Keleti Ujság, 1935. április (18. évfolyam, 76-98. szám)
1935-04-08 / 82. szám
GONDOLJA MEG,hftgy SSSSS& 4 fCtlETTffjS&G XVIII, ÉVFOLYAM, S& SZÁM, SOK PÉNZT TÁRÁK IT MEG, ha szűke aégletét GROMEN & HERBERT S. A. poszté- és divatárugy&rak, Sibiu, tiékttzlet: Cluj, Calea Kegele Ferdinand 13 azeizi be. A eég gyártmányai ma már előnyösen közismertek, mert minőségben, divatszinekben egyen lök az angol szövetekkel, Ennek dacára árai a legolcsóbbak l Egy kísérlet meggyőzi Önt fentiek valódiságáról!! L BitayÁrpád emlékére irta Gróf Teleki Ralph Évekkel ezelőtt ugyancsak a ,,Keleti Újság“ hasábjain irtani már L. Bitay Árpádról, festői pályájának örömteli fordulópontja aU halmából, amikor művészi ideáljáért vívott küzdelmének egy jelentős győzelme után uj benyomásokra éhez'ö lélekkel boldog várakozással készülődött párisi tanulmányiltjára. Most megrendült szívvel veszem föl újra a tollat, hogy tragikus halála alkalmából kegyelettel áldozzak emlékének. A nagy ember mészárlás visszajáró kísérleteként, a háborúban szenvedett sebesülésének kiujulása folytán, embertelen kínok után a kiszámíthatatlan végzet épp akkor verte ki az ecsetet dolgos kezéből, örökre pontot téve külső eseményekben szegény, de belső küzdelmekben annál gazdagabb rnüvészélete végére, — amikor a nyilvános szereplésektől húzódozó szemérmes lelkének hosszas töprengései után rászánta magát, hogy kiállítás keretében ösz- szefoglaló képét nyújtsa művészi termelésének. Gyászoló özvegyének és Thorma Jánosnak — volt mesterének és barátjának kegyeletes fáradozásából március 31-én a nagybányai újságíró klub helyiségében, két hétre megnyílt emlékkiállításon a kész és részben befejezetlen tnüvek egyaránt híven tükrözik azt a magas művészi színvonalat, amelyre mindig törekedett és beszámolnak annak a megindító küzdelemnek a győzelmes eredményéről, amellyel az egyéni kifejezés módjáért a legbensőbb elszánt harcát, soha meg nem nyugvó lélekkel önmagában megvívta. Derékban kettéroppanf művészi pályafutásról lehetlen áttekintő bírálatot mondani, hiszen egy fiatal életben a megvalósult művészálmok oly kicsiny részét képezik a látomásszerűen felbukkanó és megrögzítésre váró vagy örökre elröppent álmoknak, terveknek, melyek mind szerves részét alkotják a tervező, reménykedő léleknek, hogy csak torz és elégtelen képet nyújthat minden elemezés, mely egy forrongó, alakuló és kiterebélyese- dése előtt álló egyéniség kész termelése alapján akar bírálatot mondani, ha a be mm váltott ígéreteket is számításba nem veszi. Belé kell pillantani az egyéniség titokzatos szobájába, melyben a tradíciókból, a tanulmányévek hatásából, a saját élményekből, világszemléletből és meggyőződésből a sajátos ízlésen átszűrve a jellegzetes vérmérséklet szabályai szerint olvad egybe és ölt testet a művész külön egyénisége. A művészi alkotás egyes müveknél is épp oly megfoghatatlan folyamatok eredménye, mint a fogamzó élet keletkezése — oly véletlennek látszó körülményeknek és gyakran a. pillanat lehelletszerü illanó hangulatának szülöttei, hogy az alkotó maga is aligha adhat számot keletkezésükről. A müvek összességének, egy fesftő egész oevrejének jellegzetessége pedig épp oly bonyolult és szövevényes valami, mint maga a művész egyénisége, hiszen annak az irányítása mellett jött létre, az egyéniség bélyegét hordja magán s ha küsködö, önmagával harcban álló egyéniséggel állunk szemben, úgy ennek a küzdelemnek is nyoma szokott lenni a müvein is. A Bitay képein mégis megdöbbent a kifejezés módjának az a kiforrott formanagysága, amit stílusnak mondunk- És ez rávilágít a mindnyájunk előtt nyugtalannak és örökké- háborgónak ismert egyénisége legértékesebb és legrejtettebb tulajdonságára, céltudatos nagy akaraterejére, mellyel nem annyira lényének külső megnyilatkozásai, mint inkább lelki életének művészi kifejezésmódja fölött gyakorolt szigorú uralmat, sajátos művészeti I ideálja parancsoló keretei közé zárva festői el- j gondolásait- I Eredetileg Inkább a lazább és tisztán festői formák felé vonzódott ösztönös érzékkel és művészi iskolázottságán kívül melegtüzü színskálája is e téren kecsegtethette leggyorsabb és legbiztosabb sikerekkel. De ő székely fajtájának csökönyös állhatatosságával ragaszkodott a magasabb ideáljához és egy-egy olyan bravúros müvének befejeztével, melyen a tisztán festői elemek voltak túlsúlyban bosszús elégedetlenséggel rázta a fejét. Nem ez az ő rendeltetése, nagyobb, nehezebb problémákat kell megoldania, meredekehb utakat megjárnia és a távoli művészi célért könyörtelenül szabdalta le magáról a jelen örömök könnyebben kivirító bimbóik Éveken át kitartó önneveléssel haladt a kitűzött irányban, melyben főképpen az egységes dekorativ hatásra törekedett úgy színben, mint formában és eközben sok nehéz küzdelmei vívott meg önmagával, sorban szigorú következetességgel hajtva a zárt formájú stílusába gondosan áttanulmányozott csendéleteit, majd figurális tárgyú müveit és végül még tájképeit is, miközben a compositio nagyvonalú világos elrendezésében és színei összhangjának tudatos egyszerűsítésében is mind feljebb küzdötte magát. Megdöbbentően kiforrott rnüvészegyéniség tündököl le emlékki dili fásának mintegy 30 vásznáról, mert a magába zárkozott, kutató, küzködő művész hosszú éveken át egy lépéssel sem térve le a maga élé kijelölt útról, festői kifejelő módjának egységes erejével vetítette ki magából annak a kincsnek a fényét, mélyet még élete delelője előtt sikerült föllelnie. Lezárt egységben, szobor szerű monumen- tálitássál emelkednek ki sejtelmes háttereikből pompás alakjai, míg a lehalkított színek zenéje plasztikussá varázsolja előttünk még a dekorativ sikszerüségben tartott formákat is. Figyelemreméltó kivétel e nagy egységben égy műtermet ábrázoló nagy képe, mélyben ezer árnyalatra bomlott fény világos halk színekben derengve simogatja körül az alakokat és tárgyakat, a levegő és fény rezgésének sej- telmességével vonva be mindent. Az összefogott, kötött formák synthezise helyett végtelen elemeire, bomlik e kép és összhangzó sokféleségében zsongva porzik, rajzik a légben fény és szín a bizonytalanná vált körvonalak körül. Magában álló kisérlel vájjon, vagy csak egyszerű kivétel, mély a szabályt erősiti, avagy ki tudja nem-e uj célok felé való elindulás, a lelkében hordott és vele együtt a korai sírjába szállt friss meglátások sorozatának első hírnöke e műt! Kétszeres fájdalommal markol a szivünkbe az önmagára találás győzelmes időpontjában e fiatal nagy tehetség szomorú elmúlása és nemzetünket és a magyar festészetet ért nagy veszteségnek csak csekély kárpótlását látnák abban, ha eladatlan müveit képtárak vagy múzeumok igyekeznének megszerezni. Az emlékkiállítás anyagán és az évek során a közönség körében szétszórt — aránylag kisszámú — szép festményein kívül küzdelmes életű és tragikus végű bajtársunk emlékképpen és követendő Útmutatásul hagyta ránk a művészi eszményéhez való törhetetlen ragaszkodás árán való győzelem és faja iránti hő szeretetének példáját. őrizzük emlékét kegyelettel és igyekezzünk követni nemes példáját. A csentíőrezrades beszél a banditáról, kinek több golyójától kapott sebeket (Bucureşti, április 6 ) Hanoii ezredes, a botosam csendőrség parancsnoka megjelent a fővárosi hadbíróság előtt, ahol kihallgatták Dunai treseu tábornok pőrében. Az újságírók a folyósón kérdést intéztek hozzá Coroiu elfogott banditáról. — Nagyon csodálkozom, — mondotta az ezredes — hogy annak a rablónak az újságok olyan nagy jelentőséget tulajdonítanak. Ostoba, aljas, és páratlanul gyáva, hihetetlen gazember. Nem áii, hogy megadta magát, hanem beki ii tettük és eOogtuk. Az ország más részei ben is működött, de nem volt rablóbandája, hanem alkalmi cin] osokkal dolgozott. Azt hiszem, nem szabad ilyen emberrel kesztyűs kézzel bánni. Ami bűntetteit illeti, semmi kétség nincsen, hogy Coroiu gyilkolt. Én magam viselem golyóinak nyomát a fejemen és karjaimon és egyik csendőrömet mellettem lőtte agyon. Coroiu szeretője, lonescu Adela a botoşani fogházban éhségsztrájkot kezdett. Amikor Coroiu erről tudomást szerzett, ő is éhségsztrájkon kezdett gondolkozni. Szombaton reggel letartóztattak egy Moisie nevá fuvarost, aki többizben szállította Coroiut szekerén. ■miiniwiiiiiiniw ll■nllllllllllll■—m min iwíwiiiiiiiiiiiibi^iiiwiiiiimiwiiishi Mtnaa^aniaMrirffîi A AutobiiszvállaKat a t. utazóközönség szives tudomására hozza, hogy 1085 április hé S-tól kezdődőleg gyorsjáratú autóbusz közlekedést indít vonalcsatlakozással Cernăuţira On j —©ej—B iistriţa—latra ©ornei között. Indul: Clujról-----..... 5*— órakor Indul: Vatra Döméiről 15‘— órakor érkezik: Dejre................. 6*40 H érkezik: Bisttiţara.......... 17'45 „ Indul: Dejről .......... 6'50 *> Indul: Bistrijaról ......... 18’—- „ érkezik; Bistriţara ......... 8‘40 1 > érkezik: Dejre .. ............ 16 50 „ Indul: Birstr ţarol ...... 9‘— Indul: Dej ől...... ......... 20-- „ érkezik' Vatra Domeire. 11*45 I érkezik: Clujra ........... 21-40 „ Vonat indulás: Vatra Döméiből 14'33-kor. Vonat indulás'. Cernauţ'bol 8'04 órakor „ érkezés: Cernauţira ...... 20'42-kor. ,, érkezés: Vatra Dorne re 14'22 órakor Vilcltlij : Cluj—Vatra Doinei... ... menet 250*— lej. menettérti 450*— lej Bistriţa-Vatra Dornei... „ 125*- lej* , „ 225*- lej Kényelmes utazás! Pontos közlekedés! mmmmmmKmmmmpmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmsmmmmmmmiammmmBmmmmm
