Keleti Ujság, 1935. április (18. évfolyam, 76-98. szám)
1935-04-13 / 86. szám
m «mi r,s®J«h<te BUBI pest V.-■ m'z~Tmr?X'3zwcsiX!oxíiVvauj u-i; j: =: Twuj ptttoJA pt&tttA ta •nmen: Ke. S4JS9S—1Î3T. Szombat± Í9881 április 1Î, — Am le! Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra <0 lej, Magyarországon: egy évre 60, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP. XVIII. ÉVFOLYAM. - 86. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ EXDfiE, Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: QoJ Baron JU Eop-ucca 5. szám. Telefon: 60S. —> LerädLra: Clnj, postafiók 101, szán). Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem is őriz meg a szerkesztőség. A slrezai iconferencia megnyitásával egyidejűleg Franciaország és Oiasizorszáep leastonaii intézicedéselcei leit ■f ^'yamoll bangulatban induülalk meg a Slreza melletti 1*0»» Bella szigeten a bárom nagyhatalom tanácsko" *ás»i — ZésiSódíis* és ezerkélsxáz deleblir fogadta Olasjtorsxág nagy rendégeit — Simon megprébáibo* íoj^a* Európai értekezlet felvetésérel, Franciaország forCriiaÉiis vádiratot lerjcSEteft be IVémcIrvszág ellen. Mussolini ismét arra figyelmezteti a világ közvélemé* nyél, hogy ne legyen optimista Megkezdődött a strezai háromhatalmi konferencia, amelyhez még a résztvevők sem fűznek különösebb reményeket. Jelentősége mégis igen nagy. mert az európai hatalmi csoportok végső elhelyezkedése alighanem itt fog eldőlni. Pedig ezen fóréiul meg az európai egyensúly, tehát a háború és béke kérdése is. Franciaország és Olaszország precíz programmal érkeztek Streeába, hátuk mögött érzik a kisantan- tot és a már nem is titkolt orosz-francia szövetség révén Oroszországot is, de Anglia még nem vallott szint. Es éppen ennek a nagy rejtvénynek a megfejtését várják Strezátől, ezért néz erre a világ szemeMussolini cikke fagyos légköri teremtett Strezaban szerdán a hangulat hűvös volt és tartózkodó, csütörtök reggelre pedig valósággal fagyos lett. A nagy elkedvetlenedést állítólag a „Popolo dTtalia“ egyik cikke keltette, amelyet hir szerint maga Mussolini irt. A cikk újból figyelmezteti a közvéleményt, hogy ne legyen optimista- Hogy azonban a riasztó híreknek elejét vegyék, ki kell hangsúlyozni a strezai értekezleten, hogy onnan nem indult ki semmiféle háború és semmi olyasmit nem tesznek, ami elkerülhetetlenné tenné a háborút. A béke problémája elsősorban az értekezleten részt nem vevő egyik nagyhatalomtól függ. Olaszországnak nincsenek titkos tervei, nyíltan megmondja, hogy amig e légkör kitisztul, hatszázezer főnyi állandó hadsereget tart fegyverben és sietteti légi és tengeri védelmének kiépítését. Nemzetközi körökben rámutatnak arra, hogy Mussolini általában optimista természetű s ha ebben az esetben nem sokat remél, emiatt a konferencia sorsát máris eldöntöttnek tekinthetik. fiCnlonák, gyarmati szakértők rA konferencián különben erősen képviselve vannak a katonai körök és gyarmati szakértők s ebből arra wövetkeztetnek, hogy a gyarmati ügyek is szóba kerülnek, elsősorban az olasz-abesszin viszály. Beavatottak Olaszország iránti figyelmet látnak abban, hogy, Abesszínia panaszát levették a hétfőn megkezdődő népszövetségi tanácsülés napirendjéről. Bucureşti sajtóvélemény (Bucureşti, április 11.) Az Adeverulbaü Nasta, a lap külpolitikai szerkesztője vezércikket -ir a strezai konferenciáról. Az a véleménye, hogy Franciaország és Olaszország a legteljesebb együttműködés plattformját fogja kialakítani Németországgal szemben s ezt a nyolcvanöt milliós blokkot a szovjetekkel kötendő katonai szerződésekkel fogja megerősíteni. TJgy tudja, hogy Mussolini egy Berlinben nyomtatott térképet fog a strezai konferencia elé terjeszteni, amely Németország határait messze kitolja- Ez a térkép a német birodalom határai közé fogja be Elzász-Lotha- ringiát, Középeurópa egy jó részét, Ausztriát Csehszlovákia felé, aztán a Memel-vidéket és a Rajna demilitarizált partvidékét. Mussolini a nemzeti szocialista Németországgal szemben más eszközt nem lát — írja a továbbiakban —, mint a nagy európai hatalmak szolidaritását. A cikkíró reméli, hogy Simon alsóházi nyilatkozata után Anglia csatlakozása is biztosítva van, Simon expozéja nyitotta meg a konferenciát Zászlódisiben Slreza (Streza, április 11.) A város zászlódiszben és felvirágozva várta , az értekezletre összegyűlt államférfiakat. A házakat a három nagy hatalom színeivel díszítették fel. Állítólag 1200 titkosrendőr és csendőr és több század katonaság őrködik az államférfiak személyes biztonsága felett. Flandin és Laval szerda este tiz órakor érkeztek meg. A pályaudvaron Mussolini fogadta a francia államférfiakat. MacDonald és Simon csütörtök délelőtt tiz órakor érkeztek meg a strezai állomásra, ahol a Duce angol nyelven üdvözölte őket- Az olasz Itor- mányelnök maga vezette azt az autót, amely az angol államférfiakat szállodájukba vitte- MacDonald és Simon azonnal munkához láttak. Mikor Laval tizenegy órakor elhagyta szállodáját, hogy cigarettát vásároljon, az uc- eán egybegyült tömeg lelkesen ünnepelte. Tizenegy órakor Mussolini és Grandi az Izola Belláról visszatértek a strezai partra, majd fél tizenkettőkor a francia és angol miniszterekkel együtt motorcsónakokon a szigetre mentek. izola Bellán A tárgyalások Izola Bella szigetén a nyilvánosság szigorú kizárásával folynak. Még az ujságiróknak sem engedték meg. hogy a szigetre menjenek s a hivatalos személyek csol- nakjain kívül egyetlen csolnak sem közeledhetik a szigethez. (Streza, április 11.) A csütöi’töki tanácskozásokon Mussolini. Suvich, MacDonald, Simon, Vansittard, Flandin, Laval és Leon Noel, Flandin kabinetfőnöke, továbbá Legiere, a francia külügyminisztérium főtitkára vettek részt. A tanácskozásokról még semmi pozitívum nem szivárgott ki, részletes tudósításokat csak akkor kap a sajtó, amikor az államférfiak a szigetről visszatérnek Strezába. Beavatottak szerint a konferenciát Simon expozéja nyitotta meg, aki részletesen ismertette az európai helyzetet, majd bejelentette, hogy az angol kormány helyénvalónak találná, ha a strezai konferencia után általános európai értekezletet hívnának össze. Simonnak Mussolini és Flandin fognak válaszolni. Délután a delegátusok Palanzaba látogattak el, ahol megtekintették Cadorna tábornoknak. a világháború olasz generalisszi- muszának -mauzóleumát, öt órakor tértek visz- sza a tanácskozások folytatására. Újabb hírek szerint végleges döntéseket már csak a szovjet, a kisantant, Lengyelország és Németország távolléte miatt sem hozhatnak. Irancía javaslat a népszövetségi alapokmány módosítására Hír szerint Laval benyújtotta a francia kormány emlékiratát, amely a népszövetségi alapokmány 16. szakaszának olyan módosítását kéri, hogy a szankciókat ne csak a támadó féllel szemben alkalmazzák, hanem olyan államokkal szemben is. amelyek háborúra provokáló magatartást tanúsítanak, vagy pedig a szerződéseket önhatalmúlag megszegikAnglia álláspontja a módszerekben tér el... Macdonald és Simon semmiféle határozott tervvel nem érkeztek Strezába, hanem elhatározásaikat a helyzet alakulásától teszik függővé. Angol körökben rámutatnak arra, hogy tulajdonképpen Anglia nem képvisel ellentétes álláspontot Franciaországgal és Olaszországgal szemben, az általános elvekben megegyezik a két latin nagyhatalommal, csupán a módszerekben vannak köztük ellentétek- MacDonald szeretné elkerülni a régi szövetségek kiépítését s meg akarja találni a Németországgal való együttműködés útját. Katonai intézkedések: Vgylátszik, hogy a strezai konferencia sí* kerében egyik fél sem bízik. Ezt nemcsak a fennt ismertetett, Mussolininak tulajdonított cikk árulja el, hanem azok a különböző kato nai intézkedések is, amelyeket a francia és
