Keleti Ujság, 1941. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-02 / 27. szám

űzőbe és .támadott meg. Az egyik, legelő?., haladó 10.000 tonnás nagy gőzös találat kö- . vetkeztében nyomban elsüllyedt. A kísérő hadihajók heves tür/elAse ellenére egységűnk sé'v’isnül tért viasza támasapontjára (MTI.) Wflklet sürgősen v'ssKKf* hívták Newyorkbn Newyork, február 1. (P\rB) Mint Lon­donból jelentik, Hull, az Egyesült államok külügyminisztere felszántotta Wilkiet, hogy azonnal térjen haza és foglaljon állást az Anglia tátndgatásáról szóló törvényjavaslat kérdésében. Értesülésünk szerint Wilkie már szombaton visszarepüli líewyorkba. (MTI.) Az Anglia megsegítéséről szóló törvényja­vaslat képviselőházi vitája hétfőn irtául meg. Arra számítanak, hogy három népig tart a vita. Bár a képviselőházi pártok vezetőinek elegendő időt adtak a javaslat megbeszél ősé­re, agy gondolják, hogy még a jövőket vége előtt szavazásra kerül a sor. (MTT.i Roo$ev#ítnek „nem voH ideje" elolvasni Hitler kancellár beszédét Washington, február 1. (Német Távirati Iroda.) Roosevelt elnök a sajtóértekezleten nem nyilatkozott Hitler kancellár beszédéről. Az erre vonatkozó kérd«%eket elhárította ma­gától azzal, hogy születésnapi ünnepsége annyira elfoglalta, hogyanom volt id&je a beszédet elolvasni. Azt a detroiti, lapjeientésfc, hogy .az Egye­sült Államok 20 torpedórombolót akart; adni az „V. György“ angol csatahajó ellenében, az elnök hírlapi kacsának minősítette. Bejelentette végül, hogy hétfőn közölni fogja az Egyesült Államok uj londoni nagy­követének nevét. (MTI.) Rónia, február 1. (Stéfani.) Az olasz— íunerikai tatxulmányi központban előadás hangzott él az Amerika és az uj Európa közötti, árucsere jövőjéről. Az előadó kimu­tatta, hogy hamis mindaz, amit Anglia Ame­rikával el akar hitetni és azután kijelentet­te, hogy az nj Európának nincs szándéká­ban az Amerikával fennálló forgalmat kor­látozni. (MTI.) Donovan Isianihalba érkezett Istanbul, febr. I. Donovan ezredes, Ro».**. . veit európai kiküldöttje, Szalonikiből jövet ide érkezett. (MTI.) Anglia ötvenezer arabot váváróit Beirnth. február A (DhB.) Arab naciona­lista körök szerint Abdullah, Tviwtózjardáuia emirje és Anglia között titkos szerződés jött léire, A szerződés szerint Abdullah 50.000 embert, bocsájt Anglia rendelkezésére azzal a feltétellel, hogy Anglia 500.000 aranyat, te­hát fejenként 10 aranyat fizet neki. Decem­ber végén az erak 5000 emberi állított An­gliának. Az arabokat hadimuiu&ám használ­ják fel angol katonai szolgálatban. (MTT.) A fiútedimliai fegyverszünet ttodéi kezesei Tokió, február 1. (DNB.) Thaiföld és Ífrauoia-Inidókina köaöíti fegyverszüneti egyezmény megkötése után a közvetítéssel megbízott japán küldöttség közleményben is­merteti az egyezmény tíz cikkelyét. E sze­rint mind a két fél 10 kilométerre visszavon­ja csapatait attól a vonaltól, amelyen január 28-án álltak. A katonaságtól kiürített vidé­ken rendőri közigazgatás lép életbe. A Sziá­mi-öbölben demarkációs vonalat állapítanak meg, amelyen a két fél hajói nem haladhat­nak. át. Hasonló egyezmény jött létre a ha­tárvidék légi. tere tekintetében is. A csapato­kat 72 óra alatt vonják vissza, a kijelölt vo. nalakra. Tokiói értesülés szerint Thaiföld és Francia-In dók,ima. béfceiküídött ségei japán re pülŐgépeu már a közeli napokban Tokióba érkeznek. A tárgyalások előreláthatólag To- Hóban, a kiüiigyminiszttMúníbau lesznek- (MTI.) Szovjet tiltakozás Boudouban. Kewyork, februári. (DNB.) Amerikai hir- =aolgá-Lati irodák jeleritései szerint Maiszky londoni saovjetoxosz nagyikövefc pénteken Látt- donban Butler külügyi államtitkárunk átadta kormánya tiltakozó jegyzékét % „Koriin“ tit­kos hajónak a Falki&ad-sziaetek előtt törtem feltartóztatása miatt. A szovjetorosz nagykövet tiltakozott u. ha­jón lévő áruk lefoglalásáért. A brit kormány ígéretet teát, hogy az ügyet megvizsgálja. Ebben % irányban Majszky Dalton miniet terrei is tárgyalt. (MTI.) Írország készül a* ostromállapot i-„ ve­zetésére Dublin, február 1, Hivuteiosán jelentik: Újabb intézkedésekéit tettek a katonai bírás­kodás bevezetésére. Ezek az intézkedések .