Keleti Ujság, 1935. április (18. évfolyam, 76-98. szám)

1935-04-14 / 87. szám

XVm. ÉVJOLY'AM. 87. SZÁM, Khetíüfsxg 3 Abesszíniával szemben. 'Állítólag ezzel akar­ják jutalmazni Olaszországot azért, hogy min­denre készen áll a Brennernél s teljes erejével megakadályozza, hogy Ausztria függetlensé­gét kívülről jövő támadásokkal megzavarják. A dunai kérdés tekintetében azonban —- jelen­ti Az Est munkatársa — Pdris és Róma kö zütt nincsen összhang, mert míg Mussolini nem engedi figyelmen kiviil hagyni Magyarország és Ausztria kívánságait, Franciaország a kis- antant érdekeit tartja szem előtt. Álb ir Hitler Strezaí «Í járól (Streza, április 12.) Strezában pénteken refcgijl az a hír terjedt el, hogy Hitler repülő' gépen Strezába érkezik, miután a nagyhatal­mak meghívták az értekezletre. Ez a hir azon­ban légből kapottnak látszik, merthiszen csü­törtökön Laval nagyon határozottan kijelen­tette, hogy Németországot nem hívják meg Strezába. . . , . A pesszimista hírekkel ellentétben London­ban úgy tudják, hogy az értekezlet tulajdon­képpen csak pénteken kezdte meg érdemi ta­nácskozásait. Anglia csak a németek gyarmatköve tetősét ellenzi határozottan (Bucureşti, április 12.) A' Undornak jelen­tik Londonból, hogy az angol kormány nem tett határozott kijelentést a német fegyverke­zéssel szemben elfoglald álláspontjáról. Habár szolidáris a két latin nagyhatalommal, uj kö­telezettségeket nem vállal a kontinensen. Az angol államférfiakat is nyugtalanítja Német­ország magatartása, de mégis remélik, hogy Németország megegyezik szomszédaival. Ha azonban Németország nem változtatja meg magatartását, akkor Anglia rokonszenvvel j fogja kísérni a birodalom szomszédjainak azt a törekvését, hogy megszervezzék biztonságu­kat Ennek legalkalmasabb módja a regionális biztonsági szerződések megkötése. Anglia ro­konszenvezik Németország egyenjogositási kö­veteléseivel, de nem járulhat hozzá ahhoz, hogy Németországnak másoktól elveendő gyár mátokat adjanak. IDxpressz-tempóbnn épül a* ólai/, légi riot«» ' (Róma, április 12 ) Az olasz törvénytárban rendelet jelent meg. amely az olasz légi flotta megújítására ezerkétszázmillió Urát irányoz elő- Az eredeti terv szerint ezt az összeget hat költségvetési évre osztották volna be. azonban az uj rendelet szerint az újjáépítési tervet már 1937 közepéig végrehajtják. A török hiiiiigy miniszter mint befeje­zett tényről beszél a/, olasz-francia szövetségről ’(Belgrad, április 12.) Tevfik ’Arras török külügyminiszter Szófiában és Belgrádban Genf felé utaztában a belgrádi pályaudvaron szalonkocsijában fogadta a „Vreme“ munka­társát. Az olasz-francia megegyezést — mon­dotta, — Laval, a Parisban adott diplomáciai vacsorán bejelentette s egyáltalán nem lesz meglepetés, ha ezt a csehszlovák-orosz megálla­podás követi■ A regionális és kétoldali szerző­dések a legalkalmasabbak a béke megszervezé­sére. Örülünk a francia-orosz megegyezésnek, mert ez is á békét szolgálja. A keleti paktum megvalósulása kétséges s ez tette szükségessé a francia-orosz és orosz-csehszlovák megegye­zést. Streza valószínűleg nem fog konkrét ered ményt hozni, hanem csak a tájékozódás terü­letén marad. • Oroszország üsszeliiialta a balti államokat (Varsó, április 12 ) A lengyel kormány fél- hivatalosa, a „Gazeta Polska“ a haiti államok konferenciájának váratlan összehívásával kap csolathan azt hiszi, hogy Oroszország pontos választ kíván ezeknek az államoknak a keleti paktummal szemben elfoglalt álláspontjáról. Pozitiv válasz esetén a szovjet és Franciaor­szág biztositani fogják a balti államok füg­getlenségét. A szovjet item ismeri el a cári adósságokat (Moszkva, ’április 12.) Moszkvából azt je­lentik, hogy, a francia-szovjet kereskedelmi tárgyalások eddig még nem vezettek ered­ményre, mert a szovjet kormány nem akarja elismerni a cári Oroszország adósságait. MacDouaJd tudomásul vette az orosz- francia egyezményt (London, április 12 ) A Renter-iroda jelen­tése szerint Strezában negyvennyolc órán be­lül a következő kérdésekben lehet döntést várni: Németország visszatérésének ügye a Népszövetségbe, Ausztria függetlenségének biz tositása és a népszövetségi eszme megerősítése. Az angol távirati iroda úgy tudja, hogy Mus­solini életre akarja kelteni a négyhatalmi egyezményt. Strezában különben eddig egyetlen ered­ményt ért csak el az értekezlet. Azt ugyanis, Hogy Anglia, amely eleinte nem nézte Jó szent' mél a francia-szovjet egyezményt, tudomásul vette a két ország elvi megállapodását. Ez Flandin és MacDonald csütörtök esti beszélge­tésének az eredménye. Az angol miniszterel­nök csak akkor járult hozzá a megegyezéshez, miután Flandin biztositotta, hogy tulajdon­képpen nem szövetkezésről van szó és nem is fognak katonai szövetséget kötni, hanem csak a Népszövetség keretében való együttműkö­désre nézve állapodtak meg. Ezzel kapcsolatban berlini körök megjegy­zik, hogy a megegyezésről még csütörtökön este értesültek, de remélik, hogy Genfben mégis csak felülkerekedik az eredeti angol ál­láspont és tiszteletben fogják tartani Német­ország önérzetét. Anghelescu uj törvénye megszünteti a kereskedelmi akadémia magyar tagozatát Gyárfás Elemér tiltako ásására Anghelescu csak annyi enged­ményt tett, hogy a tagozatot fokozatosan szüntetik meg — Az aviatikái alminiszter lemondásáról Írnak a bukaresti lapok (Bucureştif április 12.)' A szenátus csütör­tökön este megszavazta a közoktatásügyi törvény- javaslatot. Gyárfás Eleméi’ szenátor a péntek délelőtti ülésen napirend élőtt a következő nyi­latkozatot tette;, — Fontos teendők megakadályoztak abban, hogy a tegnapi ülésen résztvégyek, Ezúttal kell .kijelentenem, hegy- a Magyar Párt teljes mér­tékben csatlakozik ahhoz a tiltakozáshoz, ame­lyet a német-párt nevében Binder szenátor teg­nap eloldott a közoktatásiigyi törvényjavaslat kisebbségellenes intézkedései miatt, melyeket egyébként az általános vitában is kifogásoltam. A napirenden a többi törvényjavaslat mel­lett a kereskedelmi oktatásra vonatkozó javaslat is szerepelt amelyhez Mircm szenátor is hozzá­szólt. Aniták a reményének adott kifejezést, hogy a. javaslatot egyhangúlag fogja megszavazni a ház. — Kénytelen vagyok megzavarni ezt az egyhangúságot. — mondotta ekkor Gyárfás Ele­mér, — mert sem a magam, sem pedig a pártom nevében nem helyeslem a törvényjavaslatot, már elvi szempontból sem, inert nem való, hogy a szakoktatás a közoktatásügyi minisztériumban összpontosittassék. Úgy elvi, mint gyakorlati szempontból helyes, hogy a szakoktatás az illeté­kes szakminisztériumok hatáskörébe tartozzék. } —- Felvilágosítást is kérek a miniszter úr­tól, — folytatta Gyárfás Elemér. Miután a ja- j vaslat a 2-ik szakasza fenntartja a lehetőséget; hogy a magánoktatási törvény alapján létesü1- hessenek kereskedelmi, iskolák, nem tekinthető-c kizárólagosságnak a 7-ik szakasz rendelkezése. Vmely arról szól, hogy ilyen iskolákat csal" a köz­ségek és az iparkamarák állíthatnak fel? Anghelescu miniszter erre kijelentette, hogy nem ilyen formában kell értelmezni n. 7-ik sza­kaszt. Érintetlenül fennmarad a magánoktatási törvényben biztosított jog, mely szeriül magán- kereskedelmi iskolák is felállít hatók. ' Gyárfás Elemér szenátor a továbbiakban foglalkozott- a 8-ik szakasszal, / mely kimondja, hogy az állami kereskedelmi iskolák nyelve ki­zárólag román és rámutat árra, hogy a cluji ke reskedelmi iskolának van magyar tagozata, melynek 15 tanára és mintegy száz növendéke van. Kérte ennek a tagozatnak további fenntar­tását. Anghelescu miniszter a vita végén válaszolt Gyárfás Elemérnek és megjegyezte, hogy: elégté­tel szamára, hogy Gyárfás az ö törvény javásla- tóé kifogásolta, mert megszokta már. hogy amit o csinál, az Gyárfásnak sohasem jó. Aztán kije­lenti, ragaszkodik ahhoz, hogy az állami keres­kedelmi iskolák csak románul tanítsanak, azon­ban Gyárfás kérésére annyit megígért, hogy megfelelő átmeneti intézkedéseket fog tenni a magyar tagozat fokozatos megszüntetésére. A javaslatot természetesen megszavazták Iparossérelmek és cementbotrányok'. A .kamara ma délelőtti ülésén Cosma kor­mánypárti kéri, szüntessék be a kisiparosok el­leni eljárásokat a munkásbiztosítási illetőkek nemfizetése miatt, egyúttal előadja a kisiparosok sérelmeit. , Nistor munkaügyi miniszter szerint a mi­nisztériumnak nemcsak az iparosok, hanem fi- munkások ügyeivel is kell törődnie. Tanulmá­nyozni fogja a kisiparosok problémáit és a leg­közelebbi ülésszakban megfelelő törvényjavas­lattal áll elő. Poim (Argetoianu-párti) kéri. hagy a tü- dővészes munkásokat helyezzék el a társadalom­biztosító kórházaiban. Nistor: Mindent megteszünk, amit lehet, de a betegek száma rendkívül nagy. Dr. Hasnas: Több mint 200.000! A műhe­lyek valóságos fészkei a tuberkulózisnak. Simonescu: Jó volna, bp o tekintetben na­gyobb volna az ellenőrzés és kisebb a bürokrácia. Popa kéri, hogy az adóbehajtó közegek na­gyobb megértést tanúsítsanak a szegényebb osz­tállyal szemben. * Elefterescu újból visszatér a cement-ügyre. Adatokat sorol fel annak bizonyítására, hogy a. cementkartell kifosztja az épitoket. A romániai cementgyárak termelőképessége 70.800 vagon, de esak 23.000 vagon az évi szükséglet. így a gyá­rak nagyrésze zárva volt, mégis az összes gyárak jól kerestek a kartell által megállapított árakon, a 23.000 vagon eladásából. Szombaton berékesztik az ülésszakot. Valószínű, hogy szombaton a Skoda-ügyben benyújtott javaslat megszavazása után berekesz- tik az ülésszakot. Popovici és Cihoski nem men­nek a holnapi ülésre, hanem helyette mások fog­ják felolvasni védekezésüket. Hir- szerint Popo- cici szenzációs leleplezéseket fog tenni. Hir az aviatikái alminiszter lemondásáról ' A Curentul szerint tiadu Irimescu aviatikaf alminiszter benyújtotta lemondását Tatarescu miniszterelnökhöz, aki azt 1—2 nap múlva fogja publikálni, amikor alkalmasnak találja az idő­pontot. Már utódját is emlegeti Hentiescu tá­bornok, Gh. B ástok i vágj- Andrei Popovici sze­mélyében.. A hir megerősít ősre szorul. A lap sze­rint Irimescut a Késit* igazgatójává nevezik ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom