Keleti Ujság, 1935. március (18. évfolyam, 49-75. szám)

1935-03-10 / 57. szám

XVIII ÉVFOLYAM. 57. SZÁM. Knmüjsm n A Magyar Párt tagozatai az önvédelmi front kialakításáról tanácskoznak legnagyobb székely város intézőbizottsága fontos határozatot hozott (Targu-Mureş, márc. 8.) A Magyar Párt he­lyi tagozatának intéző- bizottsága igen fontos ülést tartott ezerdán dél után. Mint ahogy a Ma­gyar Pártnak minden helyi tagozatában és minden fórumán, amely tanácskozást tarthat, a mai súlyos napok­ban, nagyfontosságu tanácskozások vannak, úgy ez intézőbizottsági ülés is azt a kérdést vetette fel, mit kellene, mit lehetne csinálni a kisebbségek, főként a magyarság ellen in­dított nagy támadások kivédésére. Az inté­zőbizottságnak alkalmat adott a kérdésnek a tárgyalására a sibiui párttagozatnak át­irata, amely a védelmi összefogás és védelmi eljárás egy módozatát kezdeményezi.. Az in­tézőbizottságban élénk vita indult meg s a vita során sok értékes beszéd hangzott el, sok panasz, sok keserűség és sok meggondolás. A gyűlésen megjelent az intézőbizottság­nak mondhatni minden tagja. A rendkívüli érdeklődés az utóbbi hetek kisebbségellenes támadásait váltották ki. Az ülést Sebess Jenő dr., tagozati elnök nyitotta meg. Min­denekelőtt kegyelettel emlékezett meg Kas- say Imrének, az elnöki tanács volt tagjának a haláláról. Megnyitó beszédében ismertette a magyarság mai helyzetét, az égető sérel­meket s azokat a gazdasági nehézségeket, amelyek az önvédelmi küzdelmet megnehezi-4 tik, de mindezek a nagy gondok és a min­den irányban megindult támadások az egységes összefogás hiánytalan kiépítésére kell hogy vezessenek, olyan súlyos helyzetben vagyunk, amelyben sem az álmodozás, sem az oktalan bekódolás nem vezethet célhoz, A védelmi front javaslata, Biró István dr., tagozati titkár ismer­tette a sibiui tagozat átiratát, mely «rrá­nézve tesz javaslatot, hogy az egyre veszé­lyesebbé váló kisebbségi helyzetben a Ma­gyar Párt közös lépéseket igyekeznék temni a többi kisebbségekkel s velük együtt fordul­jon először a parlamenthez, sikertelenség esetén pedig az uralkodóhoz, ha azután is szükség mutatkozik rá, közös nagy megmoz­dulással a Népszövetségtől kérjen védelmet. A tennivalók. ajánlott közös megmozdulást a többi kisebb­ségekkel nem tartja keresztülviketönok. Van­nak kisebbségek, amelyek előnyösebb hely­zetben vannak s amelyeknél nem olyan sú­lyosak a panaszok, mint a magyarságnál. Azt inditványozta, hogy egyelőre ejtsék el az át­iratnak az errevonatkozó részét. Szükséges­nek tartja, hogy minden súlyos sérelemről készítsenek pontos kimutatást. Az átiratnak a többi részét tegye magáévá az intéző- bizottság. Majláth István beszédében azt mutatta ki, hogy a magyar egység még esetleg észlel­hető helyi fogyatékosságait kell mi­nél előbb kiküszöbölni. Tompa Béla a magyar ifjúságnak a súlyos problémájáról beszélt. Bernády György dr. felszólalásában annak a véleményének adott kifejezést, hogy a románokkal kell keresni a megértést, lévén a két nemzet a nagy szláv tengerben egymásra utalva. Hiba és vétek a románság részéről az a súlyos elbánás, amiben a kisebbségeket részesíti, de bármi­lyen legyen is magatartása, a magyarság a saját faja iránti hűséget soha meg nem ta­gadja. Felemlítette, hogy valamikor kényszert alkalmaztak a kisebbségi tisztviselőkre, hogy a hivatalokban visszatartsák őket. Ma pedig kidobálják állásaikból azokat, akik segitettek az uj állam felépítésében, ö is fontosnak tartja a székely kulturális önkormányzat jogának a kiszorgalmazását. Szintén azon a véleményen van, hogy még nem haladhat a mostani önvédelmi Íépések megtételében a magyarság a többi kisebbsé­gekkel azonos utón. Ilyen módosítással fo­gadja el ö is az átirat javaslatát. Simon László felszólalása után Csont Samu ma­gyar gazdasági érdekek védelmével foglal­kozott. Jós Andor dr. pedig az átiratnak a változatlanul való elfogadását ajánlotta, A határozat. így a testvértagozat átiratával szemben a vélemények kétfelé oszlottak, az egyik rész a változatlan csatlakozást, a másik pe-“ dig a módositással való elfogadását aján­lotta. Sebess Jenő dr., elnök szavazásra tette fel a kérdést s az intézőbizottság többsége azt a javaslatot fogadta el, amely módosítás­sal csatlakozik az átirathoz. A jövő hét szer­dájára az intézőbizottság ülését újra össze­hívták, hogy a helyi égető sérelmek fölött tanácskozzanak. Mt+CS A Reichspost szerkesztője szemébe mondta Rintelennek, hogy ő akart kancellár lenni Dolifussal szemben (Bécs, március 8.) A Rmtelen-flgy pénteki tárgyalásán Eintelen Antal unokaöecsét, Rin- telen Hermannt hallgatták ki, aki kedvező vallomást tett. Mauer, a Reichspost szerkesz­tője elmondta a katonai törvényszék előtt, hogy az osztrák kancellárválság idején talál­kozott Bajorországban Rintelennel, aki meg­kérdezte, hogy mit gondol, ki lesz a kancellár. Mauer azt felelte, hogy Dollfuss. — Nem hiszem, hogy Dollfuss lenne, — mondta akkor Rintelen, — az egyetlen szám­ba jöhető kombináció én vagyok. Közgazdasági és politikai körökben egyaránt engem akar­nak. Mauer vallomása szerint Dollfusst nagyon elkedvetlenítette, hogy Rintelen állást foglalt a nemzetiszocialisták mellett. Rintelen köz­benjárásának tulajdonítható, hogy az elitéit német nemzetiszocialisták büntetésük kitöl­tése előtt visszamehettek Németországba. Rin­telen, mint tartományi főnök, a nemzeti­szocialista szervezetek feloszlatása után elren­delte, hogy a rendőrség adja vissza a szerve­zet vezetőinek a lefoglalt tagjegyzéket. Rintelen vitába szállott Mauer szerkesztő­vel s annak minden állítását határozottan tagadta Benyújtották az ostromállapot és cenzura meghosszabbiíásáről szálé törvényjavaslatot Hihalache a szövetkezetek védelméről beszélt A javaslat körül megindult vitát Bog- 'dán István dr., ügyvéd beszéde vezette be, aki a maga érveivel támogatta a testvértago­zat javaslatát, amihez a teljes csatlakozást ajánlotta. Joós Andor dr. rövid beszédben annak adott kifejezést, hogy sürgősen erő­teljes lépéseket kellene tenni. Csiszár Lajos a párisi kisebbségi szerződésben kilátásba he­lyezett székely kulturális autonómiának a kikövetelóse érdekében kért komoly lépé­seket. Ismertette a legutóbbi időkben beve­zetett kegyetlen adóbehajtási módszert, amelynek kíméletlensége alatt a pol­gárság kimondhatatlanul szenved. Radó Sándor indítványozta, hogy minden visszaélést és törvénytelenséget esetről- esetre jelentsenek be a pártirodának s e pa­naszok gyors összegyűjtésével kezdjék meg az erőteljes lépések megtételét. Szíjgyártó Gábor beszédében azt fej­tette ki, hogy a testvértagozat javaslatában (Bucurest, március 8.) Az ostromállapot már több mint egy esztendeje tart s most le­jár annak a törvénynek az érvénye, amely hat hónapra adott volt felhatalmazást a fenntar­tására. Hogy a cenzura megszüntetésében ne reménykedhessünk, újabb hat hónapra meg­hosszabbítják az ostromállapot törvényét s a javaslatot ma a kamara elé vitték. A kamarában a szövetkezeti törvény vitá­jában Mihalache beszélt. Leszögezte, hogy a nemzeti-parasztpártot nem pártszempontok vezetik a szövetkezeti autonómia védelmében. A jelenlegi helyzetben a szövetkezet az egyet­len eszköz, amely képes helyt állni az uj poli­tikai formákkal szemben- A szövetkezet szük­ségességét a tőke idézte fel, mint a kapitaliz­mus reakcióját- Elitéli azokat a társaságokat, amelyek szövetkezeti forma alatt az állam va­gyonát fogyasztják. A kormánpárthoz fordul­va mondotta ezeket: — Hibás felfogás áldozatai vagytok. Az államnak elő kell teremtenie a mezőgazdasági hiteleket és nem az ipari hiteleket. Az állam a magánszövetkezetek fejlődését szabaddá kell hogy tegye. A különböző országok kapitalista, rendszereinek változásaival szemben, mi nem állhatunk összetett kezekkel. hanem szembe kell néznünk a valósággal. Ná­lunk nem lehet beszélni korporatizmusról. Az ipari és kapitalista irányok el fognak tüuni és megmarad egyedül a szövetkezeti rendszer, amely az egyet­len, amivel a román a külföld előtt megjelenhet. — Ellenőrzés címén el akarjátok kobozni az autonómiát és vissza akarjátok állítani a régi kapitalizmust, ami teljesen annchronisz- tikus dolog és nem vezet jóra Majd hosszú beszédét azzal végezte, hogy a javaslatot nem szavazza meg. Pop Valér miniszter beterjesztette a sze­nátusban megszavazott büntetőtörvénykönyv­javaslatot, valamint az ostromállapot 6 hóna­pos meghosszabbításáról szóló törvényjavas­latot. f

Next

/
Oldalképek
Tartalom