Keleti Ujság, 1935. április (18. évfolyam, 76-98. szám)
1935-04-04 / 78. szám
st KutnUţsm XVIII. ÉVFOLYAM, 78. SZÁM. Laszadás miatt jelent alátámasztást a tagozatok megszólalása, a pártvezetőség la a parlamenti csoport erőfeszítéseinek a számára. A szenátusban megrohanták a magyarpárti szenátort és büntető rendelkezéseket akartak foganatosítani vele szemben azon a címen, hogy követelő, hangjával az állam iránti tiszteletet sértette. A kamarában a fenyegető hangok zúgása tört fel, mert a magyar képviselők azt a határozott kívánságot adták elő, hogy a magyar lakosságú vidékek adókivetőinek és behajtóinak tud- niok kellene magyarul. Azt. kiáltják a fenyegető hangok, hogy ez sérti a románok nemzeti érzéseit. Amikor a magyar képviselő az adóemelések ellen tiltakozik ijesztő gyanúsítással válaszolnak, hogy a Magyar Párt a hadsereg felszerelését szeretne megakadályozni. Most is elhangzott a vád a kamarában, hogy a magyar lakosság könnyű szerrel viseli a felemelt közterheket, csak a Magyar Párt tiltakozik éles hangon, mert ezért pénzt kap Budapestről. Azért van annyi magyarpárti tiltakozás a parlamentben, mert ezt fizetik meg Budapestről a magyar képviselőknek. Mindezek az ijesztgetések nem félemlitik meg a Magyar Pártot, nem térítik le törhetetlen magatartásáról. A tagozati határozatok pedig ennek a magatartásnak az igazolásául szolgálnak. A tagozati határozathozatalokat Sibiu megyei intézőbizottság indította el köriratával. A központi pártvezetöségnek nemcsak nem volt kifogása ellene, hanem jó néven vette, sőt ez a határozat s annak a többi tagozatokhoz történt szétküldése erősítésül szolgált. A határozat mindenek előtt leszögezi; a központi elnökségnek, vezetőségnek és pártunk parlamenti csoportjának a legteljesebb bizalmukat és szereteteket nyilvánítják. Hogy mennyire nem igaz és mennyire ferdítés az a rosszakaratú beállítás, mely szerint ezt a határozatot a párt parlamenti csoportjával szembeni elégedetlenség szülte volna, azt a tagozati vezetőségnek a Keleti Újsághoz beküldött nyilatkozata bizonyítja. A nyilatkozat a következőket mondja: A „Brassói Lapok" folyó évi 57-ik számában az Országos Magyar Párt tg.-murcsi tagozatának intézőbizottsági gyűléséről közölt cikkére beküldött válaszunkat a „Brassói Lapok“ nem közölték, miért kérjük alábbi sorainkat b. lapjukban közzétenni szíveskedjék, A ,„Brassói Lapok" 57-ik 9záma azt Írja, hogy „az Országos Magyar Párt parlamenti csoportjának a határozata helyett a sibiuí tagozat határozatát fogadta el a tg.-muresi tagozat.“ Tagozatunk a legteljesebb elismeréssel adózik a párt parlamenti csoportjának február hő 27—március hő 1-ig tartott tanácskozásairól kiadott határozatáért és hangsúlyozza, hogy a központi vezetőség (parlamenti csoport) és a sibiu- megyei tagozat között a legteljesebb egyetértés és a központ iránti fegyelem és tisztelet áll fent, miértis a magyar egységre károsnak tartjuk az ellenkező beállítást. Tagozatunk kötelességszerticn pártunk parlamenti csoportjának működését erősen nyilvántartja, miértis becsületes őszinteséggel tiltakozunk olyan kijelentés ellen — mint amilyent Asztalos Sándor hírlapíró ur használ, — hogy a parlamenti csoport bejelentett állásfoglalása „langyos“ és Kacsó Sándornak a „Brassói Lapodban megjelent cikkei kényszeritették volna a parlamenti csoportot, hogy szakítsanak a tétlenséggel. A parlamenti csoport tevékenysége teljesen kielégítő és hálátlanság a magyar közvélemény előtt az ellenkezőt állítani. Szives közlésükért hálás köszönettel, vagyunk magyar testvéri üdvözlettel: Szúr doki Krcs Kornél, Ludvigh Gyula, elnök, főtitkár. Egészen más kérdés az, hogy a tagozati határozat, mint gyakorlati lépések megtételére vonatkozó javaslat, egyes pontjaiban, főként a kivihetőség szempontjából, esetleg vitatható. Azért javaslat. Es a megvitatás a pártéletnek a belső ügye. Azóta már sok megyei tagozatnak az intézőbizottsága foglalkozhatott ezzel a körirattal és a gyakorlati jellegű javaslatoknak egész sorozatát terjesztették fel a pártveze.tőséghesf Hasonló módon nyilatkoztak meg a satumarei, teriscaunei megyei intézőbizottságok. A székely főváros intézőbizottságának határozata újabb terveket vetett fel, de az első pontban azt mondotta ki, hogy örömmel és hálával veszi tudomásul a párt parlamenti csoportjának a határozatait. Nem felel meg tehát a valóságnak a Magyar Párt ellenes sajtónak az a rosszindulatú meséje, mely szerint ott az elégedetlenség nyilatkozott volna meg. Az aradi és bihori megyei intézőbizottságok elvileg magukévá tették a sibiui javaslatot, a hune- doara-megyei tagozat intézőbizottsága pedig mély megfontolásokkal és a súlyos helyzetnek alapos átérzésevol olyan gondolatokat vetett fel, amelyek a legnagyobb figyelemre és meggondolásra tarthatnak igényt. Mindezek a tagozati javaslatok szükségesnek tartják a központi intézőbizottság összehívását. Ez is természetes, már csak azért is, mert e javaslatoknak a letárgyalá- sára is az intézőbizottság illetékes. Egyik-másik tagozati indítvány a párt országos nagygyűlésének az összehívását is szükségesnek mondja. Mindezekre nemsokára sor fog kerülni. Az eddigi pártéletben is az volt az alkotmányos szokás, hogy az elnökség a parlamenti ülésszak bezárása után összehívta a központi intézőbizottság ülését. Erre most is sor kerül, viszont a párt orszáitt* \ ^FENSÉGES ^*‘VMRi5i kölnivíz Jflury PÚDER ARCFESTEK CÓK/Ú.LO' AIKPIROŰTÖ VÁLAÍfZÁK E KIVÁLÓ' GYÁRTMÁNYOKAT »nMVkliit VF7FP*l:l>VI*£LH-«Jl.&ALTrtAZAl-WtAM:W-MWVÍJ f gos nagygyűlésének az összehívásáról az intézőbizottság illetékes határozni. A tagozati vezetőségek hivatásszerűen teljesítik kötelességeiket és e határozataikkal azt az összhangot építik ki, aminek a pártvezetőség és a tagozati vezetőségek között fenn kell állania. Tudjuk, vannak törekvések, amelyek éket verni szeretnének. Mert vannak, akiknek fáj a magyar egység, amire pedig sohasem volt nagyobb szükség, mint most. A magyarság elleni támadások sorozatában a párt állja a végletekig a védelmi harcot. Nagy érdemeket szereznének támadóink előtt azok, akik meg tudnák most bontani sorainkat, A Magyar Párt megyei tagozatai a azoknak vezetőségei ilyen sorbontő beugratásra nem kaphatók. iiprmttmtmtrvi .............................. (Tudósítás eleje az első oldalon.) Anglia semleges maradna német-francia háború esetén (Páris, április 2.) Ä francia sajtó élénken találgatja, hogy sikerre vezetnek-e Eden lord varsói megbeszélései? Főként az a kér- dás izgatja a párisi lapokat, hogy sikerül-e Edennek a keleti paktum mellé állítania Lengyelországot? Sauerwein azt irja a „Paris Soir“-ban, hogy moszkvai körök szerint Anglia nem állhat meg félúton a béke cs háború között s ezért akarata ellenéra és be nem vallottan is exp nálnia kell magát a keleti-egyezmény megvalósulása érdekében. Titulescu nagy megelégedését fejezte ki a moszkvai tárgyalások sikere fölött s a párisi diplomáciai köröknek is az a véleményük, hogy a keleti-egyezmény bonyolult és viszontagságos terve végre megoldás felé közeledik. Nagyjelentőségű dolog, hogy Titulescu a kisantant és Balkán-szövetség megbízásából hajlandó résztvenni a módosított keleti- egyezmény megszövegezésében. Ennek jelentősége különösen Csehország résztvétclo folytán mélyül ki. A keleti-egyezmény megvalósulását Németország a kölcsönös segélynyújtásra vonatkozó visszautasítása tette lehetetlenné. Ami Eden varsói útját illeti, a francia sajtó hangja váltakozóan reménykedő és kételkedő. Egyes lapok szerint a varsói látogatás feltétlenül sikerre vezet. mások szerint nem valószínű, hogy Lengyelország hozzájárulna olyan egyezményhez, melyben Szovjetoroszország is részt- vesz. Moszkvában még könnyebb dolga volt Edennek, Írják a keddi francia lapok, de ■utjának most nehezebbik feléhez érkezeit él. Az „Echo de Paris" londoni levelezője irja, hogy moszkvai látogatása során Eden biztosította Sztálint Anglia semlegességéről arra as esetre, ha Németország megtámadná Régvárt fontos müvek: Kastner; Magyar—o'asz szétér, 422 I. (1934) kötve..................................................... 330 - let Olasz—magyar (426 lep), kötve ........ 330'— lei Uko'at o'asz—magyar rész. fűzve -. 165'— lei PaulerAkos Bev?z tés a filozófiába,III,kiadás 2tl'— lej Claparéde . Gyermekpszichológia ................ 132— lei Rachmanova: I Szerelem, cseka. halál, 11. Házasság. Ili Bécsi teiesasszony. Propaganda kiadás, köletje 84 lej. s három kötet együtt, kötve ........... 250 — lei 8 Bw P A %5*wál, I Postán, utánvéttel Kérjen ■ifi " fi Cluj I teljes uidonság-jegyzéket. ’Franciaországot, vagy Oroszországot. Az angol politika álláspontja szerint ez a semlo- gesség nem sérti Locarno szellemet. Henderson Genfbe utazott (London, április 2.) Henderson, a leszerelési konferencia elnöke, kedden Genfbe utazott. A lapok munkatársainak kijelentette. hogy genfi utjánál a háborús feszültség megszüntetését s az esetleges ellentétek kirobbanásának megelőzését tartja szem 'előtt, A maga részéről nagyon fontosnak tartja, hogy a leszerelési konferencia minél hamarabb összeüljön. Fontos, hogy Németország is résztvegven az értekezleten. Ha Németország a meghívás után sem jönne el a konferenciára, ez azt eredményezné, hogy elveszítené panaszjogát. A versaillesi békeszerződést egyoldalulag szegte meg Németország, de a többi hatalmaknak. Henderson felfogása szerint nincsen joguk Németországot kérdőre vonni, mert a lefegyverkezésre vonatkozó rendelkezéseket egyik hatalom sem tartotta be. Németország olyan eröté- nyező, melynek a béke biztosítása érdekében kifejtett munkálkodására feltétlenül számítani kell. Lengyelország egyöntetű eljár*#» követ a németekkel (London, április 2.) Ä „Times“ szerint Lengyelország nyilvánvalóan Németországgal egyöntetű eljárást követ, amikor mereven visszautasító álláspontra helvezkedik a keleti-egyezménnyel szemben. Eden feladata, hogy tájékozódjék: az általános biztonság megszervezésében milyen mértékű támogatásra lehet számítani Lengyelország részéről. A Daily Express azt irja, hogy Litvinov megígérte Edennek az európai bői - seviki izgatás megszüntetését s az agitátorok számára eddig folyósított moszkvai pénzsegélyek megvonását. A „Daily Mail“ szerint Szovjetoroszország a pénzsegélyek megvonását fokozatosan már az elmúlt évben végrehajtotta. A Reuter-iroda varsói levelezője közli, hogy a kedd délelőtti tárgyalásokon Bcvk lengyel külügyminiszter a német álláspontra helyezkedve, hangoztatta, hogy a keleti-egyezménynél sokkal inkább biztonságot teremtenének a kétoldali egyezmények, melyeknek még az az előnyük is megvolna, hogy miattuk az aláiró államoknak nem kellene érdekkörükön kívül álló ügyekbe keveredniük.
