Keleti Ujság, 1935. március (18. évfolyam, 49-75. szám)

1935-03-08 / 55. szám

at rni. ívfolyám. ss. szám­Kmnnpm A Sándor József élesen kikelt & szenátusban Bidu székelyföldi prefektus kalalmaskodása ellen Bidu eredíelileg orvos és l(Siigazga!ási dileffanfiz- musában a leghatlallonabb erőszakoskodásokat köreit el —* Választási sérelmek, térilgelés, sértő magatartás Szentkor eszty magyar képviselővel szemben, oktalan köllekezés és — állandó pezsgőzés A választási sérelmek elmondásánál vi­haros jelenei fejlődőit ki Sándor, Catii- neanu és Miimuiami szenátorok kozott (Bucureşti, március 6.) Ma délután mondotta el Sándor József a szenátusban interpellációját a belügyminiszterhez, a treiscaune-megyei ismert és eddig még nem ismert közigazgatási visszaélések ügyében, Sándor József már hetek óta súlyosan influenzás, de még sem tartotta elodázhatónak parlamenti felszólalását s még mindig betegen, igyekezett feladatának bátran és szokott energiájá­val megfelelni. Beszédében a következőket mondottat Bidu prefektus a székely megyében, A szenátus házszabályainak 94. szakasza ér­telmében kérdem a belügyminiszter urat, van-e tudomása dr. Bidu Aurel treiscaunei prefektus önkényes és erőszakos viselkedéséről és magatartá­sáról, oly megyében, melynek lakossága több, mint 80%-ban magyar, s előrehaladott nép, hős, mü­veit és nemes erkölcsű, századokon át mellével fogta fel a kun, tatár, török s aztán orosz betö­réseket s melyet a magyar királyok és fejedelmek számtalanszor küldtek ki a régi királyságbeli ro­mánok fölsegitésére. Ezek közt az én egyik, anyai ágon való ősömet, az akkori havasalföldi vajda címmel és rangfokozattal tüntette ki, A tisztviselőket nem fizetik, de kioszkra van pénz. A megye interimár-bizottságónak magyar tagjai még az 1934. évi nov. 5-én kénytelenek vol­tak lemondani, minthogy ez a bizottság többször megtárgyalta a megye nehéz pénzügyi helyzetét és kimondta, hogy a megye nem fog fölvenni újabb kiadásokat, mig a fennálló tartozásokat ki nem fizetik. De a prefektus ur a bizottság össze­hívása és megkérdezése nélkül újabb kiadásokba kezdett akkor, midőn a megye nyugdíjasai hóna­pok óta nem kapták meg a nyugdijaikat, a tiszt­viselők pedig szintén elkésve, lerovatlanul maradt. Ugyanakkor a pénzeket a megyeháza Ízléstelen átalakítására és a megyeháza előtti köztéren egy zene-kioszk létesítésére fordították és az utóbbit az elhibázott terv miatt kétszer is újra kellett épí­teni, ami fantasztikus összegekbe került. Hogyan folyt le a covasnai választás? A legutóbbi napokban lefolyt közigazgatási választásoknál a prefektus rendeletéből történt kihívások minden határon tűimen tek s ezek ellen a megyei Magyar Párt hiába kért azonnali és teljes jóvátételt. A Covasna községi f. é. február 6-iki választásoknál 1500 magyar választóból csak 120 kapta meg a választási jogosítványát, a töb­bieket elutasították. A Magyar Párt választási delegátusait dr. Hadnagy Károly és Deák urakat megverték akkor, pedig a község terheit 90%-ig a magyar lakosság viseli. Ezért főleg a primár felelős, akit a lakosság nem tud elszivlelni. Á február 11-iki uzoni községi választásoknál a Ma­gyar Párt delegátusait, Bartha Károlyt, Széplaky Károlyt és Küpe Józsefet kötelességük teljesíté­sében kezdettől végig megakadályozták, majd le­tartóztatták és a községi Magyar Párt elnökével, Ágoston Lászlóval együtt házkutatást tartottak náluk, _mint irredenáknál. A majdnem teljesen magyar jellegű községben a kinyitott urnában 335, hivatalos listára leadott szavazatot találtak és csak 9 esett a Magyar Pártra. A többi községbeli választások még mindig a prefektus ur sztrá- toszférájában nyugosznak. A prefektus megyei elnöklet® alatt álló ro­mán irodalmi és kulturális egyesület, az „Astra“ február 13-án Uzon községben revizióellenes poli­tikai gyűlést tartva, a járás pretor ja az összes pri- mároknak elrendelte, hogy a községi önkéntes tűzoltók, legnagyobb részben magyarok, valamint azok, akik részlvettek a gázok ellen való védeke­zés kurzusain, jelenjenek meg a tüntetésen. A gyű­lést a prefektus nyitotta' még. Demián igazgató- tanító