Keleti Ujság, 1935. április (18. évfolyam, 76-98. szám)
1935-04-28 / 97. szám
TVIII ÉV FOLT'AM, 97, SZÁM. mmmmmmsmmmmmmmgmmugsmm KUETíUlSm mmmmmmmmmmssm 5 Vaiőát a „öeíétó“ kiseőőségek segítik mozgafmáőan Az Universul Yaida egyik bizalmasára hivatkozva, ismerteti a volt miniszterelnök mozgalmának célkitűzéseit. Vaida bizalmasa hangsúlyozza, hogy a háború óta két olyan mozgalom volt, amely a román nép széles tömegeit érdekelte. És pedig: Averescu népligája (Liga Poporului) és a Vaida legújabb mozgalma. Averescu mozgalmának tanulságai arra indítják Vaidát, hogy a mozgalom élcsapatát a legkiválóbb elemekből válogassa össze. A továbbiakban foglalkozva azokkal a híresztelésekkel, hogy Vaida megegyezett volna a cuzistákkal, vagy a vasgárdával, vagy végül Gogával és Bratianu Györggyel, kijelenti: ilyen egyezmények nem jöttek létre- Igaz ugyan, hogy Vaida számos együttműködési ajánlatot kapott, amelyeket nem utasított visz- sza. Kijelentette azonban, hogy mozgalma egyelőre még csak a szervezés állapotában vau s majd, amikor a kellő pillanat elérkezik, egyesülni fog a nemzeti gondolat minden önzetlen szolgájával. Egyelőre mindannyiuk számára a szervezést látja legfőbb kötelességnek. Azután a kisebbségekre tér át s elszajkózza a kisebbségekkel szemben hangoztatott éppannyira közismert, mint amennyire alaptalan vádakat s rámutat arra, hogy mig Jón Bva- tianu a kisebbségi statutum ellen volt, Vaida azt. nem tartja meg valósi thatatlannak, sőt véleménye szerint azzal éppen a román nemzet érdekeit lehetne szolgálni. Egy ilyen statutum magábanfoglailná a kisebbségek összes jogait, de leszögezné a hazával szemben való kötele- -kéltségeiket is. A statutum tervezetet az c célból összegyűlt, kisebbségi vezető egyéniségeknek kell elkészíteniük. „Nagyon érdekes volna megtudni“ — mondja Vaida bizalmasa — ..hogy vájjon ők megtudnának-e egyezni ebben a kérdésben, hiszen tucatjával vannak a különböző kisebbségi frakciók, amelyeket különféle elvek választanak el egymástól“. Végezetül a közélet megtisztítását hangsúlyozza, de ugylátszik erre már nem tartja alkalmasnak a lejárt politikusokat, mert ezt a Vaida köré csoportosult fiatalok vezérkarára bizza- (A kisebbségek zaklatását, mint népszerű feladatot, azonban „az öregek“ fenntartják maguknak.) Úgy látja, hogy az idegenek kezdik megérteni, hogy „nem urai ennek az országnak, hanem csak megtűrt vendégei“ Örömmel állapítja meg, hogy az eddig elért eredmények „az idegenek jóindulatának tulajdoniiható“, akik engednek a kényszernélkül is. .„Erdélyben számos vállalat van, különösen a zsidó vállalatok, amelyek végül eljutottak ahhoz a belátáshoz, hogy ugyanúgy, mint a magyar időkben, amikor az államalkotó magyar elem figyelembe tartására kényszerültek, a román elemet kell tekintetbe vegyék“ Még sok nehézséget kell legyőzni, de végül is győzni fogunk. Vaida május 12-én Bucureştiben lesz. hogy a szervezés munkálatait beindítsa és egy kiáltványt fog ennek érdekében az országhoz intézni, — fejezte be nyilatkozatát a Vaidához közelálló politikus. A kisebbségi statútummal kapcsolatban megjegyezzük, hogy ha Vaida akarta volna, eddig többször alkalma lett volna azt megvalósítani. Szándékának komolytalanságát azonban az is bizonyítja, hogy a kisebbségekre akarja bizni a tervezet elkészítését, mert ösz- szeveszésükre számit s igy a dologért való felelősséget reájuk háríthatja. Alig hisszük azonban, hogy egy olyan kérdésben összevesznének a kisebbségek, amelyben jogaik törvényes le- szögezéséről van szó. Egy ilyen statutum ugyanis — hiába mondják Vaidáék — főképpen a kisebbségek jogait kell, hogy leszögezze, mert kötelességeinket már eddig is a törvények garmadája Írja elő s ezeknek erőinkhez képest mindig is eleget tettünk. Most már az érem másik oldaláról van szó, tessék jogainkat pontosan körülírni, hogy emberi méltóságunkon ne gázolhassanak kényük-kedvére keresztül még a jelentéktelen vidéki kiskirályok is. Ami a kisebbségeknek Vaida eszméinek megvalósulásához való hozzájárulását illeti, kijelentjük, hogy a kisebbségi vállalkozók nem kényszertől mentesen jutottak ahhoz a bizonyos „belátáshoz“- Reméljük. Vaidáék is hallottak valamit a vállalatoktól hekért statisztikákról. Az is igaz, hogy vannak olyan vállalatok, amelyek igyekeznek talpat nyalni Vaí- dának, de ezeknek száma, hála Istennek, csekély s ezeket úgy a zsidó, mint a magyar sajtó nem hagyta szó nélkül. Végül pedig Vaidáék- nak kellene tudniok, hogy a magyar uralom idején senkisem kényszeritette a kisebbségeket ilyen „belátásokra“. Kétszer rohant bele egy menetelő cseh katonacsapatba egy titokzatos autó (Prága, április 26.) Kremsier mellett csütörtökön éjjel egy gépkocsi egy menetelő katonacsapatba belerohant és sok katonát elgázolt, majd az úttestről leszaladt az árokba. A gépkocsi csakhamar visszatért az országúira * 1 s ismét végigázolt a katonákon, azután elvágtatott. Huszonöt katonát súlyosan megsebesített, közülök tizenheten halálos sebesülést kaptak. A rendkívül titokzatos eset nyomozását széles körben vezették be. Leadtak 190 szavazatot és 350-et találtak az urnában Bűnvádi feljelentés érkezett az ügyészséghez a székely- földi községi választás megdöbbentő eredményéről (Cluj, április 26.) A szépmezői Ozun székely polgárságát elütötték attól, hogy a nemrégiben megtartott községi választáson olyan képviselethez juthasson, amilyen megilleti. Ez a választás mondhatni kiemelkedik a romániai választások történetéből is. A választás idején é.s az ezzel Ivaji.csp]atbgn folyamatba tett revíziós bizottsági tárgyalás kapcsán részletesen beszámoltunk már mindazokról a visszaélésekről és törvénytelenségekről, amelyekkel a liberális párt elütötte a Magyar Pártot a biztos győzelemtől. A revíziós bizottság mindannak ellenére, hogy dr. Fazakas János ügyvéd bő bizonyító anyaggal felszerelve igazolta, hogy mi történt a székelyföldi nagyközségben s hogyan szerezte meg a liberális párt a többséget, különböző indokokkal elutasította a fellebbezést. Az ügyvéd a revíziós bizottság előtti tárgyaláson kijelentette a tanácsnak, hogy abban az esetben, ha beterjesztett bizonyítékai dacára sem adnak hely a fellebbezésnek, bűnügyi útra tereli a dolgot s büntető perben fogja megállapittatni az igazságot. A revíziós bizottság elutasító határozata után tényleg elkészült a bűnvádi feljelentés, amelyet a Treiseaune megyei törvényszék ügyészségéhez (Sft.-Gherghe) adott be. A bűnvádi feljelentés ismeretlen tettesek ellen irányul s a következőket adja elő: 1935 február 11-én tartották Ozun községben a tanácsválasztási. A választásra két listát adtak be: az 1. és 2. számút. A 2. számú, vagyis magyarpárti lista hívei nem tudtak eleget tenni szavazási kötelességeiknek, mivel bizalmi embereiket s jelöltjeiket, letartóztatta a csendőrség, a választókat pedig nem engedték leszavazni. A revíziós bizottság a következő indokolással utasította vissza a választások után beadott felebbezést: 1. A választási jegyzőkönyv nem emlékezik meg a visszaélésekről. 2. A beterjesztett nyilatkozatoknak, amelyek a törvénytelenséget bizonyítják, nincs teljes bizonyító erejük s igy azokat nem lehet tekintetbe venni. 3. Vizsgálatot nem lehet elrendelni, mivel háromszáz embert kellene kihallgatni, ami a lehetetlenséggel határos. 4. A választási jegyzőkönyvnek mindaddig teljes bizonyító ereje van, amíg más (bűnügyi) utón nem bizonyítják be, hogy olyan esetek is történtek a választásokkal kapcsolatban. amelyekről ez a jegyzőkönyv nem emlékezik meg. A feljelentés magában foglalja háromszáz- bét ozuni magyar választó nyilatkozatát a következő szöveggel: Ozun község alulírott választó polgárai kijelentjük, hogy nem szavaztunk az 1935. február Il i tanácsválasztás alkalmával, mivel listánk jelöltjeit és bizalmi férfiúit a szavazás megkezdése előtt letartóztatta a csendőrség. Ozun községben összesen 526 szavazó vau. Ezek közül mindössze 190 szavazott le s bár 336 még hátra volt, a szavazást már délután öt órakor lezárták- Annak ellenére, hogy csak 190-en adták 1c szavazatukat, a szavazási jegyzőkönyv 350 szavazatról tesz említést, tehát lényegesen többről, mint. ahány választó leszavazott. 307 magyar választó nyilatkozata igazolja, hogy ők nem szavaztak, tehát bizonyos, hogy a szavazaI.többlet meg nem enge dett módon került az urnákba. Nyilvánvaló, hogy itt „ismeretlen személyek“ közókirathamisitást követtek el. A választójogi törvény 116. szakasza kimondja, hogy, aki erőszakkal visszatartja a választási iroda bármely tagját kötelessége teljesítésétől, 1—6 hónapig terjedő fogházzal büntetendő. A törvény 118. szakasza 5—10- évig terjedő börtönbüntetést ir elő azokra, akik megsértik a választás titkosságát s elsikkasztanak, boz- zátesznek, vagy kicserélnek szavazólapokat. A való tényállást könnyen meg lehet állapítani s könnyen ki lehet deríteni, hogyan történhetett, hogy bár 526 szavazásra jogosult közül csak 190 élt jogával, mégis 336-ról'számolt be a hivatalos választási jegyzőkönyv. A feljelentés befejezésénél az ügyvéd kéri az ügyészséget, hogy rendelje el a vizsgálatot és azok ellen, akik a súlyos visszaéléseket el követték, tegye folyamatba a bűnvádi eljárást. Az ozuni választásokból tehát bűnügy lett. Az ügyészségnek a feladata végigvezetni a vizsgálatot s ha ezt kellő tárgyilagossággal elvégzi, akkor nem ' maradhat el az eredmény, azoknak a választási visszaélőknek a felelősségre vonása, akik a magyar lakósok bőrére garázdálkodtak a székelyföldi községben. — Halálozás. Ciucmogyében 92 éves korában meghalt Kovács Gergely földbirtokos, a megye régi tiszteletreméltó tekintélye. Verebesen temették el, április 25-én. Kovács Károly dr. ügyvéd az édesapját gyászolja — A „MERA“ autóbuszvállalat a t. utazóközönség szives tudomására hozza, hogy 1935 április hő 27-től 1935 májns hó 5-ig bezárólag terjedő időre a menetdijakat lényegesen csökkenti a vállalat azon vonalain, melyek a vasút, tál párhuzamosan haladnak. Bővebb felvilá gositások szerezhetők a vállalat jegyirodáinál: Cluj, telefon 155. és 333. Satu-Maré tele fon 99. Baia-Mare telefen 66. Zălau telefon 99. ■■■iii». .........................................