••zükjség esetén De Valóra minisznarelaök ven. delet én-, lépnek életbe .-és nv<--felelnek a más országokban szrké,«os -etrceuáilapOtnak. (MTI.) El^nt^k H tioliíár horfnáviTliati Szófiából jelentik: Boglianov bolgár föld­művelésügyi miniszter a képviselőház pénteki ülésén igen éles támadást intézett saját kor­mánya gazdaság*' politikája ellen, főbbek között irányított gazdasági politikát köve­telt, német, olasz vagy szovjet mintára. Fel­szólalása után a kormánytöbbség nyolc kép viselője hasonló hangon beszélt és helyeselték ^ Baglianov követelését. E nyílt támadás után a kereskedelemügyi mimsster azonnal be­nyújtotta lemondását. A r«**n**w» Irrci^Iy Napjainkban. újból tamil vagyunk Mmik, bőgj- a. román propaganda különböző áltatta mányos érvekkel kétségbevonni Igyekezik Er rlélv magyar múltját és Jellegét, Pedig, hogy ez az országrész meunjnHte ma, eyar volt az elmúlt évszázadok alatt, mutat ja az a tény, hogy- miután a XVI, század kö­zepének megrendítő eseményei következte, ben állami önálllőságrn és a többi magyaror­szági részektől va|ő különállásra, kénysze. rült, senkinek; eszébe nem jutott volna «zen kényszerállam magyar jellegét kétségbevomü. Mi több, a fejertclmi Erdély törvényei ma­gyar nyelven hozattak az országgyűlések ál­flz évíiztidek óta fennálló, (óhirnevü S.NAGY JÚZSEF féle vendéglő téli-nyári teke­pályával, házzal eavütt ELADÓ Kossuth Itajos-u, 37 tol és éppen az erdélyi románok szerepének szempontjából nem árt: in-künk a. törvény, szövegek elsárgult lapjait végigböngésznünk, mert; azokon a marst vonatkozója« te találunk bizonyos okulásokat. A román propaganda mentetné az erdélyi románságot okként feltüntetni, mintha Trilla nus császár hódítása óta ittlakott római gy ár. «latosok és meghódított dákok utódai lenné­nek. egyszóval óslakók. akiket a, magy ar tér- hódllás szorlíott volna ki a. kávásokra. Ezt; a tételt már számos svekteklutély cá. foita meg s ugyanakkor a XVHI. századbeli erdélyi törvényekben egész világos utaláso­kat találunk meg, hogy a románság lassan, de biztosan szivárgott ide át, a Kárpátok övén kívül található jogbizonytalanságból, tűni jellemző a Vjad. Tepcaefe népére. így beszél többek között a törvény: Zorén-y vármegyéébe jött és ott roegmarhásodof.t Mun. tyánokrő!." (Pars TI. Edleta XL.) avagy „Hunyad vármegyében feleségek után Nemes fundusom lakó Muntyánokról“ (Pars, V, Edicta XXXIX). E kifejezések alatt a Mun léniából azaz Havaselvérő) átszivárgóit ro­mánokat értette ellentétben az itt már ré. gebben megtelepedettekkel vagy pedig beszél a törvény „más országból ide bejövő Oláh Pa. pókról" Apr. pars, I. Tit, Vili. art, n.), akik egyrészt bizonyára sutwiswi telhettek, -mert; különben nem foglalkozott volna, velük az or. »taggyűlés, másrészt pedig csoportban itt le- ‘ telepedni akató híveiket hozhatták maguk­kal. A tövis! patroniMOk panaszára az ország, gyűlés megállapítja, hogy „Oláhok és Ráczok, kik Tövisre felesen telepedtek nem gondol­ván a régi Portionatus Nemes emberekkel, sesslojukra házakat csináltatnák. Nemes há­zal.. titán-való szántóföldeket réteket, berke­ket magok számára, elfoglalnak“ majd eL rendeli mindezeknek, hogy „szállást adni tan. tozzanak, mivel az Ország Is szállást adott nékiek", (Compii, Par», HI. tit. XH. artie, X.) He talán mindezeknél jellemzőbb egy vala­mivel későbbi határozat, tordal városi tanács 1713.1kl ha+ározata, mely igj kezdődik: „Nagy kárunkkal és nemesi szabadságunk­nak megjegyezhető Pr&ejudiciumával tapasz, teljük, hogy az Oláhsság felette megszaporo­dott közöttünk. Régi szép lakóvárosok és fa. luk, kik annak előtte magyar és szászoktól bírattattak, az oláhok ülszaiporodása miatt, teljességgel annyira kipusztultanak, hogy mcf-t hírek és emlékezetek nem hallatnék.