Keleti Ujság, 1935. április (18. évfolyam, 76-98. szám)

1935-04-08 / 82. szám

GONDOLJA MEG,hftgy SSSSS& 4 fCtlETTffjS&G XVIII, ÉVFOLYAM, S& SZÁM, SOK PÉNZT TÁRÁK IT MEG, ha szűke aégletét GROMEN & HERBERT S. A. poszté- és divatárugy&rak, Sibiu, tiékttzlet: Cluj, Calea Kegele Ferdinand 13 azeizi be. A eég gyártmányai ma már előnyösen közismertek, mert minőségben, divatszinekben egyen lök az angol szövetekkel, Ennek dacára árai a legolcsóbbak l Egy kísérlet meggyőzi Önt fentiek valódiságáról!! L BitayÁrpád emlékére irta Gróf Teleki Ralph Évekkel ezelőtt ugyancsak a ,,Keleti Új­ság“ hasábjain irtani már L. Bitay Árpádról, festői pályájának örömteli fordulópontja aU halmából, amikor művészi ideáljáért vívott küzdelmének egy jelentős győzelme után uj benyomásokra éhez'ö lélekkel boldog várako­zással készülődött párisi tanulmányiltjára. Most megrendült szívvel veszem föl újra a tollat, hogy tragikus halála alkalmából ke­gyelettel áldozzak emlékének. A nagy ember mészárlás visszajáró kísér­leteként, a háborúban szenvedett sebesülésének kiujulása folytán, embertelen kínok után a ki­számíthatatlan végzet épp akkor verte ki az ecsetet dolgos kezéből, örökre pontot téve külső eseményekben szegény, de belső küzdel­mekben annál gazdagabb rnüvészélete végére, — amikor a nyilvános szereplésektől húzódozó szemérmes lelkének hosszas töprengései után rászánta magát, hogy kiállítás keretében ösz- szefoglaló képét nyújtsa művészi termelésének. Gyászoló özvegyének és Thorma Jánosnak — volt mesterének és barátjának kegyeletes fáradozásából március 31-én a nagybányai új­ságíró klub helyiségében, két hétre megnyílt emlékkiállításon a kész és részben befejezetlen tnüvek egyaránt híven tükrözik azt a magas művészi színvonalat, amelyre mindig töreke­dett és beszámolnak annak a megindító küzde­lemnek a győzelmes eredményéről, amellyel az egyéni kifejezés módjáért a legbensőbb el­szánt harcát, soha meg nem nyugvó lélekkel önmagában megvívta. Derékban kettéroppanf művészi pályafu­tásról lehetlen áttekintő bírálatot mondani, hiszen egy fiatal életben a megvalósult mű­vészálmok oly kicsiny részét képezik a láto­másszerűen felbukkanó és megrögzítésre váró vagy örökre elröppent álmoknak, terveknek, melyek mind szerves részét alkotják a ter­vező, reménykedő léleknek, hogy csak torz és elégtelen képet nyújthat minden elemezés, mely egy forrongó, alakuló és kiterebélyese- dése előtt álló egyéniség kész termelése alap­ján akar bírálatot mondani, ha a be mm vál­tott ígéreteket is számításba nem veszi. Belé kell pillantani az egyéniség titokzatos szobá­jába, melyben a tradíciókból, a tanulmány­évek hatásából, a saját élményekből, világ­szemléletből és meggyőződésből a sajátos íz­lésen átszűrve a jellegzetes vérmérséklet sza­bályai szerint olvad egybe és ölt testet a mű­vész külön egyénisége. A művészi alkotás egyes müveknél is épp oly megfoghatatlan fo­lyamatok eredménye, mint a fogamzó élet ke­letkezése — oly véletlennek látszó körülmé­nyeknek és gyakran a. pillanat lehelletszerü illanó hangulatának szülöttei, hogy az alkotó maga is aligha adhat számot keletkezésükről. A müvek összességének, egy fesftő egész oevrejének jellegzetessége pedig épp oly bo­nyolult és szövevényes valami, mint maga a művész egyénisége, hiszen annak az irányí­tása mellett jött létre, az egyéniség bélyegét hordja magán s ha küsködö, önmagával harc­ban álló egyéniséggel állunk szemben, úgy en­nek a küzdelemnek is nyoma szokott lenni a müvein is. A Bitay képein mégis megdöbbent a kife­jezés módjának az a kiforrott formanagysága, amit stílusnak mondunk- És ez rávilágít a mindnyájunk előtt nyugtalannak és örökké- háborgónak ismert egyénisége legértékesebb és legrejtettebb tulajdonságára, céltudatos nagy akaraterejére, mellyel nem annyira lé­nyének külső megnyilatkozásai, mint inkább lelki életének művészi kifejezésmódja fölött gyakorolt szigorú uralmat, sajátos művészeti I ideálja parancsoló keretei közé zárva festői el- j gondolásait- I Eredetileg Inkább a lazább és tisztán fes­tői formák felé vonzódott ösztönös érzékkel és művészi iskolázottságán kívül melegtüzü szín­skálája is e téren kecsegtethette leggyorsabb és legbiztosabb sikerekkel. De ő székely fajtá­jának csökönyös állhatatosságával ragaszko­dott a magasabb ideáljához és egy-egy olyan bravúros müvének befejeztével, melyen a tisz­tán festői elemek voltak túlsúlyban bosszús elégedetlenséggel rázta a fejét. Nem ez az ő rendeltetése, nagyobb, nehezebb problémákat kell megoldania, meredekehb utakat megjár­nia és a távoli művészi célért könyörtelenül szabdalta le magáról a jelen örömök könnyeb­ben kivirító bimbóik Éveken át kitartó önneveléssel haladt a kitűzött irányban, melyben főképpen az egy­séges dekorativ hatásra törekedett úgy szín­ben, mint formában és eközben sok nehéz küz­delmei vívott meg önmagával, sorban szigorú következetességgel hajtva a zárt formájú stí­lusába gondosan áttanulmányozott csendéle­teit, majd figurális tárgyú müveit és végül még tájképeit is, miközben a compositio nagy­vonalú világos elrendezésében és színei össz­hangjának tudatos egyszerűsítésében is mind feljebb küzdötte magát. Megdöbbentően kiforrott rnüvészegyéniség tündököl le emlékki dili fásának mintegy 30 vásznáról, mert a magába zárkozott, kutató, küzködő művész hosszú éveken át egy lépéssel sem térve le a maga élé kijelölt útról, festői kifejelő módjának egységes erejével vetítette ki magából annak a kincsnek a fényét, mélyet még élete delelője előtt sikerült föllelnie. Lezárt egységben, szobor szerű monumen- tálitássál emelkednek ki sejtelmes háttereik­ből pompás alakjai, míg a lehalkított színek zenéje plasztikussá varázsolja előttünk még a dekorativ sikszerüségben tartott formákat is. Figyelemreméltó kivétel e nagy egységben égy műtermet ábrázoló nagy képe, mélyben ezer árnyalatra bomlott fény világos halk szí­nekben derengve simogatja körül az alakokat és tárgyakat, a levegő és fény rezgésének sej- telmességével vonva be mindent. Az összefo­gott, kötött formák synthezise helyett végte­len elemeire, bomlik e kép és összhangzó sok­féleségében zsongva porzik, rajzik a légben fény és szín a bizonytalanná vált körvonalak körül. Magában álló kisérlel vájjon, vagy csak egyszerű kivétel, mély a szabályt erősiti, avagy ki tudja nem-e uj célok felé való elindulás, a lelkében hordott és vele együtt a korai sírjába szállt friss meglátások sorozatának első hír­nöke e műt! Kétszeres fájdalommal markol a szivünkbe az önmagára találás győzelmes időpontjában e fiatal nagy tehetség szomorú elmúlása és nemzetünket és a magyar festészetet ért nagy veszteségnek csak csekély kárpótlását látnák abban, ha eladatlan müveit képtárak vagy múzeumok igyekeznének megszerezni. Az emlékkiállítás anyagán és az évek so­rán a közönség körében szétszórt — aránylag kisszámú — szép festményein kívül küzdelmes életű és tragikus végű bajtársunk emlékkép­pen és követendő Útmutatásul hagyta ránk a művészi eszményéhez való törhetetlen ragasz­kodás árán való győzelem és faja iránti hő szeretetének példáját. őrizzük emlékét kegyelettel és igyekez­zünk követni nemes példáját. A csentíőrezrades beszél a ban­ditáról, kinek több golyójától kapott sebeket (Bucureşti, április 6 ) Hanoii ezredes, a bo­tosam csendőrség parancsnoka megjelent a fő­városi hadbíróság előtt, ahol kihallgatták Du­nai treseu tábornok pőrében. Az újságírók a fo­lyósón kérdést intéztek hozzá Coroiu elfogott banditáról. — Nagyon csodálkozom, — mondotta az ezredes — hogy annak a rablónak az újságok olyan nagy jelentőséget tulajdonítanak. Osto­ba, aljas, és páratlanul gyáva, hihetetlen gaz­ember. Nem áii, hogy megadta magát, hanem beki ii tettük és eOogtuk. Az ország más részei ben is működött, de nem volt rablóbandája, hanem alkalmi cin] osokkal dolgozott. Azt hi­szem, nem szabad ilyen emberrel kesztyűs kézzel bánni. Ami bűntetteit illeti, semmi két­ség nincsen, hogy Coroiu gyilkolt. Én magam viselem golyóinak nyomát a fejemen és karjai­mon és egyik csendőrömet mellettem lőtte agyon. Coroiu szeretője, lonescu Adela a botoşani fogházban éhségsztrájkot kezdett. Amikor Co­roiu erről tudomást szerzett, ő is éhségsztráj­kon kezdett gondolkozni. Szombaton reggel le­tartóztattak egy Moisie nevá fuvarost, aki többizben szállította Coroiut szekerén. ■miiniwiiiiiiniw ll■nllllllllllll■—m min iwíwiiiiiiiiiiiibi^iiiwiiiiimiwiiishi Mtnaa^aniaMrirffîi A AutobiiszvállaKat a t. utazóközönség szives tudomására hozza, hogy 1085 április hé S-tól kezdődőleg gyorsjáratú autóbusz közlekedést indít vonalcsatlakozással Cernăuţira On j —©ej—B iistriţa—latra ©ornei között. Indul: Clujról-----..... 5*— órakor Indul: Vatra Döméiről 15‘— órakor érkezik: Dejre................. 6*40 H érkezik: Bisttiţara.......... 17'45 „ Indul: Dejről .......... 6'50 *> Indul: Bistrijaról ......... 18’—- „ érkezik; Bistriţara ......... 8‘40 1 > érkezik: Dejre .. ............ 16 50 „ Indul: Birstr ţarol ...... 9‘— Indul: Dej ől...... ......... 20-- „ érkezik' Vatra Domeire. 11*45 I érkezik: Clujra ........... 21-40 „ Vonat indulás: Vatra Döméiből 14'33-kor. Vonat indulás'. Cernauţ'bol 8'04 órakor „ érkezés: Cernauţira ...... 20'42-kor. ,, érkezés: Vatra Dorne re 14'22 órakor Vilcltlij : Cluj—Vatra Doinei... ... menet 250*— lej. menettérti 450*— lej Bistriţa-Vatra Dornei... „ 125*- lej* , „ 225*- lej Kényelmes utazás! Pontos közlekedés! mmmmmmKmmmmpmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmsmmmmmmmiammmmBmmmmm

Next

/
Oldalképek
Tartalom