Keleti Ujság, 1941. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-23 / 45. szám

. ................. III II Iiiifwwf»! ui limi »ui'j-.Bf 19 41, F Bnnv 4E 2J A magYar-juqtiixIáT buráVsiáQ szellemében fogadták Belgrádi» ban Ilóman kuliusxminkzierl F^n^es iinnepsrgek Hóraan mm)gzf«r ttneieleiére Szellemi farak esevéfe Magyarország kulturális egyezményt kö­tött Bulgáriával. Ke a* egyezmény két te»<- vérnép évezredet meghaladó köw>9j gyakran azonos múltjában talál,», meg legfőbb bázi­sát. Büszke nagymuitu nép mind a magyar, mind a bolgár. ^Keleten nőtt törzsöké fánk. nnk‘‘ s bőséges adat igazolja, hogy a mesz- sze történelmi múltban közös eredetre vezet­hetjük vissza életünket. A legrégibb magyar kútfők párhuzamosan említik a magyarok é« a bolgárok életét. Mindezt azért hozzuk fc| hogy rámutassunk a legrégibb idők em­lékeire is, hogy annál szembetűnőbb legyen na elmúlt évszázadok kapcsolata. A magyar- bolgár viszonylatban semmi sem Igazolja jobhan a két nép nagy vitalitását mint az, hogy mind a magyar, mind a bolgár mai na. pdg is fontos tényezője az európai népek éle­tének s fegyvereink mind a mai napig meg­becsült értéket jelentenek. De a most lefolyt szófiai esemény, a. magyar-bolgár kulturális egyezmény megkötése, nem a háborúk har­ci . fegyvereinek jegyében jött létre, hanem a< béke szellemének szolgálatára Nemcsak a szorosan vett mai rendkívüli időkben kere. sendö annak oka, hogy mi a bolgárokkal kulturális egyezményre léptünk Már a há­borút megelőző időkben megindult az Ilyen­irányú munka, aminek betetőzése lett az, hogy Hóman Bálint kultuszminiszter F1|ov bolgár miniszterelnökkel aláírta az* az egyez ményt amelyik lehetővé teszi a szellemi ja- % vek kölcsönös cseréjét Hiszünk abban, hogy ez a kulturális egyezmény értékben magasan kiemelkedik a más, hasonló egyezmények közül. Ha megvizsgáljuk a két szerződő fél vi­szonyait, nyilvánvalóan kitűnik, hogy egész, ségesobb alapon két nép még nem kö­tői* egymással hasonló egyezményt Magyar- ország is, miként Bulgária, mezogazdaságá- gából él Mind a két nemzet népe erős pa­raszti réteg bázisán fejlődik s mezőgazdasági vonatkozásban számtalan esetben tanultunk egymástól. Mi büszkék vagyunk arra, hogy a bolgár ifjúság egyre nagyobb számban ke. resj fe| a magyar egyetemeket, szakintézmé­nykinket s a fejlett magyar kultúra által fő­ként a mezőgazdaság terén, az egész bolgár népre nézve, hasznos ismeretek birtokálra jutnak nálunk. A most megkötött kulturális egyezmény még szorosabbra fűzi a szellemi javak cse­réjét, mert azt intézményesen biztosítja. Az a a két pohárküszöntő, ami az egyezmény megkötése után elhangzott bizonyltja a két ország között fennálló szívélyes baráti kap­csolatokat. Ezek a kapcsolatok — miként azt Filov bolgár miniszterelnök is hangsúlyozta, — visszanyúlnak a két nép történelmi életé, nek kezdeteibe. Veretes bizonyítékot kapott a legutóbbi nagy világháborúban és az azt követő esztendőkben De a barátság bizonyí­téka főként ez a létrejött kulturális egyez­mény amelyet Magyarorozág és Bulgária ily nehéz és sorsdöntő időkben Írtak alá. Be­igazolódott ezzel az is, hogy- Magyarország és Bulgária törekvéseiknek súlypontját a bé­kés együttműködés területére helyezik Ezzel hozzájárultak nemcsak a szorosan vett két ország békéjének és baráti jóviszonyának fenntartásához, de csatlakoztak az európai uj rendhez is A magyar nemzet őszinte örömmel és mély bfáti erzessej veszt tudomásul a fest.-ér bolgár néppel megkötött egyezményt s őszin. tén örül, hogy Bulgáriával évezredes baráti szálai ismét erősödtek. Százezer pengőre l)izio§iloifali egy i>uda- pcsii jilnoszinásznőff 71udapesl, február 22. Tasnúdy Fekete Máriának van egy jelenete az „Európa nem válaszol“ oimü filmben, amely mindössze néhány másodpercig tart, mégis rengeteg bo­nyodalomra és körültekintő munkára adott okot Tiz méter lepergetése alatt nem keve­sebb történik a művésznővel, mint két kü­lönböző irányból jövő revolverdörrenés riasztja meg telefonálás közben s ugyaneb­ben a pillanatban egy hatalmas tűr csapódik közvetlen feje mellett a falba. A produkció annyira veszélyes, hogy százezer pengőre biz­tosították Tasnádv Fekete Máriát arra az iit percre, amíg a késdobáló .meglehetős nagy távolságból a feje mellett a falba dobja lőrét. A késdobáló művésznek, akit egyéb­ként CoTünsnak hívnak, le kellett vizsgáznia a biztosítótársaság és film rendezősége előtt, Sipos László, az Európa nem válaszol pro­ducere kihozatta a gyárba a késdobáló fe­leségét ős Tasnády Fekete Mária előtt előbb felesége feje körül dobálta a kések tömegét Collins mester. Csak ezután merték a film oymiadoimájavai elkészíteni a Mvételt Belgrád, február 22. (MTI.) Hóman Bá­lint vallás- és közoktatásügyi miniszter a kíséretében lévőkkel 22 óra 27 perekor ér­kezett Belgrádiba Szófiáiból. A belgrádi állomásán ünnepélyesen fogad­ták. Krek közoktatásügyi miniszter üdvözöl­te, majd az udvari rárétorémiben bemutatta a megjelent előkelőségeket. Ezután Tlómau Bálint miniszter szállójába hajtatott. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a szombati nap folyamján 9 óra 30 perckor leadta névjegyét Sztankovies és Pericg ki­rályi kormányzóknál, 9 óra 50 perekor ko­szorút helyezett a világba borúban elesett magyar hősök emlékkövére, 10 óra 15 pere­kor meglátogatta Erek közoktatásügyi mi­nisztert, 11 órakor Cvetkovics miniszterel­nököt, 12 óra 30 perckor Cincár Markovics külügyminisztert kereste fel, Déli egy órakor megkoszorúzta az Ismeretlen Katona avalai emlékművét, majd részt vett azon a* ünnepi ebéden, amelyet a közoktatásügyi miniszter Budapest, február 22. (MTI) A Buda­pesti Közlöny Legközelebbi száma közli a m. kir. minisztériumnak a keletmagyaror, szégi és erdélyi visszacsatolt országrészeken, a lakás és helybérleti jogviszony jogszabá­lyainak kiterjesztését. Az 1941. március 1-én hatályba lépő rendelet szerint a lakás és helybérleti jogviszony jogszabályainak alkalmazásánál abban az esetben, ha a hely­hatóság (tör vény]tatóság) részéről nincs szabályrendelet, az e rendeletben feltüntetett adott tiszteletére. DŐkraán megtekintette az Alexander-iskolát. Este hot órakor fogadta Krek kaltuazen&mszter Látogatását, majd 9 órakor ünnepi vacsorán vett néhat, A vacso­rát Krek közoktatásügyi minifsst« adta a magyar vendég tásateiötér«. Hóman Bálint vallás- és közcddsatásögy miniszter belgrádi látogatásáról, megérkezé­séről és fogadtatásának killaáeáigieiiröl hosz szas tudósításokban számlálnak be a Politi­ka és a Vrem«. A lapok közűik a kultuszani- nisater kétnapos látogatásának programját La. A szombat déli Pravda közű, hogy Hó- man Báliint vallás, és közoktatásügyi mi raszter feliratkozott a királyi udvar ven­dégkönyvébe é*5 udvariassági látogatást tett a régenstaaács tagjainál, majd Kick közok­tatásügyi miniszterrel folytatott megbeszé lést. Az egy óra hosszat tartó szívélyes te, ttácakozá* után a knltusamimészter Cvetko- vics miniszterelnököt látogat*» meg. intézkedések az irányadók. A rendelet kimondja, hogy azok a városi törvényhatóságok, amelyeknek a lakásbérleti szerződéseim; vonakozóan nines elkészített szabályrendeletük, egy év leforgása alatt szabályrendeletet kell alkotniok. A rendelet szerint az említett területen lakók löszére egyébként, a lakbérleti, viszonyt illetően, az 1939. év< szeptember 1-i helyzet az irányadó. A rendelet a felmondásra szóló jogszabályo­kat is kiterjeszti a visszacsatolt területeken. Csiksomlyóért A hires-neves csiksomlyói kegytemplom követet küldött az anyaországba. A neveze­tes kegytemplom, amely a székelyföldi ma­gyar kultúra ténylegesen többszázéves, erős fellegvára és mindenkori erődítménye volt a történelmi válságoknak és sorscsapásoknak során mindig világitó toronyként állott az érdét; székelység szellemi életének esemé­nyei között. Kályoni János ferencrendi test­vér a csiksomlyói kegytemplom mellett álló ferences klastrombán állította fel az erdélyi magyarság legelső állandó jellegű nyomdá­ját, melynek. egykori nyomtatványait ma is ritka és megbecsült kincsként őrzik a külön, böző múzeumokban. A követ, aki a csoksomlyói csodatevő Mária üzenetét viszi magáival, ezúttal újabb töi'ténelmi misszió teljesítésére indult el. A kegytemplom épületét, — mint sokak előtt emlékezetes — a novemberi nagy romániai földrengésnek a Székelyföldre is átsugár­zott hullámai érzékenyen megrongálták. Su- lyos kárt szenvedett az erdélyi templomok előkelő rangsorában is a leghíresebb helyen nyilvántartott templomi orgona, továbbá a szentély fölött beszakadt a fedélszerkezet, amely egyébként egészében is veszedelmesen meglazult. A Csíkszeredái ferencrendi atyák hivatalos utón tárták föl a hires-neves templom rom­lását az illetékes tényezők előtt, engedélyt kém rá, hogy kegyes célú országos gyűj­tést indíthassanak a csiksomlyói kegyhely javítási költségeinek előteremtésére. A kul­tuszminisztérium azonnal 30.000 pengővel segítette elő a szükséges alap megteremte- sét. amelynek végösszegét a Csíkszeredái vá­rosi építészeti hivatal szakértői, legkisebb összegként, 150.000 pengőben jelöltek meg. A belügyminiszter ugyancsak nagy megér­téssel tet-te magáévá a csiksomlyói ferences atyák felterjesztését és megadta az enge­délyt számukra a hiányzó összeg társadalmi utón való összegyűjtésére. Az értékes engedély birtokában a rendház elhatározta, hogy a magyar társadalom ön­kéntes áldozatkészségét fölhívja a kegytem- plom megmentésére. Kóztudomafcu ugyanis hogy a csiksonnyoi templomot az elmúlt századok során az er. délyi katolikus székelység önerejéből tartot­ta fenn, minthogy az Árpád-kori épület ma­ga is a nemes székelység pénzadományainak segítésével és önkéntes közmunkájával épült. A Boldogasszonynak szentelt Ids kápolna 1359-ben történ,, megépítése óta az épület elsőizben 1442—47 között került nagyobb- arányú átépítésre, midőn Hunyadi János, a „törökverő“ a sgentimrei diadalmas csata emlékéie nagyobb templommá építtette át. Ebben a formájában állott egészen a XVIII, század végéig, midőn tüzkatasztrófának esett áldozatul. Az erdélyi székelység köz­adakozás utján építette újjá és a székelyek kis fillérei, mert szívesen adták, isimét újjá teremtették a csiksomlyói Isten házát. Az utóbbi évek súlyos gazdasági megpró­báltatásai, amelyek során az idegen meg­szálló hatalom minden eszközzel igyekezett koldusbotra juttatni a székelységet, valóban minden gazdasági erejét igénybevették en­nek a viharálló, pompás magyar fainak. A hazatért székelység ma még nincs abban a helyzetben, hogy fölösleges filléreket mond­hasson a magáénak. Az erdélyi magyarság a székelyekkel együtt legutoljára Józseffal- va újjáépítésének nagy müvét tette lehetővé önkéntes adományai utján és azóta sem tud­ta pótolni ennek a jelentős anyagi erőfeszí­tésnek teremtő erejét. Ezért határoztak úgy a csiksomlyói ferences-atyák, hegy ékessza- vu, ízes székely beszédű helyettes házfőnö­küket. Hajdú Leandert követként küldik ki Ősik szék hegyei közül, hogy felhívja a hi* vök figyelmét a nagymultti csiksomlyói tem­plom romlására és megtalálja a szivekhez az utat, amelyen segítséget vihet haza a szé­kelyek zarándokhelyének megmentésére. Bizonyosra vesszük, hogy a csiksomlyói atyák követe meg fogja találni a kellő sza­vakat. amelyekre megnyílnak a szivek és megtárulnak az ajtók. S Csiksomlyó újjá­épített Istenháza ezután uj szimbólum erejé­vel fogja hirdetni a további századoknak az anyaországbeli és az erdélyi magyarság egy »égének erejét m újjáépítés további asfiaa­l- * yrs* !7?a afolrdra ! Schubert szerenád (Dalol a szív...) Főszerepei! ban: Lilian Harvey és houis iiouvet Holnap premier : VarfU O Í€rOíI>órÓfl u szerelem és fájdalom szimFonidja. - Irta : Csathó Kőimén. - Főszerepekben: Kosért; Emmi, Egri mtíria, Slmor Erzsébet, Rajnai Gdbor, Rózsahegyi K. és Wsvjqand Tibor. — műsor előtt: Legújabb híradó — Előadások kezdete: 3, 5, 7 és 9 érakor A lakás- és helybérleti io^viszoiiyok kérdési« Erdélyben dókra írivatabt nagy munkájában A adkaeenlyoí kegytemplom újjáépítésére ssánt nemesszivü adományokat is termesze, town háláé köszönettel fogad a házfőnök­ség. A Keleti Újság kiadóhivatala a hozzánk juttatott önkéntes pénzbeli felajánlásokat, esatr ÖL esetre összegyűjtve, lapunk utján nyugtázza, egyben pedig készséggel juttatja el rendeltetési helyére. Az erdélyi közvélemér»y ala­kulása a MaCfyarorszáqqal való egyesítések idején Dr, Bíró Vencel egyetemi tanát szabadegyetemi előadása Kolozsvór, február 22. A kolozsvári Tudó- rnányegyetem szabadegyetemének negyedik előadását Dr. Biró Vencel egyetemi tanár tartotta meg íennti címmel február 22-én. Előadásának kezdetén Mátyás király kivá­ló személyi tulajdonságait el eveni tétté fel. A török 1541-ben elfoglalja Budavárát, s az or­szág ketté szakad, de mindig meg volt a vágy arra, hogy az egyesítést megvalóathassa. Fráter György volt az az első' politikus, aki a, Magyarországgal való egyesítésre a közvé­leményt előkészítette s ezt véghez is vitte. Az első kormányzás Pozsonyból történik, ami an­nak a felismerésével járt, hogy Erdélyt csak Erdély höl lehet kormá/nyavni s lehetőleg er­délyiekkel. A második egyesítés Báthory Zsigtmoud ide­jében volt. Uralkodásának egyik kolozsvári emltüoe az, hogy éppen Kolozsvár főterén végeztette ki a törökbarát politikusokat. 1598-ban Erdély másodszor csatlakozik Ma­gyarországhoz. Ekkor következik be a szomo ra Básta-korszaik. A-z erdélyi fejedelmek és politikusok törekvése azután az, hogy Er­délyt tekintik központnak s a magyar terű letekből minél többet igyekeznek hatalmi kö­rükbe vonni. A felszabadulást a törökök ve­reségétől s a kereszténység felszabadításától várják. 1686-ban a török Becs ostrománál ve­reséget szenved s 1690-ben az egyesítés létre­jön a fejedelem halálával. Ezután következik az a korszak, amelyről egyesek, mint az elnémete-edés korszakáról emlékeznek meg, noha az csak a nyugati ci­vilizáció befogadása s a bécsi udvar fényűző életmódjának az utánzása volt. Az igazi unió 1848-ban jött csak létre s az erdélyi képviselők, mint egy ország képviselői bevonultak a budapesti országgyűlésre. A bécsi döntéssel reánk virradt egyesítés nagyszerű örömét mindnyájan átéltük. És mindenik egyesítés nagy tanulságokkal járt, melyeket most is figyelembe kell vennie min­den kormányzatnak. Ezek a tanulságok a következők: Legyem minél teljesebb az összetartás, az iskola fontossága, a valláshoz való ragaszko­dás, a gyermek mint legfőbb érték, köteles­ségtelj esités, tudás. Az ünnepnapokból ma­radjon meg számunkra a> magyar honvédség dicsőséges bevonulása s a hétköznapokra pe­dig az a megállapítás, aiaiit a bevonuláskor minden szónok hangoztatott, hogy nincs kü­lönbség ® magyarországi és az erdélyi köz­vélemény között. A tanulságos történelmi előadás után a kö­zöl L-ség a tudóst lelkesen ünnepelte. .!Ö ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK

Next

/
Oldalképek
Tartalom