Keleti Ujság, 1935. március (18. évfolyam, 49-75. szám)
1935-03-11 / 58. szám
4 Kurri'Ujsia* XVIII. ÉVFOLYAM. 38. SZÁM. Á szimath írta; Sosscsenko Michef Babkin, a kereskedő üzletéből «aőröstül- bőrostül eltűnt egy vadonatúj rókabunda, Babkiu a haját tépte: — Az a bunda, elvtársak, — jajveszékelte, — becsületemre a legszebb darabja volt raktáramnak. Kincset ért... De nem sajnálom a a pénzt a nyomozásra, nem én, becsületszavamra, még ha mindenem rámegy... A hatóság értett a szóból. A városi rendőrigazgatóságról kihozatták a bűnügyi osztály rendőrkutyáját. Ez ünnepélyes pillanat volt. Az egész ucca összese reglett a kutya csodálatára. Ezüstgom- bos-sipkás, vastag lábszárvédős rendőr vessen.« oe láncon az üzletbe a félelmetes külsejű állatot. A sir>kás rendőr többször odanyomta a hatalmas kutya orrát arra a helyre, ahol a preuUiuuda volt: — Pssst! — sustorogta parancsolőn és titokzatosan. aztán hátralépett. A kutya megrázta magát, aztán megindult a tömeg felé. — Mindenki maradjon a helyén! — mennydörögte a rendőr, amikor észrevette, hogy a tömeg hátrálni kezd. Aztán még titokzatosabban és parancsolóbban hozzátette: — Pssst! Pssst! A villogószemü, szürkebundás állat, vad ugrándozással egyenesen Fjökla, az öreg parasztasszony szoknyájához futott és körülszaglászta. Flökla ott lakott a házban, ahol Babkin raktára volt. Ekkor az öregasszony a sípkás rendőr vastag lábai vetette magát: — Igen. igen — visította, — megcsípett, nem tagadom, öt akó feketeszesz van a pincében, a padló alatt. A tömeg felzugott. Mindenki oda volt az ámulattól és csodálkozástól. És a prémbunda! — kérdezték szigo ruan. Arról nem tudok semmit Színit sem láttam. De a feketeszesz az igaz. Vigyetek el a börtönbe. Az öregasszonyt elvezették. A rendőr pedig visszavitte a kutyáját az üzletbe és újból meg szagoltatta a nyomot: — Pssst! Pssst! A kutya a levegőbe szimatolt, aztán megfordult és a községi biró elé rángatta a rendőrt. A biró elsápadt és a földre vetette magát. “ Kötözzetek meg, jó emberek, igazlelkü elvtársak, — ordította. — Nyomorult gazember vagyok. A pénzt, amit a vízvezetékre beszedtem, elmulattam a városban! A falubeliek persze nyomban engedelmeskedtek. Megkötözték a birót és a községháza felé taszigálták. Ezalatt a kutya a hetes barakk egyik kucsmás lakójának nadrágját kapta el. A kucsmás elvtárs megtántorodott: — Bűnös vagyok, —- hebegte remegve, — tartóztassatok le, elvtársak. A munkakönyvemben meghamisítottam a születési évszámot, hogy ne kelljen bevonulnom. Fogjatok el!... A tömeg azonban meghökkent. Mindenki riadtan hátrált a kutya elől. Babkin, a kereskedő végigsimított hosszú szekállán, aztán kinyitotta a pénztárfiókot, elővett egy bankjegyet és átnyújtotta a sipkás rendőrnek: — Vidd vissza a kutyádat a városba, — mondotta csendesen. — Lemondok a prémbundáról. Az ördög vigye el a tolvajt! A kutya ekkor már ott állt a kereskedő előtt és csillogó szemekkel figyelte minden mozdulatát. Babkin megfordult, hogy a szobájába menjen, a kutya azonban makacsul követte. Mindenütt utána ment és a sáreipőit szagolgatta. A kereskedő halálsápadt lett és a szakálla j remegni kezdett. I ““ így van ez és nincs máskép, —- csuklóit fel belőle a sóhajtás. — Az igazság napfényre kerül Gazember vagyok, elvtársak. Csaló, csirkefogó. A prémbunda nem is volt az enyém és nem is lopták el, hanem a városban odaajándékoztam egy lánynak. Az üzletben és az uccán vad kavarodás támadt. Az emberek idegesen topogtak a helyükön. A kutya ide-oda futkosott. Már nem is szaglászott, csak egyszerűen utánavetette magát azoknak, akik menekülni próbáltak. A riadt menekülők megtorpantak. Az egyik állami pénzt kártyázott el a városban, a másik a tüzes vasalót vágta az urához, aki hathete a kórházban van. A harmadik olyasmit követett el, amit elismételni sem lehet- Az udvar és áz üzlet egyszerre kitisztult! Nem maradt ott más, mint a rendőrkutya és sipkás vezetője. Ekkor á kutya a rendőr elé állt és csillogó okos szemét beszédesen^ rámeresztette. A vastag lábszárvédős rendőr elsáppadt és (Baia-Mare, március 9.) Az állami bánya- kincstár erdélyi fémbányáiban dolgozó, mintegy húszezer bányamunkás bérharcot indított. A most lejáró kollektiv szerződést nem hajlandók az eddigi feltételek mellett megújítani, hanem egyfelől a munkaviszonyok javítását kérik, másfelől az eddigi munkabéreknek jelentékeny felemelését kö-. etetik a kincstári bányaüzemeknél dolgozó munkásoknak. Ez a béremelés a munkások kívánsága «zeiint átlagban huszonöt százalékot tenne ki. Hosszú, hetekig tartó tanácskozásokat folytattak a bányamunkások, míg véglegesen megállapították, azokat a feltételeket, amelyek mellett hajlandók aláírni az nj kollektiv szerződést. Külön-külön tárgyalták íe. ezeket a kérdéseket az egyes aranyvidéKCb állami fémbányáezai, míg létrejött az egyön'.rtü megállapodás, amelyet a zlatnai, rosia-montanai, baiamarei, seceriului, hunedoara:, baiaspriei, ferhezeui és cavniei kincstári bányaüzemekben dolgozó összes munkások valamennyi szakszervezete aláirt. Az erdélyi állami aranybányák központi igazgatósága Baia-Maren van és Lazarescu loan főigazgató áll az élén. Aa aranyvidékék állami bányászainak küldöttei a napokban nyújtották át a kívánságukat tartalmazó memorandumot, illetve az uj toliektiv szerződés tervezetét Laza- rescu főigazgatónak, aki azt. közölte a munkások delegátusaival, hogy a bányakincstár deficittel dolgozik és ha ma már valamelyik állami bányaüzemnek _mint a baiamareinek is__rentábilis is az üzeme, de a haszon ma még nem fedezi a korábbi ráfizetéseket. Azonfelül az államnak — Harapj meg, harapj meg, — kiáltotta a mellét verve. — Halljátok meg emberek, bűnös vagyok. A bárom cservoncából, amit a kutya kosztjára kaptam, kettőt mindig elittöbb olyan aranybányája van Erdélyben, ame- lyeknél má is csak "á fizetéssel tudják fentartan: az üzemet. Arra is rámutatott Lazarescu főigazgató, hogy ebben oz évben különösen a baiamarei állami üzemeknél nagymérvű beruházásokra készül a bányákmcstár és a sokmilliós befektetések szerinte szintén akadályai a béremelésnek. A bányamunkások küldöttei rámutattak arra, hegy az összes állami aranybányák munkásai egyöntetűen kérik a munkabérek felemelését arra való tekintettel, hogy a megélhetési viszonyok az utóbbi hónapokban megnehezedtek Gs nemcsak a ruházati cikkekben állott elő jelentős drágulás, hanem az elsőrendű szükségletet képező é:eimiS2erek ára is emelkedik. A béremelésre és a munkaviszonyok javítására vonatkozó kívánságaikat az erdélyi állami fémbányászok eljuttatták az ipari és kereskedelemügyi miniszterhez is, aki a chiji munkaügyi inspektorátust bízta meg a bányakincstár és a bányászok között előállott munkabér-konfliktus elintézésével. A héten indulnak meg a munkaügyi inspekto- rátuson a békéltető tárgyalások, amelyek sikeréhez kevés a remény. A kincstári bányaigazgatő- ság nem hajlandó belemenni a béremelésbe, viszont. az erdélyi aranyvidékek állami bányászai emberibb megélhetést követelnek és ragaszkodnak a munkabérek emeléséhez. Békés megegyezés n két álláápönt fnerevsége miatt aligha lesz és igy a semmitőszék mellett működő döntőbíróságra há-:-; rul a feladat, hogy határozzon húszezer bányász- család sorsa felett. térdreesett: tam... MÁRCIUS 12 kedd este 9 érakor A BÉCSI KÖZÖNSÉG ÉS A BÉCSI RÁDIÓ KEDVENCEI! LEOPOLD! is »e i. MILSKAJA Hermann és Balja a vfághirü zenehumoristák egyetlen önálló hangversenye A CAPITOL MOZGÓ HELYISÉGÉBEN Jae¥«k elővételben délután 3—9-ig a1 ca piles pénztár á- rónál Elutasították az erdélyi állami aranybányák a bányászok béremelési kívánságát Békéltetési tárgyalások a bányab’ncstár és bányatnufikássá^ küldöttei k©zS t — A bányaműnkásság* ragaszkodik a kuszonötszázalékos béremeléshez Gyógyithatók-e a tüdőbajok? I Ezen rendkívül fontos kérdés foglalkoztatja min’azokat, akik asztmában, tüdőcsücshunitbau. idült köhögésben eínyálkásodásban, régebb ga idő óta maglévő rekedtségben, Grippe szenvedlek és eddig gyógyulást nem találtak viindezen betegségien szenvedők kapnak tőlünk 9B teljese» ingyent egy k my vet képek ksl dlasztr dva, Dr. mai. Gutcmaan, a fin seni gyógyintézet volt főorvosa tollából: mj »gyógyíthat <k*e a tttdaba,;©kcímmel. Hogy műidéi betegnek lehetőséget a ljaik, h így hetewségc felől .felvilágosításokat ■ n/erjej, elhatároztuk, hogy mindenkinek ezt a könyvet teljesen ingyen és portómentesen megküldjük, Isik postii levelezőlapon kell irni (6 lej postabélyeggel) pontos cím mega lásávi!, erre a címre: PUHLMÂNN & Co. Berlin 852 Miiggelsirasse 25-25 a H
