Keleti Ujság, 1935. április (18. évfolyam, 76-98. szám)
1935-04-10 / 83. szám
á KtimBfsxa Umil. ÉVFOLYAM. ÄS. SZÁM. A közigazgatási reform a kisebbségi nyelvhasználat of teljesen kiküszöböli Még a falusi hupakfanácsok tagjaitól is megköveteli a rontást írási-olvasást — Ok a feloszlatásra, ha magyarul beszélt valaki a taaácsbaa* A Magyar Párt tiltakozott a jogfosztó javaslat ellen {Bucureşti, április 8.) Jelentettük, hogy a szenátusban Gyárfás Elemér dr. nagyobb beszédet tartott a közigazgatási reformjavaslat tárgyalásán. A beszédet az alábbiakban ismertetjük: A feloszlatások Damokles kardja.-- Az egymást követő közigazgatási törvényjavaslatok vitái során — mondotta Gyárfás, — ismételten rámutattam, bogy mindezeknek az elveknek a megvalósítása lehetetlenség addig, amig a közigazgatási szervek feje fölött a feloszlatás Damokles kardja függ és amig megvan a lehetőség, hogy az önkormányzati szerveket kinevezett tagokkal helyettesítsék. Én azt hiszem, hogy a mi közigazgatásunknak éppen ez a feloszlatási jog a főbaja. A feloszlatás jogi szempontból is képtelenség. Mért a megye, város vagy község képviselői törvény által létesített szervezetet alkotnak, amely nem követhet cl hibát vagy vétséget. A hibákat és vétségeket az emberek követik el s ha a kormány biztosítékokat akar ezekkel szemben, akkor megvan a lehetősége, hogy eljárjon az illető tag ellen, aki hibázott vagy pedig fcnegsemmisitheti a határozatot, amely a kormány véleménye szerint sérti az állam magasabb érdekeit A centralizáció tultengése. Gyárfás Elemér a továbbiakban arra mutatott reá, hogy a javaslat indokolása a decentralizációt tűzte ki elvül, azonban a javaslat szerint tényleg csak a túlzott központosítás tud megvalósulni. — Ellenkezik a decentralizáció elvével az, — mondotta, — hogy a prefektus a kormány képviselője is, de egyúttal a helyi önkormányzat képviselője is. Általános, gyakorlati szempontból se lehet ezt helyeselni. — A helyi közigazgatás fejének ugyanis ismernie kell minden falut, sőt ismernie kell a falu vezető embereit. Ezért szükséges, hogy a helyi közigazgatás vezetője lehetőleg arról a vidékről való legyen, vagy legalább is szoros kapcsolatban legyen azzal a vidékkel, ami a kormány képviselőjénél kizárt dolog, — Most rátérek a főszolgabiró szerepére. Összes eddigi törvényeink hibáztak abban a tekintetben, hogy a főszolgabiró jogkörét szűkítették. A javaslat szerint a főszolgabiró egyszerű főzsandár, ahelyett, hogy a lakosság kulturális, gazdasági és közigazgatási irányi- tója lenne. A javaslat kifejezetten mondja is, hogy a főszolgabiró —• rendőrtiszt. Nagyon különös a javaslatnak az a rendelkezése, amely szerint a főszolgabírónak 5 százalékos részesedése lesz a járása területén felfedezett csalásokból. Ez nein egyeztethető össze azzal a tekintéllyel, amellyel a magyar főszolgabírók rendelkeztek. A javaslat a kisebbségi nyelvek használata ellen — Szenátor urak, •— mondotta Gyárfás, — kisebbségi szempontból ez a törvényjavaslat egyenesen elképesztő. Bevallom önöknek, hogy mikor a javaslatot, először olvastam, gondolkozóba estem. hogy vájjon komolyalt-e a rendelkezései. — A .javaslat kifejezett rendelkezéseket vezet be a kisebbségi nyelvek használatára vonatkozólag. A javaslat szerint nemcsak semmiféle formában nincs megengedve bármiféle kisebbségi nyelv használata, hanem a tanácsok feloszlatásának okai között az is szerepel, hogy: „ha megengedik, hogy más nyelven is beszéljenek, mint románul-“ Azt hiszik önök. hogy Sibiu megye közgyűlésén beszéltek egy szót is magyarul. Mindössze kétszer egy évben, mikor a főispán megnyitotta az ülést, mondott ennyit magyarul: „Az ülést megnyitom.*" S aztán folytatták a tanácskozást németül, beszéltek románul is, egy szó se volt többé magyarul. A jegyzőkönyveket is a kisebbségek nyelvén vették fel. — Azt hiszem, hogy a kormány, de különösen Inculet belügyminiszter ur, aki sok kisebbség által lakott vidékről való, be fogja látni, hogy a javaslatból törölni kell mindazokat az intézkedéseket, amelyek a kisebbségekre vonatkoznak. Mért ezt a kérdést más formában kell megoldani. Äff Wife* .. «a« ORVOSOK! PÁRATLAN OLCSÓ! Prof. Matlhes: A belső betegségek diagnosztikáié Az ötödik kiadás magyar fordítása — 1929 — 1330 izmost 330 lej LEPAGEffi amig a készlet tart. — 901 lap, nagy alak, 12U ábra, remek kiállítás. Vá«zonkö ésben Lei 396. — Magyar Orvosi Könyvk. Társ. kiadása. Utánvéttel portó 25 lej. Ha 3 pénzt beküldi, port mentes. Kérje a „Mokt“ árleszál- íüási telje« jegyzéket LEPAGE tói Ciul. A 11-ik szakasz, amely a vaiaszhatóság- ról intézkedik, előírja, hogy a községi tanács tagjainak románul irni-olvasni kell tudniok. — líraim, Fogaras megyében a magyar uralom alatt nem volt olyan falu, amelyben öt olyan parasztembert lehetett volna találni, akik tudtak volna irni-olvasni magyarul. Diaconuescu: De mit szól ön azokhoz, akik tudnak románul, de nem akarják használni ezt a nyelvet. Gyárfás: Biztosíthatom önt, hogy azok is, akik nem tudnak, mindent elkövetnek, hogy valahogy kifejezzék magukat románul. A falu kisebbségi lelkésze nem le- bet benne a tanácsban, — Még említenem kell, -— mondotta Gyárfás, — a tanácsokban helyetfoglaló lelkészek nek, mint jogszerinti tagoknak az ügyét. Az 1929-iki törvény eredeti javaslata szerint minden tanácsnak tagja lehetett az a lelkész, akinek a hivei a legszámosabbak az • illető köz- igazgatási területen. A parlamenti vita során úgy alakult ez az intézkedés, hogy a többségi felekezetek lelkészei minden esetben lehessenek tagok s a kisebbségiek közül csak a legtöbb hívet számláló lelkész. Ez a rendelkezés sem méltányos. De mi mégsem foglaltunk állást ez intézkedéssel szemben. A mult évben úgy módosították ezt, hogy prefektus által kinevezett lelkész legyen tagja a tanácsnak. S megtörtént, hogy -- például a ciucmegyei Latarea községben, — ahol csak egy lelkész van, nem őt nevezte ki a prefektus, hanem a harmadik falu görög katholikus lelkészét, akinek mindössze 80—40 hive van. Most pedig a jelen javaslat szerint csak a nemzeti egyházak lelkészei lehetnek a falusi községi tanácsok tagjai. A nem megyeszékhelyü városokban pedig a prefektus kinevezi a klérus egy reprezentánsát. Ez a rendszer igen fájdalmas újítás számunkra. — Ezzel végeztem is. Kijelentem, hogy pártom általános elvi szempontból ellene van ennek a javaslatnak. A kisebbségeket érintő rendelkezések ellen pedig határozottan tiltakozunk és kérjük a miniszter urat, hogy a törvény végleges megfogalmazásáig változtassa meg azokat. Őrült szaloniai Söldbirtokosné a budapesti gyorsvonat iJköaoíéu (Budapest, április 8 ) A vasi reggeli. Erdélyből érkező gyorsvonat ütközőjén a vas utasok egy nőt találtak, aki görcsösen ölelte ipagához az ütközőket és semmiképea se akart leszállni. Végül erőszakkal bevitték az állomásépületbe, ahol a kérdezösködésekre zavaros választ adott. A kézitáskájában talált iratokból kitűnt, hogy Eckert Béláné 32 éves sálon- tai földbirtokosné- Mikor nevén szólították, értelmesnek látszóan előadta, hogy több ezer hold földbirtoka van otthon, de dolgozni akart s be akart állni cselédnek Budapestre. A pén zét, mikor elindult, kiszórta a táskából. Az orvosok megállapították, hogy elmebajos- Gyógyintézetbe utalták és táviratilag értesítették férjét.
