Keleti Ujság, 1935. április (18. évfolyam, 76-98. szám)

1935-04-03 / 77. szám

XV1ÎL ÉVFOLYAM- SZÁM Kmniîfsm i Szerdán, csütörtökön és pénteken Magyar Színház Szerdán, csütörtökön és pénteken VIKI szövegét Bónyi Adorján irta VIKI zenéjét Ábrahám Pál komponálta VIKI előadásait végig muzsikálja Puskás Béla és zenekara VIKI rendezője dr Kádár Imre VIKI dirigense Stefanidesz József VIKI címszereplője SÓLYMOSÁN MAGDA VIKI többi főszereplői: Beness Ilona, Hegyi Lili, Kovács György, Tompa Béla, Tompa Sándor, Tóth Elek, Balázs Samu stb. Bethlen György panaszt emelt a postai cenzura ellen A vezérigazgatóság visszaélésnek minősíti a levelek kézbesítésé­nek a helységnevek és uccanevek miatti megtagadását Gróf Bethlen György, a Magyar Párt elnöke március 30-án Bucureştiben a posta és távírda vezérigazgatóságánál szóvá tette azo­kat a nagyszámú panaszokat, amelyek újabb időben a postai kézbesítési eljárás ellen fel­merültek. Felemlítette, hogy a postai közegek nem kézbesítik a címzettnek az olyan külde­ményeket, amelyeken a helység és ucea neve a román hivatalos elnevezésen kivül magyar nyelven is szerepel. A pártelnök a vezérigaz­gatóságon meggyőződést szerzett arról, hogy ez az eljárás ellentétben áll az e tárgyban 1934 augusztus 11-ón kibocsátott 135662. számú vezérigazgatósági (Dir. Gen. P. T. T ) körrendelettel, mely úgy intézkedik, hogy az ilyen esetek­ben a nem román elnevezést a postai közegeknek ki kell huzniok, de egyéb­ként a küldeményt kézbesíteni köte­lesek. Azt a gyakran előforduló esetet is felemlí­tette a pártelnök, hogy midőn magyar ke­resztnév, „Nagyságos“, vagy „urnák“ szavak szerepeltek a címzésen, ajánlott, vagy egy­szerű küldemények továbbítása megtagadha­tott. Ezt a vezérigazgatóságon meg nem enge­dett visszaélésnek minősítették. Tudjuk, hogy a külföldről jövő küldemé­nyek terén is újabban hasonló bonyodalmak vannak. A bajokat még nagyban fokozza, hogy úgy a helységek, mint az uccák elneve­zése sűrűn változik. De még a különböző hiva­talos kiadványokban államvasut, belügyi köz- igazgatás, posta, stb. sem egyezők az elneve­zések. Ebből következik, hogy mennyire za­varos helyzet állott elő, amely nagy kárára van a közönségnek. A posta, ámbár állami vállalat, de a lerótt bélyegdij ellenében kétoldalú jogügylet alapján köteles — úgy, ahogy az nemzetközileg elfogadott alapél vet is képez, — mindent elkövetni, esetleg még nyomozást is végezni avégből, hogy a címzetthez eljusson a küldemény. Moszkvában sem döntöttek a keleti paktum kérdéséről A bivaialos nyilailozal megáHapitja, bogy Anglia és a Szovjet közöli nincs elleniéi — A kisanlani sem ellenzi, bogy Magyarország és a löbbi kis­állam megkapja a fegyverkezési jogot (Moszkva, április 1.) Eden főpecsétőr va­sárnap fejezte be tárgyalásait az orosz főváros­ban. Az angol-orosz tárgyalásokról terjedelmes hivatalos közleményt adtak ki, melynek főbb tar­talma a következő: — A tárgyalások a nemzetközi helyzet főbb kérdéseire vonatkoztak, beleértve az orosz rész­ről indítványozott keleti paktumot, valamint a február 3-i francia-angol hivatalos közleményben foglalt kérdéseket is. A megbeszélések ezenkívül kiterjedtek az angol-orosz viszony barátságosab­bá tételének és továbbfejlesztésének kérdéseire is. A tárgyalások mindvégig a jóindulat és őszinte­ség légkörében folytak le. Eden tájékoztatta Litvinovot a berlini tárgyalásokról és mindkét részről megállapították, hogy a lefolytatott megbeszélések hozzájárultak az európai helyzet tisztázásához. A megbeszélésen résztvevő felek szerint ma nagyobb szükség van arra, mint bár­mikor, hogy az európai biztonság rendszerét a N épszövetség irányelveinek szellemében, közösen védjék meg. A kölcsönös egyetértéssel ajánlott keleti megegyezésnek nem az a célja, hogy az egyes államokat elszigetelje: Lengyelország és Németországnak hozzájárulása a keleti paktum­hoz, mindenkor szivesen látott lesz, mert ez a kérdések nagyrészének jó megoldását hozná ma­gával, Anglia és a Szovjet között egyetlen nem­zetközi kérdésben sincs ellentét és a szovjetveze­tők egyetértenek abban, hogy barátságos együtt­működésük a békére és nemzetközi biztonságra rendkívüli fontosságú lesz. Az angol himnusz és az inter- nácionálé. Vasárnap Eden főpecsétőr hosszabb megbe­szélést folytatott Voroszilov hadügyi népbiztos­sal, majd megtekintette a Gorbulov repülőgép- gyárat. Ezután az angol miniszter magához ké­rette a moszkvai francia és olasz követeket, akik­kel közölte, hogy Oroszország mindenben hozzá­járul a béke fenntartásához és a nyugati hatal­mak egyezményéhez, Eden lord szomoaijn és va­sárnap megjelent a moszkvai