Keleti Ujság, 1935. április (18. évfolyam, 76-98. szám)
1935-04-18 / 90. szám
€»UtörtöU, (995, rtjifiíis tS, - 4i*« 3 t«| ^viselöhág BUDAPEST V. Előfizetési Äa-aJt belföldön; Epe« évre 8Ü0, félévre 400, negyedévre S00, egy hóra 70 lej, Magyarországon; egy érre 60, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 8.50 peagó. Egj-e* számok az Ibuar elárusító időszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTÍ i-AP, XVIII. ÉVFOLYAM, ~ 9#. SZÁM, Felelés szerkeszt*: SZÁSZ KXDHJB, Szerkesztőse g, kiadöhivatal ée nyomda: Cl aj Soron L Pop-uoca 5, ssám. Telefon: Mi, — Lev éleim; HbJ, pested! ók ML ssám. Kéziratoka» senkinek se« küld visase és nem is Sri» meg a aaerkemtóté*. Izgalom Genfben Ausztria, lagyaromá^ és Hulgarist fegyverkezési eg^fenioguitiga miatt A, kisaDíaat tiltakozott ellene* hogy iimában nél< feöle határoztak, de ILaval kijelentette, hogy akis- antant nélí«üt nem mondják ki az utolsó szót Még: nincs Bw©g a formttla a népiét kérdés elintézésére A genfi népszövetségi tanácsülést tudvalevőleg Franciaország kérésére, azért hívták össze, hogy ítéletet mondjanak a német egyenjogúság egyoldalú beállítása fölött. A kérdés azonban komplikálódott a legyőzött kis államok fegyverkezésének megvitatásával. A kisantant kifogásol la, hogy Strezában a nagyhatalmak rokonszenvesen fogadták Ausztria, Magyarország és Bulgária előterjesztését « a vihar csak akkor ült el amikor Laval megnyugtatta az érdekelt államokat, hogy a végső döntést ők is megegyezése# alapon képzelték el. (Genf, április 16.) Magyarország, Ausztria és Bulgária katonai egyenjogúságának elismerésére! kapcsolatos strezai megbeszélésekről különböző hírek keltek szárnyra. Legérdekesebb a belgrádi kormányhoz közelálló „Politika" általános feltűnést keltő cikke. IA cikk a kisantant és a Balkán-szövetség magatartását szögezi le. A lap méltatlankodik amiatt, hogy Strezában a közvetlenül érdekelt, kisantant és Balkán-szövetség véleményének meghallgatása nélkül határoztak. Ez természetesen maga után vonta a két szövetség tiltakozását. Furcsa, állapítja meg a lap, hogy mig a most összeült népszövetségi tanács feladata az volna, hogy Németországot elitélje fegyverkezése miatt, Strezában az érdekelt államok megkérdezése nélkül Magyarország, Ausztria és Bulgária fegyverkezési egyenjogúságának kérdésében hoztak határozatot. Sem a kis- antant, sem a Balkán-szövetség nem járul hozzá a trianoni, saint-germaini és neuillyi 'békeszerződések katonai záradékainak önkényes megváltoztatásához. ■ I-nval magyarázza a strezai határozat«») A Franciaországgal baráti viszonyban lévő kisantant és Balkán-szövetség megnyugtatására havai francia külügyminiszter a következő kijelentéseket tette a sajtónak: — A Strezában összeült nagyhatalmak képviselői azzal a határozattal, hogy a. többi érdekelt államnak a rendes diplomáciai utón hozzák tudomására a. szóbanforgó államoknak azt a kifejezésre juttatott óhaját, hogy a szerződésekben lefektetett katonai helyzetükön változtatni óhajtanak, szándékosan tartózkodtak, attól, hogy bármilyen irányban állást foglaljanak a kérdés érdemi részére vonatkozólag. Ezt az állásfoglalást fenn akarták tartani azoknak a közvetlenül érdekelt kormányoknak, amelyeknek feladata, hogy szabadon és felelősségük teljes tudatában mondjanak véleményt, mi indokolhatja a szőbanforgó óhaj beható megvizsgálását. Az egyetlen ajánlás, amelyet a bárom nagyhatalom szükségesnek látott megtenni a strezai értekezlet általános rendelkezéseivel összhangban és éppen a szerződések egyoldalú megszegésének politikájával szemben, arra mutat, hogy el akarták kerülni a kérdésnek más utón, mint megegyezéses alapon és az érdekelt államok szabad tárgyalásai utján való megoldását. Ezeknek a tárgyalásoknak feltételei a mi részünkről is a biztonság érdekében nyújtandó garanciák, amelyeket ezek a kormányok a regionális szerződésekben, ebben az esetben a középeurópai biztonsági paktumban, megtalálhatnak. A francia külügyminiszter nyilatkozata megnyugvást keltett a kisantant és . Balkán-szövetség köreiben. Megnya«od oít a kisantant A kisantant és a Balkán-szövetség különben hétfőn délután öt órakor értekezletet tartott, ame iyen Tituleseu elnökölt és jelen voltak Politis, Benes, Tevfik Arras és Fotics. Az értekezlet esté nyolckor végződött, araikor .a következő nyilatkozatot hozták nyilvánosságra:. ,,A két szövetség állandó tanácsa az 1935. április 15-iki ülésén megvizsgálták az általános európai helyzetet és tudomásul vették a strezai fconferencia eredményeit. Megelégedésüket fejeztél! ki azokkal a törekvésekkel szemben, amelyeket az európai békeomü mielőbbi megvalósulása érdekében kifejtettek. Remélik, hogy a béke konszolidációjához szükséges kiengesztelődés szelleme fog a jövőben, érvényesülni. Az értekezlet különös jelentőséget tulajdonit az Észak- ét Kelet- európábán közelebbről megkötendő kölcsönös segélynyújtási szerződésnek, valamint ama tárgyalások sikerének, amelyeket Közép- és Délkelete európa biztonsági szerződésének létrehozására folytatnak. Amt a saint-germaini, trianoni is neuillyi békeszerződéseket aláirt államok katonai kereteinek revízióját illeti, az öt állam képviselői tudomásul vették Laval felvilágosításait, hogy t. i. a közvetlenül érdekelt államok megkerülésével nem hoznak semmiféle határozatot. Ezután leszögezi a nyilatkozat, hogy az öt állam képviselői a népszövetségi tanácsülés idején újabb tanácskozásokat tartanak.“ Genfi jelentés szerint az olasz ée francia kormányok követjelk utján már meg s tették * belgrádi, prágai és bucureştii kormányoknál a diplomáciai lépést, amelyben a két nagyhatalom tudomására hozza a kisantant államainak, hogy Magyarország, Bulgária és Ausztria bejelentették fegyverkezési igényüket s n maguk részéről a nagyhatalmak azt ajánlják, hogy az érdekelt kormányok egymás között barátságosan tárgyalják le az ügyet. A „Times“ azt reméli, hogy a. kisantant nem fog nehézségeket támasztani s be fogja látni, hogy a szőbanforgó államok még felfegyverkezésük esetén sem jelentenek komoly katonai veszélyt a kisantant számára. Titalescu le akari mondani (Páris, április 16.) A párisi lapok véleménye szerint Laval nyilatkozata s a kisantant és Balkán-szövetség képviselőivel folytatott tárgyalásai csökkentik a francia felfogás és a két államszövetség közötti ellentéteket. Az Echo de Parisban Pertinax azt Írja, hogy a megbeszéléseken heves jelenetek folytak le s a strezai határosatok miatt Tituleseu annyira felindult, hogy le akart köszönni a kisantant és Balkán-szövetség tanácsának elnöki tisztéről, de végülis Laval tisztázta a helyzetet. Az Oeuvre szerint a kisantant és a Balkán-szövetség már meg is szövegezte a dunai államok által aláírandó kölcsönös segélynyújtási szerződést. Követeléseket támasztanak Magyarországgal szemben Genfi hírek szerint a kisantant. és a Bah kán-szövetség tulajdonképpen nem ellen»} Ausztria és Bulgária fegyverkezését, de annál inkább szembehelyezkedik Magyarország Ilyen irányú kérésével. Állítólag a hétfői értekezleten úgyszólván kizárólag csak Magyarország kérésével foglalkoztak. A kisantant, a Balkániszövetség és a szovjet kiküldöttjei arról tanácskoztak, hogy milyen követeléseket állítsa- nah fel Magyarországgal szemben. Elment a római meghívó (Róma. április IC.) A „Giornale dTtalia" úgy tudja, hogy a római konferencia tiz napig fog tartani s tárgysorozatának főpontja a dunai egyezmény megkötése lesz. Ezt a szerzőA ki sa ti tant tiltakozása