“ Tudmuik ke|{, hogy- a XVH. század máso­dik felében Erdélyen végig'pusztitofct török és tatórduiások után egész szép magy ar vidékek néptetenerttek el. A tatár csak Maros vásár - helyről hurcolt el 8000 embert, (azaz az egész lakosságot) s az Így kelétkezett űrt a „más országból ide bejött Oláh Papok“ hívei töltőt., ték ki, aki fejesen telepedvén nem csak a tövis! patronusok földjeire, hanem minden sí­vé, ah.4 szívesen látták az. nj munkáskezeket, nem te gondolván, hogy a gazdaságilag elő. nyösmtk tetsző jobbágyszaporitás egyszer egy tánknézvo tragikus országmálliasztás alapjait veti meg. Pedig a Balkánról íeiszivárgó tömegek, mint műiden vándoroló nép, erkölcseiben ne. hezem tudtak aa, ország rendjéhez alkalmaz­kodni Az orazággyűlékí határozatok olyan romá­nokról beszélnék, :«Mk „azelőtti rossz szokó, sok szerint tolvaj módon ragadnak el felesé­get magoknak“, kik „némely Nemes Atyánk­fiáit impediálták, hogy az ő innepeiken ne legyen «zabod munkálkodni“, akik ,,a Nemea­— MI A KOLA? Csodás hatása percek alatt Jelentkezik, bármilyen fáradtság, kimerflltsáq, le­vertség eseteibei. Ingben prosoe'itus és minta „EMXEK drogária, Kolozsvár ségnek színe alatt lopást, gyilkosságot és egyéb cégéres vétkeket cselekednének“. (Pars. V. Edicte XXXIX) Be legjobban a papok­tól tartanak, aki kiöl megállapíthatta az or. steggyüléi^ hogy. „orgazdaságok vagy egyéb ezégéres vétekben való életek felől bizonyos .auspicio (gyanú) vagyon“, akik ,.private iniuriából egész falukat tiltotianák el a Tem pionitói, holt embereiket is el nem termetté­nek" s egyben elrendeli nekik, hogy igaz ok nélkül no vála-srcmak el házaspárokat, más vallásukat ne eskessenek össze, avagy eJru. gadofct személyiek összeadásalioz (Ed, XHI. Aprsb, P. I tit. VJTI art TV ) no adjanak se­gédkezet. Közjogi vonatkozása az a rendelkezés, hogy az ide betelepült románság „propter bonus publicum admittáltatott — áraz engedtetett be — ez Hazában“ ahogy a XVn századbeli törvényszöveg meghatározza, amely hazában, mint ahogy a fenti intézkedések mutatják, a románság csupáu közrendészeti és nem köz. jogi kérdést jelentett, mint akár napjaink ban a bevándoriók az amerikai állam okban Holott hogyha régi itten talált öslakófcról lett vo|ua sző, bizonyára már a rendek 1437- ikí uniója róluk mint külön nemzetről emlé­kezett volna meg, \ közremdészeti kérdéoekcn túl azonban 8 románság csak a XI II. század végén jelent kezik először, mint valláspolitikái probléma, amikor részint hítvailási, részint politikai okokból világi és egyházi tényezők egyaránt a görög keleti r-. ciánoknak a kathollkús egy. házlia víiSó édesgetését tűzték M célul, nem kis mértékben azért, hogy Erdély protestáns jellege ezáltal te gytatgirtessek, de a XVHI, század végén a karok és rendek: asztalán már ott van a híres Supplex Eibellus Valacborum, az első közjogi megnyilatkozás, mint annak az olykor véres, olykor vérteten harcnak be­vezetése, amelynek tété — Erdély, a mi szü. kebb magyar Hazánk Ma alakul meq ar Erdélyi Pért Kolozsvár-városi vezető-tagozata Kolozsvár, február 1. Ma délelőtt njaibb jelentős állomására éirkezík el az a nagyará- nyii szervezési moizgailoan, «tmelyct az Erdé­lyi Párt hetekkel ezelőtt kezdett meg Er­dély magyarságának egységes politikai szer­vezetbe való tóiuöriT-ése érdekében. Vasár­nap délelőtt 11 órakor & kolozsvári Capitol- mozi hatalmas helyiségében alakni meg az Erdélyi Párt Kolozsvár városi tagozata, mely hivatva lesz az 'ugyancsak kolozsvári kö.zjMMit mellett a példjonutató irányítást az. erdélyi magyar korÄe* vatemennyi kérdésé­ben megadni Mindon.kcpi»j> sndiofeolt a* a sajfieskörä és Tnélyne-iiató érdeklődés, amely eiz Erdélyi Párt kolozsvári tagozatának megalakulását, a társadalom minden rétegéből kíséri. Ko­lozsvár szelletei irányt-mutató izerepéy a kormány hangadó tényezői ,ielölték ki az or- ,->zág egész magyar közéletében, ősi egyete műnk hazatérése alkalmából és csuk termé­szetes. hogy .most, amidőu az Erdélyi Párt kolozsvári és kolozsvármegyei szerveaetm- aék beteitőzéíxíkón' alakit! meg- a. kolozsvári tagozat, liogy ennek a tagozatnak munkájá­ban jelentős feladat vár a magyar tudomá­ny«« élet hittatot^ erdélyi vezetőim is. Er­dély létkérdéisiei, — ha politikai síkon is — lényegükben gazdasági kérdések és a mo­dern nemz>i'tyiL7Aoág. mely a korral tart lé­pést. elhatározásait a tudomány segédeszkö­zeivel kivánja a legcélravezetőbb módon meevahfeitani. Amint lényegében, véve tehát nem kimondottam politikai az Erdélyi Párt feladata, úgy igen természetes, hogy legel- sŐsorban is tudományos és kimondottan szel. letui közéletünk vezető egyéniségeinek serit- sénére várnak a leglényegesebb erdélyi fel­adataink. hogy azok niindnyáiuuk javára ki- elégitó ér TMepijragtatő megoldáshoz juthas­sanak. Ebben a gondolatkörben nyert mérfe rész­letes előkélszáitóst a ma délelőtti tagozati alakuló közgyűlés rendje, melynek kiemelke­dő pontjaként kerül sor a tisztikar megvá­lasztására-, Az eseménynek fokozott jelentő­séget ad az a tény, hegy az alakuló közgyű­lésen felies számban vesznek részt az or­szággyűlés kolozsvári és kolozamegyei képvi­selői, fliz egyetemi profes^z,or! kar számos kiemelkedő egyénisége, sőt közigazgatási éle­tünk vezetői is személyes tósztvételüket he [vették kilátásba. Az. ül'ás rendje a követte- I tóképpen alakúit: 1. Korelnök választása és a korelnök megnyitója. 2. László Dezső református lelkész, or­szággyűlési képviselő beszéde az Erdélyi Párt célkitűzéseiről. S. Albrecht Dezső országgyűlési képvi­selő előadása a magyar politika uj utjai- TÓI. 4. Botos János kolozsvári tagozati fótit kár jelentése a szervezés eddigi eredmé­nyeiről. 5. A kolozsvári Erdélyi Párt-tago*#t tisztikarának megválasztása-. «. A megválasztott, elnök székfoglaló beszéde. A ttezt&ar megválaBZitésa során egy el­nöki, két alelnöki, hét, elnöki t-anacstagsági három ellenőri tisztség kerül betöltésre. Ugyancsak megválasztják a tagozat négy- ventagu választmányát, továbbá intéző- propagandaügyi-, jogügyi- ée fegyelmi bi­zottságának tagjait is. A tagozati tisztikar mellett ugyancsak választás utján jelölik fci a párbtagozat szakmai bizottságait, amelyek­nek száma természetszerűleg egyelőre még nem nyert meghatározást, mivel az Erdélyi Pált egyik sarkalatos programja, hogy gaz dasági ügyeinket legetlsősorban is szakembe­rek előterjesztései alapján tárják a kormány elé, ajámJják, annak megértő jóindulatába. Ezen az alapon minden egyes, szakmai kér­désnek tórgynlásiu való döbfezitéssére. ás illető saakma legjobb ismerőit esetről-esetre fogják szakbizottságba tömöritena. Az Erdélyi Párt: kolozsvári tagozat-ala­kuló közgyűlése iránt tehát teljes .joggal nyilatkozik meg a város társadalmának min den egyes rétege részéről a íegfokozottabfc érdeklődés, melynek egységesen magyar és erdélyi kifejezője les® a mai megalakulás uj fejlődési állomást-jelző eseménye. IV A ft Y OI ft/V Áíour és olíssá sia'onio Un ó*u. t5 sz. a!á kSltőz’üM-JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJ A A -JÓ ÜZLETMENETNEK.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom