Keleti Ujság, 1935. április (18. évfolyam, 76-98. szám)

1935-04-01 / 76. szám

KUtTlOfSSS 5 XVIII ÉVFOLYAM. 78. SZÁM. Bucurestibe a székely főváros ­palotájának Hires orgonája Az orgonával együtt Húrom kit áló zeneművész is távozik a kultúrpalotából — Tovább folyik a ni agyar tisztviselők elbocsátása egészen az utolsó magyarig.. • (Targu-Mures, március 30.) Különös hírek keltek szárnyra a napokban a városban. Szájról szájra adták az emberek egymásnak: — Elviszik a Kultúrpalota hatalmas orgo- náját. A bucureştii városi tanács alkuszik rá... Manapság semmi sem hihetetlen és különö­sen nem, ha tekintetbe vesszük, hogy a tisztán román tagokból összeállított interimár bizottság sokszor állította megdöbbentő befejezett tények elé a város közönségét. Nézzük , meg, miről is van szó? A targu- muresi Kultúrpalotának, amely Erdély legszebb hasonló rendeltetésű művészi épületei közül első helyen áll. gyönyörű orgonája van, amelyhez hasonló — nyugodtan merjük állítani — egész Romániában nincs. Az orgonát Antalffy Zsíros Endre orgonamüvész utasításai szerint a ttiegcr orgonaépitő cég alkotta. Az orgona nemkevesebb, mint 80.000 aranykoronájába került a városnak Ezt a csodálatosan szép, villanyerőre berendezett orgonát az utóbbi időben alig használják, pedig valószínűleg nem azért költöttek rá olyan sok pénzt, hogy a mozilátogatók értetlenül megeső-' dálják. Nemrég valaki, bizonyára városi notabilitás, felvetette a kérdést: — Nincs rendes színházterem a városban. Eljönnek a román szintársulatok és pénzért kény­telenek helyiséget bérelni. Ez még sem mehet igy — fűzte tovább az illető benfentes a gondolatot, — a városi tanácsnak illő volna gondoskodni ar­ról, hogy megfelelő színházterem álljon rendel­kezésére az ideránduló bucureştii színtársulatok- nak. Szót, szót követett és a túlbuzgó ur már meg is adta a „tanácsot:“ El kell adni az orgonát, le kell szerel­tetni és ha átalakítanák a Kultúrpalota nagy­termének színpadát, már meg is volna a megfe­lelő színházterem. így született meg a konkrétabb terv, amely szerint a bucureştii városi tanácsnak kínálják fel az orgonát. Az illetékesek egyelőre még titkolóznak, ami érthető is egy ilyen nagy felháborodást kiváltó tervvel szemben. Az orgona be van építve a Kul­túrpalota nagytermének falába, ha eltávolitják, megbontják a nagyterem művészi egységét és komoly művészi hangversenyek lehetőségét is megakadályozzák. Éppen ezért már eleve tilta­kozik a város magyarsága még a terv felvetése ellen is. Ami pedig a Kultúrpalotának színházi te­rem céljaira való odaítélését illeti, erre nézve utalunk arra, hogy már évekkel ezelőtt elhatá­rozta a városi közgyűlés, hogy színházi célokra nem adja oda a reprezentációs nagytermet. Nem sokáig tanít már három magyar tanár a zeneiskolában. Ugyancsak a Kultúrpalotában van elhelyez­ve a városi zeneiskola, amely nemrégiben ünne­pelte fennállásának negyedszázados évfordulóját. Sok kiváló tehetséget adott már ez a zeneiskola a művészi életnek és egykori növendékei között számos arrivált művész van. A zeneiskola élén igazgatói minőségben Max Costin áll. aki ugyan a maga személyében megértő művészember, azon­ban a „numerusok“ áramlatával ő sem tud meg­birkózni... A nyelvvizsgák megrostálták ennek a szép múlttal biró intézetnek tanári karát. Most már egészen bizonyos, hogy a tanitási év befejeztével távozik a szolgálatból Erkel Sarolta, Ferenczy Petronella és Haják Károly, az országos viszony­latban is jól ismert hegedűművész. A nyelvvizs­gán »részint nem is jelentkeztek, mert úgy érez­ték, hogy különleges kérdéseknek aligha tudná­nak megfelelni, viszont a székely főváros zene- iskolájának növendékei még ma is túlnyomó számban magyarok, tehát tanítási nyelvként első­sorban az a nyelv jöhetne számba amit a nö­vendékek beszélnek. Most, hogy a jövő tanévtől kezdve a fokozottabb romanizálás egészen bizo­nyosan teret hódit, inkább nyugalomba vonul­nak és távoznak az intézettől, ahol oly hosszú időt töltöttek el. A zeneiskolánál egyelőre há­rom tanár: Metz Piroska, Chován Richard és Kozma Géza maradnak meg a régebbiek közül, viszont a most a váratlanja megüresedő énektan­szakot egy bucureştii énekesnőid, Elsa Göring- gel töltötték be. Ennek a tauszaknak az élén Kolomyczuk Alex baritonista állott, de a fiatal énekes mindössze öt hónapig tanított a zeneisko­lában, mert elszerződött Sibiuba a német opera­társulathoz, Ez a helyzet a zeneiskolánál, amely­nél még vigasztalanabb képet találunk a város­házán... Harmincnj kinevezés a láthatáron. Nagyon aktuális