Keleti Ujság, 1935. április (18. évfolyam, 76-98. szám)

1935-04-15 / 88. szám

SCHMOLL JANCSI KATICA fas Jancsi: Hová sietsz Katica ? Katica : Bevósáro ni. — Tudod, hogy az ünnepek előtt mennyi a dolgom ........— Most Schmoll parkett- és butorpasztát kell vásárolnom, mivel a parkettnek s a bútornak most még szebben kell ragyognia, mert sok vendéget várunk az ünnepekre. Jancsi t Igen, Katica, a „SCHMOLL“ minősegét illetőleg egy vé eményen vágyó i ve­led. Ne felejtsd azonban el, ha egész év alatt használod e cikkeket, akkor sokka! könnyebb a nagyheti takarítás. (Tudósítás eleje az első oldalon.) Apostolok oszlása  konferenciáról szóló zárónyilatkozatot Mussolini, mint a konferencia elnöke fogja nyilvánosságra hozni. Flandin vasárnap haza­utazik s ugyancsak MacDonald is. Lavul és Simon Strezából egyenesen Genfbe utaznak, hogy a hétfőn megnyíló rendkívüli tanácsülé­sen résztvegyenek. A pénteki tárgyalásokról kiadott hivatalos jelentés felolvasása után Grazzi, az olasz sajtó­iroda főnöke a következő kijelentést tette: — Anélkül, hogy tulkorai jóslásokba bo­csátkoznák, vagy túlzott reményeket akarnék kelteni, a helyzetet optimizmussal ítélem meg. A lapok bizakodóan Írnak. A francia saj­tó dicséri Flandint és Láváit, akiknek nézete szerint sikerült Angliát a francia állásponthoz kapcsolni. Németország nj magatartását mél­tányolják de óvatosságra intenek. A rég! vesszőpa ripálton Az angol sajtó elismeri, hogy Hitler a ke­leti egyezményhez való csatlakozással meg­mentette a helyzetet- A külügyminisztérium­hoz közelálló Times hangsúlyozza, hogy nincs béke addig, amig Németország jogegyenlősége meg nem valósul. Sem Hitler, sem az előző né­met kormányok, sohasem fogadták el tulaj­donképen a versaillesi szerződést, amelyet csak a szuronyok erejével kónyszeritettek reájuk. A „Daily Mail“ szerint a három nagyhatalom Strezában tulajdonképen a régi vesszőparipá­kon lovagolt, éspedig Anglia a Népszövetsé­gen, Franciaország a biztonságon és Olaszor­szág Ausztrián. Az angol lap emlékeztet Mus­solini ama hasonlatára, amelyet a strezai érte­kezleten állított volna fel, hogy tudniillik Ausztria az a tégla Európában, amelyet ha ki­húzunk, az egész épület omlásnak indul. Ausz­tria tnegkapariutása utat nyit Délkelet-Európa felé, iMcm lesznek semmiféle in*ézl*e«I?'s, a némcfA ellen A Times úgy tudja, hogy az Ausztria füg­getlenségét biztositó egyezményt Németország csatlakozása nélkül is megkötik s e célból há­rom-négy héten belül nemzetközi értekezletet hívnak össze Ä strezai megegyezés lényege az, hogy a nagyhatalmak hallgatólagosan tudo­másul veszik Németország lépését a fegyver­Gtßertnek íürösztésnél If Öt gyek érzékeny arcbőrénél „BABY* szappant használnak darab 20 Lei. Knrnmsm mammammăttmmmmi wmSaâţmmaaaaaKaatu kezés terén és semmiféle intézkedést nem tesz­nek a versaillesi békeszerződés vonatkozó in­tézkedéseinek megszegése miatt. A Népszövet­ség tanácsa sem fogja megbélyegezni Német­országot, hanem csak a jövőre nézve állapit meg rendszabályokat a további szerződésszegé­sek megakadályozása végett. Beavatottak véle­ménye alapján a világsajtó azt Írja, hogy az európai biztonságot három nagy paktum kere­tében szervezik meg, éspedig a keleti egyez­mény, a dunai egyezmény és a légi Locarnora vonatkozó szerződés. Konferenciasorozat Biztosra veszik, hogy a közeljövőben három konferencián lesz szó a nagy európai kérdések­ről s állítólag arról is szó van, hogy egész kon­ferenciasorozatot hívnak össze. A három szó­ban forgó értekezlet közül az első a Népszövet ség hétfőn megnyíló tanácsülése lesz, amely­nek végső eredményeként remélik, hogy Né­metországot sikerül a Népszövetségbe vissza­hívni. Valószínűnek tartják, hogy ott tényle­gesen elismerik a német egyenjogúságot. Ezt Anglia és Németország sikereként könyvelik el. Az angol diplomácia munkájának eredmé­nyét látják abban, hogy Németország csatla kozott a kéleti paktumhoz és igy most már biztosra veszik, hogy Németországnak na­gyobb szerep jut a nemzetközi életben. A második nagy nemzetközi értekezletet Londonba fogják összehívni, amelyre a Stre- zában tanácskozó hatalmakon kivül meghív­ják Lengyelországot, Németországot, a Szov­jetet és a kisantantot is- Egyesek arról beszél­nek. hogy erre az értekezletre Hitler is Lon­donba utazik, természetesen, ha Németország részvételének előzetes feltételeit teljesitik. Dunai konferencia Rómában A harmadik nemzetközi konferencia szín­helye Rómában lesz. ahol az osztrák függet­lenség és a Duna-medence kérdéséről dönte­nek- Ezen szóba kerül Magyarország, Ausz­tria ős Bulgária fegyverkezésének és katorai egyenjogúságának kérdése. Ennek kilátásai attól függnek, hogy a már körvonalazott fran­cia-olasz álláspontot hogyan tudják összhangba hozni a kisantant érdekeivel. A szombat dél­előtti tárgyalásokon éppen erről a kérdésről volt szó a Havas-iroda jelentése szerint s a kérdés előadója maga Mussolini volt. A fran­cia félhivatalos távirati iroda úgy tudja, hogy a dunai konferenciát májusban hívják össze. A francia sajtó is azt irja, hogy a dunai egyezmény megkötése érdekében haladéktala­nul összehívják a konferenciát. Az értekezle­ten Mussolini fel fogja vetni Magyarország katonai egyenjogúságának kérdését is s ebben a tekintetben nem szabad figyelmen kivül hagyni Simon álláspontját, aki szerint a szer­ződések merevségén tágítani kell. Ausztria szomszédáSianiail «*, ősszefeivjált (London, április 13.) A Morning Post és 1 más angol és francia lapok úgy tudják, hogy az osztrák függetlenséget biztosító szerződés megkötésére összehívandó konferenciára Ausz­triát és szomszédállamait hívják meg Német­országgal együtt. Ezt a híradást félhivatalos helyről is megerősítik. A Times szerint a strezai értekezleten már is megegyeztek Magyarország, Ausztria és Bulgária fegyverkezésének kérdésében. Az olasz diplomácia azt kívánja a kisantanttól, hogy mérsékelje követeléseit. „Wosl nmîî sui’ofIunie a kSnyfi. Itfinkkei ?“ (Streza, április 13.) Egy francia újságíró Laval decemberi genfi kijelentésére célozva, amely szerint a jugoszláv panasz tárgyalása alkalmával „könyökünkkel súroltuk a hábo­rút“, megkérdezte a francia külügyminisztert, hogy most mit súroltunk a könyökünkkel? La­val kissé elgondolkozott, majd a következőket mondotta: „Most sokkal közelebb voltunk egy sokkal nagyobb veszélyhez.“ Simán az osilróli függetlenségről (Streza, április 23) Simon a német lapok munkatársainak kijelentette, hogy az angol kormány hajlandó minden felvilágosítást meg­adni a német kormánynak az Ausztria bel- ügyeibe való be nem avatkozás egyezményére XP777. ÉVFOLYAM, SS. SZÁM Minden önmagát gondo­san ápoló nő értékeli az Altona V zet, mert ez szár mára nélkülözhetetlen. Ez a szertelen tő a leghatáso­sabb szer a felesleges pi- hék és sz rszálak eltávolí­tására. Az „ALTONA VIZ“ a’kalmaz^ga, egyszerű be- nedvesités által, a szőrszá­lakat gyökéréi? kiirt a, a bőr pedig si i aésbársenvos msrad. Az „ALTONA VIZ“ nem áraszt semmilyen kel- lame len ihatott a haszná­lat előtt rasy után. E*y üveg ró-— lej Ha illatszerstálUtója nem tudja az „Anfona 3ZÓV- ielenitővei kiszolgálni, — rendelje meg közvetlenül a romániai vezérkénthe- letlől: Soc. Genera!a de Parfümerie şi Produse Chimice - Bucureşti. Sfr. lutherana No. 6 Telefon; 393-98. îou AltonA A.FOLBERT PARIS RUS FRANCOIS «V ST msm vonatkozólag. Ha Németország ezzel még set» lesz megelégedve, Anglia, Franciaországgal és Olassorszéiggul egyetértve mégis megköti az egyezményt. ♦♦WWWWWIIMMIHf t M'tilium Két erdőiminkás kifosztott egy düss-iuda ; iopliţai ö*vej(y asszonyt A vakmerő betörőket e//ogta a csendőrség (Targu-Mures, április 13.) Csütörtök haj­nalban vakmerő rablótámadás történt a mu- resmegyei Ţoplitan. Két elszánt ember a késő éjszakai órákban behatolt Borsean Jonita top- litai özvegyasszony házába, az álmából felriadt nőt ös^zékötözte s a házat kifosztotta. Borserm Jonita, akinek gazdagságáról le­gendák keringtek, Toplita felső részében, szom­szédaitól kissé távol, egyedül élt villaszerű házában. A gazdaságáról szóló túlzott híresz­telések eljutottak két erdőmimkás fülébe is. Orsos Joan és Petru Vasile — igy hívják a két munkást, _— elhatározták, hogy megszerzik a mesebeli kincseket. Hosszú kémkedés és fi- gyelgetéS után csütörtök hajnalban keresztül­másztak a kerítésen, felfeszitettójk a szoba aj­taját és behatoltak a házba- A megrémült asz- szonynak, akit súlyosan bántalmaztak, betöm­ték a száját, hogy ne kiálthasson segítségért Minden fiókot felforgattak, az összes szekré­nyeket feltörték, mig végre egy fényezett fa­ládikára bukkantak a» egyik ruhaszekrény- ben. A dobozban hatvanezer lej készpénz volt. A két rabló a pénzt és nagymennyiségű rul*t- uemüt magával vitte. Borsean Jonita csakhamar kiszabadj to ti a magát a kötelekből».és fellármázta a szomszé­dokat. Azonnal értesítették a csendőrséget, amely megindította a nyomozás:. A megadott személyleirás nyomán a csendőr par m csnok ép­pen akkor tartóztatta le Orsos Jüant és Petru Vasilet, amikor azok vasúti jegyei váltottak Târgu-Mureş felé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom