Keleti Ujság, 1935. március (18. évfolyam, 49-75. szám)
1935-03-10 / 57. szám
XVIIL ÉVFOLYAM. ÖT. SZÁM. 7 KumUjsxs Több mini evente! íme a nyeremények összege, amelyet az Állami Sorsjáték a nyertesek között kioszt ! Ekkora összegből, amelynek a nagyságát az ész nem tudja pontosan felérni, az ön sorsjegyének bizonyosan jelentős rész jut. Aki a sorsjátékon játszik, március 15- tol kezdve minden havi húzáson részt vesz, amelyeken számos milliós nyereményt osztanak ki. Egy nt'gyed sorsjegy, amely mindössze l'OO leibe kerül, egy milliót nyerhet. Egyetlen más vállalkozás sem hozhat nagyobb és biztosabb hasznot. Minden negyed sorsjegynek két száma van: egy száma a törzssorsjegynek és egy a melléksorsjegynek, tehát kettős esélye. Amint az a február 15-iki húzáson bebizonyosodott, mindkét szám nyerhet, miáltal nemcsak az esély, hanem a nyert összeg nagysága is növekszik. Dőreség lenne, ha annyira kecsegtető szerencsét — a Sorsjátékon nyerni — feladna, amikor az egész világ meggyőződött a nyeremények szép elosztásáról és azon előnyökről, amelyeket az uj terv nyújt. Gondolja meg: mindössze 200 leivel résztvesz egy fantasztikus összeg, több mint 80Q.QQ0.Q00 lei szétosztásában. ÁLLAMI $ SORSJÁTÉK Colectările principal® din Ardeal, Banat fi Bucovina Ini Cernăuţi ChjJ Bănet, Goldschmidt cta} Casa de Păstrare Oenemlă din Arad 8. A. ..Fortuna" Alex. Enkeihard: Banca Comercială Naţională Jg. Mure-. Banca Oehlgleseer & Horowit* Timişoara Allred Noe Banca Iliraeu Economia institutul Ccmertlfc! ti» CţţdU Banca Dada Union Ernest Kévé** Banca Centrală Banca de Scont Banca Tiraîjoare) Neurath közölte az angol nagykövettel Hitler neheztelésének okait „Anglia már előre befolyásolni igyelitieH a® uiügol-néinet megbeszéléseket!“ Gyöngyvirág _Malikai Sándor és Saja Sándor dal játéka a Magyar Színházban _ Makkal Sándor „Gyöngyvirág“ e, mesegá- télta jó pár éve könyvalakban jelent meg. Azóta szám'talan műkedvelő előadáson kapott megérdemelt sikert s most végre, Saja Sándor, fiatal albişi pap, akinek neve ismeretlen volt eddig az, erdélyi művészek között, megzenésítette. Először Oradeán hozta ki a Magyar Színház gárdája, csütörtökön aztán a helyi közönség elé került. A daljáték ünnepi közönséget vonzott a színházba, zsúfolt ház nézte végig. Kissé vontatottan indul. A keret, amely nem volt meg Makkai eredeti szövegkönyvében, szükségtelen. A néző nem szorul magyarázatra s mihelyst megindul a cselekmény, megokolás nélkül is tudja: mese az alapszövet, a valóságnak a konklúzióban kívül semmi köze hozzá. A közönség a nyitány elhangzása után érzi, hogy térhez és pódiumhoz jutott uj tehetséggel találkozik; lelkesen ünnepéi, tapsol a bemutatkozó zeneszerzőnek. A keret; a gyerek (Stefanidesz Ili) mesét kér anyjától (Benes Ilona) s ez a rész utalás, hogy ami ezután következik, mese. A megokolás után indul útjára a darab, amely közeli rokona a „János vitéz“-nek és „Több sincs királyfinak. Közős alapanyaguk a népmese. A néző kényelmesen hátradől székében s pár perc alatt az az érzése, hogy a faluval hason- koru, közvetlen szájú öregasszony meséjét hallgatja. Nem kutat logikával valószerüségek, kapcsolatok, megokolások után: igy érzi teljesnek, hiánytalannak a cselekményt, amint a népi fantázia ötletszerűen, bopyolulatlanul, primitiven szalad végig a testhezálló zene hullámzásán. Amikor a mesebeli király lánya huszadik évfordulójához ér, örömünnepet ülnek s a király köré seitglik a nép s mindenkinek a kérése teljesül. Áz általános boldogságba azonban döbbenetes szomorúság ront: megjelenik ar ördögök királya, aki Gyöngyvirág születése előtt megmentette a király életét s jutalomként azt az ígéretet kapta, hogyha lánya húszéves lesz, megkapja a kezét. Az ördögök királya eltűnik Gyöngyvirággal. Testvére, Mirkó királyfi, később Jancsi, az egyszerű juhászle,geny nekivágnak az ismeretlenségnek, hogy visszaszerezzék. Be is jutnak a pokolba, ahol fogvatartja az ördögök királya Gyöngyvirágot s akit éppen meg akar ölni, mert saját jószántából nem hajlandó odaadni kezét. Már-már az ördögök győznek Mirkó királyfi és Jancsi juhász felett, amikor Jancsi beleiszik a csodakulacsba, megitatja Mirkó királyfit is, erejük megsokszorozódik és megszabadítják Gyöngyvirágot. A tündérkirálynő, aki a manók bilincséből mentette ki Mirkó királyfit, velük együtt megy vissza a mesebeli király országába. Mire visszaérnek, az öreg királyt koporsóban találják. Fia és leánya utáni szomorúsága ölte meg, azonban a tündérkirálynő feltámasztja. Jancsi, a juhászlegény megkapja a királyleány kezét, mig a tündérkirálynő Mirkó királyfié lesz a az öreg király megosztja kettőjük között birodalmát. A mesét sehol nem kell kommentálni, saját törvénye szerint magamagáért való, az a világ, amelybe örökösen vágyakozik az ember, de csak gondolatában juthat el, mert testét visszahúzza a föld. Saja Sándor, ez a fiatal máról holnapra feltűnt igen tehetséges zeneszerző kiállja a kritika minden mértékét. A közönség az első pillanatban megérezte benne a tehetséges zeneszerzőt és szűnni nem akaró tapsviharral hívta maga elé. Makkai Sándort betegsége ágyhoz kötötte s ’igy nem részesedhetett a közvetlen sikerben. A szerepek a legjobb erők kezében voltak. Sólymosán Magda, Hagy István, Kos Dodó, Tompa Béla, Tóth Elek, Balázs Samu, Jency János, Bereng Béla, Benes Ilona, Stefanidesz Ili s a többiek is mind kifogástalan alakítást nyújtottak. Külön dicséret a pazar rendezésért, amely” a második felvonás pokoljelenetének diszletezésé- bep kulminált. Jiajnai és Rudelász itt igazán nagyvárosi és művészi munkát adott, K-Kt L (London, március 8.) A „Morning Post“ i Írja, hogy Neurath külügyminiszter közölte Sir Erik Philips berlini angol nagykövettel, hogy mi volt az, ami a Fehér Könyv tartalmából felháborította a német közvéleményt é«s Hitlert is kedvezőtlenül befolyásolja a német-angol tárgyalásokra. A lap szerint Neuruth kifogásolta, hogy a Fehér Könyv csak Németország fegyverkezésével indokolta az angol fegyverkezést, megállapította, hogy Anglia hadi készülődése Németország ellen irányul s végül nehezményezte, hogy Anglia eV-re befolyásolni akarta as angol-német megbeszéléseket. Neurath kijelentette, hogy ilyen körülmények között semmi értelme sem volna a találkozásnak s ezért a Hitler és Simon közötti berlini megbeszélést, akkorra kell halasztani, mikorra Angliának sikerül azt a kellemetlen hatást eloszlatni, melyet a Fehér Könyv keltett Németországban. Hitler egyébként éppen emiatt megvárja az angol alsóház hétfői vitáját s csak azután tesz indítványt az angol külügyminiszter berlini utjának időpontjára nézve. <•> A Kolozsvári Iparos Egylet LXXXVT. évi rendes közgyűlését folyó évi március 24-én határozatképtelenség esetén, március 31-én délelőtt 11 órakor az egyleti székház nagytermében tartja meg, melyre az egylet összes tagjait tisztelettel meghívom és pontos megjelenésüket kérem. Cluj, 1935 március S-áti, Rátz Mihály elnök,