állami színházban és a cári páholyban foglalt helyet. Megjelenése­kor a zenekar előbb a ..God saves Ute King“~et, az angol himnuszt és az Inter nációnál ét ját­szotta. Hétfőn reggel búcsúzott Eden az orosz fő­városból. A feldíszített pályaudvaron Litvinov a következő szavakkal vált el az angol minisz­tertől: — Isten Önnel, .Mister Eden! Sok sikert kí­vánok, mert az On sikere a mienk is! (London, április 1.) A Daily Telegraph ir ja, j hogy elutazása előtt Eden főpecsétőr mégegy-1 ■mmwmmmmmhiiiiiimiiiiimiiiiiiiii ■■mim .... i szer találkozott Sztálinnál. Sztálin az utolsó meg­beszélés során minden lehetőt megtett annak ér­dekében, hogy ígéretet kapjon Edentől a keleti egyezmény pártolására. Eden azonban Kijelen­tette, hogy Anglia ebben a kérdésben kötelezett­séget nem vállalhat magára. Az angol sajtó hangoztatja, hogy orosz kö­rökben mog vannak elégedve a tárgyalások ered­ményességével és különösen a hivatalos nyilatko­zatnak arra a mondatára fektetnek nagy súlyt, mely szerint Anglia és Oroszország tiszteletben tartják egymás területi épségét. Orosz részről hangsúlyozzák, hogy Németország és Lengyelor­szág számára nem Anglia, hanem Oroszország tartja nyitva a keleti paktumhoz való csatlako­zás útját. Az angol sajtó különben a?t írja, hogy Orosz­országnak sikerült eloszlatnia Anglia aggodal­mait a keleti egyezmény tekintetében s ha Anglia nem is hajlandó exponálni magát az egyezmény érdekében, annak megkötését jóindulatúan ajánlja. A Sztálinnál folytatott utolsó megbeszélés után Eden külön vonaton tekintette meg a még meg nem nyitott moszkvai földalatti vasutat, melynek egyik állomását Edenröl nevezik el. (Varsó, április 1.) A Gazeta Polska szerint a párisi sajtónak az az állítása, hogy Eden Moszkvában nyíltan állástfoglait volna a keleti paktum mellett, nem valószínű. Anglia azt sze­retné, ha a keleti egyezményt a népszövetségi szerződés mintájára olyanformán kötnék meg, hogy a szerződést aláíró államok lépéseihez vala­mennyi állam egyöntetű döntésére legyen szük­ség. (Páris, április 1.) A francia lapok szerint Oroszország láthatóan elejtette a teljes keleti paktum tervét és megelégszik annak szükebb for­májával. A párisi félhivatalos szerint a moszkvai megbeszéléseken nem döntöttek a keleti paktum kérdésében s a döntésre Oroszország, és Francia- ország moszkvai megbeszélése gyakorol majd a végső befolyást. A keleti paktum módosító 'szö­vegét Laval viszi magával Moszkvába. Titniescn nem ellenzi az általános egyenjognsitásL (London, április 1.) A „Times“ párisi tu­dósítója közli, hogy a kisantant és Balkánszövet­ség bizonyos garanciák ellenében nem riad vissza attól, hogy beleegyezzék a legyőzött kisállamok felfegyverkezésébe. Tituiescu hangoztatta Pa­risban, hogy a kisantant és Balkán-szövetség í* mindenképpen a béke fenntartásán fáradozik, de attól fél, hogy a megindult nemzetközi tárgyalá­sok esetleg két ellenséges táborra osztják a vi­lágot. Göbbels „bckebeszéd"-e. (Berlin, április 1.) Göbbels Karlsrheban mondott nagy beszédet vasárnap. A berlini lapok békeszózatnak nevezik Göbbels beszédét és egész terjedelmében közük. f — Németország visszanyerte végre teljes szu- verénitását. — mondotta Göbbels, — és olyan: nagyhatalom lett, mely számit a politikai erők játékában. Németország nem akar háborút, s azt olyasminek tartja, melyről bűn fecsegni. Nem igaz az, hogy Németország követelte volna a lengyel korridort, EIzász-Lotharingiát, Ausz­triát és Csehország németlakta területeit. Sen­kit sem fenyegetünk, de nem tűrjük azt sem, hogy minket fenyegessenek. Kevesebb fecsegésre és több észre volna szüksége a világnak, főként pedig a békülékenység igazi szellemére. Szeret­nék ebben az órában felhívást intézni mindazok­hoz, akik Európa sorsát felelősen intézik, hogy adják meg a világnak azt a békét, melyen a' tisz- tuítabb jövő. lehetősége nyugszik. A tnSnisizlerelnok m le öz férfiéit emelését indokolva meg rádiólneszédéSien (Bucureşti, április 1.1 Tatarescu minisz­terelnök vasárnap este a rádióban beszédet mondott, hogy a nagyközönség előtt megindo­kolja azokat az adóemeléseket és illetékdrági- tásokat, amiket a parlamentben a kormány megszavaztatott. Elmondotta, hogy hatalmas összegű deficittel kellett a költségvetési év vé­gén szembenézni, ennek a kiegyensúlyozása is okot adott az emelésre, de főképpen az ál­dozatokat azért kéri és várja a polgárságtól, mert azok a, hadsereg felszerelése végett szükségesek. A külföldi országok is nagy ösz- szegeket fordítottak már fegyverkezésre, ezért líománia is a fegyverkezést kell hogy foly­tassa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom