Keleti Ujság, 1935. április (18. évfolyam, 76-98. szám)
1935-04-17 / 89. szám
XVIII. ÉVFÖLY'ÁM, m SZÁM, KnmütsxG v~I— ———I HUSVÉTRA KALAP* ÉS FÉRFI* DIV ATS ZÜKS É G LE TÉT LEGJOBBAN ÉS LEGOLCSÓBBAN A kalapkirálynAl szerezheti be. P. Unirii 2i. Garantált minőség legolcsóbb árban. A „numerus nullus“ bevezetéséről írásos bizonyítékot szolgáltatott Dandea interimár bizottsági elnök Aláírásával ellátott cikkben erősíti meg, hogy nem alkalmaz többé magyar tisztviselőt — Félmillió lej története Dandea megvilágításában és az igazság tükrében (Targu.-M.ures, április 15.) V " *• •” intézményei, lakosságának számaránya mind azt követelné meg, hogy méltányolják az íttélö magyarság jogos kiváltságait és ehelyett mégis azt látjuk a jelenlegi városi vezetőség elnökétől hogy törekvése teljes mértékben oda irányul, hogy a városházáról kiszorítsa a magyar .tisztviselőket,, alkalmazottakat. Amíg egyik oldalról ebben a tormában igyekszik ezt a célt Dandea »elérni, addig másrészt a magyar egyházak, iskolák és kulturális intézmények helyzetét oly- ként súlyosbítja, hogy az Írott törvények és az etikai kötelezettségek ellenére megvonja az őkét megillető segélyt és ezáltal anyagi megalapozottságukat igyekszik aláásni. A magyar tisztviselők és alkalmazottak kiszorításának kapcsán 26 állás üresedett meg a tárosházán és az ezekre hirdetett pályázat határideje most, szerdán jár le. Mind szélesebb visszhangot ■kellett az érdekeltek körében az a magyar részről felmerült és indokolt kívánság, {hogy a magyar ifjak is vegyenek részt az uj állások betöltésére kiirt pályázaton. Most azonban 'Dandea egy olyan Írásbeli kijelentést tett, amely egyenesen ülnzcriussá teszi a pályázatok beadását magyar részről. Neon kevesebbről, mint arról van szó, hogy az imerimárbizottsági elnök szerint: „Amíg a válási és megyei kisebbségi vállalatok nem alkalmaznak román tisztviselőket, addig a városi vezetőség sem érzi kötelezőnek a maga részérői, hogy kisebbségieket nevezzen ki.“ Dandea vonatkozó cikke a „Glasul Murésu- lui“ e. liberális pártlap április 14-én kelt, 20-ik számában jelent meg és élénk bizonyítékát szolgáltatja annak, hogy eszeágában sincs tiszteletben tartani a T V ’ '. V ■ ’'J megállapodásokat. A párisi kisebbségvédelmi egyezmény 8-% szakasza ugyanis egyenesen kötelezi a közintézményeket, hogy nem tehetnek különbséget valamely állás betöltésénél állampolgár és állampolgár között. Teljesen független ez a rendekezés attól, hogy az egyes magáncégek milyen arányban alkalmazzák vállalataiknál a tisztviselőket. De eltekintve a hivatkozott kisebbségvédelmi .egyezmény kategorikus rendelkezésétől, kérdezzük, hogy a háborút megelőző időkben pl. az Albina vagy Lumina bankoknál milyen arányban alkalmaztak magyarokat? Ebben a városban is működött mindkét- intézet fiókja és bizony egy- töl-egyig román tisztviselők találtak alkalmazást, mégsem akadt senki, aki kifogást emelt volna ez ellen. De megemlíthetjük azt is, hogy tudomásunk szerint több itteni gyárban, bankban igenis vannak román elemek alkalmazásban. , , Most tehát nyíltan és leplezetlenül áll előttünk a tény: Dandea bevezette a székely fővárosban a numerus nullust. .Ebben a székely nagyvárosban, amelyet magyar agy, magyar munka teremtett úgy meg, nem juthat íróasztalhoz a városházán magyar ember. Dandea moşt kissé nyersebb és őszintébb volt, mint máskor, valljuk be, nem is úgy viselkedett, mint a politikusok szoktak, mert többet árult el, mint amennyit a liberális párt. megyei főnöke megtehet anélkül, hogy összeütközésbe ne jusson Tatarescu miniszterei* nőkkel, aki még soha sem mondotta ki ily brutálisan, hogy teljesen kizárják a közéletből a felkészültséggel. rendelkező állampolgárokat csak Hh»«« azért, mert „etnikai származásuk“ nem a többségi oldalra vezethető vissza. Dandeának ugyanebben a „Román válaszok" c, cikkben adatokat találunk ar ránéz ve is, hogy a néhány év előtt működött városi tanácsok, amelyekben a magyarság is képviselve volt, mintegy félmillió összeget költöttek el magyar kulturális célokra. Dandea kifogásolja, hogy 70.000 •lejért magyar könyveket vásárolt egy régebbi tanács a városi közkönyvtár részére. Ugyanakkor „megfelejtkezik“ arról, hogy az a tanács román könyvék vásárlására is hatalmas összeget szavazott meg. Felhozza Dandea, bőgj’ a régi tanács juttatott a Kemény Zsigmond Irodalmi Társaságnak 20.000 lejt. „Elfelejti“, hogy ugyanakkor az „Astra" román közművelődési egyesület is hasonló összegű támogatásban részesült. Szerinte magyar festőktől vásároltak 20.000 lej értékben festményeket. Miért nem írja be kimutatásába, hogy* a román festőktől mily összegű képeket vett ugyanaz a városi tanács?! Es még folytathatnánk ezt a felsorolást. Mindenütt egyet lát, nevezetesen azt, hogy szemfényvesztő módon csupán a kisebbségi célokra teljesített kiutalásokat tűntéli fel és bámulatosan „gyorsan felejtve“ kihagyja a román célokra adományozott nagy ősz- szegeket. Különben is, miért volna bűn, ha egy városi tanács magyar könyveket vásárol a magyar adófizető polgárok pénzéből? Még ha csak magyar könyveket veitek volna, még ha csak magyar kulturális célokra utaltak is volna ki összegeket, akkor is csupán természete kötelességet teljesítettek a 80 százalékos magyar város lakossága iránt. Debát mind emellett — amint látjuk — mindig jutott bőven pénz a román kulturális megmozdulások támogatására is. Szomorú az az elvakultság, amellyel a jelenlegi interimárbizottság elnöke kezeli ennek a nagy városnak az ügyeit. ■:'* IÎ! hUj“ \H j»\ ':v> r■V c n ţ ■* • •« ’ - * r \r', 'Vjr "'*■ * ‘V ' * Ezt az elvet, mi — ellentétben Dandea úrral, — sohasem váltottuk és vaUjuk. Keresni fogjuk a kölcsönös egyetértés útjait, de azokkal, akik szivükben nem a gyűlöletet hordják, hanem jövőbelátóan azon munkálkodnak, hogy elősegítsék az ittélő népek igaz boldogulását. Sebestyén László, ,w ________ Argeloianu jel csínt See *©11» Iiofj y ő kivan ja az alkotmányi megváltoztatni A. módi, ahogyan elképzeli) efjésxeit Jikláiori (Bucureşti, április 15.) Árgetoianunak a pártja, az úgynevezett agrárszövetség, végrehajtóbizottsági ülést tartott vasárnap, főképpen abból a célból, hogy a pártvezér elmondhassa a maga felfogását a jelen politikai helyzetről. Mondott is Argetoianu a maga beszédében olyan kijelentéseket, amelyekkel feltűnést igyekezett kelteni- Szükségesnek mondotta s mintegy követeli az alkotmány módosítását. Azt a módját látja ennek, hogy egyszerűen hirdessenek ki egy egészen uj alkotmányt és azt azután, tehát a kihirdetés és életbeléptetés, után bocsássák népszavazás alá. Ez diktatórikus mód. diktátorok szokták ezt az utólagos népszavazást ilyeténképpen megrendezni s talán nőm is fordult elő egyetlen diktatúra alkalmával sem, hogy a népszavazás más eredményt mutathatott volna fel, mint amit a diktátor akart. Argetoianu azt is mondotta, hogy van ugyan más módja is az alkotmány megváltoztatásának: a parlamentet kellene feloszlatni és alkotmányozó nemzetgyűlést összehívni. Azonban ezt az utóbbi módot nem tartja helyesnek és könnyen célravezetőnek, az alkotmányozó parlamentben felmerülő sok vita miatt. Ezekből a kijelentésekből az látszik, hogy Árgetoianunak járnak a fejében diktatórikus gondolatok s talán ő volna az a titokzatos személyiség, aki hajlandó is volna ilyesmire vállalkozni. ha Komániában erre egyáltalában sor kerülhetne. E beszédében kitért azokra a nacionalizálási tervekre is, amiket a különböző numerusok jelszavaival hoztak divatba- Ennél a pontnál a tömeg felé igyekezett beszélni s azt mondotta, hogy a probléma fennáll, ami elől nem lehet kitérni s akárki jönne kormányra, nem térhetne ki. Hozzátette azonban, hogy ez a kérdés alapos tanulmányozást igényel s hozzátette azt is, hogy olyan megoldást kell találni, amely igazságtalanság nélkül mutatkozik a legmegfelelőbbnek. r PANNONIA SZÁLLÓ Minden modern kényelemmel e^yágjras kétágyas szobák szobák S-— 9*~ P-től P--IŐI Hosszabb tartózkodásnál enge
