ez a megcsonkított, drága magyar föld. És akkor állunk meg ezen a földön is, nemi úgy mint a múltban. A tandijat drágán fizettük: legyen egyszer értelme is! Ró. Reményik Sándor : F© fi é r-’? w * te 5« Bűn s gyötrelem vörösizzásán túl Ez néha már fehér.izzás talán. Izzik s leolvad néha a salak — Égek, izzók és. fehéren parázslók — De hol van még az arany az Alak: Az énekem s az életem Alakja — Mely tiszta vágyam tíiimdököltett S örök dolgokba, szerelmes szivem Mint a szentséget felsugároztat.ia?! Budapest 1941. február 13. Jaj, felszín minden és mélység sehol — Lelkem csak a pillanattól rabo] — Égek, — s néha leolvad a salak — De ho] van még, de hol van az Alak?! Égek, •»— de beteg égés ez nagyon — Ének, ének, Énekek éneke — De sehol elmerülő?, nyugalom! Felszín, felszín , . sirály szárny, csapkodó — De ho| a búvár-szív, amely leszáll — S a szív. Isten szivén elnyugové? ló lesz-e körzeti beosztás a kolozsvári gépkocsifuvarozók szempontjából ? Kolozsvár, február 22. Az észa.kerdélyi és a keletmagyarországi részek hazatérésével örvendetesen megváltozott: az országrész kisebbségi sorsra kárhoztatott magyarságának helyzete. A nagy sorsfordulat sok gondokkal kiizködő és az érvényesüléstől elzárt ember helyzetén lendített. Jobb sors virradt fel igy a kolozsvári autó- fuvarozókra is, akiket a MATEOSZ szerve. nett meg, a MATEOSZ keretében mind a mai napig ötven kolozsvári tehergépkocsi működik s igy a tömörülés, tekintettel arra, hogy minden egyes gépkocsinak a tulajdonoson kívül egy kocsivezetője és egy kocsikísérője is van, százötven magyar családnak biztosítja mindennapi betevő falatját. Csak az, aki a jelenlegi forgalmi viszonyokkal tisztában van, tudja felmérni az au-tófuvarQzás jelentőségét. Az uralomváltozás után ugyanis Erdély fővárosának gazdasági háttere megszűnt létezni s igy forga.L mát is teljesen elvágták. Ilyen körülmények között nagy szerep jut a gazdasági élet zavartalan lebonyolítása szempontjából az autófuvarozóknak, mert nekik kell az anyaországból Kolozsvárra induló áruforgalom s az innen az anyaország felé ömlő árucikkek fuvarozását lebonyolítani. Nem kell bővebben fejtegetnünk azokat a korlátozásokat sem, amelyek a MÁV vonalain jelenleg a legtöbb irányban megnyilvánulnak s igy a hiányokat a már említett formában feltétlenül pótolni kellett, mert különben a gazdasági élet sínylette volna meg. A mai gazdasági viszonyok, illetőleg a tőkeszegénység azt a helyzetet, mondhatnék rendszert alakította ki, hogy az egyes kereskedők kevesebb árut vásárolnak, de gyakran ismétlik meg rendeléseiket s igy folyamatosan ki tudják vevőkörük igéiiyét elégíteni, Ezt. az áruhozatalt nagyszerűen bonyolították ie a tehergépkocsik, amelyek forgalma semmiféle korlátozást nem szenvedett i s három nap elegendő volt ahhoz, hogy Ko_ i lozsv&rról árut vigyenek a fővárosba, onnan > pedig árut hozzanak. A 150 kolozsvári magyar család egzisztenciája most veszélybe került, mert a MÁV elhatározta, hogy az anyaországban érvényes rendszert a visszatért részekre is kiterjeszti. A tehergépkocsik fuvarozása szempontjából ugyanis az anyaország körzetekre van osztva s az egyes autófuvarozók csak a körzet ha. táraiu belül végezhetnek áruszállításokat. Ha ezt a rendszert most a visszatért részekre is kiterjesztik, nemcsak százötven magyar család veszti el létalapját, hanem megérzik a kolozsvári kereskedők is, akik a jelen viszonyok között, az áru megérkezésének meggyorsítása érdekében, gyakran folyamodtak a MATEOSZ.on keresztül a tehergépkocsi- tulajdonosokhoz. A MATEOSZ kolozsvári kirendeltsége Cseh Tibor gépészmérnökkel, a MATEOSZ kolozsvári kürzctvezotőjével az Gén felkereste Keledy Tibor dr. kolozsvári polgármestert s feltárta előtte a helyzetet. Hangoztatták, hogy a MÁV által követelt korlátozások következtében nemcsak egész sereg jobb sorsra érdemes magyar család kerülne nyomorúságos viszonyok közé, hanem úgyszólván a kereskedelmi élet is megbénulna. A polgármester jóindulatukig hallgatta végig a sérelmeket és közbenjárását helyezte kilátásba a százötven magyar család létét érintő ügy méltányos orvoslására. Remélhető, hogy az ügy rendeződni fog s az illeté. kesék számításba veszik Kolozsvár különleges helyzetét és földrajzi viszonyait, ugyanakkor azonban nem feledkeznek meg arról sem, hogy a MÁV manapság különböző akadályok miatt; nem minden irányban tudja az áruszállítást a tehergépkocsikhoz hasonló gyorsasággal lebonyolítani. Márpedig ez az egész város közönségét érinti.., PANNONIA BUDAPEST, Vili. RÁKÓCZI-UT 5 SZ. Központi fekvés. * Korszerű kényelem SZÁLLÓ Egjjágjjas szobák 6--P-ÍŐI 12‘— P-ig Kétágyas szobák 9- P-től 18’—P-ig fl visszacsatoltterü- Ieten lakó kedves vendégeinek szoba- árkedvezmény. Elismerten kiváló konyha. Polgári árak ens$ 150 hektóliter, különböző OWn évjáratú 10-14malligandos, GYÜMÖLCSFA alma, körte 3—4 éves 1 drb. 70-80 fillér árban eladó. Részletes árjegyzék ingyen. Szűcs telep, Bihardiószeg 19. Könyvek között RÓNAY ERNŐ: KRASZNOJÁRSZK Háborús és hadifogsógi élmények feldolgozásával már igen sok iró kísérletezett többkevesebb eredménnyel. Barbusse^ Remarque, Kun.cz. Aladár, Markovit« Rodion nevei ezen a téren váltak nemzetközi 'viszonylatban is ismeretessé. Rónay Ernő nem úttörő tehát, de nyugodtan annak lehetne nevezni, ha említettek időben meg nem előzték volna. Amit mond, azt úgy teszi, hogy pillanatra sem válik unalmassá, Az olvasó a kezdettől fogva érzi, hogy a könyv szerzője nemcsak nézni, de látni is tud és hogy túl miniden egyéni vonatkozáson mindazok nevében panaszkodik — néha örül is, — akiket rossz sorsuk az orosz hadifogság fojtogató karja ibai kényszer]tett. Ilyenek pedig nagyon, sokan voltak... A csartnaki magaslaton. Cscrnovitz mellett kezdődik az élmények lélekzeffojtó sorozata, amelyeket Rónay Ernő tudással és egyszerűséggel varázsol elénk. Vele szenvedünk, »vele robotolunk az uţtakn utakon, vele nézünk egyre kevesebb reménységgel a bizonytalan jövőbe és velő lopakodunk át annyi veszély között újra az európai civilizációba. Fenséges tájiakon, végtelen szteppéken, borzalmas táborokban, de sokszor emberségesebb körülmények között is véle éljük át a hosszú fogság lelket őrlő évéit. Csupa élmény minden sora, cicoma nélküli történet, a hetükből kisugárzó megtörténitsóg bizonyosságával. Az iró nem szópiti meg feleslegesen, a környezetet, de nem teszi nagyobbá sem a veszélyt' és a szenvedést, amelyet átélt, hogy hatást éljen el,vele. Nincsenek „kalandjai“, de vannak hihető ébné- nyed, amelyek gazdaggá teszik az ember életét. ha megadatik a lehetőség arra, hogy nyugodtan el is mondhatja embertársadnak. Rónay Ernő, akinek a nagyváradi Grafica nyomdában megjelent könyve immár a harmadik kiadást is megértő, jó munkát végzett. Tanít és nevel arra. amire ma a legnagyobb szükségünk van: a kitartásra és a hitre. Megmutatja, hogy az erősek, elszántak és a sorssal szembenézők iriilég a lehetetlent is megvalósíthatják, ugyanakkor a kishitű és a gyenge menthetetlenül elbukik. (—y —r.) G. OUDARD KÖNYVE NAGY PÉTERRŐL Az orosz történelemnek alig van jelentősebb alakja, mint Nagy Péter — s az egész világtörténelemnek nincsen érdekesebb szereplője mint a „cárok cárja“. A cári Orosz, ország hatalmas lovasszobrot állíttatott emlékének Szentpéterváron, — a mai rendszer pedig nemcsak megtűri ezt az emléket, ha. nem még amerikai méretű filmet is csináltatott, hogy a nép legszélesebb rétegeivel is megismertesse Péter életét és alkotásait Oudard érdekfeszítően érdekes, vaskos könyvének és Luklnich Imre, a kiváló történész ragyogó előszavának elolvasása után rögtön megértjük ezt a látszólagos ellentmondást. Mert ez a különös életű, rejtélyes lelkületű uralkodó egyformán tudott kérlelhetetlen akaratul autokrata s egyszerű mun. kás is lenni. Kegyetlen elnyomó volt, ha útjába álltak, s jó barát, ha törekvéseit híven szolgálták. Nagy reformokat léptetett életbe, — s korlátlan cári hatalmát vette igénybe, hogy újításait elfogadtassa az udvarral, a papsággal és népével Viharos magánélete tele van a szeretet s a gyűlölet féktelen ki. töréseivel. Történelmi megítélése szerint szerepe korszakalkotó voit. Az iró, Georges Oudard szerint az emberi bűnök és erények olyan keveréke, amely a legnagyobb lélektani rfejtély. Zseni volt — de ösztönös lángész, amit sokszor elnyomtak benne kicsinyes érzések és alantas indulatok, A francia iró könyve Nagy Péterről a témához nagystílű, izgalmas és érdekes, csupa szín váratlan fordulat s drámai bonyodalom. Azok közül a ritka munkák közül való, ame. lyeket együltében szeret elolvasni az ember, — de nemcsak szórakoztatják az olvasót, hanem igazi szellemi táplálékot nyújtanak és nagy tudásanyagot közvetítenek. Orbók Attila fordítása a mű minden ere. deti szépségét átmenti; valóban gondos, szép munka. A hatalmas, hnszonháromives köny. vet a Singer és Wo|fner Irodalmi I ntézet adta ki, rendkívül Ízléses kiadásban, nagyon szép boríték lappa), amelyen a hires szentpétervári lovasszobor szilnettjét ábrázolja. (-1 —c) r