a magyar nemzetet válogatott szidalmakkal és rágalmakkal illette. Többek közt azt mondotta, hogy a magyar utálatos, cigány, kommunista nép és hogy barbárságuk és kultumélküliségük követ­keztében nem méltók arra, hogy olyan civilizált Amikor Sándor József beszédének ehhez a pontjához ért, Mumuianu és Catuneanu szenáto­rok kiléptek a padsorból, fenyegetően a szónoki emelvény elé mentek és a következőket kérdezték Sándor Józseftől: — Mit akar ön ezzel bizonyítani? Sándor József, akit idegesített az állandó zaj, közbeszólás és a szenátus tagjainak türelmet­lensége, látva Mumuianu és Catuneanu fenyegető viselkedését, a következőket válaszolta: •— Azt, hogy egyesek önök közül megva­dultak! Óriási lárma és zaj támadt erre a kijelen­tére, a szenátorok felugrottak helyeikről, már- már tettlegességre került a sor, amikor Alima- nisteanu elnök nagy nehezen helyreállította a- rendet. Mumuianu szenátor kérte az elnököt, hogy Sándor Józseffel vonassa vissza a sértő kijelen­tést, majd dühtől tajtékozva kiáltotta Sándor Jó­zsef felé: _ A magyarok évszázadokon keresztül el­nyomtak mindenkit, Cnök a vadak! Sándor József: En az igazat mondottam. Mumuianu: Elnök ur, ez bejelentés? A szí. dalinak egész sóz csatát vonultatja fel Sándor Jó­zsef ellen és ön semmit sem tesz? Sándor József: Nem azért jöttem a szónoki emelvényre, hogy udvaroljak önöknek! Nem va- gyünk asszonyok! Almenesleanu elnök az újólag kitörő zajban csak nehezen állította helyre a rendet, majd kö­zölte a szenátussal, hogy amennyiben Sándor Jó­zsef beszédének hangja tiszteletlen lett volna, vagy a román nemzetre sértő, úgy a szenátusnak joga van határozni, hogy a beszéd szövege ne jelenjék meg az ülés naplójában, illetve a hivatalos lap­Grippa megelőzésére használjon Togal-t, 3 tablettáig naponta. — Teljes siker. Grippa megbetegedés »•etán gyorssá gyígyit a Ellsmartsa fájdalomcsillapító it baktériumölő. A Toga! —- szerencsés összetételénél fogvamint kitűnő belső fertőtlenítő erősen láíceiJbkentőhatAen. A betegség kiujltlásától megóvja Ónt a rend­szeres Tógái kezelés, — Kérdezze meg orvosát. Gj^yMertárakban ét Drogériákban, bei 62.— óz bei 130.— A Togal-tabletta svájci készítmény. országban éljenek, mint Románia és hogy elérke­zett az ideje, hogy ez a nép letöröltessék Európa térképéről. Az utolsó szónok, Mihail Peter lelkész, egyházi ornátusban felhívta a jelenlevőket, hogy esküdjenek s ha ez nem tetszik a romániai ma­gyaroknak, ő mindenkinek _természetesen a pre­fektus pártfogásával _ ingyen útlevelet fog adni, hogy menjenek Budapestre, ban, Demtan szenátor: Kérem elnök ur, vonja meg tőle a szót! Elnök: Majd, ha tüzetesen megvizsgáltuk a beszéd szövegét, fogunk határozni arról, hogy a beszédet közöljük-e a naplóban, vagy sem. ücmim: Kérem az elnök urat, szavaztassa meg a szenátust, hogy hozzájárul-e Sándor Jó­zsef további felszólalási jogához? Véleményem szerint a szavazás eredménye az lenne, hogy meg­vonnák Sándor Józseftől a szót. Elnök: Ebben a kérdésben nem lehet szava» zással dönteni, Ön pedig nem illetékes az elnöki hatáskör gyakorlására. A kedélyek csak lassan csillapodnak le, az ülésteremben állandó a zaj és Sándor József a fe­szült légkörben folytatta beszédét, azt fejtegetve, hogy a prefektus végül melegen üdvözölte a szó­nokokat. Elmondta a prefektusról, hogy úgy viseli magát, mint egy szuverén. Ha kimozdul, teljes parádéval, csendőröktől és rendőröktől van körül­véve s elmaradhatatlan, hogy pezsgés-vacsorával ne fejezze be a napot. Térit is a prefektus, Elmondta a gelentei róm. kát. iskola bezárá­sának ismeretes esetét. Tudott dolog, _ folytatta — hogy midőn román nyelvvizsgákat tartottak, a prefektus, mint a vizsgáztató román bizottság el­nöke kéz alatt tudtul adta, hogy az őrt. vallásra való áttérés esetén nem kell vizsgázniok. Épp igy őrt. vallási kampányt vezet, üldözve a más vallásu hivatalnokokat, kényszerítve őket arra, hogy lép­jenek át az ortodoxiára, mert ha nem, kidobálják őket, mint ahogy ez már több esetben meg is tör­tént. Catuneanu és Mumuianu inzultálnl akarják Sándor Józsefet

Next

/
Oldalképek
Tartalom