Keleti Ujság, 1935. április (18. évfolyam, 76-98. szám)

1935-04-20 / 92. szám

XVIII. ÉVFOLYAM. 92. SZÁM. Ktim-Bism . A bolgár katonai kormány Internálta Cankov volt miniszterelnököt és több előkelő politikust Cankov azt követelte, hogy „a hadsereg vonuljon vissza a kaszárnyába!“ - A bolgár kormány lemondására számitnak (Szófia, április 18.) Bulgáriában csütörtö­kön olyan események történtek, amelyek általá­nos izgalmat keltettek az egész országban. A kor­mány száműzte a jobboldali ellenzék vezéreit. A kormány lépéseinek következményeit még nem lebet előre látni, de mindinkább tartja magát a Mr, hogy ez a lépés a kormány lemondását, t agy legalább is átszervezését vonja maga után. A bolgár távirati iroda a kővetkező hivata los közleményt adta ki: — A belügyminisztérium a rendőrség javas­latára a Burgász melletti Szent Anasztázia nevű Fekete trngeri szigetre internálta Cankov volt miniszterelnököt, Kamilev volt Cankov-pártí képviselőt, Prokov tartalékos alezredest, továbbá Georgiev volt miniszterelnököt, Karalculovot, Georgiev volt kabinetfőnökét, Nacsev volt rendőr­főnököt. Cankovot és két társát azért internálta a kormány, mert nem oszlatták fel pártjukat s ezzel a politikai pártok feloszlatására vonatkozó '1934. junius 12-iki törvény ellen vétettek. Can- kovék nemcsak a kormánynak, hanem a mai rend­szernek is ellenségei. Georgievéket azért internál- ták, mert a belgrádi „Pravda“-ban cikket akar­tak elhelyezni, amely a jelenlegi miniszterelnököt és más vezető politikusokat támadja. Georgiev és társai nem viseltetnek ellenszenvvel a mai rendszerrel szemben, állapítja meg a hivatalos nyilatkozat, s vétségük abban áll, hogy politikai klubokat alakítottak s ezzel vétettek az idézett j törvény ellen. Az internáltakat csütörtökön reg- j gél félfcilenckor tartóztatták le és azonnal el is szálliották őket Szent Anasztázia szigetére. Az elszállítás minden zavar nélkül folyt le. Szófiai körökben úgy tudják, hogy még csü­törtökön letartóztatták ~Velcsen ezredest is, aki az 1933. májusi államcsíny értelmi szerzője volt. Beavatottak szerint a letartóztatásokra tu­lajdonképpen Cankovnak egy levele adott okot, amelyet a pártvezér híveihez küldött. Ebben éle­sen kikelt a mai kormány ellen s követelte, hogy a hadsereg szüntesse meg a politizálást és térjen vissza a kaszárnyába, mert ha nem, olyan ese­mények fognak történni, mint amilyenek leg­utóbb Görögországban játszódtak le, a kormány- alakitás jogát pedig adják vissza a királynak. Végül a levél felszólítja a párthivekét, hogy min- den eshetőségre készüljenek fel. A bolgár fővárosban közeli, kormányválto- zásról suttognak. A Cankov-féíe nemzeti-szo­ciális párttal szemben való fellépés maga után vonhatja a kormány lemondását. Mások úgy tud­ják, hogy csak Balaton külügyminiszter, Bokov igazságügyminiszter és Janáki-Molov gazdaság­ügyi miniszterek nyújtják be lemondásukat. Olyan hirek is keringenek, hogy Zlaxtev mi­niszterelnök csak azt várja meg, amíg a London­ban tartózkodó pénzügyminiszter a külföld: adós­ságokra vonatkozó tárgyalásait befejezi s azután az egész kormánnyal együtt lemond. Egész Bulgáriában nagy az izgalom. Ko­moly körök számítanak a hadsereg megmozdulá­sára, mert a tisztikar körében nagy pártja van az ellenzéknek. Ezzel hozzák összefüggésbe a leg­felsőbb haditanács határozatát, amelyről előző számunkban már hirt adtunk, hogy t. i. negyven magasrangu tisztet azonnali hatállyal nyugdíjba küldtek. lyozta, Hogy kétnyelvű nép nincsen a világon. A javaslatnak az a része pedig, mely a romá­nul Írni, olvasni-tudás feltételéhez köti a ta­nácstagságot még a községekben is, azt jelenti, hogy a Székelyföldön és a többi más erdélyi magyar nyelvterületeken kizárja saját faluja igazgatásából a lakosságot. Hans Otto Both azon szavaira, hogy min­denkinek érdekében áll megtanulni az állam nyelvét, de átmeneti időt kell adni erre, Wilier megjegyzi, hogy az államnyelv megtanulásának szűk«- sége csak az értelmiségi osztályra vo« natkozhatik, míg az egyszerű néptől nem lehet elvonni a jogot, hogy kizá­rólag anyanyelvének birtokában tud­jon állani. A földműves, a kiskereskedő és kisiparos, ki falujában született és ott éli le egész életét, lelkében mély keserűséggel fogja látni, hogy falujának igazgatását azokra bízzák, akik ott idegenek és csak azon jogon foglalnak helyet a kisebbségi tanácsban, hogy Írásban is bír­ják az állam nyelvét. Ami az átmenetet illeti, Wilier attól fél, hogy ez az átmenet igenis gyors, a régi ma­gyar „elnyomó, kisebbségiipró“ rezsimtől a mai „nagy szabadság“ uralmáig. Abban az el­nyomó időben a tisztviselőknek meg kellett t&nulniok a nép nyelvét, a közigazgatási taná­csokban ki-ki a saját nyelvét használ­hatta. saját lapjában minden nép a maga nemzeti meggyőződésének tetszés szerint adhatott ki­fejezést. A mai nagy szabadság idejében pedig a cenzúra belénk fojtja a szót és a jelen ja­vaslat feloszlatással fenyegeti meg azt a ki­sebbségi tanácsot, amelyben hacsak véletlenül is, az anyanyelvét merte használni valaki. Wilier azután kifejtette még, hogy a nyelv- használat jogának tiszteletben tartása nem bénítja meg a közigazgatás zavartalan mene­tét, erre példa és bizonyíték a mult. A beter­jesztett javaslat szétzúzza még a látszatát is a helyi autonómiának és a kisebbségi jog tisz- teletbentartásának. Egyébként — folytatta Wilier — szomorúan bár, de jogosultan tudni kell, hogy a közszel­lem és kormányzási mód fontosabb minden írott törvénynél s arnig a hatalom birtokosai képesek fenntartani az időközi bizottságok fe­lelőtlen garázdálkodását, addig szinte kár az energiáért, amelyet egy benyújtott törvény- javaslat némi megjavítására fordíthatnának. Végül kijelentette, hogy nem érti a nagy sietséget, mellyel a kormány a javaslatot pár nap alatt keresztül akarja erőszakolni a bi­zottságon és tiltakozik a rendszer ellen, amely évről-évre KViSIer József tiitalcozoit « közigazgatási iörvényjavaslal kisebbség- ellenes csapásai ellen \ kamara bizottsági ü ésein sürgetett tempóban tárgyalják • javaslatot — \ nagypéntek szent ünnepén fájdalmas políül*«» val rontják: le a lelkek világát (Bucureşti, április 18.) Amint többször megírtuk, a közigazgatási törvény javaslatá­nak olyan tervbevett intézkedései vannak, amelyekkel eddig még nem ismert újabb sú­lyos csapásokat kívánnak mérni a kisebbség» lakosságra. A régi közigazgatási önkormány­zat maradványai sem voltak az utolsó másfél évtized alatt érvényben, törvény azonban nem volt arra, hogy a kisebbségi nyelveket kizár­ják a közigazgatási testületekből. Ez a kizá­rás azt jelenti és úgy van tervezve, hogy ezzel a legtöbb helyen lehetetlenné teszik a kisebb­ségi polgárság képviseletének a részvételét a közigazgatási testületekben. A javaslatot a sze­nátusban már megszavazták, a kamarában bizottsági tárgyalás alá került. Ez a bizottság most tartja üléseit és a kisebbségi pártoknak a bizottságban levő képviselői mindént elkö­vetnek. hogy a súlyos kisebbségellenes szaka­szok megváltoztatására, illetőleg törlésére rá­bírják a kormányt. A bizottság legutóbbi ülé­sén Wilier József dr- képviselte a Magyar Pártot­A kisebbségek részéről Hans Otto Both dr. szólalt fel először, közölve, hogy a német párt a javaslat kisebbségellenes rendelkezései ellen minden megengedhető eszközzel küzdeni fog. A Magyar Párt részéről dr. Wilier József dr- képviselő szólalt fel- Tiltakozott a mód ei­len, ahogy a javaslat tárgyalásra került. El­mondta, hogy szerdán délután 2 órakor küldte a minisztérium a lakására a javaslat szövegét és 5 órakor kezdődött a bizottsági ülés. úgy, hogy még átolvasni sem állott módjában a ja­vaslatot, periig ő általános szempontból is bí­rálat tárgyává akarta tenni. Wilier teljes mértékben csatlakozott a Hans Otto Roth dr. előterjesztéséhez. Hangsa a nagypéntek! szent ünnepet használja fel arra, hogy fájdalmas politikai küz* ködéssel rontsa a lelkek világát, ahelyett, hogy az egyedüli vigaszhoz, a hithez fordulna mindenki legalább a nagyhét nap­jaiban. Wilier beszéde egyes részeiben észreve­hető mély hatást váltott ki. Ezt Juca mi­niszter is elárulta. Azonban a vita megy to­vább és holnap is ülést tartanak­Uj könyv Vásárhelyi -János rét. püspökhelyettesnek hus- vétra új könyve jelenik meg A könyv elme: A mi hitűink Szerző könyvében a református hitvallás alap. tételeinek magyarázatát adja. — A könyv ára 100-— lej. Megrendelhető az előlizetési ár elő- I zetes beküldése mellett, vagy utánvéttel a „Minerva“' könyvkiadó I vállalattól, Cluj, Baron L. Pop ucca 5 szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom