Keleti Ujság, 1941. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-22 / 44. szám

79 4 i. f £ BHÜ A n 22 HTbzetz Ursum A 3ó-osbizottság elfogadta a felmondott magánalkalmazottak végkielé­gítéséről szóló kormányrendeletet Budapest, február 21. (MTI.) A 36 tagú Irszágos bizottság Iíády Béla elnöklésével pénteken délelőtt 11 órakor több kormány­rendeletet tárgyalt. Kos Zoltán előadásában hozzászólás nél­kül eliogadta a bizottság a részvénytársasá­gok és szövetkezetek üzleti eredményeinek felhasználása tárgyában kiadott kormány­rendek tot, a külföldi hitelek és kölcsönök bejelentett kamatának pengőben való leté­tele tárgyában, valamint a háborús magyar államadósságok letétbchelyczésérc vonatko­zóan kiadóit kormányrendeletet. Ugyancsak hozzászólás nélkül elfogadta az országos bizottság a nyári időszámi ás bevezetésére vonatkozó kormányrendeletet. Ráskay Ferenc előadásában a bizottság hozzászólás nélkül elfogadta az édes csililag- - fürt forgalmának korlátozásáról szóló kor­mányrendeletet. Ttáskay Ferenc ezután a visszacsatolt keletmagyarországi és erdélyi területeken az iparjog megszűnésével üresen marads épületek és helyiségek felhasználásá­ról szóló rendeletet ismertette, amit a bi­zottság hozzászólás nélkül elfogadott. A rendeletekkcl kapcsolatosan dr. Antal István igazságügyi államtitkár adott felvi. l'ágositást, majd Ráskay Ferenc ismertette a magűnalkabnazottak szolgálati jogviszonyá­nak megszűnésekor járó illetményekre vonat kozó törvénytervezetet. Rámutatott. arra, hogy a zsidó törvénnyel kapcsolatban e ren­delet megalkotására igen súlyos vétségek, sőt visszaéléseit adtak okot. A második zsidó törvény 21. szakasza a vállalatoktól elbocsá­tott alkalmazottak részére lehetővé tette « törvényes' felmondással járó végkielégítései-, illetékek és nyugdijak értékhatárig terjedő folyósítását. Az említett szakasz azonban módot nyújtott arra, hogy egyes esetekben az értékhatáron túl is folyósíthassanak illet, menyeket. Ezt egyes vállalatok arra használ­ták fel, hogy óriási összegeket fizessenek ki elbocsátott zsidó alkalmazottaiknak. 10O.0OO pengős végkielégítéssel és több ezer pengős havi nyugdíjjal menesztették állásaikból zsi­dó magán alkalmazottaikat, sőt egyes válla­latok haszonrészesedés és egyéb jutalékok ei_ mén nemcsak a törvényes intézkedéseket lép­ték túl, hanem még a szerződés mértékén túlmenően is hatalmas összegeket vontak ki a vállalat tőkéjéből. Az illetmények megoko. latlan emelésével, jutalékokkal, renumerá. ciókkal lehetővé tették, hogy a távozó alkal­mazottak a vállalat ingó tőkéjét úgyszólván az utolsó fillérig szétosszák maguk közölt. Ezután Antal István dr. igazságügyi ál­lamtitkár néhány kirívó esetet sorolt fel. Hangoztatta, hogy a kormányzat nem néz. hétté tétlenül azt a tarthatatlan állapotot, amely a vállalatok tőkéjének menekítésére irányult. Kifejtette, hogy a nemzet számára nem közömbös a vállalatok tőkéjének helyze­te. Szegény ország vagyunk — mondotta, — amely saját erejéhez mérten kell egyensu, lyozza gazdasági tartalékait. Ezntán a rendelet alapelveit ismertette az igazságügyi államtitkár. Rámutatott arra, hegy a rendelet kimondja, hogy a jövőben nemcsak a zsidó, hanem a vállalatoól kitépő keresztény magánalkalmazottak részére is a vállalat kérésére a nyugdijat csökkenthetik, A 7. értékhatárt a rendelet 300 pengőben álla pitja meg. A rendelettervezethez elsőnek Szüilő Géza szólt ho?,zá. Kérte, hogy a határozati javasla­tot vegyék le a napirendről és a rend elet terve zotet olyképpen módosítsák, hogy a vállalatok­ból kilépő m'agána'kabnazcttsk illetményei! csak a Pénzintézeti Központ utján lehessen behajtani. Jurtseh Béla helyesnek találta a rendelet­tel'' vezetet, sőt egyes pontjait túl enyhének. Esterházy Móric gróf a rendelet visszaható erejét kifogásolta. Salkovszky Jenő azt hangoztatta, hogy ép­pen a visszható erő adja meg a rendelői, jogo­sultságát. Itassay Károly kétségbe vonta a kormány jogát a rendelet hatálybaléptetését illetően. Ezt jogi érveléssel igyekezett alátámasztani. Vásári István szólalt fel ezután és azt ki­fogásolta, hogy a rendelet csupán a zsidókra terjed ki és más alkalmazottakat nem érint. Antal István igazságügyi államtitkár vála­szában kijelentette, hogy a magyar jog Wer­bőczy óta a magánjog terén ismeri a visszható erőt. Rassay Károly észrevételére válaszolva, kifejtette, hogy a kormánynak tökéletes fel- hatalmazása van a törvényesség alapján haj­tani végre ezt a rendeletet. Végül egyetértett abban, hogy, a juttatás értékhatárát 500 pen­gőben állapítsák meg. A kormányrendeletet részletes vita alán az országos bizottság elfogadta. „KÉT NÉP — EGY HARC!" A német posta ilyen felírással uj bélyege­ket hozat! forgalomba, amelyek a Führer és a Buce képmásait viselik. Hir szerint a közeljövőben az olasz posta is hasonló bélyegeket hoz forgalomba. Kofo*svár nevél viseli a leejtija(>2» maoyar Vencjerjáró hajó Budapest, február 21. A Duna-Tengerjáxó Rt. nagyszabású hajócpitési programja ke­retében két darab, egyenként 1200 tonnás Dana-tengerjáró készül, amelyeknek építését még tavaly ősszel megkezdték. Napokon be. lül vizrebocsátják a két hajót, mert az utolsó simításokat a vizen végzik el. A tervek sze­rint az egyik Duna-tcngerjáró márciusban, a másik pedig áprilisban útnak indul. Az egyik hajó Erdély egy részének vissza­csatolása emlékére a „Kolozsvár“ nevet fog­ja viselni, a másik hajó neve „Ungvári* lesz. Jövőre újabb négy darab nagy tipusu Duna-tengerjáró építését vették tervbe. Ét kézikocsikat szeteinenek csatolni a szemelj vonatokhoz A Magyar Tudósitó jelenti: Illetékes helyen most foglalkoznak azzal a kérdéssel, miképpen lehetne étkezőkocsikat iktatni a ßzemelyvonati szerelvényekbe tekintettel ar­ra, hogy a vasutforgalmi koriul ozások miatt csak személy vonatok közlekednek. A kérdés megoldása elé az a körülmény gördít aka­dályt, hogy a személyvonati kéttengelyű ko­csik között nincs megfelelő, veszély nélkül I használható átjáró. Épjten ezért felmerülj az a terv, hogy a leállított gvorsvonati szerel­vényeket lehetne mint személy vonali szerel- vénjrt üzembe állítani és akkor nem volna akadálya étkezőkocsik csatolásának sem. A közönség pedig a bosszú utazás alatt ké­nyelmi szempontból is bizonyára nagy mér­tékben venné igénybe az étkezőkoosikat. Jó áru és jó hirdetés««^ alapja a jó iizh Csak március 10-től kerül sor « kuk or *cnkenyér bevezetésére BUDAPEST, febr. 21. (MTI.) A kor­mány a közelmúltban rendeletet adott ki, amely rendszeresen az egész ország­ban február 22-t ők vagy március 1-től kötelezővé teszi a búzalisztnek tengeri­vel való keverését a sütőiparban. A kor many tekintettel arra, hogy egyes köz­ségek tengerivel való ellátása, a szállí­tási nehézségek miatt a kellő időben nem volt lebonyolítható, az emlí­tett törvényrendelet határidejét már­cius 10-ére halasztja el. Egyetem M*>z<*ó Budapesttel egyidejűleg mutatja be ITZa, szombaton nagy premier? Egy életen át... liEGnflGYOBB FILMSIKERT Főszerepben : PAUl A WFSSF1Y ^egyeli elővételben kaphatók ma délelőtt 11—1 óra között az Egye­tem Mozgó pénztáránál. — Műsoron kívül a legu'abb hanaos híradók Európa kllringközpontia lett Bériin A német márka mint nemzetközi fizetési eszköz Berlin, február 21. Hogy valutájának túl­kínálatát és árfolyamának ' gyors esését a nyomában járó katasztrofális következmé­nyekkel együtt elkerülje, Németország 1931- ben bevezette a devizagazdálkodást. A német birtokban tevő külföldi fizetési eszközöket állami tulajdonba vette át és tervszerűen bo- csájtotta a behozatali tégek, illetőleg a iciil- fötdi hitelezők rendelkezésére. Az intézkedés kezdetben csak a behozatalnak a szabad for­galmú nemzetközi váltókkal, és bankkövetelé­sekkel, azaz, devizákkal való fizeicsre ter­jeszkedett ki. Amint a devizákban idővel mind nagyobb hiány- mutatkozott, Németor­szág egyre több állammal kötött úgynevezett elszámolási, vagy kliring-egyezményT. A né­met behozatal és kivitel pénzügyi műveletei­nek intézése az ezekkel az államokkal való kereskedelmi forgalomban ettől kezdve nem szabad devizákkal, hanem csupán a birodal­mi jegybank utalványaival történt. Ez az úgynevezett kétoldalú elszámolási forgalom, mely rendszerint a Birodalmi Bank és az illető külföldi jegybank között bonyoló­dik le. A kétoldalú elszámolási forgalomnak egy­aránt vannak előnyei és hátrányai. Az elő­nyükhöz tartozik a szilárd árfolyam, mig a szabad devizák árfolyamai spekulációs inga­dozásoknak vannak kitéve. Legnagyobb elő­nye természetesen, a külföldi fizetési eszkö­zöktől való függőség megszüntetése. As el­számolási megállapodások kiegészítésére ke­reskedelmi egyezmények szolgálnak, melyek gondoskodnak a kölcsönös behozatali és ki­viteli forgalom kielégítő nagyságának fenn­tartásáról. Ennek a redszemek azonban bi­zonyos hátrányai is vannak. Elkerülhetetlen ugyanis, bőgj' ne forduljanak elő esetek, amikor valamely állam Németországból vedd behozatala kivitelénél átmenetileg kisebb. Ilyen esetben az elszámolás alapjául szol­gáló márka értéke az illető országban csök­ken, igy a szabad és kötött forgalmú márka árfolyama között különböző zavarokat okozó árfohaim k ii lönbség kelctkezik. A kliring-rendszemek ezen a hátrányául azonban lehet, segíteni és az utóbbi időben -ez mind jobban sikerült isi Minden tekin. ietbtn megfelelő eszköz például a magyar, jugoszláv stb. jegybankoknak az az. eljárása, hogy a Németországgal szemben fennálló kö­vetelésekre előlegeket adnak. A kiviteli cé­gek ilyenformán megszabadulnak attól a kényszerhelyzettől, hogy márkaköveteléseiket veszteséggel legyenek kénytelenek eladni. Hasonlóképpen jó eredményeket nyújtó meg­oldás a többoldalú elszámolási forgalom, a multilaterális kliring bevezetése. Ha például Bulgáriának magas márkakövetelése van, pil­lanatnyilag azonban nem tud Németország­ban vásárolni, akkor ezt a követelését arra használhatja fel, hogy Olaszországban, Hol­landiában, vagy Svédországban vásároljon velej ezek az államok is elszámolási viszony­ban Vannak ugyanis Németoixzággal* és ameunyiber. Németországnak van náluk kö­vetelése. a márkát szívesen elfogadják fize­tési eszköznek. Az utóbbi hónapokban számos ország csatlakozott a ínárka-kliringhez, úgy hogy a márka bizonyos fokig európai valu­tává, a német elszámolási kassza, a birodalmi bank fiókmtézete pedig nemzetközi fizetés- kiegyenlitő bankká lett. A kliríng-rendszer kezdetben nagy nehéz­ségekkel küzdött. A nyugateurópai orszá­gokkal folytatott kereskedelmében Németor­szág ismételten találkozott a törekvéssel, hogy kliring-mcgállapodását meglazítsák és a fi­zetéseket nem német fizetési eszközökben, hanem váltókban, bankkövetelésekben és nemzetközi valutákban követeljék. Anglia nem egyszer fenyegette meg Németországot „kényszerkUringgel“. Hasonló nehézségek a Franciaországgal, Hollandiával stb. folyta­tott külkereskedelmi forgalomban is felme­rültek. Ezek a nehézségek azonban már csak emlékként élnek. A kicsinyes politikai tor­zsalkodások, melyek az elszámolási forgalom előnyeit nem engedték érvényre jutni, el­múltak. Ma már egy állam sem tartja nem­kívánatos jelenségnek, ha Berlinben magas elszámolási követelései vannak, mivel ezért Németországban és más államokban is egy­aránt vásárolhat. Ezek a követelések akkor sem tekinthet ők értékteleneknek, ha kihasz­nálásukra egyelőre nem kerül sor; éppen el­lenkezőleg, majdnem olyan értékes nemzet, közi fizetési eszköz lett, mint amilyen a há­ború előtt a font volt, mely a blokád kövei, keztéber. ma már értéktelenné vált Európá­ban, de Európán kivül is sokat vesztett, je­lentőségéből. Anglia ugyanis időközben át­tért a kétoldalú elszámolás rendszerére, e* azonban a hajótérhiány következtében nem bonyolódhat le zavartalanul, a multilaterális rendszert pedig Anglia még nem vezette be. A német márka tehát — legalább is Európá­ban — majdnem ugyanarra a sokoldalú fel­használási lehetőségre tett szert, amellyel azelőtt csak az arany, illetőleg a szorosan az aranyhoz kötött font sterling dicsekedhetett. Kárpátalja tanítói ismét a fő város Ha érkeztek Budapest, február 21. (MOT-) Vitéz leveldi Kozma Miklós, Kárpátalja kor­mányzói biztosa a kárpátaljai tantes­tület 30 tagját látta vendégül a fővá rosban. bogy pedagógiai szempontból megismerjék a főváros történelmi emlékeit és nevezetességeit. Vitéz Koz­ma Miklós már a második tancsoportot látta vendégül. A csoport valamennyi tagjának összes költségeit a kormány­zói biztos fedezi, a főváros szállóiban bocsáttatott szobát rendelkezésükre éi 30—30 pengőt adott fejenként önkölt­ségekre. A csoport ma a Halászbástyát és királyi várat tekintette meg. Hazánk, népünk, szomszédaink T)r. Kiekés—M. Statiszt. Társ. 3 P. Dr. Gáldi: Gyakorlati román nyelvkönyv I—II. á 1.80—3.60 P. Cicognani: Bea­trice. az uj olasz regényirodalom szen­zációs sikere, Athenaeum kiad. kötve 6 P. Lepagenál Kolozsvár. Postán utánvéttel. Kérje az újdonság#: jegy. zókét. - *

Next

/
Oldalképek
Tartalom