most itt a városháza, A napokban történt, hogy az interimárbizottság be­töltött öt tisztviselői helyet, természetesen vala­mennyit román pályázóval. Van közöttük építészmérnök, irodafőnök, csupa jólfizetett főtisztviselő. De itt nem áll meg az interimárbizottság, hanem a legközelebbi na­pokban az elbocsátott magyar tisztviselők he­lyébe újabb huszonöt tisztviselői kinevezést akar foganatosítani. Egyszerre harminc uj kinevezés, ez már mindenesetre olyan ténykedés, ami nyilvánvalóan mutatja a célt: teljesen többségiekkel betölteni a városi állásokat, hogy még hírmondónak se TO&rKP-.n magyar a városházán. Sebestyén László. Komoly. képesítéssel rendelkező IIP: k — leépített banktisztviselők — saját lakó­helyükön szép exlstenciát alapíthatnak. — Beválás esetón hivatalos mellék­hely vezetése. N'm sorsjegy, sem biztosítás 1 Ajánlatok: „Căminul“ Épitőtaka- rék, Timişoara, Strada Solderer 2. Súlyából 14 kg 514 gr-ot vesztett Az új ruhák nen (koznak neki kellemetlenségeket „Hogy vesztette el ezeket a bájküókat ?“ — ez a kérdés tolul fel mindenki ajkára. Hadd válaszoljon ő maga: „Ezelőtt 18 hónappal 80 kg. 736 gr. snlyu voltam. Akkora súly, amely őszintén szólva, el­keserített. Különösen az új ruhák okoztak ke­serűséget. Egyetlen egy sem tetszett nekem és nem tudtam t ennük az uceára menni. Egy ba. rátnőm azt a tanácsot adta, hogy próbáljam meg Sels Kruschen-nel és igen boldog vagyuk, hogy megfogadtam tanácsát. Tiz hónap a att lefogytam 10 kg. 700 gr.-ot. Az utóbbi hat hónapban sú­lyom megállapodott 66 kg. 221 gr. körül és sok­kal job. an érzem magam, ami közállapotomat ille i. Megőri t m összes mériegcéduláiinat, hogy fentiek valódiságát bizonyíthassam.“ M. P. asszony, Kruscheu kiegyensúlyozott mértékben tar­talmazza mindazokat az ásványi sóhat, amelyeket Európa hires gyógyvizei tartalmaznak és ame­lyeket egész generációk használnak, hogy le­fogyj nak. Sels Kruschent több mint 120 országban árulják és most már Romániában is minden gyógyszertárban és drogériában üvegenként 95 lejért kapható. Történet a végrehaj óról és a szegény asszony tehénkéjéről (Mercurea-Ciuci. március 30 ) Ölti Jánosné. leány nevén Ráduly Vilma 55 éves, többgyer­mekes, hadiözvegy. Siculeni községben lakik. Alig van miből éljen, mert a hadinyugdij olyan kevés, hogy annak visszatartásával sem tudja kifizetettnek venni az adót a perceptor. Egyet­len vagyonuk, amiből hasznot is látnak: a Kati tehén, annak a teje menti meg őket az éh­haláltól. Nagy izgalom árnyékolta be az egész család arcát, amikor egyszer csak megjelent a végrehajtó. A kíséretében lévő községi küldönc utján valahogy megértette, hogy az özvegy 450 lej hagyatéki illetékkel és ugyanakkora összeggel, mint birsággagl tartozik- Tessék fi­zetni 900 lejt, hanem, viszik a tehenet. — Nem örököltünk mi sehonnan semmit. Bár örököltünk volna! Azok nem mi vagyunk, akik örököltek: van még más Ölti Jánosné is a községben, kinek leány neve Zsók Rozália, azokat tessék felkeresni. A küldönc nyekegett. nem tudta megma­gyarázni a végrehajtónak, amit az özvegy mondott és igy történt: a végrehajtó kivezetle a hadiözvegy egyetlen tehenét és elhajtotta. Az elöljáróság napi 50 lej tartás dij mellett kiadta a tehenet, mely összeget is az özvegy nek kellett volna megfizetnie, ha időközben más gondolatra nem jut. Tudta, hogy igazolá­sának körülményes eljárása van, az időt vesz igénybe ós addig a Kati tehén nem nekik adja a tejet, sőt nekik kell a tartásért 50 l»jf, napon­kint fizetni. Elment az özvegy és kölcsönt kért és lefizette mások helyett a 900 lejt. mire vi&z- szakapta a tehenet. Aztán szép szóval kérte a ■másik Olfi Jánosné örököseit, adják meg most neki a helyettük kifizetett összeget, hisz ő is kölcsön kérte. Az örökösök azonban csak ne­vettek és kicsufolták a szegény özvegyasszonyt. A Magyar Párt népirodája, ahová most az öz­vegy fordult, bírói utón kényszeríti a „nevető örökösök“-et a fizetésre. igiiHiiiiiiiig]iiiiiiiiiiiiiigmiiiiiiiiii!jHiifiiiiiiiiiiF»iiiiiiiiiiiiiii^iiiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiigiiiiiiiiiiiiiigiiiiiiiniiiigiiiiiiiiiiiiiisiiiiiiii!iiiiaiiiiiii!miBiiireiiiiiiiiigiiiiiiim]iiia pi é „ f , p * *• 100modern, kényelmes szoba.Liftek A* Erzsébet Királyné Szálló Budapest, IV., Egyelem ucca 5. Imn szalonzene. ä»*- Menüi l-ad ,J, BllllllliilllL±illlllilllllllia]UlllllllllkSÍiíiiiiaiiíiiiiiiiiiL»lliliiiiiifaiiiiiiiiiilimitiliiiililit±llliílllHililiallllllllíllllSaillilllllllliSlllllllilillBllllllilliliill*lliit;illlllílSl

Next

/
Oldalképek
Tartalom