Keleti Ujság, 1935. április (18. évfolyam, 76-98. szám)
1935-04-14 / 87. szám
Äpvigel őhÁt BUDAPEST V. M Előfizetési árak belföldön: Efféez évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hör» 70 lej. Magyarországon: egy ívre 60, félévre 25, negyedévre «.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibuaz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP. XVIII. ÉVFOLYAM. - 87. SZÁM. /1 \'íí Felelős eeerkesstő: SZÁSZ gNOgg, Szerkesztőség, kiadóhivatal ée nyemdar ClaJ Báron £.. Pop-ueea S. szám. Telefon: 508. Lofäcizn: doj. postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sent küld vissza és nem la őrta meg a szerkesztőéig, Olasz-francia katonai szövetség terve került ©lőtéribe a strezai helyzet bizonytalansága miatt ^yolc millió olasz katonáról készéi Mussolini — Isméi felmerült a fis «ennetek) lengyelek, oroszok és a kisantant bevonásával tartandó világ'értekezlet terve - Semmi pozitívum nem szivárgott ki a strezai megbeszélésekről Magyarország fegyverkezési egyenjogúságára nézve eltérő az olasz és francia álláspont Hogy mi történik Strezában: es még mindig talány. Bizonyosnak látszik azonban, hogy eddig lényeges eredményt egyik állam sem könyvelhet el a másik engedékenyebbé tételével. A franciák és olaszok közös és szilárd frontja egyre jobban kidomborodik, különösen a francia-olasz katőyai megegyezés napról- napre sűrűbb emlegetésével, Anglia azonban aligha hajlandó ezt a frontot kiegészíteni- Nem csoüla tehát, ha a világsajtó, amely pedig csak találgatásokra van utalva, nagyjában pesszimista a strezai konferenciával szemben. Mindenesetre kétségtelen, hogy az első két nap semmi irányban sem hozott döntést■ Francia-olasz katonai megegyezés ? (Párts, április 12.) A francia lapok bizako-’ dóan írnak a konferencia első napjáról. Egyöntetűen megállapítják, hogy a francia államférfiak erélyes magatartást tanúsítottak s a „Petit Párisién“ tudni véli, hogy a francia diplomácia Németország fegyverkezését minden áron el fogja Ítéltetni az, illetékes nemzetközi fórummal s már Strezában le akarja szö- geztetni, hogy a németek njabb esetleges szerződésszegésével szemben milyen rendszabályokat fognak alkalmazni. A francia lapok szerint az olaszoknak is ugyanez az álláspontjuk s a (Folytatás a második oldalon. Első nap: semmi sem történt (Streza, április 12.) MacDonald angol miniszterelnök csütörtökön éjjel két óráig dolgozott szállodai szobájában, hogy a péntek délelőtti tárgyalásokra felkészüljön. így is elsőnek érkezett reggel a tanácskozási terembe. A pénteki tanácskozások délelőtt íéltizkor kezdődtek meg a Boromeo-palota zenetermében. Mire a kiküldöttek megérkeztek, már Mussolini ott is volt s igy azonnal megkezdték a tanácskozásokat. A csütörtöki konferenciáról kiadott semmitmondó hivatalos nyilatkozat után nagyon zavaros volt a helyzet Strezában. Beavatottak tudni vélik, hogy az értekezlet első napján semmire nézve nem állapodtak meg a hatalmak, még csak elvben sem. Azt beszélik, hogy a helyzet kulcsa Anglia kezében van, de nagy optimizmusra nincs ok. konferencia végén hivatalos nyilatkozatba« fogják leszögezni a bárom nagyhatalom szorqs összetartását, mert Anglia sem nézi jó szeurmei a németek békezavaró szándékát. A francia nagyvezérkar szócsövében, az „Echo de Parisában Pertinax kifejti, hogy d francia-szovjet megegyezéshez hasonló francia-olasz megegyezésre lehel számítani, de ennek előfeltétele Olaszország és a kisantaiţ); együttműködésének megteremtése és az olasz;„Kis népszövetség“ A kisebbségi kongresszus uj utjai Irta: Hegedűs Nándor I. Szerény magam vagyok' bátor elnevezni >„kis népszövetségnek“ népszerű nyelven azt a szakbizottságot, ami németül Fachgremium név alatt a szervezett nemzetkisebbségi kongresszus kebelében rövidesen meg jog alakulni. Ma még uj ez a kifejezés, hiszen most irom le legelőször, de valószínű, hogy csakhamar mindenki ismerni fogja, akit a kisebbségi sors nyom. Igyekszem simán megmagyarázni, hogy miről van szó. Tiz éve működik már a nemzetkisebbségek kongresszusa, melynek keretében az összes európai államok szervezett kisebbségei vesznek aktiv részt. A kongresszus évente legtöbbször Genfben, de legutóbb Bernben tartotta közgyűlését- A kongresszus alapelvei között szerepel az, hogy általánosságban foglalkozik a kisebbségek problémájával, de az egyes országok speciális ténykedéseit a kisebbségi politika terén nem veszi birálat alá. Ezt a szempontot néha aprólékos szigorúsággal respektálták és az elnök megintette gyakran a szónokokat, ha beszédjeikben valamely ország kisebbségeinek konkrét sérelmeit akarták illusztrálni. Az utóbbi időben azonban ezt már bajosan tudta az elnöki tekintély kiparirozni, mert néha a panaszok kitörtek és szóhoz jutottak, igy legutóbb is a lengyelországi ukránok egyik képviselője ugyancsak megnyomta a gombot, amikor a lengyel kormány kisebbségi politikájáról esett szóDe maga a kisebbségi közvélemény is elégedetlen volt a szervezett nemzetkisebbségi kongresszus elméleti munkájával, platonikus bírálataival és sajnosán, meddőn elhangzott igen szép határozati javaslataival. Egyre több hang emelkedett, ajnely azt kivánta, hogy ne tekintsék nebántsvirágnak azokat a kormányokat. amelyek semmiképpen sem hajlandók kisebbségi alattvalóikat olyan elbánásban részesíteni, amely az uj nemzetközi rendelkezéseknek és az emberi jogegyenlőség elveinek megfelel- Tiz év alatt a kongresszus úgyszólván minden elvi megfontolást kimerített, a kisebbségi mozgalmat és irodalmat nivós elméleti megállapításokkal gyarapította, de a közvélemény azt a nagy értéket, amit az európai^ kisebbségek előkelő képviselőinek, politikai és tudományos tekintélyeinek összessége reprezentált, gyakorlati téren is szerette volna a kisebbségek javára gyümölcsöztetni. Annál inkább megnyilatkozott ez a kívánság, mennél céltalanabbnak bizonyult a népszövetségi panaszok rendszere, mennél sűrűbben kellett meggyőződni róla, hogy a Népszövetség nem jogi. hanem politikai testület akar maradni és a petíciók áradata sem tudta a Népszövetséget kimosni a maga diplomatikus elkenési metódusaiból. A „gutta cavat lapidem“, a csepp ki vájja a követ, mondása a Népszövetségre valóban bajosan alkalmazható, mert hány és hány év óta hull a Népszövetségre a kisebbségi panaszok esőcseppje, de a Népszövetség egykedvűségét a kisebbségekkel szemben nem voltak képesek kikezdeni. A népszövetségi hármas bizottság, amely a kisebbségi panaszokkal babrál. termékenynek ugyancsak nem mondható. Éppen eléggé jellemezzük a helyzetet, ha azt j felemlítjük, hogy. mióta a Népszövetség fenn-1 áll, még egyetlen panasz sem jutott el Ítélkezés céljából a hágai nemzetközi bírósághoz. Ez a lesújtó helyzet érlelte meg az utódállamok magyar kisebbségeiben azt a gondolatot, hogy a nemzetkisebbségi kongresszus keretében kellene egy olyan fórumot létesíteni, amely az egyes kisebbségek konkrét sérelmeit is bonckés alá vegye és azokat bevizsgálja. Az általános elméleti működésen túl tovább is kell tehát menni. Éppen ezért a kongresszus tavalyi közgyűlésén a romániai, csehszlovákiai és jugoszláviai magyar kisebbségi csoportok nevében Jakabffy Elemér javaslatot terjes?, tett elő egy kisebbségi szakbizottság felállitá*- sára, amely előkelő semleges tényezők bevonásával az egyes országokban tapasztalt és bejelentett kisebbségi grávámeneket napirendre tűzze. Ezt a javaslatot a közgyűlés elfogadta
